Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-11 / 99. szám

Cziffra György-díj Jandó Jenőnek Pécsett a szülőváros figyelme, szeretete veszi körül Március utolsó vasárnapján „rendkívüli esemény" történt a pesti Erkel Színházban, Cziffra György, a világhírű magyar zongoraművész zenekari zon­goraestjén. Szünet előtt Forrai Miklós lépett a pódiumra, egy fiatal magyar zongorista tár­saságában. Ismertette a Liszt Ferenc Társaság döntését: a Cziffra György-díjat az idén, első ízben, a mellette álló pia­nista kapja .. . A pécsi születésű Jandó Je­nő. — A díj odaítéléséről nem az alapító döntött — mondja a fiatal művész —, hanem a tár­saság és a Zeneakadémia ta­nári kara közösen. Persze, is­meri, többször hallotta már a játékomat, sőt, úgy tudom, tet­szett is neki. Ez nem ösztöndíj, tehát nem jár utazással, tanul- mányúttal. Inkább erkölcsi ter­mészetű: megerősít abban, hogy Lisztet kell, és többet kell játszani. Elismerés tehát, és egyben ösztönzés a még több, még lelkiismeretesebb munká­ra ... Tapintatosan ugyan, de - mi tagadás - a díj értékéről is faggatom, ám csak annyit árul el: ez egyenértékű Cziffra György évi egy koncerthonorá­riumának kamataival - dol­lárban számítva, természete­sen —, s minden évben más, fiatal magyar zongorista kapja. Pécsről, ahová nyilvánvalóan szívesen jön koncertezni, eze­ket mondja: — Szombathelyre vagy Győr­be talán többet járok, ám ez nem rajtam múlik, hanem a Filharmónián. Pécsett szület­tem, ott gyerekeskedtem, s a mai napig nagyon tetszik a vá­ros. Ha ott játszom, sokan van­nak, jó a hangulat, és ez meg­határozó. Látom az ismerős arcokat, érzem a várakozást, más a fogadtatás, a tapsok ... — Hirtelen elhallgat, akárcsak játéka egy-egy feszült szüneté­ben. — Nemigen lehet ezt Sza­vakkal elmondani . . . — Ha később megírná „pá­lyája emlékezetét", hogyan gondolna vissza a mára, em­beri, művészi fejlődésére? — Sokat dolgozom, és na­gyon szép feladataim vannak. Állandóan játszom Bartók és Brahms versenyműveit, holnap este próbálok, majd koncerte­zek a rádiózenekarral, május­ban a Vigadóban adok szóló­estet Mozart, Beethoven, Schu­bert és Brahms műveiből. Ál­landóan játszom Lisztet is, az április most mégis Brahms je­gyében zajlik: a Bartók-vonós- négyessel együtt, egy négy- koncertes bérletben tűzzük mű­sorra összes nagy zongorás- kamaraműveit: a kvartetteket és a kvintettet... — Hétköznapjai? ... — A tanítást már nem győ­zöm: abbahagytam. Itthon gya­korolok, ez a munkám. Egy-két óra gyakorlás a minimum, de Mefisztó a Macskák-ból A felnőttek és a meseország Süsü megnősül, és kinő a többi feje Az ördög eltáncolja a Lepkét Bodrogi Gyula itt lesz és mégsem lesz itt, Miszter Mefisz- tófelész pedig lepkévé válik, szóval rendre jönnek a megle­petések a Vidám Színpad ápri­lis 16-i pécsi előadásain. Ber­gend/ István, az előadás zene­szerzője mondja: — A produkció Bodrogi Gyu­lával való barátságunk eredmé­nye. Miután sokféle színházi újítás végett szabad kezet ka­pott, gyermekdarabot is az ed­digi szokásoktól eltérő módon akart létrehozni. Azt mondta: Magyarországon még nem volt Disney-land, ahol a gyerekek ismert játék- és mesefigurái sa­játos módon megelevenednek. Külföldön volt Hófehérke, Do- nald-kacsa, Miki egér, nálunk az újkori mesék közül a Vük lett igazán legendás figura és Süsü, a sárkány. Gyula azt mondta; ha elkészül a lemez, a hangfelvétel alapján az eredeti szereplők hangja: Sztankay, Hű­vösvölgyi, Csákányi Laci bácsi és ő maga szólal meg. Erre kellett a figurákat megjelení­teni. Schöner Mihály festőmű­vész újratervezte az alakokat, színpadra. A mozgásra megta­láltuk a Karsay Pantomim Együt­test, Karsay János szinte kétmé­teres, tehát „méretarányos" mó­don formázza Süsü termetét. — Miért van teli a nézőtér ezen a gyermekelőadáson min­denféle korosztállyal? — Süsü, aki pusztán egyfejű sárkány, úgy véli, ha megnősül, akkor kinő a többi feje is. Ettől a sajátos komédiái gondolattól minden házasember harsányan nevetni kezd. A felnőttek a da­rab szövege, a gyerekek* a meséje, a tizenévesek pedig, úgy vélem, a zene végett jön­nek. Ez nem annyira rock, in­kább melodikus, félig-meddig beat-zene. Máskülönben mi megszűntünk, mint Bergendi- együttes. „Bergendi koncért^, tánc- és szalonzenekar" néven játszunk tovább. A Süsü érdekessége: eliön a magyar színházi világ legújabb nagy eredményének, a Macskák című produkciónak egyik sze­replője, Miszter Mefisztófelész, azaz Balogh Ferenc is. Ö ere­detileg a Bergendi-együttes énekese és a Macskák-ban ba­lettképességével tűnt ki. A Süsü, a sárkány című produkcióban a Lepkét alakítja. Földessy Dénes ez csak a létfenntartáshoz elég: három-négy órára van szükség naponta, ám azt tel­jes összpontosítással, fáradtan ugyanis hiábavaló, fölösleges. Nyáron egy-egy rövidebb hang- versenykörútra Angliába, Íror­szágba és Olaszországba ké­szülök . . . Mondatai tárgyilagosak, fér­fiason kemények, pontosak, akárcsak a zongorajátéka. Harmincegy éves. Varga J. A KÖLTÉSZET NAPJA Kell-e a ma emberének a líra? Keveset beszélünk mosta­nában költészetről. Néha már- már anakronizmusnak tűnik társaságban előhozakodni versélményeinkkel. Beszélge­téseinkre rátelepszenek gaz­dasági, politikai természetű gondjaink, s ha mégis szóba kerülnek a művészetek, ver­sekre akkor is vajmi ritkán kerül sor. Valójában kell-e még a ma emberének líra? A Rendezzünk sugdosó partit című verseskötet szerzőjét, Pálinkás Györgyöt kérdeztük. — Nem fontos . . . Akár így is összegezhetjük — mondta. — Nem fontos, ahogy az sem, hogy beszélgessünk egymással. Furcsa mód, ilyenkor, költészet napján, mégis elfogy néhány méter­nyi könyvsor a sátrak polcai­ról. Az ünnepi plakátok talán eszünkbe juttatnak valamifé­le hiányt, vagy az önmagun­kat kereső ösztönt ébresztik fel bennünk. Lehet, hogy csupán a kampány kikény­szerítette rácsodálkozás ez - mégha percnyi időre is — az elhallgatott, de elnyomhatat- lanul bennünk élő érzelmek utáni vágyunkra, az emberi kapcsolatok, meghitt be­szélgetések iránti szomjunk- ra. Hiszen pótolhatatlan és befejezhetetlen mondandónk van egymás számára, mégha erről oly sűrűn meg is feled­kezünk. Fontosnak érzem ezért beszélgetéseinket. Azo­kat a pillanatokat, amikor apró érzelmi rezdüléseinket is közvetíteni tudjuk, hiszen ezzel mindegyikünk gazda­gabbá válik. Úgy érzem, a költészet is ilyen párbeszéd, amely révén sajátos, baráti cinkossá válik szerző és ol­vasó. Ha e párbeszédet ép­pen a költészet napja pro­vokálja ki, már az sem kevés riadt jelenünkben. B. Zs. Értékes leletek a Janus Pannonius Tudományegyetemen Erzsébet királyné szobra a padláson i i Glatz Oszkár, Martyn Ferenc, Mattyasovszky László festményei kerültek elő Érdemes néha körülnézni a régi padlásokon. Még az egye­temek padlásán is: hátha ta­lálni valami olyasmit, ami nem­csak régiség, hanem érték is. A Janus Pannonius Tudomány- egyetem központi épületének padlásán tavaly pókhálóval, porral fedett ládákat, képeket találtak, s amikor alaposabban megnézték a leletet, kiderült: olajfestmények, szobrok kerül­tek napvilágra. A porréteg alatt ismerős nevek: ismerős a festő, és ismerős az is, akiről a portré készült. Soltra Elemér festőművész, a JPTE tanárkép­ző karának tanszékvezető taná­ra tisztította, javította a képe­ket. így beszél a munkáról: — Amikor a rektor hívására elmentem megnézni, mit talál­tak, már szépen rendbe­rakva várt tizenhat—tizennyolc festmény. Meglepetten ismer­tem fel olyan művészek aláírá­sát, mint Glatz Oszkár, Mattya­sovszky László, Martyn Ferenc. A képek a régi egyetem rekto­rainak, professzorainak arcmá­sai: klasszikus olajfestmények a két világháború közti portré­festés szokásai szerint. Több egyházi illetőségű személy arc­képe is itt van, s ezen nem kell csodálkoznunk: a püspökség anyagilag is támogatta az egyetemet, ahol több paptanár adott elő. A legkorábbi kép Englerth Emil festménye Finkey Ferenc­ről 1925-ből, a legutolsó Do­bás/ Kovács Gyula festménye Holub Józsefről 1948-ból. Nin­csenek pontos adatok arról, hogy mikor és miért kerültek a padlásra a képek, de elképzel­hető, hogy az ötvenes évek ele­jén nem kívánatos hagyomány képviselőinek számítottak. — Apponyi Albert bronzszob­rát 's rejtegette a padlás mé­lye: a szobrot Kisfaludy-Strábl Zsigmond készítette — Apponyi alapítványokkal támogatta a pécsi diákságot. És itt van egy Soltra Elemér az egyik restaurálásra váró képpel Országos ama tör film- fesztivál Dombó váron Vasárnap befejeződött a Dombóvári Művelődési Köz­pontban megrendezett 30. or­szágos amatőrfilm-fesztivál, amelyen csaknem ötven ver­senyfilm került zsűri elé. A fesztivál díját Tari János és Papp János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem vizuális mű­helyének tagjai nyerték el: „Az előadások pontosan kezdőd­nek" című közös filmjükkel. Aranydíjas lett a kiskőrösi Sza­bó Gyula: „A mi házunk”, va­lamint a nagykanizsai Kotnyek István: „G” című filmje. Ezüst­díjas a kazincbracikai Nagy Gyula: „Ad infinitum” című és a szombathelyi Baják András: „Szombat" című filmje, bronz­díjas a budapesti dr. Oláh Im­re: „A boldogság egy változa­ta” című, továbbá a szegedi Tátih István: „Életmű” című filmje. A zsűri különdíját kapta: a dombóvári Csáky László, Ozo­rai Gábor és Németh József, a budapesti Geszler Antal és a nyíregyházi Kurecskó István. Ju­talmat kapott a Hajdú József— Bálint Márta miskolci és Bár- dossy Pál—Mezős Gábor veszp­rémi szerzőpár, továbbá Nemes András (Rém), Velkeiné Ivá- nyi Mária (Budapest), valamint a HVDSZ Jókai Művelődési Ház gyermekstúdiójának Németh Ilona által vezetett csoportja. nagyon szép életnagyságú mellszobor Zsolnay-majolikából — Erzsébet királynét ábrázolja. Szerzőjét — és általában az egész kollekciót — illetően még hosszas kutatásokra van szükség, de én láttam Stróbl Alajos bronz Erzsébet-szobrát Budapesten a felszabadulás után, és a feltűnő hasonlóság alapján úgy gondolom, a ma­jolikaszobor Stróbl Alajos mű­ve. — Mi történik a képekkel? — Már hetet letisztítottam, kijavítottam, a restaurálást ta­nultam annak idején a főisko­lán. Az egyházi személyeket ábrázoló portrékat az egyetem felajánlja a püspökségnek, a többit helyrehozva, újra beke­retezve kiállítjuk az egyetemen. G. T. A Diósgyőr—PMSC mérkőzés eredményét eltaláló három pályázónk közül a szerencse Vlasies Károly, Pécs, Viktória u. 5. szám alatti lakosnak kedvezett, aki a 100 forintos vá­sárlási utalványát postán kapja meg. E heti góltotószel­vényünk beérkezési határideje szombaton déli 12 óra. Cí­münk: 7601 Pécs, Hunyadi út 11. Fömérkőzés: Magyarország—Luxemburg: ................................... Pótmérkőzés: PVSK—Siklós: ............................................................. A pályázó neve: ................................................................................... A pályázó címe: ..................................................................................... Szigetvár turistái a gyerekek Hogyan csalogat vendégeket egy kisváros, amelyet nemigen tartanak számon a kiemelt tu­ristaközpontok között, ám van egy vára, amely számtalan iz­galmas élményt nyújt a legfia­talabb turistáknak, a gyerekek­nek? Szigetvár rendszeres vendé­gei a kisiskolások, övék a vár júniustól—augusztusig. S már áprilisban foglalt az idei nyár­ra. Az ország minden vidéké­ről visszaérkeztek a meghívó levelek, a Mecsektourist sziget­vári kirendeltségének vezetője, Molnár Imréné ugyanis a télen levelezett. Iskolákkal, szövetke­zetekkel, nagyvállalatokkal. Szinte személyes hangú meg­hívókat küldött leendő vendé­geiknek. Idén többek között Zalából, Komárom megyéből, Szolnokról, Székesfehérvárról, Szombathelyről jönnek a cso­portok. Igazi várbevétel lesz itt a nyáron kéthetente: izgalmas játékokkal, versenyekkel. Már maga a szállás is kínálja a le­hetőséget: a várbéli turista- szálló szobáit ugyanis a szigeti hősökről nevezik el rendszerint a gyerekek. Ez évben pedig ba­ranyai csillagtúrákat is szervez az Idegenforgalmi Hivatal a Zselicbe, az Ormánságba. Régi ismerőse a táborozóknak a bol­dogasszonyfai Lengyeltóti Já­nos is, aki addig el nem en­ged egyetlen csoportot sem, amíg legalább egy somogyi be­tyárnótát meg nem tanultak a gyerekek. Az elmúlt évben 850 gyerek ismerkedett meg Szigetvárral a vártáborban, ahol idén is telt ház lesz. S nemcsak a roman­tikus környezet vonzza a ven­dégeket; olcsó szállást, étke­zést kapnak, s emellett a gye­rekeknek számtalan lehetősé­gük van arra, hogy a történe­lemkönyvekből tanultakat a va­lóságban megismerjék, eljátsz­hassál S ami nem mellékes Szigetvár idegenforgalmának sem, a következő években biz­tosan elhozzák szüleiket is, így toboroznak újabb vendégeket a városnak, s ezzel együtt Ba­ranyának. G. M. Élelmiszeripari Vállalat felvételre keres: tervező-elemző munkakörbe közgazdasági egyetemi, — vagy Számviteli főiskolai végzettséggel instruktori beosztásba agrármérnöki vagy állattenyésztési főiskolai végzettséggel rendelkező személyeket. JELENTKEZÉSEKET „PERSPEKTÍVA" jeligére, részletes önéletrajz benyújtásával, fizetési igény megjelöléssel kérjük a Hunyadi úti hirdetőbe leadni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom