Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-10 / 98. szám
1983. április 10., vasárnap Dunántúli napló 5 —.----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—— ---------------------------------------------------------— u asäRiunpi nnaGnziiu Egy francia orvostanhallgató felmászott a híres strassburgi dómra. Képünkön szédítő 142 méteres magasságban látható. Négy társával együtt a tervezett egyetemi reformintézkedések miatt szánták el magukat a különös akcióra. Üj kiállítás készül Márévári változások A Mórévár „kapitányát", Módi Jenőt bármelyik idegenvezető megirigyelheti a kedélyes, anekdotázó előadásmódjáért. Most helyettest kapott, mert a nyártól még nagyobb forgalomra számítanak, hogy megnyílik — várhatóan júniusban — a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzet szépségeit bemutató természettudományos állandó kiállítás. A komlói tanács és a ká- rászi erdészet kezdeményezése -egyedülálló baranyai viszonylatban. Ősztől Ormos Balázs erdészetvezető és Fazekas Imre tanár irányításával a műemlék- jellegű várban folynak az előkészületek: már majdnem minden vitrin a helyén, három szinten a legalább száz négyzet- méternyi alap- és falfelület kicsinosítva a tárgyaknak, amelyek most még a komlói Fürst Sándor úti iskolában sorakoznak. Hatéves álom, majd terv valósul meg nagyon mutatós társadalmi összefogással. A társadalmi és egyéb munkákhoz az anyogot, a pénzt a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a vár és a tájvédelmi terület kezelője biztosítja rendkívül bőkezűen. Az üvegezésben a Komlói Városgazdálkodási Vállalat, a faipari munkákban a Carbon Könnyűipari Vállalat, a vasipari szerelésben a Sásdi Építőipari Szövetkezet máza- szászvári üzemének Rajk László KISZ-alapszervezete, a dekorálásban a komlói Május 1. Művelődési Központ segít. A többi támogatás szakmai jellegű, felsorolásával ízelítőt nyújthatunk a kiállítás tematikájából. A DÉLKÖ komlói üzeme összeszedte, kimunkálta a kőzeteket, kövületeket, köztük egy mammutfogat, az Országos Földtani és Kutató-fúró Vállalat komlói kirendeltsége meghatározta azokat. Az OKTH pécsi felügyelősége kitömött állatokat, emlősöket, madarakat szerzett be. Zömük 30—40 éves, féltve őrzött, még kitűnő preparátumok. így is kell kilőni egy vaddisznót, de a legmutató- sabbat pillanatnyilag nem tudták puskavégre kapni. Legalább félszáz ritka és védett állatfajban gyönyörködhetnek majd a látogatók. Lesz ott holló, gyurgyalag, fekete harkály. A Zircen székelő Bakonyi Természettudományi Múzeum nehezen fellelhető Mecsek-béli rovarokat adott át. Rovarokból száz fajt mutatnak be, mind szigorúan védett, köztük az imádkozó sáska, a farkasalmalepke és a szarvasbogár. Csak a lepkék három vitrint töltenek meg. A legféltettebb növények között láthatjuk lepréselve például a pünkösdi bazsarózsát, a lónyelvű és a szúrós csodabogyót és az alig ismert olasz mügét. Bármelyik esetében egy letépett szálért akár 2—3000 forintos bírságot is kiszabhat a helyszínen a természetvédelmi járőr. Az összes kíméletre, illetve védelemre szoruló Kelet-Mecsek- béli állat- és növényfaj látható lesz kitömve, préselve, illetve fényképen. A legtöbbnél, amennyire lehet a helyszűke miatt, a természetes környezetet is berendezik. A kiállítási anyag java fél évtized alatt állt össze természetbarátok, vadászok, szakemberek közreműködésével. A beszerzési munkát Fazekas Imre lepkekutató irányította. Az OKTH 150 oldalas ismertető könyvet jelentet meg az állandó természettudományos kiállításról, németül is, mert a külföldiek közül főleg a németek keresik fel a várat. Még csak ötlet-szinten van, hogy a várfalon kívül egy szabadtéri erdőgazdálkodási múzeumot alakítsanak ki debreceni és szilvásváradi példa alapján. Egyebek között a mész- és szénégetés, az üveghuták, a facsúszdák eszközei, részei kerülnek ide. Szerencsére több környékbeli portán még fellelhetők ezek az ipartörténeti értékek. Csuti J. „Egyen lovat!” A francia állatbarátok hátborzongatónak tartják Guy Be- nJi-nak, az észak-franciaországi Fourmies-ben élő lóhús- mészáros reklámját. A Le Courier című helyi lapban néhány nap óta a következő hirdetéssel fordul a balszerencsés lóverseny-fogadókhoz: „Ha veszített a befutón, álljon bosszút! ...Egyen lovat!" Menekülő asszonyok Sokáig az amerikai nyomozóirodák mindennapi rutinmunkájához tartozott olyan férfiak után nyomozni, akik cserbenhagyták családjukat és egyszerűen eltűntek. Időközben azonban új helyzet alakult ki. — Tíz évvel ezelőtt — közli Ed Goldfader, egy New York-i nyomozó- iroda főnöke — 300 elszökött férfira még csak egy nő jutott — 1980- ban fordult elő első ízben, hogy ugyanannyi férfi és nő hagyta cserben házastársát. És 1981-ben pedig már majdnem 200-zal több nő tűnt el, mint férfi! A ,.házasságból kitörő tipikus nő” Goldfader tapasztalata szerint a harmincas évek közepén jár, közép- osztálybeli, fiatalon ment férjhez, a házasságkötés után két éven belül megszülte első gyermekét, további egy év után pedig a másodikat, intelligens, nagy a felelősségtudata, gondoskodó természetű. Férjük karriert csinált: az ilyen házasság ,,intellektuális szempontból többnyire nem volt tisztességes”. Goldfader kiemeli: keveset tudnak feleségükről az elhagyott férfiak, és nem tudták felismerni a vészjeleket —, a legtöbben még eltűnt feleségük szemének a színét sem tudták közölni. Éles anyanyelvűnk Egy értekezlet résztvevői a szótagok és a hallgatagok. Ki minek nem mestere, főnöke az annők. A feszültségingadozós egysége a hol Volt, hol nem Volt. Az önkritikát gyakorolni kell. Egyszerre nem megy. A maga szerencséjének kovácsa még nem fizikai dolgozó! Eleink tolmácsgyakorlata a törzsfordítós volt. Az anyagmegmaradás a selejt egyenes következménye. Az idézésre jöttem, mondta a szellem a bíróságon. Hatékony nyelvoktatásunk jelszava: száz szónak is egy a vége. A levelező tagozatot légipostával végezte. Kerekes László Párizsi furcsaságok Kutyatemető és ebfodrászat Igen kérem, Párizsban ilyen is van, méghozzá nem is valami bagatell kis temetőcske, hanem tekintélyes .kerítéssel határolt, szabályos sírkert, ahová szabályos anyakönyvezés után, méregdrága sírhelyekben helyezik örök nyugalomra a megboldogult ebeket. Párizs ugyanis nemcsak a Louvre, az egyetemek, a műemlékek városa, hanem a furcsaságoké is. Ezért első szóra elhittem, hogy tengernyi nevezetessége közé számítják a kutyatemetőt. Nem sajnálva a fáradságot és a kereséssel töltött időt, fel is kerestem a párizsi kutyák komor méltóságú nyughelyét. Nagy meglepetésemre mindenben a rendes temetőhöz hasonlított: emléktáblák, sírkövek, márványkripták, virággal, koszorúkkal borított sírhantok mindenfele. Sőt, még a sír fejénél üldögélő, csendesen sír- dogáló „hozzátartozók” sem hiányoztak. A feliratok is a szokott banalitásoktól hemzsegtek: a gazdik felejthetetlennek, drágának titulálták a sír fenekén nyugvó hajdani kedvenceiket. Az idő sürgetett, így egy temetést nem tudtam kivárni, pedig ugyancsak érdekelt volna, miként is helyeznek „örök nyugalomra" egy kutyát. Később megtudtam, hogy a szertartást legtöbb esetben mellőzik, de jó pénzért arra is akad vállalkozó, aki kenetteljes búcsúbeszédet mond, méltatja az „elhunyt" érdemeit és megvigasztalja a zokogó „hátramaradottat”. Azt hiszem, arról sem kéll senkit meggyőzni, hogy a kutyatemető nem a külvárosokból toborozza pácienseit. S ha már a kutyadolgoknál tartunk, emltísük meg, hogy az ebek öltöztetése, nyírása éppúgy divatkérdés, mint az embereké. Előkelő belvárosi szalonokban híres tervezők kreálják a legfrissebb kutyaviseletet. A kutyafodrászat szintén jövedelmező iparág, és ha nincs is minden sarkon kutyaszalon, de festett szőrű, dauerolt, szemmel láthatóan kozmetikázott díszebet annál többet lehet látni. Párizsban éppúgy, mint a Riviéra pázsitján, vagy a luxus-jachtok fedélzetén. Vasvári F. MOTOROSUGRÁS. Újabb rekord született a motorkerékpárral történő „távugratás" jókora ügyességet és hidegvért igénylő versenyszámában: John Golly Goddhard kaszkadőr 118 egymás mellett fekvő ember felett repült át a Londonban végrehajtott kísérlet során! A vakmerő motoros saját korábbi rekordját döntötte meg; előző csúcsbeállitásakor „mindössze” 46 vállalkozó kedvű egyén felett sikerült ugrása. lfadaszat — Biztosnak kell lennünk abban, hogy az ember nem él vissza a puskájával, hogy szereti és megérti a természetet, kész megóvni — mondta az APN tudósítójával beszélgetve Alekszandr Meljokin, a vadászok és halászok leningrádi területi társaságánák 63 éves elnöke.- Leningrádban és a leningrádi területen a társaság 90 ezer tagot számlál, s közülük 50 ezer vadász. A vadászterületek kiterjedtek — ötmillió hektár és körülbelül száz tó. Sok olyan apró állat él itt, amelyeknek jelentős része a sportszerű vadászat tárgyává válhat. Jól ismerjük az állatvilág létszámát, s ha a vadász nem sérti meg az előre meghatározott normákat, nem tesz kárt az élő természetben. — Milyen állatok, madarak vadászata megengedett?- Szabad vadászni, először is a vadlibákra és vadTervszerű vadgazdálkodás kacsákra, a fenyőerdőkben élő vadak közül megengedett a süketfajd, a császár- madár és az erdei szalonka vadászata. Ezen túlmenően erdeinkben sok, mintegy 160 ezer nyúl van. Tavaly 14 772 darabot lőttek ki, tíz százalékkal kevesebbet, mint amennyinek a kilövését megengedték. Nagyon elterjedtek a jávorszarvasok, a vaddisznók, valamint az olyan prémes állatok, mind a hód, a pézsmapocok, a nyest, a mókus, a hermelin, s elegendő mennyiségben találhatók ragadozó állatok, farkas és medve is. A vadászok ez utóbbiakkal szemmel láthatóan nem birkóznak meg. Tavaly az 1400 medvéből csupán tizenkettőt lőttek ki, s mindössze 307 farkast öltek meg, holott többet kellene, ha figyelembe vesszük azt a kárt, amit a farkasok okoznak, ha elszaporodnak. Feltehetőleg a nem kielégítő eredményeket érthetővé teszi, hogy eléggé bonyolult a vadászat ezekre a ragadozó állatokra. — Ki állapítja meg a vadászat idején a vadállomány ritkításának normáit?- A Vadászati Gazdálkodás összövetségi Tudományos Kutató Intézete az állatok mai számának alapján határozza meg. A vadászati szezonban ennek az intézetnek az ajánlását a leningrádi újságokban hirdetik meg. Vadászaink sokat dolgoznak az állatvilág létszámának gyarapítása érdekében is. Ez a hatalmas munka viszont meghaladja a hivatásos vadászaink erejét. Társadalmi vadászati felügyelőként 1756 leningrádi vadász tevékenykedik és 618 emberünk teljesíti önként a halászati felügyelő kötelezettségeit. Ezen kívül tavaly a társaság tagjai mintegy 2000 előadást tartottak, s több mint 300 publikációt je- tóban, a rádióban és a telelentettek meg, a természet- vízióban. védelem témakörében a saj- Jurin Snyitnyikov Vadászat a tajgán
