Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-09 / 97. szám
1983. április 9., szombat Punantmt napló 13 A városi vb-ülés napirendjén Energiaracionalizálási program Pécsen A magánerős gázvezetéképítés támogatása Pécs város Tanácsának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén egyebek közt a városi energiaracionalizálási prog_ romja volt napirenden. Az előterjesztés megállapítja, alapvető célkitűzés, hogy a város energiaigénye csökkenjen, illetve struktúrája igazodjon a népgazdasági feltételekhez. A legfőbb feladat, hogy mérséklődjön a cseppfolyós szén- hidrogén és a kokszfelhasználás. Ennek érdekében 1985 végéig a közületeknél kiváltják az olajkályhákat. A jelenlegi mű: szaki, gazdasági lehetőségek mellett az energiahordozók további cseréjére a távfűtés mérsékelt bővítését és a földgázfelhasználás széles körű terjesztését tekinti a program reális célnak. A földgáz minél szélesebb körű hasznosítására adott a lehetőség Pécsett, hisz tavaly elkészült a Baját Péccsel összekötő gerincvezeték. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a szűkös pénzügyi forrósok miatt az ellátás bővítése a fogyasztók pénzéből történhet, a tanácsok és a gázszolgáltató műszaki és szervezési támogatásával. A qázvezeték-hálózat lakossági erőből való bővítésének szervezési és építtetői feladatait a tanács látja el. Pécs városszerkezeti adottságai és az úthálózat sűrűsége sajátos szervezési modellt kíván, melynek lényege, hogy az érdekeltségi hozzájárulás összegét nem utcánként, hanem egy-egy összefüggő területegységre együttesen kell meghatározni. A befizetés és az építés azonban utcánként történik. A műszaki tervek elkészítéséről a gázszolgáltató gondoskodik, az OTP kedvezményes hitelt nyújt a lakosságnak (maximálisan 100 000 forintot, 15 évre, háromszázalékos kamat mellett), a tanács pedig a fejlesztési alapjára befolyó érdekeltségi hozzájárulásból ellátja az építtetői feladatokat, műszaki segítséget biztosít az útfelvágások -helyreállítások takarékos megoldásaihoz. A gázvezeték-építésben való lakossági részvétel önkéntes, így lehetnek olyan lakások, melyek tulajdonosai, bérlői nem kívánnak gázt bevezetni. Ha ezek hozzájárulása a többi résztvevőt terhelné, az a közhangulatot rontaná és később bonyolult jogi eljárást szülne. Ezért indokolt, hogy ilyen esetben a tanács meghatározzon egy részvételi arányt, (a tapasztalatok szerint 80 százalék), ami alatt a vezetéképítéssel nem foglalkozik, de ami fölött a hiányzó hozzájárulást megelőlegezi. Jogszabályi biztosíték van arra, hogy a hozzájárulást nem fizető fogyasztójelölt gázbekötést később is csak akkor kaphat, ha a költséget utólag megtérítik. A városi energiaracionalizálási program előterjesztését módosításokkal elfogadta a végrehajtó bizottság. R. N. Eredményhirdetés az OTDKhonferencián Pécsett zajlanak a 16. országos tudományos diákköri konferencia közgazdasági szekciójának ülései a JPTE Közgazdaságtudományi Karán. A benyújtott dolgozatokat tegnap értékelték, s ezen 37 pécsi pályázó dolgozata közül a következőkéi bizonyultak eredményesnek: Molnár László, Csillag László, Mittli Sándor, Péter Sándor, Dobokay Gábor, Keller Ilona, Tóth Mária, Hajdú Ottó, Berettyón Sándor, Kerekes Mihály, Tóth-Simon Péter, Pempfli László, Farkas Szilveszter és Salamon Csaba. A felsoroltak valomeny- nyien a közgazdasági kar hallgatói, vagy a közelmúltban végzettek. Jő eredmények a nagyvad- gazdálkodásban Baranyai vadászok megyei küldöttközgyűlése Jó eredmények a nagyvadgazdálkodásban, gondok az apró^adakat illetően. Ha egy mondatban kellene megfogalmazni a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Baranya megyei Intéző Bizottsága által előterjesztett beszámolót, akkor a fenti megállapítás elegendő lenne. Csakhogy ez önmagában igencsak keveset mond. Tegnap a késő délutáni órákban Pécsett, a Mozgalmi Házban tartotta megyei küldött- közgyűlését a MAVOSZ, melyet dr. Jerszi István megyei elnök nyitott meg. Az írásos beszáVáltozik a p*a&+ Miért olcsóbb a busa? Újdonság: markáns halízű „Új termék” Megújuló forma és csomagolás A halfeldolgozó üzem gyártósora Valamennyi pécsi Halért boltban árkedvezménnyel árusítják a busát — adta hírül csütörtökön a Dunántúli Napló. Részben ennek, részben más információknak az alapján arról tájékozódtunk tegnap a Bikali Halgazdaságnál, miért olcsóbb a hal, s akadályozza-e valami e fontos élelmezési cikknek az exportját? Mind a nyugati, mind a keleti — pontosabban közel-keleti — piacokon számottevően megváltoztak az igények az elmúlt másfél—két évben — adta meg a választ Kovács József, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese. Legnagyobb nyugat-európai vásárlónk, az NSZK piacain a már korlátlan mennyiségben, bármikor tenyészthető pisztráng a hazai ponty kellemetlen versenytársa, a korábban nagy tételben rendelő Irak is visszalépett: azon a területen a rendkívül olcsó brazil csirke a „félelmetes ellenfél". A gazdaság — és partnergazdaságaink — növényevő halai, a fehér, a pettyes busa és az amur tehát — egyelőre legalábbis — nem versenyképesek ezeken a piacokon. Ami minden mennyiségben elkelne, az a csuka, a harcsa és a com. pó, ezekből viszont egyelőre még nem tudtak számottevő mennyiséget előállítani. Az említett növényevő halak jelentős részét így nem is halászták le, benne maradtak a tavakban, óm még ősszel sem érik el a kritikus súlyhatárt, tehát továbbra is eladhatók. A partnergazdaságok tavalyi járandóságát ennek ellenére is kifizette a Bikali Gazdaság; a pécsi Halért-üzletekben minden bizonnyal azoknak az üzemeknek az áruja kapható, amelyek nem tagjai az országos rendszernek. A bikaliak alsómocsoládi új, korszerű halfeldolgozója egyébként most 's csaknem teljes kapacitással üzemel; péntek reggel indítottak útnak egy nagyobb mennyiséget Budapestre. Új üzleteket kötöttek lengyel, román és szovjet megrendelőkkel is. Gyimesi Ernő üzemigazgató ottjártunkkor elmondotta: néhány hete folyamatosan szállítják a hazai boltokba „Új termék" címkével ellátott készítményüket, a keszeggel kevert, markánsabban halízű busaszeleteket, amelyeket — a jelek szerint — a régi csomagolásban is kedvel a közönség. Ez rövidesen új formában: rúdalakban kerül forgalomba, s a csomagolása is új lesz: az első dobozszállítmány a békéscsabai Kner- nyomdából rövidesen megérkezik. Az új terméket 40 és 20 dekás csomagokban hozzák majd forgalomba; várhatóan nemcsak jobb, hanem olcsóbb is lesz, mint korábbi, fűszerezett elődjei. Varga J. mólóhoz Farkas János megyei fővadász fűzött szóbeli kiegészítést. Részt vett a küldöttközgyűlés munkájában többek között dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, továbbá Rácz Imre, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének fővadásza. Farkas János kiemelte; ónnak ellenére, hogy a megyében hosszú évek óta tervszerűen végzik a vadásztársaságok a fácóntelepítést, a törzsállomány mindössze 35 ezerre tehető. Figyelemre méltó az o megállapítás, miszerint másfél évtizede ugyanekkora volt a megye fácánállománya. Mindez nem csupán baranyai, hanem országos gond is, mert a külföldi piacokon erőteljesen betört a kínai, skót és angol fácán. A verseny tehát éleződik és ez a MAVAD exportjára, a MAVOSZ dollár-„kitermelésére" is érzékeny hatással van. A jövő hét végén a Budapesten rendezendő országos küldött- közgyűlésen várhotóan a fentebb említett kérdés az egyik igen fontos napirendje lesz. Kérdésként fogalmazódott meg, hogv hová telepítsenek a társaságok fácánt, felvetődött a káros ragadozók visszaszorításának gondja, továbbá az is, hogy manapság nem elégséges, hogy o vadgazdálkodás elsősorban társadalmi alapokon nyugszik, tehát mielőbb több hivatásos szakemberre van szükség, akik a körnvezet- védelemmel, a vadgazdálkodással és mezőgazdasági kultúrával, a különböző kemikáliákkal összefüqqően komplex ismeretekkel rendelkeznek. De térjünk vissza o baranyai vadászok elmúlt évi eredményeire! A vadásztársaságok a szarvaskilövési tervüket teljesítették. Mivel a vaddisznó az elmúlt esztendőkben egyre inkább elszaporodott, a korábbi évekhez viszonyítva 30 százalékkal több „agyaras" múlt ki a vadászok által, mint ahogy tervezték. A nvúlról viszont ez már nem mondható el: ugyanis feleannvit sikerült lelőni, mint amennvivel számoltak. Mindez azzal függ össze, hogy a vad- nyúlállomány jelentősen csökkent, ezért a nvúl vadászatát nem szabad folytatni. A küldöttközgyűlésen megfogalmazódott, hoav a fácántelepítés lehetőségeit felülvizsqál- jók a káros környezeti hatások ellensúlyozása érdekében. A vadásztársaságok küldöttei egyetértettek nhban is, hogy a bevételek növelése érdekében növelni kell a lőtt vadból származó bevételt, főként az első osztályú minősítést tekintve. S. Gy. Mókás szakmai napok a PMMF-en Á diákrektor I. Tónié A fősámán és kísérete fehér vászonpalástban érkezett: kimért léptei feszes csöndet parancsoltak a főiskola udvarán. A szertartás felemelő volt, holott a szavazással választott diákrektor most sem tagadta meg önmagát: Kása Antal, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola végzős hallgatója kék ing<- ben és farmerban állt nagyérdemű választói elé, miután Juhász Jenő főigazgató I. Tárnának átadta a „hatalmat”. De a ceremónia csak ekkor vette kezdetét: a fősámán mutatóujját az égnek emelve adta intencióit I. Tóniónak, hogy „uralkodása” idején rend és fegyelem legyen, miközben kakas röpült az eskütételt követően, a hagyományokhoz híven, a szilikátvegyipari gépész hallgatók közé. A főiskola volt növendékeinek jelenlétében fáklya lobbant, és az újdonsült rektornak a hála jeléül azonnal tálalták a rostonsültet. I. Tónió ugyan nem hirdetett igét, ám arra fölszólította a főiskola valamennyi diákját, hogy a ma is folytatódó szaknapon tegyenek ki magukért a hallgatók. A szellemi vetélkedő és hagyományos sporttalálkozók ma folytatódnak. A Rókus utcai intézet udvarára áthelyezett kopjafákra éjfélkor a fősámán vezényletével szöget vernek a végzős hallgatók, miközben fürtjeikből egy-egy tincset vágva azt a kandeláber lángjai közé vetik, ezzel is „áldozva" az alma maternek . . . Szöveg és kép Salamon Gyula FILMJEGYZET Jancsó E hat betűt már megtanulta „magyarul” ejteni a világ, már nem „jankszo”, hanem mindenütt Jancsó. Nekünk kiejtési problémáink nemigen vannak nevével... Értjük-e Jancsót? — érdemes elgondolkodni ezen, most, hogy a Magyar Televízió sorozatban mutatja be filmjeinek egy részét. Jól ejtjük-e ki azokat a kép-jelenet-szó-mondatokat, melyekkel elénk állt a maga következetességével. Gyanítom, nem. S vegyünk ki kép-szótárából egyet, az örök botránykövet, a meztelen embert (nőt többnyire), s nézzük meg, nem ferdítjük-e el jelentését, mint egykoron Jancsó nevét a külföldiek? A Willendorfi Vénusz dús idomait nehezen képzelhetjük el szemérmes leplekbe burkoltan, hiszen a termékenység kultikus szimbóluma ma is. A Milói Vénusz sem az ember önmagában felfedezett szépségét, harmóniáját (vagy ez iránti vágyát) jelentené felöltözötten, mint ahogy megmásulta sixtusi kápolnai freskónak jelentése is azáltal, hogy bérpiktorokkal „felöltöztették" Michelangelo alakjait. Dávid erejét is jobban példázza pucér- sága, mintha márványvértekbe öltözteti őt a véső. Egy meztelen Krisztus a keresztfán, behorpadt hassal, görcsös izmokkal pedig nem-e a szépségében is erős test kiszolgáltatottságát, törékenységét, megalá- zottságát fogalmazza meg, szavak nélkül? Csak a polgári szalonok műpompájának emelésére festetett vásznakon lett az emberi test (elsősorban a női test) a tulajdonnak, a birtoklásnak kacér jelképévé: a megvásárol- hatóság szimbólumává; lett valós mivolta után festményen is élvezeti cikk. Az európai kultúra utolsó századai letépték az akt, a meztelen ember szépségből, erőből, harmóniából, esen- döségből, kiszolgáltatottságból levő ruházatát, s beöltöztették a fülledtség, a vénes összeka- csintás, leskelődés, a célzatosság, a szexautomata, a pótszer egyértelműen kétértelmű fátylaiba. Jelképes és valós fátylaiba, hiszen az emberáru kal- márai is nagyon jól tudják, a „sejtetés”, a csomagolás jobban csigázza az eltunyult érzékeket, mint a természeteség. Ezzel párhuzamosan a pornográfia nagyszériás árutermelése a nyers nemiség kábítószerét árulja a nyomorultaknak — a kikenős baka „lényegre törő” durvaságával. E „kulturális" örökség aztán tartósan deformálta vizuális látásunkat és gondolkodásunkat: lepleket és „lényegeket" keres mór automatikusan szemünk. Mint Pavlov kutyája a nyálat a kiépített feltételes reflex után: voyerséget és „erkölcsi" felháborodást vált ki akaratunktól függetlenül a meztelen emberi test látványa. Jancsó nem tett mást, minthogy csak eredeti jelentéseiben kezdte használni az emberi testet — a Vénuszok, a dóvidok, a jézusok jelentése szerint; merthogy filmjei az emberről szólnak: a hatalmi, az erőszakviszonyok között élő emberről — akit gyakran megaláznak, megtörnek, kiszolgáltatnak, de akinek szépsége, ereje át-átvillan nyomorító társadalmi viszonyain. Bodó László
