Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-09 / 97. szám
Kedvezően alakultak a ternneszeti tényezők BS aranya megye terme- ** löszövetkezetei 1982- ben sikeres esztendőt zártak. A hozamokban és a gazdálkodás pénzügyi eredményeiben az országos átlagot meghaladó eredményt értek el, hogy a termelőszövetkezetek gyorsan reagáltak a közgazdasági szabályozókra. Termelési szerkezetük változtatásával, belső üzemi lehetőségeik céltudatos mozgósításával jól alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Ebben szerepe volt annak is, hogy a közgazdasági szigorítások mellett a gazdasági szabályozók egy része ösztönzést is tartalmazott. Ez az ösztönzés kizárólag a mezőgazdasági alaptevékenységet érintette. Mivel a megye szövetkezetei termelési értékének csaknem 87 százalékát a mezőgazdasági alaptevékenység képviseli, így kellőképpen érvényesülhetett a szabályozók ösztönző hatása. Az eredmények megítélésénél figyelembe kell venni az időjárási tényezőket, amelyek elsősorban a növénytermesztésben éreztették termésfokozó hatásukat. A termelő tevékenység nyereségének 55 százalékát a növénytermesztési ágazat biztosította. Feljebb kapaszkodni Az elmúlt években jelentős volt a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeinek differenciáltsága. Ebben is kedvező irányú változás történt. Növekedett azoknak a köre, akik termelésüket ma már magas hatékonysággal tudják folytatni. Ez a folyamat azonban nem látványos. Csak lassan, igen kemény munkával lehet az alacsony hatékonysági körből feljebb kapaszkodni. Többségük csak teljesen saját erőforrásaira támaszkodva erre képtelen lenne. Nagy jelentősége van ebben a folyamatban annak, hogy az árkiegészítést a kedvezőtlen adottságúakon kívül, ha szűkebb mértékben is, de a kedvezőtlen termőhelyű termelőszövetkezetek is igénybe- vehetik. Ez a plusz feltétlenül szükséges ahhoz, hogy saját erőfeszítéseiket ezen bevételekkel is kiegészíthessék, mert ez adja azt a többletet, amely az újratermelés feltételeit megteremti. És még valamit. Egy- egy esztendő eredménye még nem ad választ arra, hogy sikerült az alacsony hatékonyságú körből kikerülni. Csak több — három-négy — esztendő gazdasági eredménye mutathatja, hogy tartós és megalapozott ez a fejlődés. Az eddigiekből az is követke. zik, hogy az 1983-as esztendő célkitűzéseinek teljesítéséhez a termelőszövetkezetek rendelkeznek a megfelelő alapokkal. Ez azonban termelőszövetkezetenként eléggé differenciált. S azt is tekintetbe kell vennünk, hogy 1983-ban nagyobb feladataink vannak. Egy igen eredményes 1982-es év eredményeit kell túlteljesítenünk. Ha így tekintjük az újratermelés alapjait, akkor már nem vagyunk mentesek a gondoktól sem. Elöregedő géppark A múlt év őszén időben, jó minőségben megtörtént a szükséges területen az őszi kalászosok vetése. A vetések átte- lelése kielégítő. Végeztek a termelőszövetkezetek az őszi mélyszántással, rendelkezésre állnak a tavaszi vetőmagvak. Az ez évi, eddig esedékes munkák rendben elkészültek, tehát naprakész állapotban vagyunk. 1982 a termelőszövetkezetek sikeres éve volt Bizalomra és nyugodt üzemi légkörre van szükség Eddig tehát kedvező a kép. Az azonban már zavar, hogy több termelőszövetkezetben a műtrágya-ellátás akadozása miatt nem tudták teljes egészében a földbe juttatni az őszi műtrágyát. Bár ezt tavasz- szal pótolták, de olyan hatást ezeken a területeken már nem várhatunk, mintha ősszel kiszórhatták volna. Annak ellenére, hogy a múlt esztendőben a termelőszövetkezetek 360 millió forintot fordítottak gépek beszerzésére, a géppark elöregedését nem sikerült megállítani. Magas a „0”-ra leírt gépek aránya, ami a termelés mennyiségi növelésével együtt. Ez igen sokrétű, összetett cselekvéssorozatőt követel meg, melynek egyik nélkülözhetetlen eleme az állattartás korszerűsítése, elsősorban a szarvasmarha-ágazatban. Ez nagy összegű fejlesztési ráfordítást igényel, amelyre a mai helyzet alapján csak igen kevés lehetőség van. Említhetném még, hogy a termelőszövetkezetek a múlt évben folyó termelési kiadásának fedezésére 1,8 milliárd forint rövid lejáratú hitelt vettek igénybe. Amj az,t jelenti, hogy folyamatos pénzbevételeik híis nem olyan mennyiségben és minőségben tart igényt, mint eddig. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk a szerződéses kapcsolatok erősítésére, a szerződésekben megfogalmazott jogaink érvényesítésére. Mindinkább követelményként jelentkezik a marketing-tevékenység beindítása és az üzemi rendszerbe való beilleszkedése. Több éve igen magas szinten termelő, kiváló eredményeket elért termelőszövetkezet közül néhánynak a fejlődési üteme a szabályozók korlátozó intézkedései nyomán lelassult. Az ezen szövetkezetekben felhalmozódott igen nagy értékű szellemi kapacitást, termelői tapasztalatot továbbra sem hagyhatjuk kihasználatlanul. gyakori üzemzavarokat, fokozottabb javítási és alkatrészráfordítást igényel, növeli üzemelési költségüket. A termelőszövetkezetek gépberendezése és járműállományának több mint 2,5 milliárd forint a bruttó értéke. Ennek szinten tartósa is igen nagy erőfeszítést igényel, technikai korszerűsítésére több termelőszövetkezetnek nincs lehetősége. A múlt évi jó eredmények mellett is 14 termelőszövetkezetnek egyáltalán nem képződött, vagy nem elégséges mértékben fejlesztési alapja, sőt veszteségének alapja, sőt veszteségének alaphiányának kiküszöbölésére már a múlt évi fejlesztési alapjának, amortizációjának egy részét is el kellett vonnia pénzügyi egyensúlya helyreállításának érdekében, így tehát műszaki eszközeinek nemhogy fejlesztésére nem gondolhat, hanem a szinten tartását sem tudja biztosítani. Márpedig ilyen magas termelési szintről1, melyet a megye termelőszövetkezetei képviselnek, továbblépni csak megfelelő műszaki-technikai háttérrel lehet. A megye termelőszövetkezetei a múlt évben 44 ezer tonna húst állítottak elő. Az állati termékek árbevétele megközelítette a 3 milliárd forintot, és így az összes tevékenységi bevétel 33 százalékát biztosította. Ugyanakkor eredményből való részesedése csak 21 százalékos, tehát nem kielégítő a nyereségtermelő-képessége. Ha az ágazat eredményét az általános költségekkel is megterheljük, akkor a ,,0"-nó! alig valamivel több nyereséget biztosított és nem nyújtott elégséges fedezetet az ágazat bővített újratermelésére. Tehát feltétlenül szükséges az állattenyésztés gazdasági eredményét javítani mintegy egynegyedét hitelből fedezték, amely a többi hitel kamataival együtt közel 100 millió forint bankköltséget eredményezett. Ebből a nem teljes körű néhány példából is látható, hogy a kimagasló eredmények mellett még jó pár olyan feszültségforrás is tapasztalható, amelyet az év feladatainak sikeres teljesítése érdekében fel kell oldani, vagy legalábbis enyhíteni szükséges. Mindenekelőtt a gazdasági szabályozók ismeretének birtokában azzal kell számolnunk, hogy fejlesztési forrásaink, pénzeszközeink szűkösek lesznek, nem nyújtanak 'fedezetet a szükségletek teljes körű kielégítésére. Ami az anyagiakban hiányzik, azt csak szakértelemmel, irányítással és szorgalommal lehet pótolni. Ezért tovább növekszik az üzem- és munkaszervezés .korszerűsítésének jelentősége, az erkölcsi és anyagi érdekeltség következetes érvényesítése. A lehetőség keretein belül továbbra is kiemelj szerepe van az üzemi adottságokhoz mért termelési szerkezet átalakításának. Annak ellenére, hogy a gazdasági együttműködések formái és érdekeltségi viszonyai még nincsenek teljesen kidolgozva, az eddigieknél jobban indokolt kiaknázni az ebben rejlő gazdasági előnyöket. Kihasználni a lehetőségeket Az elmúlt esztendőben talán először találtuk magunkat szemben azzal, hogy a piac nem minden árunkra, legalábbFotó: Proksza L. Ha szükséges, akkor a szabályozó rendszer némi korrekciójával továbbra is szükséges töretlen fejlődésük biztosítása. Potenciálisan igen jelentősek azok a lehetőségek, amelyek az alacsony és közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek termelésfejlesztésében rejlenek. Nagy alapossággal, következetesen és higgadtan tovább kell folytatni azt a tevékenységet, amelyet az alacsony hatékonyságú termelő- szövetkezetek gazdasági megszilárdítása érdekében elindítottunk. Amikor a korlátozott termelési erőforrások mellett növelni kell a termelés volumenét, emelni gazdaságosságát, akkor társadalmi érdek, hogy bürokratikus megkötöttségekkel, indokolatlan beavatkozásokkal ne vonjuk el a szövetkezeti vezetés figyelmét az alkotó termelő munkától. A feszített feladatok végrehajtása bizalmat és nyugodt légkört követel meg üzemen belül és kívül egyaránt. A termelőszövetkezetek tagsága és vezetése ismeri feladatát, arra felkészült és megértette azokat az intézkedéseket, amelyekkel a feladatot teljesítheti, ha a természeti tényezők is az elmúlt évihez hasonlóan alakulnak, akkor minden reményünk meglehet arra, hogy az 1983-as esztendő is sikereket és eredményeket hoz. Dr. Kiss Károly, a B. m.-i Tsz-ek Szövetsége titkárhelyettese Csend... Csak közmegegyezéssel óvható meg A r llunk az egyik művelődési ház bejáratánál. A sor csendes, az emberek halkan beszélgetnek. Az utca két oldalán egymás mögött feszengő kocsik (parkoló nincs) között egyszercsak felbukkan egy Volga és folyamatos tülköléssel közeledik felénk. Vezetője a sorban állók közelében és mellettünk megállva sem veszi le a kezét a kürt gombjáról. Nyomja, nyomja... Szirénázása alighanem megbeszélt jel, valaki majd csak reogál rá a sokasáaból. Magánrendszáma arra enged következtetni, hogy — mint tenyésztő, vagy rendező — érdekelt a kisállotkiállításon, amire mi elsősorban a gyermekeink kedvéért szeretnénk bejutni. De csak állunk — egyre ki- szolgáltatottabban. — Valaki szállítsa ki és verje meg ezt az őrültet — hallom a há- tom mögül. Valaki szólhatna egy rendőrnek... A duda azonban beragadt. Semmi sem történik. A sor áll. Ha pechünk van, a tortúra a zsúfolt buszon folytatódik. Ordítozás, obszcén szöveg . .. A kínos helyzeten túllenni vágyó többség hallgatagon vállalja a kiszolgáltatottságot a gátlástalan kisebbséggel szemben. Ki akar hatóságot játszani? Ki okar önbíráskodni? A dolgok viszonylag csendes menetét gyakran szaggatják meg efféle közjátékok. A hétköznapok — hol szoli- dabban, hol erőteljesebben zajosak. De a pihenőnopok kipihenhetetlen fáradalmai is többnyire a lármából erednek. Lakótelepeken a csend hiánya miatt még a pihenőnapokon is lehetetlen aludni reggel hét után. És az éjszakák? Hányszor néztem össze már az utca másik oldalán lakókkal éjjel háromkor, miután megbámultuk azt a néhány vidáman ordítozó (pardon: „éneklő”), részeg polgártársunkat, akik megtisztelve bennünket jókedvükkel, lassú, tántorgó léptekkel távolodtak hosszú utcánk hajnali homályában... Aztán ott vannak az üdülőtelepek. Még ma is keserűséggel gondolok vissza arro a nyaralásra, amelyen minden reggel hatkor megszólalt a megafon: ébresztő! Tornához sorakozó!... Stb. És már harsogott is a popzene. Ez azért is keserű emlék, mert — ifjúsági mozgalmi tábor lévén — a tábor vezetői úgy „nevelgették" a beutalt ifjúságot, hogy a szomszéd üdülőtelepen meglehetősen drága pénzért pihenő dolgozók szabadságát tették tönkre ezzel. Pedig a csend köztulajdon. Csak közmegegyezéssel tartható fenn, óvható meg. Ha valaki megbontja, ezzel másokat kényszerhelyzetbe hoz, kiszolgáltatottá tesz. A csendet éppúav felelőtlenség elherdálni, mint a köz egyéb javait. A csend fosztogatói és megrablói szememben alig különböznek azoktól, akik megfoghatóbb dolgok után nyúlnak, akik kézzel fogható értékeket tulajdonitanok el. A csendháborítók, zajkeltők az esetek nagy részében nem lesznek gazdagabbak, lármájukkal nem érzik magukat jobban, nem kerülnek jobb helyzetbe ... Másokat viszont megrövidítenek, megfosztanak valami alapvetőtől. Olyan dologtól, ami nélkülözhetetlen az élethez. A csendet persze nemcsak a magánemberek törik meg. herdálják a dérrel-dúrral termelők is. Az ő mentségük, alibikereső magyarázkodásuk alapja az a — gyermekszemmel is belátható — tény, hogy ők bizony termelnek. Nekik nincs módjuk, idejük, energiájuk, pénzük stb. arra, hogy a termelésen kívül mással is (zajcsökkentés) foglalkozzanak. Akik a közelükben laknak? Oldja meg problémáikat a lakáshivatal ... A zajvédelemről szóló és rövidesen a Minisztertanács elé kerülő előterjesztés szerint a hazai zajok már társadalmi méretű veszélyességet jelentenek a lokosság számára. A budapesti lakások 29, a további városok 20, a községi lakások kilenc százaléka zajos. A főbb zajforrások sorrendben a következők. Első helyre sorolandó a közlekedés. Ezt követik a szomszédok és a szórakozóhelyek, utánuk pedig az ipari üzemek és az építkezések következnek. Egy kérdőíves vizsgálat szerint városaink lakóinak 54 százaléka panaszkodott valamilyen káros zajra. Az orszáq különféle üzemeiben 500 ezer olyan munkahely van, ahol a zaj meghaladja a halláskárosodást okozó értéket. És ez a zaj évről évre nő. Ennek a növekedésnek a következményei pedig beláthatatla. nők. Ha valaki nem is olvasott ezzel kapcsolatos irodalmat, önmegfigyelés alapján tudhatja: a zaj ingerültté, fáradékonnyá teszi az embert. Megrontja a közérzetet. A fokozottabb zajok és káros rezgések pedig változásokat idéznek elő a vegetatív ideg; rendszer irányítása alatt álló szervekben. Kár folytatni ... A fokozódó zaj nemcsak életünket keserítheti meg, hatása olyan sokrétű, hogy akár „negatív termelőerőként” is számolhatunk vele. A zajártalom csökkenti a munkaképességet és rontja a munka minőségét. A rövidesen megjelenő rendelet megfelelő szigorral lép fel a zajkeltőkkel szemben, különösen a kiemelten védett területek, mint például egyes — majdan védetté nyilvánítandó — lakótelepek, üdülőterületek és más nogyobb összefüggő területek esetében. Újdonság lesz az, hogy ipari-közületi zajkeltés esetén a felelős vezetőt egyénileg is megbírságolják. Az új rendeletnek persze már voltak előzményei. Ilyenkor elhangzanak a jogos kérdések: Hatottak a korábbi rendeletek? Volt értelmük? És a jövőben? Észlelhető lesz a változás? Elégségesek a közmegegyezésen túli hatósági garanciák? Az előterjesztés-tervezetet lapozgatva az az érzésem, igen. Mindenesetre bízzunk benne. Bebesi Károly HÉTVÉGE 3. A pécsi Agroker gépparkjának egy részlete