Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-09 / 97. szám

Kedvezően alakultak a ternneszeti tényezők BS aranya megye terme- ** löszövetkezetei 1982- ben sikeres esztendőt zár­tak. A hozamokban és a gazdálkodás pénzügyi ered­ményeiben az országos át­lagot meghaladó eredményt értek el, hogy a termelőszö­vetkezetek gyorsan reagál­tak a közgazdasági szabá­lyozókra. Termelési szerke­zetük változtatásával, belső üzemi lehetőségeik céltuda­tos mozgósításával jól al­kalmazkodtak a megválto­zott körülményekhez. Ebben szerepe volt annak is, hogy a közgazdasági szigorí­tások mellett a gazdasági sza­bályozók egy része ösztönzést is tartalmazott. Ez az ösztönzés kizárólag a mezőgazdasági alaptevékenységet érintette. Mivel a megye szövetkezetei termelési értékének csaknem 87 százalékát a mezőgazdasági alaptevékenység képviseli, így kellőképpen érvényesülhetett a szabályozók ösztönző hatása. Az eredmények megítélésénél figyelembe kell venni az idő­járási tényezőket, amelyek el­sősorban a növénytermesztés­ben éreztették termésfokozó ha­tásukat. A termelő tevékenység nyereségének 55 százalékát a növénytermesztési ágazat biz­tosította. Feljebb kapaszkodni Az elmúlt években jelentős volt a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeinek dif­ferenciáltsága. Ebben is kedve­ző irányú változás történt. Nö­vekedett azoknak a köre, akik termelésüket ma már magas hatékonysággal tudják folytat­ni. Ez a folyamat azonban nem látványos. Csak lassan, igen kemény munkával lehet az ala­csony hatékonysági körből fel­jebb kapaszkodni. Többségük csak teljesen saját erőforrásai­ra támaszkodva erre képtelen lenne. Nagy jelentősége van ebben a folyamatban annak, hogy az árkiegészítést a ked­vezőtlen adottságúakon kívül, ha szűkebb mértékben is, de a kedvezőtlen termőhelyű terme­lőszövetkezetek is igénybe- vehetik. Ez a plusz feltétlenül szükséges ahhoz, hogy saját erőfeszítéseiket ezen bevételek­kel is kiegészíthessék, mert ez adja azt a többletet, amely az újratermelés feltételeit meg­teremti. És még valamit. Egy- egy esztendő eredménye még nem ad választ arra, hogy si­került az alacsony hatékony­ságú körből kikerülni. Csak több — három-négy — esz­tendő gazdasági eredménye mutathatja, hogy tartós és megalapozott ez a fejlődés. Az eddigiekből az is követke. zik, hogy az 1983-as esztendő célkitűzéseinek teljesítéséhez a termelőszövetkezetek rendel­keznek a megfelelő alapokkal. Ez azonban termelőszövetkeze­tenként eléggé differenciált. S azt is tekintetbe kell vennünk, hogy 1983-ban nagyobb fel­adataink vannak. Egy igen eredményes 1982-es év ered­ményeit kell túlteljesítenünk. Ha így tekintjük az újraterme­lés alapjait, akkor már nem vagyunk mentesek a gondoktól sem. Elöregedő géppark A múlt év őszén időben, jó minőségben megtörtént a szük­séges területen az őszi kalá­szosok vetése. A vetések átte- lelése kielégítő. Végeztek a ter­melőszövetkezetek az őszi mély­szántással, rendelkezésre áll­nak a tavaszi vetőmagvak. Az ez évi, eddig esedékes mun­kák rendben elkészültek, tehát naprakész állapotban vagyunk. 1982 a termelőszövetkezetek sikeres éve volt Bizalomra és nyugodt üzemi légkörre van szükség Eddig tehát kedvező a kép. Az azonban már zavar, hogy több termelőszövetkezetben a műtrágya-ellátás akadozása miatt nem tudták teljes egé­szében a földbe juttatni az őszi műtrágyát. Bár ezt tavasz- szal pótolták, de olyan hatást ezeken a területeken már nem várhatunk, mintha ősszel ki­szórhatták volna. Annak ellenére, hogy a múlt esztendőben a termelőszövet­kezetek 360 millió forintot for­dítottak gépek beszerzésére, a géppark elöregedését nem si­került megállítani. Magas a „0”-ra leírt gépek aránya, ami a termelés mennyiségi növelé­sével együtt. Ez igen sokrétű, összetett cselekvéssorozatőt kö­vetel meg, melynek egyik nél­külözhetetlen eleme az állat­tartás korszerűsítése, elsősor­ban a szarvasmarha-ágazat­ban. Ez nagy összegű fejlesz­tési ráfordítást igényel, amely­re a mai helyzet alapján csak igen kevés lehetőség van. Említhetném még, hogy a termelőszövetkezetek a múlt év­ben folyó termelési kiadásának fedezésére 1,8 milliárd forint rövid lejáratú hitelt vettek igénybe. Amj az,t jelenti, hogy folyamatos pénzbevételeik hí­is nem olyan mennyiségben és minőségben tart igényt, mint eddig. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk a szerződéses kapcsolatok erősítésére, a szer­ződésekben megfogalmazott jogaink érvényesítésére. Mind­inkább követelményként jelent­kezik a marketing-tevékenység beindítása és az üzemi rend­szerbe való beilleszkedése. Több éve igen magas szin­ten termelő, kiváló eredménye­ket elért termelőszövetkezet kö­zül néhánynak a fejlődési üte­me a szabályozók korlátozó in­tézkedései nyomán lelassult. Az ezen szövetkezetekben felhal­mozódott igen nagy értékű szellemi kapacitást, termelői tapasztalatot továbbra sem hagyhatjuk kihasználatlanul. gyakori üzemzavarokat, foko­zottabb javítási és alkatrész­ráfordítást igényel, növeli üze­melési költségüket. A termelő­szövetkezetek gépberendezése és járműállományának több mint 2,5 milliárd forint a bruttó értéke. Ennek szinten tartósa is igen nagy erőfeszítést igé­nyel, technikai korszerűsítésére több termelőszövetkezetnek nincs lehetősége. A múlt évi jó eredmények mellett is 14 termelőszövetke­zetnek egyáltalán nem képző­dött, vagy nem elégséges mér­tékben fejlesztési alapja, sőt veszteségének alapja, sőt vesz­teségének alaphiányának kikü­szöbölésére már a múlt évi fej­lesztési alapjának, amortizá­ciójának egy részét is el kellett vonnia pénzügyi egyensúlya helyreállításának érdekében, így tehát műszaki eszközeinek nemhogy fejlesztésére nem gondolhat, hanem a szinten tartását sem tudja biztosítani. Márpedig ilyen magas termelé­si szintről1, melyet a megye ter­melőszövetkezetei képviselnek, továbblépni csak megfelelő műszaki-technikai háttérrel le­het. A megye termelőszövetkeze­tei a múlt évben 44 ezer tonna húst állítottak elő. Az állati ter­mékek árbevétele megközelítet­te a 3 milliárd forintot, és így az összes tevékenységi bevétel 33 százalékát biztosította. Ugyanakkor eredményből való részesedése csak 21 százalékos, tehát nem kielégítő a nyere­ségtermelő-képessége. Ha az ágazat eredményét az általá­nos költségekkel is megterhel­jük, akkor a ,,0"-nó! alig vala­mivel több nyereséget biztosí­tott és nem nyújtott elégséges fedezetet az ágazat bővített új­ratermelésére. Tehát feltétlenül szükséges az állattenyésztés gazdasági eredményét javítani mintegy egynegyedét hitelből fedezték, amely a többi hitel kamataival együtt közel 100 millió forint bankköltséget eredményezett. Ebből a nem teljes körű né­hány példából is látható, hogy a kimagasló eredmények mel­lett még jó pár olyan feszült­ségforrás is tapasztalható, amelyet az év feladatainak si­keres teljesítése érdekében fel kell oldani, vagy legalábbis enyhíteni szükséges. Mindenekelőtt a gazdasági szabályozók ismeretének birto­kában azzal kell számolnunk, hogy fejlesztési forrásaink, pénzeszközeink szűkösek lesz­nek, nem nyújtanak 'fedezetet a szükségletek teljes körű ki­elégítésére. Ami az anyagiak­ban hiányzik, azt csak szakér­telemmel, irányítással és szor­galommal lehet pótolni. Ezért tovább növekszik az üzem- és munkaszervezés .kor­szerűsítésének jelentősége, az erkölcsi és anyagi érdekeltség következetes érvényesítése. A lehetőség keretein belül to­vábbra is kiemelj szerepe van az üzemi adottságokhoz mért termelési szerkezet átalakításá­nak. Annak ellenére, hogy a gazdasági együttműködések formái és érdekeltségi viszo­nyai még nincsenek teljesen kidolgozva, az eddigieknél job­ban indokolt kiaknázni az eb­ben rejlő gazdasági előnyöket. Kihasználni a lehetőségeket Az elmúlt esztendőben talán először találtuk magunkat szemben azzal, hogy a piac nem minden árunkra, legalább­Fotó: Proksza L. Ha szükséges, akkor a szabá­lyozó rendszer némi korrekció­jával továbbra is szükséges tö­retlen fejlődésük biztosítása. Potenciálisan igen jelentő­sek azok a lehetőségek, ame­lyek az alacsony és közepesen gazdálkodó termelőszövetke­zetek termelésfejlesztésében rejlenek. Nagy alapossággal, következetesen és higgadtan tovább kell folytatni azt a te­vékenységet, amelyet az ala­csony hatékonyságú termelő- szövetkezetek gazdasági meg­szilárdítása érdekében elindí­tottunk. Amikor a korlátozott termelési erőforrások mellett növelni kell a termelés volu­menét, emelni gazdaságossá­gát, akkor társadalmi érdek, hogy bürokratikus megkötött­ségekkel, indokolatlan beavat­kozásokkal ne vonjuk el a szö­vetkezeti vezetés figyelmét az alkotó termelő munkától. A fe­szített feladatok végrehajtása bizalmat és nyugodt légkört követel meg üzemen belül és kívül egyaránt. A termelőszövetkezetek tag­sága és vezetése ismeri fel­adatát, arra felkészült és meg­értette azokat az intézkedése­ket, amelyekkel a feladatot teljesítheti, ha a természeti té­nyezők is az elmúlt évihez ha­sonlóan alakulnak, akkor min­den reményünk meglehet arra, hogy az 1983-as esztendő is sikereket és eredményeket hoz. Dr. Kiss Károly, a B. m.-i Tsz-ek Szövetsége titkárhelyettese Csend... Csak közmegegyezéssel óvható meg A r llunk az egyik művelő­dési ház bejáratánál. A sor csendes, az em­berek halkan beszélgetnek. Az utca két oldalán egymás mögött feszengő kocsik (par­koló nincs) között egyszercsak felbukkan egy Volga és fo­lyamatos tülköléssel közele­dik felénk. Vezetője a sorban állók közelében és mellettünk megállva sem veszi le a ke­zét a kürt gombjáról. Nyom­ja, nyomja... Szirénázása alighanem megbeszélt jel, valaki majd csak reogál rá a sokasáaból. Magánrend­száma arra enged következ­tetni, hogy — mint tenyésztő, vagy rendező — érdekelt a kisállotkiállításon, amire mi elsősorban a gyermekeink kedvéért szeretnénk bejutni. De csak állunk — egyre ki- szolgáltatottabban. — Valaki szállítsa ki és verje meg ezt az őrültet — hallom a há- tom mögül. Valaki szólhatna egy rendőrnek... A duda azonban beragadt. Semmi sem történik. A sor áll. Ha pechünk van, a tortúra a zsúfolt buszon folytatódik. Ordítozás, obszcén szöveg . .. A kínos helyzeten túllenni vágyó többség hallgatagon vállalja a kiszolgáltatottsá­got a gátlástalan kisebbség­gel szemben. Ki akar ható­ságot játszani? Ki okar ön­bíráskodni? A dolgok viszonylag csen­des menetét gyakran szag­gatják meg efféle közjátékok. A hétköznapok — hol szoli- dabban, hol erőteljesebben zajosak. De a pihenőnopok kipihenhetetlen fáradalmai is többnyire a lármából ered­nek. Lakótelepeken a csend hiánya miatt még a pihenő­napokon is lehetetlen aludni reggel hét után. És az éjsza­kák? Hányszor néztem össze már az utca másik oldalán la­kókkal éjjel háromkor, mi­után megbámultuk azt a né­hány vidáman ordítozó (par­don: „éneklő”), részeg pol­gártársunkat, akik megtisz­telve bennünket jókedvükkel, lassú, tántorgó léptekkel tá­volodtak hosszú utcánk haj­nali homályában... Aztán ott vannak az üdülő­telepek. Még ma is keserű­séggel gondolok vissza arro a nyaralásra, amelyen min­den reggel hatkor megszólalt a megafon: ébresztő! Torná­hoz sorakozó!... Stb. És már harsogott is a popzene. Ez azért is keserű emlék, mert — ifjúsági mozgalmi tábor lévén — a tábor vezetői úgy „nevelgették" a beutalt ifjú­ságot, hogy a szomszéd üdülőtelepen meglehetősen drága pénzért pihenő dolgo­zók szabadságát tették tönk­re ezzel. Pedig a csend köztulajdon. Csak közmegegyezéssel tart­ható fenn, óvható meg. Ha valaki megbontja, ezzel má­sokat kényszerhelyzetbe hoz, kiszolgáltatottá tesz. A csen­det éppúav felelőtlenség el­herdálni, mint a köz egyéb javait. A csend fosztogatói és megrablói szememben alig különböznek azoktól, akik megfoghatóbb dolgok után nyúlnak, akik kézzel fogható értékeket tulajdonitanok el. A csendháborítók, zajkeltők az esetek nagy részében nem lesznek gazdagabbak, lármá­jukkal nem érzik magukat jobban, nem kerülnek jobb helyzetbe ... Másokat viszont megrövidítenek, megfoszta­nak valami alapvetőtől. Olyan dologtól, ami nélkülözhetet­len az élethez. A csendet persze nemcsak a magánemberek törik meg. herdálják a dérrel-dúrral ter­melők is. Az ő mentségük, alibikereső magyarázkodá­suk alapja az a — gyermek­szemmel is belátható — tény, hogy ők bizony termelnek. Nekik nincs módjuk, idejük, energiájuk, pénzük stb. arra, hogy a termelésen kívül más­sal is (zajcsökkentés) foglal­kozzanak. Akik a közelükben laknak? Oldja meg problé­máikat a lakáshivatal ... A zajvédelemről szóló és rövidesen a Minisztertanács elé kerülő előterjesztés sze­rint a hazai zajok már társa­dalmi méretű veszélyességet jelentenek a lokosság szá­mára. A budapesti lakások 29, a további városok 20, a községi lakások kilenc szá­zaléka zajos. A főbb zajfor­rások sorrendben a követke­zők. Első helyre sorolandó a közlekedés. Ezt követik a szomszédok és a szórakozó­helyek, utánuk pedig az ipa­ri üzemek és az építkezések következnek. Egy kérdőíves vizsgálat szerint városaink la­kóinak 54 százaléka panasz­kodott valamilyen káros zaj­ra. Az orszáq különféle üze­meiben 500 ezer olyan mun­kahely van, ahol a zaj meg­haladja a halláskárosodást okozó értéket. És ez a zaj évről évre nő. En­nek a növekedésnek a követ­kezményei pedig beláthatatla. nők. Ha valaki nem is olva­sott ezzel kapcsolatos irodal­mat, önmegfigyelés alapján tudhatja: a zaj ingerültté, fá­radékonnyá teszi az embert. Megrontja a közérzetet. A fo­kozottabb zajok és káros rez­gések pedig változásokat idéznek elő a vegetatív ideg; rendszer irányítása alatt álló szervekben. Kár folytatni ... A fokozódó zaj nemcsak életünket keserítheti meg, hatása olyan sokrétű, hogy akár „negatív termelőerő­ként” is számolhatunk vele. A zajártalom csökkenti a munkaképességet és rontja a munka minőségét. A rövidesen megjelenő rendelet megfelelő szi­gorral lép fel a zajkel­tőkkel szemben, különösen a kiemelten védett területek, mint például egyes — maj­dan védetté nyilvánítandó — lakótelepek, üdülőterületek és más nogyobb összefüggő te­rületek esetében. Újdonság lesz az, hogy ipari-közületi zajkeltés esetén a felelős ve­zetőt egyénileg is megbírsá­golják. Az új rendeletnek persze már voltak előzményei. Ilyen­kor elhangzanak a jogos kér­dések: Hatottak a korábbi rendeletek? Volt értelmük? És a jövőben? Észlelhető lesz a változás? Elégségesek a közmegegyezésen túli ható­sági garanciák? Az előter­jesztés-tervezetet lapozgatva az az érzésem, igen. Minden­esetre bízzunk benne. Bebesi Károly HÉTVÉGE 3. A pécsi Agroker gépparkjának egy részlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom