Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-08 / 96. szám

1983. április 8., péntek Dunántúli napló 5 Ma megehetik, amit sütöttek A zsömleszámlólö gépsor kicsinyített mását szerelik a verseny résztvevői Szokolai István felvétele Hogyan készül a zsömle? Úttörőtechnikusok országos versenye Mjtyén Ma még ritkaság, ha vala­melyik egyetem, vagy főiskola rendszeresen visszahívja vég­zős hallgatóit, örömteli kez­deményezésként üdvözölhető a JPTE tanárképző kar köz- művelődési csoportjának pró­bálkozása. Immár második éve meghívják néhány napra az 1979, azaz a népművelési szak megindulása óta végzet­teket rövid tapasztalatcseré­re, baráti beszélgetésre. A tegnap délelőtti szakmai fórumon három témát vitattak meg a résztvevők. Először a társadalom és a közművelő­dés viszonyáról beszélgettek. Szóba kerültek a népművelés mai lehetőségei. Vitatkoztak Népművelő - változó körülmények között Tanulságos tapasztalatcsere a közművelődési munka gyen­geségeiről és gyógymódjai­ról, így arról is, hogy a foly­ton változó körülmények kö­zött mi lehet a népművelő feladata. Jó-e, ha csak di­rekt ismeretterjesztési felada­tokat lót el. Nem lenne-e hatásosabb, ha a szociális kapcsolatok jobb megismeré­se kapna nagyobb szerepet a munkában. Vagy, a szak­ma céljai általában miért eszmei síkon, nem pedig va­lódi igények alapján szerve­ződnek. Végül parázs vita folyt a népművelői munka parttalanságáról. Arról, hogy az ünnepélyek megszervezé­sétől a helyi közösség meg­szervezéséig milyen sok te­rületen kell helytállniuk. A tanácskozás ma folytatódik. Az elhangzottak nemcsak a már dolgozó népművelőknek jelentenek hasznos útmuta­tást, de az oktatás szervezői is tapasztalatokat gyűjthettek a jelenlegi tanterv tökéletesí­téséhez, javításához. Bozsik L. Színházi hétvége Pécsett A Leonce és Léna egyik próbája közben készült felvételünk Két estén - három színmű Illyés Gyula Kiegyezés, Georg Büchner Leonce és Léna, Vaszary Gábor Bubus „Ha a zsömlék száma ki­lenc ...” — éppen ezt a fél­mondatot kaptam el az egyik fiú feleletéből tegnap délelőtt, az úttörőtechnikusok országos vetélkedőjének második nap­ján. Hogy miért esett szó éppen zsömlékről egy technikai vetél­kedőn? Mert ebben az évben mind az elméleti, mind a gya­korlati feladatokat a kenyér­gyártás területéről kapták a gyerekek. Az országos döntőbe huszon­négy, egyenként háromfős csa­pat került be: négy csapatot küldött Budapest, kettőt Pécs, a többi megye egyet-egyet. összesen hetvenkét hetedikes és nyolcadikos vesz részt a há­romnapos versenyen, s a het­venkettőből mindössze egy kis­lány, aki Bács-Kiskun megyé­ből érkezett. Ebben az évben az úttörő­technikusok számára kijelölt té­makör a szabályozás és vezér­léstechnika az iparban volt, s ehhez a ‘ ' mához egy minden­kihez közelálló termék, a ke­nyér gyártását választották. Hogy éppen a kenyérgyártásra Művészek, kiállítások cseréje Lipcsében járt a napokban Erdős János, a Képző- és Ipar­művészek Szövetsége Dél-du­nántúli Területi Szervezetének művészeti titkára és dr. Orbán György ügyvezető titkár, hogy képzőművészek, kiállítások cse­réjéről tárgyaljanak az ottani illetékesekkel. Eszerint a dél­dunántúli művészek a lipcsei kiállító csarnokban bemutat­koznak egy 1984-ben rende­zendő tárlaton, a Somogy me­gyei művészek vendége lesz jövőre egy NDK-beli faszob­rász. Még az idén fogadják a lip­csei könyvművészeti főiskolán a Pécsi Grafikai Műhely új tech­nikusát szakma; továbbképzés­re: az idén nyáron Rigó István szobrász utazik az NDK-ba, művésztelepre, és egy lipcsei grafikus lesz a pécsiek vendé­ge a nyáron. A lipcseiek két pécsi művészt hívtak meg az idei nemzetközi grafikai szem­lére, a Gruppe Plus alkalma­zott grafikai csoport viszont jö­vőre rendez kiállítást Pécsett. esett a választás, ahhoz hozzá­járult a kedvező pécsi adottság is: az országban Budapesten és Pécsett található a két legmo­dernebb kenyérgyár. Ugyanak­kor a kenyér az, amit mind a mai napig a leghagyományo­sabbtól a legmodernebb módig készítenek. Az egyik fiú mond­ta: „Én már segítettem otthon kenyeret sütni". A házi kenyér­sütés után valóban érdekes él­mény a modern zsömle- vagy kiflisor megtekintése, működé­sének megértése. A verseny első napján, szer­dán egyéni elméleti vetélkedő volt, amelynek már meg is van az eredménye: első lett Vida Róbert, Szabolcs-Szatmár me­gyei, második Schmall Gyula, Vas megyei, harmadik Pessek Csaba budapesti versenyző. Tegnap zajlott a gyakorlati csa­patverseny, a feladat egy zsöm- leszámlóló-gép modelljének az elkészítése volt, Természetesen ehhez elméleti kérdések is kap­csolódtak. Ma kerül sor az utol­só fordulóra a kenyérgyárban; itt válik majd a rendezők, a ta­nárok, a szakemberek számára nyilvánvalóvá, hogy a tanulók valóban, a gyakorlatban is ér­tik-e, elsajátították-e maradék­talanul az ismereteket. A ma délelőtti verseny végeztével mindenki megkapja a saját ma­ga által készített kiflit. Az ered­ményhirdetésre ma délelőtt ke­rül sor a JPTE Tanárképző Ka­rának mozitermében. Elsők a baranyaiak Szakmunkás­tanulók országos versenye Két pécsi szakmunkásképző intézet vállalta a házigazda szerepét, a „Szakma Kiváló Tanulója" országos döntőjének megrendezésére. Ez a baranyai megyeszékhely 500-as és 506- os intézetében folyó oktatási munka elismerését is jelenti. A dízel-mozdonyszerelő szak­ma végzősei szerdán az írás­beli versennyel kezdték az erő­felmérést. Tizennégy megye is­kolájának egy-egy tanulója, a legjobbak ültek a padokba, hogy aztán tegnap délelőtt, a MÁV Pécsi Igazgatóságának tanműhelyében a gyakorlatban is bizonyítsák felkészültségüket. Az eredményhirdetést a kora délutáni órákban tartották. Or­szágos első helyezést ért el Sváb István, a pécsi 500-as Szakmunkásképző Intézet tanu­lója: szakoktatója Horváth Já­nos. Második lett Szabó Kornél, a szombathelyi 405-ös iskola növendéke, míg a harmadik he­lyezést Csáfordi Béla szerezte meg, a veszprémi Közlekedés- gépészeti Szakközépiskola kép­viseletében. Ugyancsak tegnap fejeződött be az a szakmai verseny, amely­nek a gazdája az 506-os Szak­munkásképző Intézet volt. Az elméleti feladatokat követően tegnap délelőtt Meszesen, a Szeptember 6. téren felújítás alatt álló épületekben tizenhá­rom leendő szakmunkás mérte össze tudását, miképpen kell milliméter pontossággal lerakni a parkettát, a műanyagpadlót. Pintér Dezső szakoktató büszke lehetett tanítványára, hiszen Lőjek Attila, aki az 506-os Szakmunkásképző Intézet tanu­lója, első helyen végzett, maga mögé utasítva tizenkét társát. Második lett Bognár László, aki Zalaegerszegről érkezett, harmadik pedig Polgár Sándor, a pilisvörösvári 206-os számú szakmunkásképző tanulója. A hagyományokhoz híven, az országos döntő részvevőinek el­ső hat helyezettje az eredmény- hirdetéssel egyidőben a szak­munkás-bizonyítványt is meg­kapta. S. GY. Társulati ülés a kecskeméti színházban Szerdán rendkívüli társulati ülést tartottak a Kecskeméti Ka. tona Jórsef Színházban. Az ülé­sen részt vett Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, aki bejelentette, hogy április 15-től új vezetőség áll a színház élén. Az igazgató vál­tozatlanul Komáromi Attila ma­rad. a társulat új művészeti ve­zetője Hernádi Gyula, főrendé, zője Jancsó Miklós, vezető dra­maturgja Gyurkó László lesz. Színházi eseményekben gaz­dag lesz a hétvége Pécsett. Pénteken este a Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházában (a MÉV Ságvári Endre Művelődési Házában) tartják Illyés Gyula Kiegyezés című drámájának ere­deti bemutatóját. A darabot Illyés a pécsi színház számára írta: itt kerül először színre. A nem konkrét történelmi helyen és időben játszódó darabban a kiegyezésről, a kompromisz- szumokról mondja el vélemé­nyét a költő. Az előadás érde­kessége, hogy közreműködnek benne a Pécsi Balett táncmű­vészei - Baráth Ildikó, Pásztor Sándor — és a Bóbita Bábszín­ház művészei: Szabó Zsuzsa, Újvári Janka, Lakatos József és ilj. Tilesch Nándor. A Kiegyezést Szegvári Meny­hért rendezi. Díszlet: Kiss Anikó, jelmez: Huros Annamária. Já­téktervező: Kós Lajos, zenei ve­zető: Károly Róbert, koreográ­fus Lőrinci Katalin. A Padre szerepében Tyll Attilát látjuk vendégként. Miniszter: Ujlaky László, Ramon: Ujváry Zoltán, Carlos: Gergely V. Róbert. Fer­nando: Balikó Tamás, Mirelle: Andresz Katalin, Ancilla: Lang Györgyi. Szombaton a Nemzeti Szín­házban lesz premier. Georg Büchner, a német romantika ko­rában el nem ismert, de a hu­szadik század által felfedezett drámaírójának vígjátéka, a Leonce és Léna kerül színre. Büchner alig 34 évet élt: orvos­nak, természettudósnak készült, de írásaiban, drámáiban a for­radalom nagy céljainak megfo­galmazója lett. Két drámáját és ezt a vígjátékét tartja számon a drámatörténet. A Danton ha­lála is. a Wovzeck is (ez utóbbi­ból Alban Berg operát bt) a huszadik századi színpadok népszerű darabjai, mert Büch­ner a kisemberek tragédiáiban is a kor nagv kérdéseit tudta megfogalmazni. A Leonce és Lé­nát viszonylag kevesebbet ját­szották de kitűnő szereplehető­ségeket ad a színészeknek a ro­mantikus drámát karikírozó hely­zetei és jellemei tévén. A vígjátékot Salamon-Suba László főiskolai hallgató ren­dezte, akinek ez a vizsgamun­kája. Díszlettervező: Lábos Zol­tán f. h. és Bori Bálint m. v. Jelmeztervező: Kiss Anikó. Zene: Vidovszky László m. v. Leonce herceg: Kulka János, Léna hercegnő: Oláh Zsuzsa. A főbb szerepekben Győry Emilt, Sipos Lászlót, Vári Évát, Paál Lászlót és Koszta Gabriellát lát­hatjuk még. S végül: A Bubus. A Vidám Színpad társulata ismét Pécsett vendégszerepei, ezúttal Vaszary Gábor Bubus című bohózatával. A két világháború közti népsze­rű bulvárszerző bohózatát nagy sikerrel újította fel a Vi­dám Színpad. A műfajnak is, a társulatnak is szól a közönség nagy érdeklődése — szombaton a sportcsarnokban ismét telt ház lesz. A főszerepekben: Bodrogi Gyula és Géczy Do- rotya. Közéleti klub a lakóházban A siklósiak hamar megkedvelték SXitiéiés Társadalmi munkában lam- bériázták, tapétázták a fala­kat, a berendezést a helyi népfrontbizottság vásárolta és szilveszterkor avatták. Tíz család szórakozta át az 1982 rő| 83-ra virradó éjszakát Sik­lós első közéleti népfrontklub­jában. Természetesen nem szórakozóhelyiség céllal léte­sítették a Gyűdi út 2. számú épületben lévő lakóterületi klubot. A városi-járási nép­frontbizottság a lakóterületivei együtt orra gondolt, hogy bi­zottsági ülések, fórumok, elő­adások, illetve szakkörök szín­helye lehet a 12x3,60 méter alapterületű helyiség. Az egy­szerűen berendezett, de virá­gokkal, asztalterítőkkel, füg. gönyökkel szinte otthonos lég­kört árasztó klubban január­ban az új lakásrendelkezések­ről szervezték tájékoztatót, il­letve válaszoltok a lakók kér­déseire. Február végén a köz­rendről, a közbiztonság hely. zetéről beszélgettek a környék lakói a rendőrség és az ügyészség vezetőivel. Mindkét fórum jóval több érdeklődőt vonzott, mint ahányon elfértek volna, de a házban lakók szí­vesen kölcsönöztek székeket. Tavasztól szakkörök szervezője a klub. Nem akarják átvállal­ni művelődési ház feladatát, csak az új városrészben lakók, ra gondolva egy-'két olyan hasznos időtöltési lehetőséget akarnak kínálni, amelyek igénybevételéhez nem kell a város központjába menni. Ügy tervezik, hogy a kézimunka és a sakk-szakkörnek a klubban adnak helyet, a bábszakkörbe és a táncházba jelentkezők, pedig az iskolában jöhetné­nek össze. E két utóbbi iránt ugyanis akkora az érdeklő­dés, hogy a gyerekek nem férnének el a klubban. Sze­rencsére a közelben lévő két általános iskola jó partner­nek bizonyul a kezdeménye­zésben, és örömmel vették, hogy egy-egy népfrontaktíva (nem pedagógus) vezetésével bábozzanak és táncoljanak a gyerekek. Ugyancsak a klub ad ott­hont a szabás-varrás tanfo­lyamnak, illetve a művészet­baráti kör összejöveteleinek, valamint a rendszeresre ter­vezett író—olvasó találkozók­nak. G. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom