Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-07 / 95. szám
1983. április 7., csütörtök Dunántúli napló 3 Korszerű oktatástechnika az Iskolákban A Művelődési Minisztérium megrendelésére már gyártja a Híradástechnikai Szövetkezet az iskolai számítógépet. Pécsi kórus nemzetközi dija A Nemzetközi Kodály Társaság a centenárium alkalmából pályázatot hirdetett egyetemi kórusok számára Kodály-mü. vek előadására. A Janus Pannonius Tudományegyetem vegyeskara is elküldte pályázatát hangszalagon: a műsor fele — kötelezően — Kodá[y-kórusok- ból állt, s köztük volt a Virág Benedek versére írt Békesség óhajtás is. A nemzetközi zsűri tegnap hirdetett eredményt: a pécsi együttes a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola vegyeskarával együtt első dijat nyert: a JPTE vegyeskarának ez a 11. nemzetközi díja. A díjat 1 illái Aurél karnagy szerdán vette át Kecskeméten, majd a kórus más együttesekkel közös hangversenyt adott. Képmagnó és számítógép Napjaink sokat hangoztatott, sürgető feladata a közoktatás folyamatos megújítása, amiben döntő szerepük van az oktatási módszerek korszerűsítésének. Az 1972-es oktatási párthatározat után a közoktatási intézményhálózat oktatástechnikai eszközökkel való ellátottsága igen sokat fejlődött. Az alapvető eszközöket (rádió, televízió, magnó, diavetítő stb.), ma már minden iskolában megtaláljuk. A középiskolákban és a nagyobb általános iskolákban 1 — 3 pergőfilmvetítőt is használnak. Az intézmények közti különbségek azonban alsó- és középfokon egyaránt rendkívül nagyok. (Pl. a mohácsi Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola kábelrendszerű diszpécserközponttal és szinte teljes fölszereltséggel rendelkezik, más intézmények viszont csak a legfontosabb eszközöket használhatják.) • Teljes rendszerű nyelvi laboratórium egy gimnáziumban és egy általános iskolában van Baranyában. A magnetofon és a lemezjátszó használata azonban általánossá vált a nyelvoktatásban; szerényebb berendezéssel, saját készítésű programokkal igen sok iskolában folyik laboratóriumi jellegű nyelv- oktatás. A nagyobb értékű oktatástechnikai eszközökből kevés van a megyében. Számítógéppel, zártláncú televízióval, oktatógép-berendezéssel a felsőoktatási intézményeken kívül csak néhány középfokú iskola rendelkezik. A pedagógusok nagy többsége reálisan értékeli az oktatás- technikai eszközöket, a lehetőségek kihasználása még nem általános. A Baranya megyei Pedagógiai Intézet ismerethordozó oktató csomagokat készítő tevékenységet is végez. Eddig 49 komplex oktatócsomag, illetve egyéb audio-vizuális információhordozó anyag készítését, sokszorosítását, terjesztését oldotta meg. Ezeket a megye valamennyi érdekelt iskolája ingyen, vagy csak az anyagköltségeket tartalmazó áron kapja meg. Az oktatócsomagok iránt egyébként nagy országos érdeklődés is mutatkozik. Napjaink igen gyors technikai fejlődésével nem könnyű lépést tartani. Ma már az oktatástechnikai eszközöknek is van egy általánosan használt, ,,hagyományos” és egy újnak, legkorszerűbbnek nevezett állománya: a számítógép és a videomagnó (képmagnó). A számítástechnika alapvető ismereteit ma már az általános műveltség fontos részének tekintjük. Ezért szerepel a középiskolák tantervében. Igaz, a kis- számítógépeket ma még csak néhány középiskolában találjuk meg. A mikroszámítógépek egy típusát azonban ma már magyar vállalat is gyártja, forintért is viszonylag elérhető áron (58 000 forint) forgalmazza. így várhatóan néhány éven belül sikerül a középiskolákat ezekkel a gépekkel (legalább a minimálisan szükséges mennyiségben) ellátni. A másik „egészen korszerű" eszköz, amely az iskolai oktatást egyelőre csak közvetve, de a pedagógus továbbképzést és a pályaválasztási tanácsadást már közvetlenül egészen a közeljövőben forradalmasíthatja, a videomagnó (képmagnó). Ma már néhány intézmény — jó együttműködéssel — megyei szinten teszi lehetővé, hogy a legújabb módszereket, eljárásokat, a legkiválóbb munkát végző pedagógusok gyakorlati értékeit rögzítsük, és színes televíziós felvételen bárki számára bármikor hozzáférhetővé tegyük. A Baranya megyei Tanács Pedagógiai Intézete információs (önképzési) központjai közül egyelőre kettőben (Pécsett és Mohácson) gyors gyakorlati haszonnal is járó kutató-kísérletező tevékenységet lehessen végezni a hagyományos információs rendszerek — a videomagnó és a mikroszámítógép — összekapcsolt alkalmazásának kidolgozására. Az intézet 5 éves kutatási tervvel megkísérli bizonyítani, hogy — fokozatosan bővülő területeken — a kis- számítógép lehet a pedagógusok önképzésének irányítója. A számítógép segítségével mindenki saját maga készítheti el önképzésének „programját”, egyéni igényei, érdeklődése, tu- dásszintie szerint választhatja meg önképzésének tartalmát. Feltételezzük, hogy a kisszá- mítógép arra is alkalmas lehet, hogy a pedagógus a számítógép segítségével elemezze és értékelje saját önképzési tevékenységét, s határozza meg a „szintentartás” feladatait. Illetve, ha szükséges, végezze el a programmódosítást, az új program elvégzését. Mindezt a pedagógus a képernyőre kiírt magyar nyelvű (írógép jellegű, billentyűs rendszerű) kommunikációban valósíthatja meg. Mindennek van már előzménye. A JPTE Tanárképző Karának oktatástechnológiai tanszékével együttműködés alakult ki. Dr. Keresztesi Miklós vezetésével valósult meg az országban először a nagyszámítógéppel irányított önképzés (távoktatás), amely a technika tantárgy új tantervi anyagának tanítására készíti fel (regionális keretekben) a tanárokat. 1980/81-ben 200-an tettek eredményes vizsgát; jelenleg 650 pedagógus felkészítése folyik számítógéppel. • A kutatási terv most készülő másik ága annak a kidolgozása, hogy pályaválasztást segítő vizsgálati és tanácsadó munkában hogyan lehet az oktatás- technikai eszközök rendszerét és a számítógépet hasznosítani. Úgy gondoljuk, ha ezt a rendszert sikerül kidolgozni, a kis- számítógépek alkalmazása lényegesen elősegítheti a pedagógusok tárgyi tudásának és módszertani kultúrájának folyamatos megújítását, s ezzel közoktatásunk jobban alkalmazkodhat korunk követelményeihez. Pirisi Jánosné, a Baranya megyei Pedagógiai Intézet igazgatója „Szivárvány havasán. Ismerjük-e valóban tulajdon történelmünket, ismerjük-e igazán tulajdon népünk életét-sor- sát ma és az elmúlt századokban? Sokszor fölvetődik manapság ez a kérdés, és sokszor kerülünk zavarba tájékozatlanságunk miatt. Egy nemrég Baranyában járt tudós kutató, dr. Domokos Pál Péter olyan magyar népcsoport életébe kalau_ zolta el hallgatóit, melyről voltaképp a néprajztudomány művelői sem ismernek minden részletet. Julianusként indult el Domokos Pál Péter szavai nyomán a hallgató a pécsváradi várbaráti körben és a Nevelők Háza pénteki néprajzi estéin tartott előadáson, hogy nyomába szegődjék a haza határain kívül legrégebb óta élő magyar népcsoportnak, a moldvai csángó magyaroknak. Közülük mintegy ezren települtek át Magyar- országra 1941-ben. Éppen Baranyában leltek hazára összefüggőbb településeken Egyhá- zaskozár, Szárász, Mekényes községekben, ahol népművészeik, együtteseik továbbra is őrizői az ősi hagyományoknak. A csángó népnév, mondta el Domokos Pál Péter, a közösségtől elkerült, de ahhoz tartozó csoportot jelent. II. Endre király telepítette ugyanis az első magyarokat hatórőrzőnek a Kárpátokon túlra, a 13. században. A kun nép országa terült el ezen a vidéken a 14. század elejéig, s a kunok támadásait négy ízben kellett visszaverniük a magyar királyoknak. IV. Béla király már viseli a „Rex Cu- maniae” címet miután hűbéreseiül fogadta a megtérített kunokat, és további magyar csoportokat telepített arra a vidékre. A Moldvai vajdaság 1352-ben létesül és területére úja'bb ma_ gyár csoport érkezik 1410 után. Ök a Magyarországról elűzött husziták, akik először fordítják magyarra, jóval a reformáció előtt, a bibliát. Ezt a fordítást őrzi a Müncheni kódex. Minden háború után kerültek ide magyarok, akik régóta Moldvában élő testvéreiknél kerestek és találtak menedéket, és számuk ma is 250 000-re tehető itt a Román Szocialista Köztársaság területén. Tőlük függetlenül jött létre az 1764-es mádéfalvi veszedelem után a székelyek 5 települése Bukovinában. A bukovinai székelyek teljes létszám, ban Magyarországra kerültek a második világháború idején. Nyolcszáz éves elszigeteltségükben, anyanyelvi iskolák nél. kül a csángó magyarok bámulatos gazdagságban őrizték meg népi kultúrájukat, a magyar folklór egy egészen ősi rétegét. Bartók és Kodály nem járt a csángók között, éppen ezért indult el falvaikba az 1920-as években Domokos Pál Péter, aki Bartókék, valamint az egész magyar kultúra számára is a csángó zenei dialektus, a „Szivárvány havasán leinőtt rozma- ringszál" felfedezője. Ezen túl számos forrásértékű dokumentum-, illetve tanulmánykötetet jelentetett meg a csángó magyarság életéről. Közülük az 1931-ben napvilágot látott. A moldvai magyarság című monográfia újbóli megjelentetésére készül a hazai könyvkiadás. Gállos Orsolya Victor Vasarely 75 esztendős V ásárhelyi Győző, akit a világ Vasarely néven ismer, 75 esztendővel ezelőtt, 1908. április 9-én született Pécsett. Budapesten végezte tanulmányait Borlnyik Sándornál 1928 és 29 között, innen érkezett Párizsba, ahol kezdetben grafikával és illusztrációk készítésével foglalkozott. A tudományt hívta segítségül a pik- túra megújításában; a XX. század mérnök-festője, aki a tudatosságot és az intuíciót egyaránt elsődlegesnek tartja. Vasarely életművének jelentősége abban áll, hogy helyesen mérte fel a képzőművészet új feladatát az opart és a kinetikus művészet általánossá tételében. Ez az általánosítás, a mű hiánytalan kiterjesztése többé nem illúzió, hanem az általa megálmodott „színes város” alap. ja. Ez a méretbeli növekedés megszünteti elgondolásában a táblakép egyeduralmát, a festészetet a környezetkultúrába integrálja, s ezzel lehetőségeit is bővíti. Ebben az újításban lelte meg szerepét, művészete így lett világműhely a 60-as években. Elemzéssel kezdte pályafutását, olyan számbavétellel, mely minden izmus tanulságait feldolgozta azzal az igénnyel, hogy továbblépjen a fölösleges ismétlések és zsákutcák helyett. Ez igazolja teremtően bátor szellemiségét, vállalkozókedvét, tehetségét, Mindez azonban nemcsak a képességből fakad, hanem mérlegelésének helyes prognózisából, az európai képzőművészet 'időszerű feladatából, melyet elsőként érzékelt. Mérnöki, iparművészeti, építészeti festészet az övé; a rajz és a szinte természettudományos tudatosság Vasarely műveinek az alaptörvénye. Képterveit egész team kivitelezi elsajátítható technológiával. Vasarely e kollektivizmussal megszüntette a festészet ösz- tönösségre épült legendáját, bár technicizmusa nélkülözi a várossá növekedő színtér megálmodását. Kollázsaival, zebratanulmányaival nagyon tudatosan készült a nyitásra a 30-as évek végén. Megjárta útját, s a laboratóriumi pontosság nem mond ellent friss képzelőereje szüntelen megújulásának, sőf igényli ezt a matematikai szabatosságú tervezést. Születésének 75. évfordulóján örömmel gondolunk arra, hogy — miközben Vásárhelyi Győző—Vasarely neve fogalom lett, s művészete hat az egész világon —, egész tábor folytatja, építi (Nádler István, Baska József, Schöffer Miklós, Nemcsics Antal és annyi más külföldi és magyar művész) azt a Színországot, melyet ő álmodott meg elsőként a világon a világnak. Szülővárosában, ahol hazájának adományozott műveinek sokaságából múzeumot alapított, a művészet barátai, s a művész tisztelői szeretettel köszöntik a 75 éves Victor Vasarelyt. L. M. A magyar művészetről Párizsban A Pécsi Galéria vezetőjének előadása Párizsban járt o közelmúltban Pinczehelyi Sándor, a Pécsi Galéria vezetője: a francia kulturális minisztérium meghívására Párizs város Modern Művészetek Múzeumában előadást tartott a kortárs magyar művészetről. — A francia GRAPUS-cso- port tavalyi pécsi kiállítása nyomán támadt az ismeretségünk, cr budapesti Műcsarnok egy művészettörténészével utaztunk Párizsba. Diavetítéssel kísért előadásomban azokról a magyar művészekről szóltam, akik pécsiek vagy Pécsett kiállítást rendeztek számukra, és bemutattam néhányat a kerémia- és szobrász-szimpozion korábbi résztvevői közül is. Vendéglátóink kíváncsiak voltak egy vidéki város galériájának programjára is. Mintegy háromszázan jelentek meg az előadásunkon, és a visszhang azt bizonyítja, meglepetést keltett az, hogy a képzőművészeti élet Magyarországon mennyire nyitott a világ kezdeményezései iránt. — Merre jártak még? — Azt mondták: ami igazán jó, az vidéken történik. Elvittek bennünket Grenoble-ba, a Modern Művészetek Múzeumába; láttunk Toulonban, Nizzában, Bordeaux-ban múzeumokat, képzőművészeti centrumokat, műtermeket. Igen nagy élményt jelentett számomra Picasso an- tibes-i múzeuma. Párizsban megismerkedtünk az Anne és Patrick Poirier házaspárral, akit meghívtam az idén augusztusban rendezendő A táj című kiállításunkra. — Mit tudnak a Iranciák a magyar képzőművészeti életről? — Főlea neveket ismernek és kiváló a kiállítási dokumentációjuk. Sokan jönnének szívesen hozzánk bemutatkozni. — Milyen folytatása lesz ennek a látogatásnak? — 1984-ben a Pécsi Galériában a francia design-t ismertetjük meg közönségünkkel. G. T. IHt titttank önmapnkrftl ?
