Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-06 / 94. szám

1983. április 6., szerda Dunántúlt napló 3 Ikerterhes-gondozás a POTE Szülészeti Klinikáján Egészségesen szülessenek Alapja a korai felismerés n Tárna íiScmqi és A Tárna utca alsó része. Ilyenek a lakások és a környezet A Jéghegy csúcsa Családok százai embertelen körülmények között Vasas, Pécsbánya, György, és Hársas-telep, Meszes és Szabolcs-telep. A múlt szá­zad végén több száz lakást magába foglaló bányászko­lóniákat épített itt a DGT. A kolóniákon élő családok többször sürgették az épüle­tek karbantartását. Legutóbb az elmúlt év őszén a Tárna utcából érkezett bejelentések alapján foglalkoztunk a kér­déssel. Az illetékesek ígére­tet tettek, hogy enyhítenek az ott lakók gondjain, hozzá­fűzve, hogy generális változ­tatásokra nincs lehetőség. Az elmúlt napokban ismét szerkesztőségünkhöz fordult néhány TaVna utcai lakó, köztük Szalai Nándor, hely­zetük tarthatatlansága miatt. Megkerestük a Mecseki Szénbányákat, valamint a Pécsi Ingatlankezelő Válla­latot: mit lehet egyáltalán tenni a valamikori bányász­kolóniákon levő lakásokkal? o A Mecseki Szénbányák szó. ciális ellátási osztályvezetője, Drább Gyula azzal fogadott, hogy a vállalat még a hatva­nas évek végén megközelítőleg hatezer lakást adott át a PlK kezelésébe a bérlőkijelölési jog fenntartásával. Az év elején kezdődött lakósfelmérések, amelyek az új lakbér megálla­pításának alapját képezték, ismét hullámokat vertek. Erről, a következőket mondta Drább Gyula: — Pécsett és Komlón leg­alább két és fél ezer jogcím nélküli jóhiszemű lakáshaszná­lót tartanak nyilván, akik az említett bérlakásokban élnek. Az új lakbérek megállapításá­val egyidőben, a lakbérközlés kézhez vételétől számítva vi­szont automatikusan jogos bér­lőkké válnak az említett csalá­dok a tanáccsal történt meg­egyezés alapján. A kolóniákon levő lakások egy részét évekkel ezelőtt értékesítette a Mecseki Szénbányák, három évvel ez­élőtt felszámoltuk a Hosszúhe- tényben levő Harsas-telepet, de mindez — mi is tudjuk — kevés. Annak idején, a Hősök tere környékén, valamint a Pécsbányán levő épületeket nem adtuk el, mert bánya- mozgásos területeken voltak, az aknákhoz közel. Ezeknek az állapota azóta tovább romlott. A Hősök tere környékén, az úgynevezett György-telepen mintegy ötszáz lakás van. Tu­domásunk szerint a közelmúlt­ban a KÖJÁL a tanáccsal együtt hat lakást nyilvánított életveszélyessé. Szerintünk a végleges megoldás: az igen rossz állapotban levő házakat le kellene bontani és embe­ribb körülmények között kelle­ne biztosítani lakást a jelenleg ott élők számára. Drább Gyula emlékeztet ar­ra, hogy az elmúlt tervidőszak­ban Tatabányán állami támo­gatással a régi kolóniákon legalább ezer lakást szanál­tak. Pécsett is ez lenne a meg­oldás, csakhót ez igen nagy anyagi megterheléssel járna az állami szerveknek, a költ­ségvetésnek. e Tiborcz István, a Pécsi In­gatlankezelő Vállalat igazga­tója szerint legalább 360 'la­kást kellene lebontani. Tudo­mása szerint a népgazdasági tervekben továbbra is szerepel a kolonizált területek szaná­lása, de ehhez pénzre lenne szükség. Másik lehetőségként veti föl az épületek eladását, de egy részük olyan rossz álla­potban van, hogy a felújításuk egyszerűen gazdaságtalan. Magunk is meggyőződtünk róla a minap, amikor ismét György-telepen jártunk, a Hő­sök tere környékén. A terület nincs csatornázva, a szennyvíz szabadon elfolyik, a közös használatú W. C.-k időről időre megtelnek, és az ott élők napi gondja, hogy időben érkezik-e a szippantókocsi. A szemétszál­lítás sem mondható teljesen megoldottnak, nem csoda, hogy a felhalmozott hulladék a különböző rágcsálók tanyá­jává válik. Az épületek tető- szerkezete az évszázados hasz­nálat következtében megro­gyott, javításuk elodázhatatlan, a falak szigeteletlenek, azokat kiverte a salétrom. Hajlamosak vagyunk arra a következtetésre, hogy a körzetben levő leg­alább ötszáz lakásnak van is, meg nincs is gazdája. A bánya már,nem érzi magáénak, az in­gatlankezelő, mint új „tulajdo­nos" pedig nehezen birkózik meg a feladattal. Nincs tető­fedő és bádogos, kevés a kő­műves, így aztán leginkább a lakók összefogására építene, biztosítva a karbantartáshoz szükséges építési anyagot: cse­repet, homokot, cementet, mi­egyebet, csak szakembert nem tudnak adni. Holott az ott élők is joggal elvárhatnák, hiszen teljes jogú bérlők annak elle­nére, hogy nincsenek szem előtt. Mikor az igazgatónak az új lakbérek összegét vetem föl, a következőképpen reagál: — Az új lakbérek megálla­pításánál figyelembe vesszük a körülményeket és élünk a lak­bérkedvezmény lehetőségével. o Csizmadia Sándorné, az I. számú házkezelőség vezetője ugyan nem régóta dolgozik új beosztásában, ám az itt élők gondjait részletesen ismeri. — A Tűzoltó és Népfront utcákban többségében rendbe­hozták a házakat, a gondot a rossz tetőzet jelenti. A Tárna utcában 33 lakás igen rossz ál­lapotban van, több házat dó­zerről el kellene tolni, felújítá­suk nem éri meg a pénzt. Ben. nünket marasztalnak el a to­kák, hogy nem korszerűsítik a lakásokat, de a felújítási cím­jegyzéket a tanács állítja ösz- szé. Tudomásom szerint az em­lített körzet nem szerepel a ter­vekben. A szanálást sem lehet megkezdeni a legrosszabb ál­lapotban levő épületeknél, amíg a benn élők elhelyezésé­ről nem gondoskodnak. A szanálást viszont megkezd­ték. A Tárna utca 10. szám alatt hat család élt, közülük négy még az épületben lakik, kezükben van a tanácsi hatá­rozat, miszerint a házat élet- veszélyessé nyilvánították; az 1982. december 29-én keltezett hivatalos levélben a következő áll: „Az épület teljes elbontá­sát csak az összes bérlő kiköl­tözése után lehet elvégezni"... Szalai Nándorék, Orsós Fe- rencék és Feleki Jánosék mu­tatják a hivatalos papírt, az­tán magunk is meggyőződhe­tünk arról, hogy az állapotok az elmúlt év ősze óta tovább romlottak. A kiürített két lakás­ból a családok elköltöztek, az ajtókat és ablakokat kibontot­ták, a veranda fölötti részeken hiányzik a cserép. Nem csoda, hogy Szalaiék joggal tartanak a rágcsálók megjelenésétől. — Kilenc éve van benn a kérelmem a tanácson. A har­madik gyerek helyszűke miatt nincs velünk a dohos szoba­konyhában. Tavaly ugyan kiír­tak a listára, a Hajdú Gyula útra költözhettünk volna, végül is visszavonták a határozatot Az igénylésemet megújítottam, csak azt tudnám, hogy ennyi idő után miért nem méltányol­ják embertelen helyzetünket! Szcrlaiék is, mint a többi la­kó, már kézhez kapták az új lakbérről szóló értesítést. A szoba-konyhás lakás bére havi 86 forint, amely 1988-ra 167-re emelkedik. Orsóséknak ugyan­olyan méretű a lakásuk, az ő lakbérük viszont 101 forint. Va­lahol hiba csúszott az admi­nisztrációba. De az asszonyka nem is emiatt háborog a leg­jobban, hanem azért, mert a három gyerekkel néhány sorral följebb, a Tűzoltó utcában ugyancsak egyszobás lakást ajánlottak föl a részükre. Köl­tözni sem tudnak, mert az elő­ző lakóval vitába keveredtek amiatt, hogy az szerintük jog­talanul több, a lakáshoz tar­tozó dolgot le akar szerelni. Felekiéknél is három gyerek van. A középkorú apa tüdőbe­teg, nemrég jött ki a szana­tóriumból. Orvosi vélemény sze­rint külön szobát kellene szá­mára biztosítani. Nekik is egy­szobás lakást adnának ugyan­csak a telepen. Kérdéseinkre idegesen reagál, csak azt nem mondja: hagyják már békén őket, mert egymásután kapja a pofonokat. Az utóbbi hónapokban — mindenki előtt közismert —hár­mas — majd ötös ikrek szület­tek hazánkban. A magzati élet. ben történt eredményes orvosi beavatkozásnak köszönhető, hogy életképesen, egészségesen jöttek világra, ötös ikrekre — hozzávetőleges adatok szerint — minden negyvenmillió terhes­ségből lehet számítani, hatszáz. ezer terhességre négyes, hét­ezerre hármas iker jut, kettes pedig minden nyolcvanötcdik terhességből születik. Dr. Szabó István, a POTE Szülészeti Klinikájának adjunk, tusa korai terhességétől gondoz­ta a pécsi hármas ikrek édes­anyját s a szülést is — műtéti úton császármetszéssel — ő ve­zette le. — Tapasztalatai szerint me­lyek az ikerfogamzás leggyakoribb okai? — Mindenekelőtt a családi hajlamot, az örökletes tényező­ket kellene megemlíteni. Köztu dott, hogy egyes családokban az ikerterhesség halmozottan fordul elő. Ez különösen ott szembetűnő, ahol az egyik vagy mindkét fél ikerterhességből származik. Ikerterhességre haj­lamosít többek kö.zt az anya életkora, illetve a megelőző tér. hességek száma is. Magasabb előfordulást mutat ugyanis har­minc év feletti nőknél és töb­bedszer szülőknél. Gyakoribb az előfordulása a peteérést előse­gítő gyógyszeres kezelés után is, valamint fogamzásgátlók sze. dése esetén. — A terhesség melyik sza­kaszában s hogyan is­merhető fel? — Ha a tanácsadó orvos gondol a lehetőségére akkor már aránylag korán már tíz­hetes korban is biztonsággal diagnosztizálható. Egyrészt a terhes által elmondott adatok alapján, másrészt a vizsgálati lelet szerint. Az ultrahangos vizsgálat kimutatja, hogy ket­tes. hármas, netántán — mint a budapesti esetben — ötös iker- terhességről van-e szó. Ha gya. nőnk beigazolódik, a terhest azonnal intézetbe kell küldeni. — Panaszmentesen is? — Biztos hogy a terhesek je­lentős részénél is felmerül ez a gondolat. Azonban ikerterhes­ségeknél a nem kívánt szövőd, mények előfordulása jelentősen magasabb, gyakoribb a vetélés, a koraszülés. Még az olyan or. szágökban is, mint például Svédország, ahol kiemelkedően jó a terhesgondozás, az 1975-ös felmérések szerint az ikrek 41 százaléka volt kis sú­lyú. A magas koraszülési arány miatt magas a magzati halálo­zás is. Az azonnali intézeti el­helyezéssel a koraszülés az ese­tek jelentős részében megelőz­hető. A terhespathológiai osztá­lyokon biztosítani lehet a kis­mamák pihenését, ágynyugal. mát, a legmegfelelőbb gyógy­szeres kezelést és kellő időben elvégezhetjük az úgynevezett méhnyakzáró műtétet is. — Miért van szükség a műtétre? — A méhnyakelégtelenség nemcsak ikerterhességben, ha. nem egyes terhességek eseté­ben is a terhességek idő előt­ti megszakadásának egyik lé­nyeges oka.-Ikreknél, a két vagy több magzat nagyobb megter­helést ró a méhszájra, s e mű­téttel a méhnyaktartó funkció­ját erősítjük meg. — Van-e adataik arról, mennyivel lettek éretteb­bek az újszülötteik azok­nak a kismamáknak, akik klinikán feküdtek terhességük alatt? — Felmérést végeztünk s eb­ből egyértelműen kiderült, hogy azoknál, akik a 20—22 terhes­ségi hét előtt kerültek be az intézetbe az újszülöttek átlag­súlya 2600 gramm volt. Olyan ikerterheseknél viszont, akik csak a panaszok megjelenése után feküdtek be a klinikára, a magzatok átlagban 2100 gram­mal születtek a 35. hét körül, míg a másik csoportban csak a 37. Ihét körül indult meg a szü­lés. — Elő tudiák-e segíteni a tüdőérést, ha koraszü­léssel kell számolniuk? — A tüdő funkcionális éret­lensége nemcsak ikermagza­toknál, hanem valamennyi kora­szülöttnél a legnagyobb prob­lémát jelenti, a halálozásban vezető szerepet játszik. Az érett­séget egy úgynevezett felület­anyag bizosítja, mely a tüdőben termelődik. Ennek az anyagnak a szintézisét siettethetjük, a fi­ziológiás időnél előbb, meg­gyorsíthatva a tüdő érési folya­matát. Ezért a fenyegető kora­szülések esetében az anyának prednisolont adunk. Minthogy ikerterhességben nagyobb a ko­raszülés veszélye s a második magzat még fokozottabban van kitéve a légzési elégtelenség­nek. ezért ilyen esetekben a ke. zelést mindig elvégezzük. — Az adatok, amelyeket említett, magukért be­szélnek. Mégsem könnyű hosszú hónapokat, több mint félévet intézetben végigfeküdni. — Tudom, látom hogy milyen nehéz családtól, esetleg már meglévő gyerektől tartósan tá­vol lenni. Biztatjuk, nyugtatjuk a kismamákat. Mi is, ők is egyet szeretnénk: hogy egészsé­ges, életképes gyermekük szü­lessen. Cséfkó Judit Tavaszi szakkiállítások Egy hét múlva, április 12- én nyílnak az idei első szak­kiállítások a kőbányai vásár­városban. Ezúttal tizedik alkalommal rendezik meg az Agromasex- po nemzetközi mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítást, melyen 15 ország több mint 150 kiállí­tója mutatja be korszerű ter- melőberendezéseit, termelési és termesztési technológiáit. Az iparág hazai fejlődését 85 gép- és vegyipari vállalat, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezet reprezentálja. A Hungaroplast ’83 tizen­egyedik nemzetközi műanyag- és gumiipari kiállítás szintén jelentős eseménye a tavaszi programsorozatnak. A két­évente megrendezendő kiál­lításon az idén tizenegy or­szág csaknem száz kiállítója mutat be műanyag- és gu­miipari alapanyagokat, fel­dolgozó gépeket. Ugyancsak áprilisban ren­dezik meg a Limexpo '83-at, a 6. nemzetközi könnyűipari gépkiállítást. Hazánkkal együtt 13 ország összesen 85 kiállítója sorakoztatja fel tex­til- és ruházati gépeit, bőr-, szőrme- és cipőipari beren­dezéseit, valamint a tisztító- iparban, illetve a mosodák­ban használatos gépeket, be­rendezéseket, továbbá fa- és bútoripari gépeket. r Hatodik alkalommal rende­zik meg a Mipel nemzetközi ipari elektronikai és műszer­kiállítást, melyen hazánkkal együtt 13 ország csaknem 80 kiállítója mutatja be az ipar­ágnak a legutóbbi két év során elért fejlődését. Mind a négy szakkiállítás április 12. és 15-e között tart nyitva, 9-től 17 óráig várja a szakembereket és a látoga­tókat Kéthetesek Forgrunler Zoltánné kislányai. A felvétel a pécsi szü­lészeti klinikán készült. Fotó: Proksza László A fentiekkel ismét érzékelni kívántuk: a György-telepen, ha nincs is szem előtt, több száz család életkörülménye nem méltó korunkhoz. És főleg nem humánus, hogy több gyermekes családok ha már elmozdulhatnak hosszú évek után az embertelen helyzetből, miért ne költözhetnének több gye­rekkel nagyobb lakásba. Salamon Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom