Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-29 / 117. szám
e Dunántúli napló 1983. április 29., péntek Szölötermesztes korszerűen 19.) Házikerti lugasművelés A lugasművelés a házikertnek egyik legjellegzetesebb, legcélszerűbb tőkeművelés- módja. Kis termőterületet ezzel a művelésmóddal a legjobban a leggazdaságosabban hasznosíthatunk, és megtermelhetjük a család egész évi szőlő-, esetleg borszükségletét. A szak. értelemmel létesített szőlőlugasok ezenkívül még szépek, és kellemes hangulatot árasztanak az év minden szakában. Néhány országban az a közhit, hogy a fecskefészek szerencsét, a szőlőlugas pedig békét hoz a házhoz. Baranya mediterrán jellegű klímája különösen alkalmas a szőlőlugasok kialakításához és fenntartásához. Kedvező terme, szeti adottságainkkal még korántsem éltünk úgy, mint ahogy kellene. A lakóházak udvarai, a présházak környékei és a kimondottan pihenést nyújtó ví- kendtelkek több tízezer helyen lehetőséget kínálnak szép szőlőlugasok létesítéséhez. ff Liánalkat tf A talajelőkészítés a korábban leírtak szerinti alaptrágyázásból és forgatásból áll. Gyakran előfordul, hogy a betonjárda és a kőfal vagy az épület között csak 80—100 cm széles vagy még keskenyebb földsáv marad szabadon, ilyen esetben leqhelyesebb az egész földsávot megforgatni. Ha ugyanis csak gödröt ásunk, ok kor az elültetett tőke lassabban fejlődik.- és kevesebb termést ad. Ha a körülmények megengedik, akkor az út melletti egy sor lugasnak is legalább 2 m széles sávban, 70 cm mélyen forgassuk meg a talajt. Erre azért van szükség, mert erősen fejlődő, rendszeresen és gazdagon termő szép lugast csak jól előkészített, jó víz- és táp- anyag-ellátottságú talajon nevelhetünk. Az így előkészített talajban a gyökérzet gyorsan és erősen fejlődik, és ez lehetővé teszi nagy termőfelületű tőke kialakítását. Két szomszédos lugassor egymástól való távolsága a támaszrendszer magasságánál nem lehet kisebb. Általában a 2,5—3,0 m-es sor- és az 1,2— 1,3 m-es tőtávolság a legmegfelelőbb. A fajtákat a termesztési cél figyelembevételével a korábban leírtak szerint válasszuk meg. A házi kerti lugas — rendeltetésétől függően — különböző alakú és nagyságú léhet. A lugastőkét általában a lugastörzs. a törzsből elágazó lugaskarok és a karokon képezett termőalapok alkotják. A tőkét legtöbbször huzalos támaszberendezésű lugasváz (pergola) vagy oszlopra, falra erősített tartórácsozat tartja. A lugasrhűvelésű tőke megközelíti a vadon élő szőlő lián- clkatát, ezért kedvező környezeti viszonyok esetén gyorsan fejlődik, bőven terem és hosz- szú életű lesz. Nagy termőfelü. letű tőkét azonban csak meleg, napfényben gazdag, védett fekvésű helyen, termékeny talajon és erős növekedésű fajtával alakíthatunk ki. A szőlő fénykedvelő növény, árnyékos vagy félárnyékos helyre ne ültessük, merj keveset, vagy semmit sem terem. Ahol a tőke néhány órányit ugyan árnyékban van (pl. a reggeli órákban, kb. 9 óráig), de egyébként bőséges napfény éri ott korai fajtát m®9 jó eredménnyel termeszthetünk. A házi kertekben a talaj legtöbb helyen alkalmas a szőlő- termesztésre. Nagy gondot okoz azonban az, ha a területet kőtörmelékkel vagy salakkal töltötték fel. Ilyen esetben legtöbbször csak úgy segíthetünk a bajon, ha a terméketlen anyagokat elszállítjuk, és helyükre termőföldet hozunk. Thomeryművelés Fedett sétalugas: kialakítható „oldalfallal” és nélküle. Mindkettő szép és kellemes környezetet ad. „Oldalfal" esetén legjobb, ha csak az út egyik — jobban megvilágított — oldalára ültetünk szőlőt, mert az árnyékolt sornak (pl. amelyiket csak délután süti a nap) tőkéi fejlődésükben visz- szamaradnak, és keveset teremnek. (Ilyen esetben előnyösebb, ha az árnyékolt oldalra félárnyékot tűrő dísznövényt (pl. gyalogos és járműút) elválasztására különösen javasolható ez a megoldás. A támasz, rendszer formáját és méreteit szintén az ábra szemlélteti. A kapulugas kialakításakor általában a korábban ismertetett szempontok az irányadók. De ha csupán néhány tőkéből áll, akkor mind a két oldalra ültethetünk tőkét, mert az árnyékolás legtöbbször nem túl nagy, és a támaszra ezeket fel is futtathatjuk. /ZŐLÖ LUGQ/ TÖMQ/ZREND/ZEREK A házikerti lugastőkét külön, féle alakúra, nagyságúra nevelhetjük. Rendeltetése szerint lehet: séta, vagy közlekedő utat szegélyező vagy lezáró, verandát, bejáratot díszítő, falfelületet befutó, takaró, udvart árnyékoló és különféle pihenőlugas. A világszerte ismert ösz. szes lugasformát még felsorolni is lehetetlen. A 'házikertben a lugas rendeltetése szerint választjuk a tőkeformát. A leggyakoribbak a füqgőleges, egysíkú lugasformák. A szőlőtermesztésre kedvező termőhelyeken elsősorban a háromszintes Thomery-művelést ajánlom. A kétszintes, emeletes, továbbá a redélyes lugasforma szintén jól bevált. Ez utóbbi két művelésmód háromszintes változatát azért nem ajánlom mert az alsó szint hajtásainak fejlődése legtöbbször néhány év alatt visszaesik és a termőalapok elsorvadnak. Ez a jelenség a szőlőre jellemző erős csúcsi növekedéssel és az árnyékhatással magyarázható. A függőleges, egysíkú lugasformák közül a legszebb formája a Thomery-művelésű tőkéknek van. A különböző kertekben leg. gyakrabban még a következő lugastőkeformákat alkalmazzák. ültetünk. így az út nem veszti el egyensúlyát és jobbról-bal- ról szépen fejlődő növényék között sétálhatunk). A fedett sétalugast legjobb úgy kialakítani, hogy a 100 cm távolságra ültetett tőkék közül minden másodikat függő legesen, egysíkúra alakítjuk. Ez képezi az oldalfalat. A többi tőkét pedig hosszú törzssel neveljük, és csak- a tetőrészen áqaztatjuk el. Az út feletti támaszt legalább 240 cm magasan építsük hogy a lecsüngő fürtök a közlekedést ne akadályozzák. Fedett sétalugast úgy is kialakíthatunk, hogy az út jobb és bal oldalán egyaránt szőlősort ültetünk, de csak az északi oldalon lévő sor tőkéit visszük fel tetőrészre és ott ágaztatjuk el (lásd az ábrán). Ebben az esetben csak a törzs kerül árnyékba. A fedett sétalugas sajátos formája az ún. Y-lugas. Két út Nagyon növeli a lakóház „rangját", ha a kaputól a lakás bejáratáig szép fedett lugas vezet. Ereszlugas: ezt a lakó- ví- kend- vagy présház eresze alatt vízszintesen alakítjuk ki. Leghelyesebb 240—250 cm magasan kinevelni, hogy se a közlekedést, se pedig a szállítást ne zavarja. A tőkét oda ültetjük, ahöl legkevésbé van útban. Törzsét egészen a lombozatot tartó rá. csozatig neveljük és a lugaskarokat csak ott képezzük ki. Ez a lugasforma gazdasági udvaron is jól bevált, mert árnyékot ad, és a jószág sem a termésben, sem pedig a lombozatban nem tesz kárt. A tőkék törzsét a nagyobb állatok ellen dróthálóval védjük. Verandalugas: a veranda oldalait és a tetejét borítja a lugastőke. Ehhez már díszesebb oszlop és tartóléc szükséges, hogy lakásunk környezete, bejárata, kedvelt tartózkodási helyünk minél szebb legyen. A szép támaszrendszer — különösen lombhullás után télen — nagyban hozzájárul a kert díszítéséhez. (Az ábrán a 3. kép). A lugas kialakításakor legjobb itt is azt az elvet követni, hogy minden második tőkéből a pihenőluqbs oldalát, a többiből pedig a tetejét alakítjuk ki. Az utóbbi tőkéken magas törzset nevelünk és csak a felső tartórácsozaton ágaztatjuk el. Az oldalfalakat bármely — korábban már ismertetett — egysíkú, függőleges lugasformával alakíthatjuk (redélyes, Thomery-lugas stb.). Ezzel a lugasformával esztétikus gépkocsi-parkolóhely is létesíthető. A szakkönyvekben még az álló és az oszloplugast ajánlják gyakran. Mivel mind a két formán az alsó helyzetű termőalapok illetve elágazások gyorsan elsatnyulnak s ezzel a tőkék felkopaszodnak, egyikkel sem érdemes kísérletezni. 20-50 kg Az ismertetett lugasformákon kívül még számos más alakza- tú is van. Sokféle szép és bőven termő lugast alakíthatunk ki, ha a szőlő, a fajta biológiai tulajdonságait valamint kör. nyezeti igényét ismerjük illetve tekintetbe vesszük. Az alakítás ütemét mindig a tőke erőssége, a hajtások fejlettsége szabja meg. Lugastörzset — erős vessző esetén — egy évben akár több méter hosszút is kinevelhetünk. do luaaskart legfeljebb csak 80—100 cmeset. A tőkeforma alakításakor végezzünk gondos hajtásválogatást és a tőkéket csak a végső esetben csonkázzuk. A termőre fordulj- lugason a fajtától és a tőke erősségétől függően rövid, vagy hos£zúcsa_ pos és szálvesszős -metszést folytathatunk. A lugastőkék támaszrendsze. rét már a telepítés évében építsük meg. Erre a célra elsősorban a kevésbé rideg fa- és fémoszlop felel meg, amelyekre lécet vagy huzalt erősítünk. A lugasművelésnél különösen fontos, hogy a támasz- rendszer ne csak jó, hanem szép is legyen. Gazdag talajon élő jól ápolt( nagy termőfelületű, egyetlen lugastőkén évenként 20—50 kg, sőt még több szőlő is termelhető. Két hét múlva: A fiatal szőlőtőkék nevelése. Dr. Diófási Lajos PÉCS SZÜLETTEK: Burschl Péter, Raffai Ildikó, Dókái László, Schmidt Nóra, Balatoni Balázs, Vér Judit, Hüber Balázs, Moldván Gergely, Foki Csilla, Orsós Anna, Bayer Edit, Takács Péter, Horváth Roland, Kardos Attila, Porth Zita, Pap Brigitta, Pap Mónika, Boda Balázs, Somogyi Péter, Schmidt Réka, Blaskovics Balázs, Horváth Mónika, Bányai Gabriella, Rácz Szilárd, Kovács Péter, Hahn Melinda, Hosszú Adrien, Sonkoly Julianna, Béres László, Szentai Zsófia, Pór Károly, Horváth Adél, Müller Éva, Füle Anita, Hier Judit, Steiner Babett, Kovács Nóra, Csonka Zoltán, Melika Tünde, Hantos Henrietta, Szabó Zoltán, Rákosfalvi Gergely, Marosi Dezső, Hegyi Judit, Böröcz Boglárka, Szakács Péter, Nemes István. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabados Gábor és Telkes Cecilia, Szógyi István és Virág Ibolya, Bajusz András és Zamberovszky Márta Gizella, Hatvani János és Kupás Katalin, Partetics Emil és Nagy Ilona, Fekete István és Szeledeli Gyöngyi, Csekő Imre és Keresztúri Ildikó, Tolnai Tamás és Almásy Zsuzsanna, Kárpáti Zoltán és Magdó Piroska, Mokos Gábor és Molnár Judit, Gellai Jenő József és Andi Zsuzsanna, Földesi Zoltán és Kövi Ildikó Erzsébet, Deák Ferenc és Török Julianna. SIKLÓS SZÜLETTEK: Parrag Andrea, Vócsa Viktória, Baczur Gábor, Emmert Judit, Bende Georgina, Horváth Csilla Ágnes, Bernáth Viktória, Magyar Norbert, Kovács Krisztián, Pálffy Tamás, Szántó Edit Zsuzsanna, Juhász Veronika, Nagy Tímea, Ganyu József, Szabó Andrea, Flaisz Joakim Benjámin, Ulrich Krisztina, Kövesi Zsolt, Rácz Zsolt, Boda Anikó, Horrmann Balázs, Balogh Tibor, Balogh Dominika Réka, Kovács Krisztina, Kollár Tímea, Petes Dániel, Bélteki András. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Roszkopál Tibor és Garzó Zsuzsanna, Horváth István és Schmidt Erika, Schenk István és Gaál Zsuzsanna, Sári László és Koroknai Erzsébet, Stadtrucker Károly és Jenei Valéria, Batik Mihály és Salgó Mária. MEGHALTAK: Horváth Pál,* Miczki József, Kovács István, Szintai Edéné Halász Mária, Müller Józsefné Schmidt Magdolna, Krohn Józsefné Paske Rozália, Kecskeméti Józsefné Tóth Rozália, Cserni Ferencné Gubik Mária, Jászberényi Ferenc, Németh- Varga Standomé Kapitány Julianna, Szabó László, Bene Lajos, Portik Mátyás, Cserni Erzsébet, Németh Mihályné Fusz Verona, Piros Dömö- törné Horváth Anna, Schmidt An- talné Müller Anna, Kis-Tóth Kálmán, Érti János, Piski Sándorné Konczos Mária, Titz János, Szabó János. Link Józsefek brojlerei Pécsváradon Szegfű után broiler Speciális „vetésforgó” fekete fólia alatt Kétrétegű — alul fehér, felül fekete — fólia feszül Link Józsefék pécsváradi portáján- 3000 broilercsirke fölé. Ez az első próbálkozásuk a broilerrel, és Pécsváradon az elsők közé tartoznak, akik fóliasátorban nevelik a csirkét Eddig e két sátorban szegfűt termesztettek, most váltottak. A virágok az elmúlt években nagyon jól fizettek, ezért többen is ráálltak a termesztésre. Tavaly már nehezebben és kevesebbért lehetett a szegfűt eladni. Mostanában az emberek többsége már meggondolja, hogy 3 vagy 5 szál szegfűt vegyen, a kereslet csökkent. Úgy gondoltuk a férjemmel, hogy megpróbáljuk a broilert, ment jobban fizet az utóbbi időben — mondja Link- né. A csirkék most már jóval 1 kg fölött vannak, szállításkor, május 2-án már 1,5 és 1,8 kg között lesznek. A takarmányt és a kis csibéket Linkék a Bólyi Kombinát bári üzeméből kapják, ők is szállítják el a kész broilereket. A családé a munka és természetesen a haszon. Terveink szerint 8 és 12 Ft között marad tisztán minden broiler után, ha minden sikerül, mindenre odafigyelünk és szerencsénk lesz. Bár keveset bízunk a szerencsére. A Dunántúli Naplóban olvastam a Budapestről jött fóliás broile- resről Mohácsi-szigeten. Megnéztük a férjemmel azt a sátrat, elbeszélgettünk a gazdával, majd itthon mindent megcsináltunk. A sátor váza adott volt, önitatót szereltünk fel, etetőtartályokat is. Olajjal fűtünk, ha kell. Mindketten dolgozunk, a férjem a Pécsi Állami Gazdaságban, én pedig a pécsváradi Zengő étteremben vagyok felszolgáló. És hogy miért dolgozunk a munkahelyünkön kívül még napi két órát, miért vállaljuk a rizikót? Mert kell a pénz! Segíteni akarunk a két gyereknek, az egyik főiskolás Pécsett, még nem keres semmit. Autónk van, új házat építettünk, szeretünk jól élni. A végére hagytam a nagy ötletet, a „vetésforgót" Linkmódra. Eddig szegfűk nyíltak abban a sátorban, amelyben most a broilerek gyarapodnak. Linkék még két turnust terveznek idén, majd télen leszedik a fóliát a sátorról, a földet pihentetik, kifagy és jövő tavaszra ide kerül 4000 szegfű. A másik már álló sátorba, melynek földje az elmúlt télen pihent, május közepén helyezik ki a szegfűket és jövőre, kora tavasszal ebbe kerülnek majd a broilerek. A módszer előnyei pedig kézenfekvők: a szegfűk alá szállítási költségek nélkül, ingyen kerül a jó minőségű csirketrágya, a broilerek és ' a szegfűk is pihent, előkészített talajt kapnak. S ha az egyik fóliasátor nem hozza a tervezett jövedelmet, a másik még mindig kisegíthet. Reil József
