Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-03 / 92. szám
Dunántúlt napló 1983. április 3., vasárnap ÍO A magyar repülők utolsó bázisa 1945-ben Mi történt Zeltwegben? Tóth Kázmér: „Ma is a gépek között élek..." ,,A magyar repülés története” című könyvben talán az egyik legizgalmasabb fejezetrész a második világháborúról szóló. Csanádi Norbert, Nagyváradi Sándor és Winklér László szerzőhármas munkájából egy rövid bekezdés: „Az ellenállás további szép példája volt, hogy Zeltr weg repülőterén, ahol a magyar légierők kb. 50 százaléka települt, 1945 januártól áprilisig napirenden voltak a szökések repülőgépekkel vagy anélkül. 1945 április végén a repülőtéren lévő magyar repülők lefegyverezték az ott lévő SS-ala- kulatokat és kényszerítették őket a repülőtér elhagyására. Az 1945. május 5-én odaérkezett csapatoknak megóvva a felrobbantástól és a teljes megHúszévesen ... semmisítéstől a repülőteret teljes épségben átadták.” Itt ülünk Tóth Kázmér lakásán, a Várady Antal utca 22- ben. Arról beszélgetünk, hogy mi történt ott, Zeltwegben? Mutatja a repülési könyvét, benne az utolsó feljegyzés: 1945. március 7-én Bad-Wöst- lauból érkezett Zeltwegbe, s aztán még egy bejegyzés, a repülési napló lezáratott 1945. május 7-én. Az akkor 20 esztendős fiatalember a világégés utolsó perceit ebben az osztrák kisvárosban élte át, bevetésen azonban soha nem volt. — Hogy lett ön, katonai repülő? Hosszasan gondolkozik, de vélem,, nem az emlékek között kutat. Hisz jobban emlékezik azokra az időkre, mint mondjuk a közelmúlt, bármely eseményére. Fiatalságát az ember nem felejti. — Sráckoromban lejártam a reptérre itt Pécsett. Akkoriban a mostani Uránváros helyén volt a repülők otthona, s eleinte vitorláztam, aztán kerültem a motoros gépre. Pilóta, vagy ahogy akkor mondták, aviatikus szerettem volna lenni... Négyen voltak fiútestvérek, ő a legfiatalabb. S ahogy a háború annak idején sok ember életébe beleszólt, ö sem maradt ki. Jött a behívó, kiképzés Kassán, Érden, Szombathelyen, s aki megfelelt, az átvette a légierő. — Tudja, akkoriban mindenki a légierőnél kezdte — még a békeidőben is. Nem volt polgári kiképzés, s aki polgári repülőgépvezető szeretett volna lenni, az a katonaságnál kapott hivatásos jogosítványt. Albumokat hoz, néhány régi dokumentumot vesz elő. Közte a jogosítványt: alulírott a Nemzetközi Légjáró Szövetség által elismert Magyarországi Aeronautikai és Aviatikái Sportfennhatóság ezennel tanúsítja, hogy Tóth Kázmér, magyar állampolgár az NLSZ által előírt összes követelményeknek megfelelt, s repülőgép vezetésére jogosult...” — Zeltweg ... ? — Szemet-lelket gyönyörköd- vető, csodálatos völgy közepén a repülőbázis. Emlékszem, tévedésből légvédelmi tűzzel fogadtak bennünket a németek, de aztán le tudtunk szállni. Aradó 96—B típusú, gyakorló vadászgépem volt, akkor már krumplibenzinnel röpültünk, s éppen hogy az utolsó cseppel le tudtam tenni a gépet. A repülőteret „kímélték” az angolok. Ma sem tudja, mi lehetett az oka. Le-le csaptak a ,,Mustang”-ok a völgybe, körülnéztek, s tovaszálltak. A repülőbázis mai szemmel is korszerű, nagy reptér. Itt laktak a magyarok „társbérletben” a németekkel. Nagyon sok gép — több száz — pihent a hangárokban, a szabadban. — A német reptérparancsnok be akarta vetni a magyarokat is az oroszok ellen, gyalogsági harcba, de mindenki tudta: teljesen esélytelenek lettünk volna. Telbisz Lóránd százados nem állt kötélnek. s maradtunk ... Április utolsó hetében megkezdődött a dezertálás. A németek, akit elfogtak, ott végezték ki, a temető falánál. Kivezényelték a magyarokat is: nézzék végig a ceremóniát. Tóth Kázmér keserűen, mondja: — Mi nemigen politizáltunk, de éreztük, rövidesen vége ... Éreztük, nem tart már soká ... Jól emlékszem, adtak néhány cigarettát a dezertőrnek, aki remegve gyújtott rá egyikről a másikra, aztán egy oszlophoz kötözték, letépték rangjelzéseit, kitüntetéseit, aztán... tűz! A kitüntetésekről láttuk: végigharcolta a háborút. Szinte mindenki tönkrement idegileg. Fiatalok, öregek, egyaránt. A kivégzések ellen a magyarok tiltakoztak ... Aztán 1945 húsvétján, a zeltwegi templomban, az istentisztelet alatt egy magyar tiszt szólt Tóth Kázmérnak, hogy küldje ki azokat, akiknek német vaskeresztje van. Vagy 25—30 repülő ki is ment. — Akkor nem tudtam, hogy mi is történik, csak találgattunk. Amikor visszavezényeltek a szállásra, akkor tudtuk meg: a németek bizalmatlanok a magyar repülőkkel szemben, s lefegyvereztek bennünket. Még a tisztek oldalfegyvereit is elvették, s csak azoknál hagytak valamit, akiknek vaskeresztjük volt.. . Nekem volt egy géppuskám: azzal álltam néhanapján őrt a repülőtér sarkán. A portán mindig le kellett adni, de egyszer, valahogy nem került rá sor, s az ágyam alá tettem. Meg is maradt. Jelentettem a századosnak, ő azt mondta: döntsön úgy, ahogy a lelkiismerete diktálja . . . Nem adta le. Az MG—50-es gyorstüzelő ott maradt az-ágy alatt. Ezután felperegtek az események: német tűzszerészek elkezdték aláaknásítani az egész repülőteret. A lakóépületeket, a mozit, a hangárokat, a kantint, a hálókat — mindent. — Vibrált a levegő . . . A németek sorra vonták visz- sza egységeiket, a magyarok egyre többet beszéltek arról, hogy mi lesz, ha „fegyvertestvérek" elfelejtenek szólni a lefegyverezett magyar repülőknek, s mondjuk robbantani kell... — Akadályozzuk meg —adták ki a jelszót. Az egyetlen fegyver, az én gépfegyverem volt. Jól emlékszem, két szálon futott az akció. Titokban, ket- tesével-hármasával be-bemen- Uink a hangárokba, s a repülőgépekből kiszereltük a fegyvereket. Akadt még ott, vagy 70 gép. Rettentő izgalmas volt. . . Közben figyeltük a női laktanyát, tudtuk: amikor a nőket evakuálják, attól a perctől számolhatunk a robbantással. Egy Kacsmarszki nevezetűt azzal bíztak meg, hogy a robbantóláncot felderítse, ahogy tudja, hatástalanítsa. Párhuzamos lánc volt, a vége a közeli Blu- menthalba vezetett. Az akciót sikeresen végrehajtotta: értett hozzá. Egy fegyveres társaság pedig elindult Blumenthalba, a robbantókhoz, de fegyveres összecsapásra már nem került sor. A németek nem tudtak robbantani, így elpucoltak . . . Néhány perc, másodperc még ma is bekerül a repülési naplóba. Szélcsend. A BBC-t hallgatva, elterjedt a híre, hogy az SS-es meg akarják szállni Zeltweg völgyét. A magyarok megszervezték a védelmet, fegyveres felderítőik jártak mindenfelé. Tóth Kázmér is ott volt a judenburgi útkereszteződésnél, többedmagával. Páncéltörő ágyúval kellett védeniük a szakaszt, s mint említette, éppen, hogy tudták, miként működik az ágyú. Ez, ha lehet mondani, számára még ideggyötrőbb volt. . . Ki akart ott, Zeltwegben már elpusztulni?... A reptér magyar parancsnokai átadták a repteret a szovjeteknek, letették a fegyvert. Tóth Kázmér pedig gyalog jött haza. Pécsre. Itt, többedmagával megpróbálták a repülést újjáéleszteni. Dokumentumot kaptak- — Vas Zoltán volt akkor az elhagyott javak biztosa —■ s járták az országot, szedték össze a repülőgépeket, alkatrészeket, ejtőernyőket, szerelő-eszközöket. Sok új motort, légcsavart, műhelyfelszerelést gyűitöttek össze. Aztán fordult a világ ... — ... és többet nem repülhettem, a repülőgépek közeléből is menni kellett. Egy volt horthysta repülő kinek kellett? A jogosítvány „naftalinba" került . .. Tóth Kázmér ma a Gyógyászati Segédeszközök pécsi gyárának dolgozója. Másfél esztendő múlva, nyugdíjas. Azért a repüléssel való kapcsolata teljesen nem szakadt meg. Kijár a pogányi reptérre; 1978- ban veterán repülőkből klubot szervezett — a pécsi repülők baráti körét —, s az MHSZ pártoló tagja lett. Fizeti a tagdíjat és... — ... ha oda lemegyek, számomra megszűnik minden, a gépek között vagyok, a megvalósulatlan álom, érintésközeibe kerül... A fiatalabbak felvisznek a magasba, néha én is megfogom a kormányt, s az 1945. május 7-én lezárt repülési naplóba újra be-be írok néhány percet, néhány másodpercet ... Az Aradó 96—B vadászgép. A flamingó trópusi virág, két évtizede érkezett hozzánk. Húsvéti hortenziák Az üvegvárosban nincsenek évszakuk „ ... minden fűszál, minden faág minden levél hamis vált ebben a városban, ahöl semmi sem született, nőtt, halt meg zölden. Hamisak a margaréták, azaleák, rhododendronok... A váza a televízió tetején állt... lassan kihúztam egy rózsaszálat, arcomhoz emeltem, majd visszaejtettem, és a rózsa azt mondta: krakk! és ezernyi hajszálvékony üvegdarabkára hullott. Jeges dér feküdt a padlón, és egy cseppnyi fény.” Bizonyára sokan felismerik Oriana Faliad „Ha meghal a Nap" című könyvéből idézett sorokat, melyben az olasz riporternő megelevenítően ítrja le Los Angelesbe érkezését, ahol plasztikból vannak a virágágyak, a sövények, a házak, templomók iskolák előtt, ahol a szálloda folyosóját gumihúsú, alumínium tüs'kéjű kaktuszok, hamis fikuszok díszítik. A „rossz tréfának” tűnő los-angelesi valóság szerencsére még nem terjedt át Európába, s Magyar- országot is a viragos városairól 'híres államok között tartják szóimon. Még gondolni is rossz arra. hogy mi lenne ha utcáinkról, tereinkről, parkjainkból eltűnnének a virágok. Mint. ha megfosztanának bennünket a daltól, nevetéstől . .. Nálunk egész évben nyílik virág: a tél a gerberáé, orchideáé, a tavasz a nárciszé jácinté tulipáné, nyáron virít a legtöbb rózsa, ősszel a krizantém. Az üvegházakban nincsenek évszakhatárok. A virágvásárlást általában alkalomhoz kötjük, külföldön vi_ szont mindennapi szokás, hogy a lakást cserepes dísznövények mellett szálvirágokkal is szépítik. A Sasod Kertészeti Termelő- szövetkezet az ország egyik legnagyobb virágtermesztője iköz. ponti telepén valóságos üveg- vóros emelkedik. Alig pár hete szinte teljesen kifosztották a növényházakat, a nőnap felért egy országos virágkarnevállal. Most új „lakók” bontogatják szirmaikat az üvegtetők alatt. Húsvét hírnökei, a habszirmú hortenziák teljes díszükben — A É ä , pompáznak, bodros, nagy fejük irokokó 'haj'költeményként díszük a zöld levélgallér fölött. Azalea begónia, ciklámen me. ző'k között járunk Zalay Etele kertésrmérnökkkel, a központi telep vezetőjével. Ő a szép látványból elsősorban a hasznot méri le: az évi csaknem 40 millió forint árbevételt, a kétmilliós nyereséget, amihez a 200 ezer cserép fokföldi ibolya, a 420 ezer szál rózsa, 1,2 millió szegfű 20 ezer orchidea és még sok más növény eladásával jutnak. — Mennyire jövedelmező üzlet a virágkertészet? — Manapság nem a legjobb. Az energiaárak növekedésével drágult a növények előállítása: a fűtési költség 46 százalékát teszi ki az önköltségnek ami azelőtt csak 8—10 százalék volt. Előnyünk, más termesztőkkel szemben, hogy virá. gaink 'kétharmadát ötven üzletünkben értékesítjük, tehát a kereskedelmi haszon tetemes része is a miénk marad — magyarázza a telepvezető. Az ország minden részébe szállítanak virágzó cserepes növényeket, vágott virágokat, szó. bapáfrányt, pálmákat. borostyánt és még sok más dísznövényt. Aki csak néhány órát is itt tölt a virógók birodalmában, megismerheti a korszerű termesztési módokat. Virágágy nagyságú, egymáshoz gördíthe. tő asztalökon helyezik el a cse. repes növényeket, s ezzel zárt felületet képeznek vagyis növelik az üveaházak hasznos területét. Nem kellenek utak az ágyasok között, mert az asztalok elmozdításával minden oldalról megközelíthetők a virágók. Az öntözés az asztalokba épített csőhálózatról történik. Érdekes technológiával dolgoznak a szegfűházban is, ahol a növény szinte a betonon terem, mindössze 15 centi vastagságú földrétegben gyökeredzik a betonalapon. E módszerrel fertőzésmentessé tehető a talaj, -két évenként a munkagépek eltávolítják, lecserélik a földet. A kertészek dolgát köny. Elegáns, nagy ünnepekhez méltó a hortenzia. nyíti az ültetőgép is amely óránként mintegy 2000 cserépbe helyezi el a növényt. Évente 15—20 új fajtával gazdagítják a választékot. Jó a kereskedelmi kapcsolatunk az NDK partnerekkel, szaporítóanyagot is szereznek 'be tőlük. Például rózsatövet, azaleát; a hajtatás már itt megy végbe. Anyák napjára sökezer mélytüzű piros rózsa nyílik majd az áttetsző falak között. Az üvegvárosi barangolás nem mindennapi látványa a trópusi erdők egzotikus virága: a flamingó. Dús, nagy levelű, bokrokon terem a szívalakú, élénkpiros virág egyetlen nagy szirma olyan, mintha kemény, fényes viaszból lenne. Ha nem látnánk hogy hosszú, karcsú szára a földből nyúlik ki, azt hihetnénk, hogy Faliad megszólalásig élethű plasztik virágát látjuk. — Egzotikus, titokzatos növény. miért éppen flamingó a neve? — kérdem a telepvezetőtől. — Talán a formája, színe, hosszú szára emlékeztette névadóját a 'kecses földközi-tengeri madárra — válaszolja. — Körülbelül húsz éve hoztuk Magyarországra. Az idén 70 ezer szálat adunk el belőle. Tartóssága miatt szívesen vásárolják, a vázában 3—4 hétig is elél. Hogy mennyire így igaz, bizonyítja az a kissé romantikus történet, amit nemrég hallottam: Egy fiatal lányt flamingó virággal köszöntötte névnapján egyik kollégája. Csodálatos szívvirág — sóhajtott rajongva a lány, miközben az asztalán lévő vázába tette s mivel tudta, hogy a férfinak régóta tetszik, azt mondta: — Ez a gyönyörű flamingó legyen barátságunk jelképe . . . Az egész iroda ámulatára hónapokig nem hervadt el a virág. A férfi titokban három hetenként kicserélte ... • Horváth Anita A Cymbídium a legismertebb orchidea a hazai virágüzletekben Kozma Ferenc
