Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-27 / 115. szám
e Dunántúlt napló 1983. április 27., szerda 15-000 K étszeresen is csúfítja a várost az, aki nem a kukába, szemétgyűjtő kosárba vagy konténerbe dobja a szemetet, limlomot, hanem a hozzá legközelebb eső közterületre, bokrok alá, erdészéire, út mellé önti. Hogy miért? Mert az illegális szemétle- rakatot előbb-utóbb el kell hordani, hogy ne rontsa a városképet, ne szennyezze a környezetet. Az elszállítás költségét viszont csak abból a pénzből tudják fedezni, amit a város utcáinak, közterületeinek tisztántartására fordíthatnak. Lépten nyomon szemétbe botlunk. Ez egyáltalán nem szívderítő. Nem értem, hogy az, aki otthon kín-keservesen ügyel a rendre és tisztaságra, hogy engedheti el magát annyira, amikor nem az ő, hanem a közösség portájának tisztaságáról van szó. Újmecsekalján is a HNF körzeti bizottsága a vöröskeresztes alapszervezetek mozgósításával társadalmi nagytakarítást rendeztek az elmúlt héten. A kijelölt helyeken szemétgyűjtő konténerek váltók a nagytakarítás során összegyűjtött papír-, műanyag- és sok más szemetet, eszközöket és szerszámokat adtak ki a társadalmi munkát végző iskolásoknak, felnőtteknek a PlK, a Köztisztasági és Útkarbantartó, valamint a Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói. Igyekeztek eltakarítani, összegyűjteni mindazt, amit a sze- metelők hagytok maguk után az előző nagytakarítás óta. És ez így megy mór évek óta. Az elmúlt héten a Havihegyen élők panaszkodtak a lasson-lassan minden szabad területet elborító szemétáradatra. Hogy a mindenütt fellelhető kupacok bűzlenek, bántják a szemet és tűzveszélyesek! Ilyesmire bizonyára nem gondolnak azok, akik reklámszatyorról viszik oda, netán személyautóból dobiák ki a szemetet. Segítséget kérve hívhatták volna szerkesztőségünket a város bármely más részéből is. Naponta ezer köbméter szemetet visznek ki a köztisztasági autói a kökényi szeméttelepre. De vajon mennyi kerül naponta a bokrok alá, a patakok medrébe, a parkokba, oz utak mellé, az erdei sétányokra, a kirándulóhelyekre? Jó lenne elérni, hogy minden szemét oda kerüljön, ahová az való. Tavaly majd egymillió forintbo került a szemétlerakatok felszámolása. Ablakon kidobott pénz, mert az elhordott kupacok helyén gombamódra nőnek ki az újak. A kupacnövesztők miatt idén vajon mennyivel jut kevesebb aénz Pécs utcáinak, közterületeinek, parkjainak tisztántartására, ta kafítására? Murányi László Több étterem, kedvezményes szálláshely a diákoknak Ebben az esztendőben néhány új kedvezmény is segíti az ifjúsági turizmust. így például az idén először vehetik a diákok igénybe a megemelt, 50 százalékos vasúti kedvezményt, olcsóbb lesz számukra néhány express-szólláshely, s némiképp megváltozik a szervezett ifjúsági üdültetés is — tájékoztatták az MTI munkatársát az Állami Ifjúsági Bizottságnál. Az Állami Ifjúsági Bizottság a Művelődési Minisztériummal, a mozgalmi, az idegenforgalmi, a közlekedési és sportszervekkel közösen keresi azt a formát, szervezeti keretet, amely a fiataloknak segítséget ad a turisztikai programok előkészítéséhez, szervezéséhez. A tapasztalatok szerint ugyanis az ifjúsági turizmus helyzete ma is ellentmondásos: a fiatalok, főként a diákok leggyakrabban egyénileg vagy kisebb csoportokban, sokszor azonban magukra maradva, ötletszerűen járják az országot. Útjuk megszervezéséhez, programjaik kialakításához csak kevés segítséget kapnak. Ráadásul — ez a közelmúltban lezajlott országos diákfórumon is kiderült — a tanulók nem is ismerik a rendelkezésükre álló turisztikai kedvezményeket, amelyeket a diákigazolvánnyal vehetnek igénybe. Újdonság lesz, hogy az Express Ifjúsági és Diók Utazási Iroda ifjúsági szállodáiban és központi üdülőtáboraiban a diákok 30—40 százalékkal olcsóbban juthatnak szálláshoz, mint eddig. A kollégiumokban és diákotthonokban 20 forintot kell fizetnie egy fiatalnak egy napra. Az ország kempingjeinek mintegy kétharmadát — például Agárdon, Balatonaka. lin, Balatonszemesen, Mátrafü. reden. Sopronban, Zalakaroson — féláron vehetik igénybe a diákigazolvánnyal rendelkezők. Mivel nem minden fiatalnák van túrázáshoz, táborozáshoz szükséges felszerelése, az ifjúsági turisztikai kölcsönzőszolgá-. lat kölcsönzőhelyein átlagosan 25 százalékkal olcsóbban bérelhetnek egyénileg is sátrat, gumimatracot, kerékpárt és sportfelszereléseket. Országszerte csaknem 300 étteremben szolgálnak fel diákmenüt, amely korántsem a diák- étkeztetést hivatott megoldani: azt a célt szolgálja, hogy a kiránduló, utazó gyerekek olcsón tudjanak ebédelni, vacsorázni. A vendéglátóipari vállalatok az idén gyarapították ezeknek az éttermeknek a számát, és arra törekednek, hogy mind több fiatal szerezzen tudomást erről a lehetőségről. Ezért a szezon kezdetére ezeket az éttermeket, valamint az ifjúsági szálláshelyeket is egységes, színes emblémával jelölik meg. Az Állami Ifjúsági Bizottság úgy tervezi, hogy a diákok rendelkezésére álló kedvezményekről plakátot is készíttet az iskolák számára. Két hiánycikk oknyomozása Bostától Budapestig Ráma-ügyben Végtelen telefon- és autéköltség A kakaó, a margarin és az apréfalvak A pécsi Konzum áruhegyei után elmentünk néhány kisebb- nagyobb faluba, Siklós irányába. De nemcsak az idegenforgalmi nyüzsgéssel és ranggal megáldott egyenes úton hanem a beljebb fekvő kis falvakba is lekonyarodtupk, fogyasztói érdekvédelem céljából. BOSTA Bostán. — ahonnét 36 forintért lehet buszozni Pécsre, vásárlás végett — a boltvezető Tóth Béláné: — Jobbára öregek laknak a faluban és vennék az olcsó, kis konzervdobozban a paradicsompürét, de csak 41 forint 90 filléres dobozzal van. Nincs Ráma margarin! SZALANTA Szalánta élelmiszerbolt. — Éppen Márk napi búcsúra készülünk — mondja Ná- dasdi Györgyné üzletvezető — és már régóta nincs kakaópor, vaníliacukor. Ráma margarin. A 74 forintos jugoszláv kakaópor drága és nem jó a süteménybe. Gondolhatja, hányán sütnének búcsúra és hány háziasz- szony fordul vissza kedvetlenül, s kénytelen a nem annyira egészséges, nem annyira finom házi disznózsírral sütni. Pedig mennyit népszerűsítették a margó rint! — Mennyibe kerül a busz, ha valaki Pécsett vásárol? — Huszonnyolc forint oda- vissza. NÉMETI Éppen csak két kanyar Németi — buszjárat Szalántáról! — és itt Nagy lózselné vezeti a boltot: — Kakaó, vaniliacukor és 24,80 forintos paradicsompüré van, de a margarin nálam is elfogyott. Jövő hétre ígérték, hogy hoznak. BISSE A sorban tovább Bisse követ kezik: — Róma margarin jó hónapja hiánycikk úgyszintén a kakaópor. A jugoszláv Benko a vevőinknek drága és nem jó.' Nincs krémnek való pudingporom sem, csak fagyfalt készítéséhez kapható. Lőrinc Lajosné boltvezető falujából, Bisséről oda-vissza 48 forintért lehet beutazni Pécsre, ha valami a városban van, Bissén pedig nincsen. GARÉ Garéban? — Itt sincs margarin és itt is egy hónapja nincs. Kakaóport hol kapok, hol nem. Most már két túrával nem jött, vagyis három hete — így Szabó Dezsö- né boltvezető. Ebből a faluból 48 forintért lehet Pécsre utazni ha az egyik 36-ért, ha a falu másik buszmegállójából indulnak. SZAVA Végül a Pécsről 56 forintnyi áru autóbusz-utazással megjárható Szava, a felbontott pécs— harkányi vasútvonal mentén. Itt Kovács Jánosné üzletvezető tájékoztat a gondókról: — A kakaó itt csak két hete fogyott el,' de a margarin ré- gébben. Kaptam ugyan a Liga nevűből, de ezt a margarinfaj- tót nem szeretik, nem tartják jónak és nem veszik. A fogyasztók védelmében 7 falura kiterjedő körkérdés persze túl szigorú, hiszen a boltokban nemcsak az alapvető cikkekből, hanem sokféle más áruból is van elegendő és a boltvezetők többnyire csak az éppen zavart okozó margarin- és kakaóporhiányról panaszkodtak. SIKLÓS Hasonló Rozsnai Sándor, a siklósi Felszabadulás útja 92. sz. alatti ABC áruház vezetőjének véleménye is: — Ha akad hiánycikk akkor a Füszérttől mi mindig kapunk helyettesítő árut is, ami megközelítően pótolja a hiányzó cikket, addig amíg ismét kapunk. PÉCS De hogy ennyi gond se legyen, lássuk tovább a margarin- és kakópor kérdést. Nyúlás Klára, a Füszért áruforgalmi osztályának vezetője képtelen megszámolni, hányszor telefonált e két áru végett Pestre, a Növényolajipari Vállalathoz, s hány kocsit küldtek fel akkor is, ha csak kisebb mennyiségű margarint szerezhettek. — De mi történt a kakaóporral? — Három qyártól kapjuk. De a porítógépek állapota lassítja az előállítását. Külföldről kellett behozni hogy ne legyen hiánycikk és május elején már a boltokba szállítjuk. BUDAPEST Végül — Budapest. Növényolajipari Vállalat, Budavári Jánosné osztályvezető: Reggeli rakodás a FÜSZÉRT raktárbázisán — Április 30-ig 550 tonna Rama margarint kell külföldre, Romániába szállítanunk. Ez több éves ügy pontosan nem tudom a keletkezését, mivel abban az időben én ezzel még nem foglalkoztam a vállalatnál. Most vitás ügy volt hogy lemaradásként vagy új üzletkötésként kell megoldanunk. — Végül is mikor lesz idehaza Ráma margarin? — A havonta arányos szállítási ütemet az említett 550 tonna külföldi kötelezettség miatt nem biztosíthattuk. De május közepén már megindul a szállítás és a második negyedévi megrendeléseket június végéig szállítjuk. Itt van tehát a Ráma-ügy vége. Reméljük, ezentúl csökken a hasonló bizonytalanságú külkereskedelmi üzletkötések száma. Földessy Dénes Paragrafus HUSDRAGfTAS. Jelentősen javult a fogyasztói érdekvédelem Komlón. A vásárlók megkárosításáért például 1981-ben 27 alkalommal kellett bírságot kiszabni, átlagosan 1796 forint összegben. De most már szigorúbban járnak el, s az ilyen cselekményért kiszabott büntetések átlaga 3585 forintra nőtt. Az eredmény: vásárlói megkárosítást mindössze 9 alkalommal tapasztaltak 1982- ben. A legnagyobb pénzbüntetést egy kökönyösi hentesüzlet bérlője kapta, akit 16 forintos túlszámlázásért és jogellenes élelmiszerelőállításért első alkalommal 8000 forintos pénzbüntetéssel sújtottak, jogerősen. RUMES, MINT ÜGYVÉD. A Ruházati Minőségellenőrző Egyesülés — vagyis a RUMES - jogi képviselői minőségben is eljár. A kereskedelmi vállalatoknak a cipő, ruha, textilanyag minősége miatt az ipari vállalattal szemben indított pereit és más eljárásait bonyolítja. Ezekbe tartozik a vevőtől visszavett cikkek vizsgálata és a gyárral történő visszavéteté- se is. BÜNTETÉS ÖTÖDSZÖR. Nagy Lászlót, a mágocsi étterem felszolgálóját ötödik alkalommal kellett megbüntetni. Az előírtnál kisebb mennyiségű italt adott és a járási szabálysértési hatóság ezért 5000 forintos pénzbírsággal sújtotta. Naponta átlagosan 150 tonna áru érkezik be a Mecsek-FÜSZÉRT pécsi raktárbázisára. Ugyanannyit ki is szállítanak két megye városaiba, falvaiba. Befelé, részben vasúton, részben közúton jön az áru, kifelé pedig naponta 30, egyenként 5 tonnás tehergépkocsi viszi. Képünkön: reggeli rakodás a raktárbázison. Birkapásztorok kizárva! Egye meg a föztjét Propaganda? Ellenpropaganda? Természetimádók örök dilemmája: a kék ég, s a zöld lombok szebbek-é, avagy a bográcsból érkező illatok? Mielőtt azonban a kirándulók a szépség esztétikai elemzésébe merülnének, inkább merítenek egyet a bográcsból és valahogyan mindig helyreáll a kérdés: szép mind a kettő! Égervölgyben különösen szép, éppen ezért már most készülődik néhány „dzsungelszakács”, aki civilben főkönyvelő, számtantanár vagy sarki rendőr. Az ötlet a pécsi Konzum étteremből származik és Plisz Károly üzletvezető szerint: — Konyhafőnökünk, Szabó Zoltán találta ki, hogy május 29-én rendezzük meg odakint a völgyben a bográcsgu- lyásfőző-versenyt. Szakácsok, számadógulyósok és birka- pásztorok nem vehetnek részt, a verseny tisztasága nem tűrne szakembereket. Bográcsot, állványt hozni kell, ki-ki köteles enni is a főztjéből. Szakmai zsűri és a közönségszavazatok döntenek, hogy kik lesznek a győztesek. A verseny első pillanatra kissé furcsa: a Konzum étteremben ugyanis Szabó Zoltán ötletével éppen az olcsóbb főzést, az egészségesebb kirándulást, a családokat összefogó természetjárást és a szabad ég alatti étkezést kívánják népszerűsíteni. Vagyis ezzel éppen nem becsalogatni a vendégeket, hanem olcsóbb, kellemes, önálló főzésre ösztönözni. Mégis: a tisztességes ötlet, a szakmai tanácsokat adó, szervező munkát magára vállaló kezdeményezés áttételesen a Konzumhoz köti a vendégeket. Érzelmileg. Mert kedves, jó ez az ötlet. És az érzelem, meg a gyomor, meg a köznapon főzésre időt nem hagyó, rohanó élet mégiscsak összeköti a vendégeket és a pécsi Konzum éttermet. Jegyezzük meg: az égervölgyi gulyásfőző-versenyt az étterem KISZ- és szakszervezete hozza majd létre. „A táncosnőre gondolok” Lehet pár dekával több? Állok a pult előtt, kérem a 10 vagy 20 deka miegymást és a táncosnőre gondolok. Ez szinte naponta lejátszódik itt vagy ott, ezért bocsássa meg nekem a táncosnő, amiért kizárólag csak ilyenkor jut az eszembe. Nem tudom, emlékszik-e az olvasó arra az évekkel ezelőtti tévé-vetélkedőre, amikor a táncosnőnek is olyan feladatot kellett megoldania, mint pl. x mennyiségű felvágott, stb. kimérése. Én nem tudom, hogyan csinálta, de neki ez hajszál pontosan, vagyis grammra pontosan sikerült. Pedig ő „csak" táncosnő, akinek abban kell jelesnek lennie, hogyan emeli minél sikkesebben, minél magasabbra a lábát. Ö felvágottat is tudott pontosan mérni. 1 . Tehát állok a pultnál és a táncosnőre gondolok, miközben velem szemben az eladónő mé- a 10 vagy 20 deka miegymást. A táncosnő okán most nem azt várom, hogy az eladónő ugyanolyan sikkesen és magasra emelje a lábát, bizo. nyitván, hogy amit a táncosnő tud kereskedelmi eladóban, azt ő is tudja táncosnőben. Nem! Én azt várom csupán, hogy amit a táncosnő produkált kereskedelmi eladóban, ugyanazt produkálja ő is — természetesen kereskedelmi eladóban. 20 deka sajt volt eme gondolatsor kiváltója, ami a mérlegre kerülvén éppen — kicsivel többet! — 35 dekát nyomott. „Maradhat?” — rebeg- te az eladónő, mire én — ismét a táncosnőre gondolván, akinek a részéről ilyen kérdés, nek még csak a gondolata sem merülhetett volna fel — megismételtem, hogy éri csak 20 dekát kértem. Jött a kés, az újbóli mérlegelés: 17 deka. „Maradhat?" „Maradjon!" A táncosnő — nevezzem végre a nevén: Medveczky Ilona — megtanulta (nem tüdőm, hol és hogyan), hogy a 20 deka az nem több és nem kevesebb, mint 20 deka. Nem tanulhatnák-e meg ezt az eladók is ? Mivelhogy — én akarom eldönteni, hogy miből mennyire van szükségem, s én tudom, hogy a nem kért többlet mennyire terheli a zsebemet. Meg aztán a vállalati nyereséget is — úgy vélem — más módon kell „kitermelni". H. I.
