Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-27 / 115. szám

e Dunántúlt napló 1983. április 27., szerda 15-000 K étszeresen is csúfítja a várost az, aki nem a kukába, szemétgyűjtő kosárba vagy konténerbe dobja a szemetet, limlo­mot, hanem a hozzá legkö­zelebb eső közterületre, bokrok alá, erdészéire, út mellé önti. Hogy miért? Mert az illegális szemétle- rakatot előbb-utóbb el kell hordani, hogy ne rontsa a városképet, ne szennyezze a környezetet. Az elszállítás költségét viszont csak abból a pénzből tudják fedezni, amit a város utcáinak, köz­területeinek tisztántartásá­ra fordíthatnak. Lépten nyomon szemétbe botlunk. Ez egyáltalán nem szívderítő. Nem értem, hogy az, aki otthon kín-keserve­sen ügyel a rendre és tisz­taságra, hogy engedheti el magát annyira, amikor nem az ő, hanem a közösség portájának tisztaságáról van szó. Újmecsekalján is a HNF körzeti bizottsága a vörös­keresztes alapszervezetek mozgósításával társadalmi nagytakarítást rendeztek az elmúlt héten. A kijelölt he­lyeken szemétgyűjtő konté­nerek váltók a nagytakarí­tás során összegyűjtött pa­pír-, műanyag- és sok más szemetet, eszközöket és szerszámokat adtak ki a társadalmi munkát végző iskolásoknak, felnőtteknek a PlK, a Köztisztasági és Útkarbantartó, valamint a Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói. Igyekez­tek eltakarítani, összegyűj­teni mindazt, amit a sze- metelők hagytok maguk után az előző nagytakarítás óta. És ez így megy mór évek óta. Az elmúlt héten a Havi­hegyen élők panaszkodtak a lasson-lassan minden sza­bad területet elborító sze­métáradatra. Hogy a min­denütt fellelhető kupacok bűzlenek, bántják a szemet és tűzveszélyesek! Ilyesmire bizonyára nem gondolnak azok, akik reklámszatyorról viszik oda, netán személy­autóból dobiák ki a szeme­tet. Segítséget kérve hívhat­ták volna szerkesztőségün­ket a város bármely más ré­széből is. Naponta ezer köbméter szemetet visznek ki a köztisztasági autói a kökényi szeméttelepre. De vajon mennyi kerül napon­ta a bokrok alá, a patakok medrébe, a parkokba, oz utak mellé, az erdei sétá­nyokra, a kirándulóhelyek­re? Jó lenne elérni, hogy minden szemét oda kerül­jön, ahová az való. Tavaly majd egymillió forintbo került a szemétle­rakatok felszámolása. Ab­lakon kidobott pénz, mert az elhordott kupacok helyén gombamódra nőnek ki az újak. A kupacnövesztők miatt idén vajon mennyivel jut kevesebb aénz Pécs ut­cáinak, közterületeinek, parkjainak tisztántartására, ta kafítására? Murányi László Több étterem, kedvezményes szálláshely a diákoknak Ebben az esztendőben né­hány új kedvezmény is segíti az ifjúsági turizmust. így pél­dául az idén először vehetik a diákok igénybe a megemelt, 50 százalékos vasúti kedvez­ményt, olcsóbb lesz számukra néhány express-szólláshely, s némiképp megváltozik a szer­vezett ifjúsági üdültetés is — tájékoztatták az MTI munka­társát az Állami Ifjúsági Bi­zottságnál. Az Állami Ifjúsági Bizottság a Művelődési Minisztériummal, a mozgalmi, az idegenforgal­mi, a közlekedési és sportszer­vekkel közösen keresi azt a formát, szervezeti keretet, amely a fiataloknak segítséget ad a turisztikai programok előkészí­téséhez, szervezéséhez. A ta­pasztalatok szerint ugyanis az ifjúsági turizmus helyzete ma is ellentmondásos: a fiatalok, főként a diákok leggyakrabban egyénileg vagy kisebb csopor­tokban, sokszor azonban ma­gukra maradva, ötletszerűen járják az országot. Útjuk meg­szervezéséhez, programjaik ki­alakításához csak kevés segít­séget kapnak. Ráadásul — ez a közelmúltban lezajlott or­szágos diákfórumon is kiderült — a tanulók nem is ismerik a rendelkezésükre álló turisztikai kedvezményeket, amelyeket a diákigazolvánnyal vehetnek igénybe. Újdonság lesz, hogy az Ex­press Ifjúsági és Diók Utazási Iroda ifjúsági szállodáiban és központi üdülőtáboraiban a diákok 30—40 százalékkal ol­csóbban juthatnak szálláshoz, mint eddig. A kollégiumokban és diákotthonokban 20 forintot kell fizetnie egy fiatalnak egy napra. Az ország kempingjei­nek mintegy kétharmadát — például Agárdon, Balatonaka. lin, Balatonszemesen, Mátrafü. reden. Sopronban, Zalakaroson — féláron vehetik igénybe a diákigazolvánnyal rendelkezők. Mivel nem minden fiatalnák van túrázáshoz, táborozáshoz szükséges felszerelése, az ifjú­sági turisztikai kölcsönzőszolgá-. lat kölcsönzőhelyein átlagosan 25 százalékkal olcsóbban bé­relhetnek egyénileg is sátrat, gumimatracot, kerékpárt és sportfelszereléseket. Országszerte csaknem 300 étteremben szolgálnak fel diák­menüt, amely korántsem a diák- étkeztetést hivatott megoldani: azt a célt szolgálja, hogy a kiránduló, utazó gyerekek ol­csón tudjanak ebédelni, vacso­rázni. A vendéglátóipari válla­latok az idén gyarapították ezeknek az éttermeknek a szá­mát, és arra törekednek, hogy mind több fiatal szerezzen tu­domást erről a lehetőségről. Ezért a szezon kezdetére eze­ket az éttermeket, valamint az ifjúsági szálláshelyeket is egy­séges, színes emblémával jelö­lik meg. Az Állami Ifjúsági Bizottság úgy tervezi, hogy a diákok ren­delkezésére álló kedvezmények­ről plakátot is készíttet az is­kolák számára. Két hiánycikk oknyomozása Bostától Budapestig Ráma-ügyben Végtelen telefon- és autéköltség A kakaó, a margarin és az apréfalvak A pécsi Konzum áruhegyei után elmentünk néhány kisebb- nagyobb faluba, Siklós irányá­ba. De nemcsak az idegenfor­galmi nyüzsgéssel és ranggal megáldott egyenes úton hanem a beljebb fekvő kis falvakba is lekonyarodtupk, fogyasztói ér­dekvédelem céljából. BOSTA Bostán. — ahonnét 36 forin­tért lehet buszozni Pécsre, vá­sárlás végett — a boltvezető Tóth Béláné: — Jobbára öregek laknak a faluban és vennék az olcsó, kis konzervdobozban a paradi­csompürét, de csak 41 forint 90 filléres dobozzal van. Nincs Ráma margarin! SZALANTA Szalánta élelmiszerbolt. — Éppen Márk napi búcsú­ra készülünk — mondja Ná- dasdi Györgyné üzletvezető — és már régóta nincs kakaópor, vaníliacukor. Ráma margarin. A 74 forintos jugoszláv kakaópor drága és nem jó a sütemény­be. Gondolhatja, hányán süt­nének búcsúra és hány háziasz- szony fordul vissza kedvetlenül, s kénytelen a nem annyira egészséges, nem annyira finom házi disznózsírral sütni. Pedig mennyit népszerűsítették a mar­gó rint! — Mennyibe kerül a busz, ha valaki Pécsett vásárol? — Huszonnyolc forint oda- vissza. NÉMETI Éppen csak két kanyar Né­meti — buszjárat Szalántáról! — és itt Nagy lózselné vezeti a boltot: — Kakaó, vaniliacukor és 24,80 forintos paradicsompüré van, de a margarin nálam is elfo­gyott. Jövő hétre ígérték, hogy hoznak. BISSE A sorban tovább Bisse követ kezik: — Róma margarin jó hónap­ja hiánycikk úgyszintén a ka­kaópor. A jugoszláv Benko a vevőinknek drága és nem jó.' Nincs krémnek való pudingpo­rom sem, csak fagyfalt készíté­séhez kapható. Lőrinc Lajosné boltvezető fa­lujából, Bisséről oda-vissza 48 forintért lehet beutazni Pécsre, ha valami a városban van, Bissén pedig nincsen. GARÉ Garéban? — Itt sincs margarin és itt is egy hónapja nincs. Kakaóport hol kapok, hol nem. Most már két túrával nem jött, vagyis há­rom hete — így Szabó Dezsö- né boltvezető. Ebből a faluból 48 forintért lehet Pécsre utazni ha az egyik 36-ért, ha a fa­lu másik buszmegállójából in­dulnak. SZAVA Végül a Pécsről 56 forintnyi áru autóbusz-utazással megjár­ható Szava, a felbontott pécs— harkányi vasútvonal mentén. Itt Kovács Jánosné üzletvezető tá­jékoztat a gondókról: — A kakaó itt csak két hete fogyott el,' de a margarin ré- gébben. Kaptam ugyan a Liga nevűből, de ezt a margarinfaj- tót nem szeretik, nem tartják jónak és nem veszik. A fogyasztók védelmében 7 falura kiterjedő körkérdés per­sze túl szigorú, hiszen a boltok­ban nemcsak az alapvető cik­kekből, hanem sokféle más áru­ból is van elegendő és a bolt­vezetők többnyire csak az ép­pen zavart okozó margarin- és kakaóporhiányról panaszkodtak. SIKLÓS Hasonló Rozsnai Sándor, a siklósi Felszabadulás útja 92. sz. alatti ABC áruház vezetőjé­nek véleménye is: — Ha akad hiánycikk akkor a Füszérttől mi mindig kapunk helyettesítő árut is, ami meg­közelítően pótolja a hiányzó cikket, addig amíg ismét ka­punk. PÉCS De hogy ennyi gond se le­gyen, lássuk tovább a marga­rin- és kakópor kérdést. Nyúlás Klára, a Füszért áruforgalmi osztályának vezetője képtelen megszámolni, hányszor telefo­nált e két áru végett Pestre, a Növényolajipari Vállalathoz, s hány kocsit küldtek fel akkor is, ha csak kisebb mennyiségű margarint szerezhettek. — De mi történt a kakaópor­ral? — Három qyártól kapjuk. De a porítógépek állapota lassítja az előállítását. Külföldről kel­lett behozni hogy ne legyen hiánycikk és május elején már a boltokba szállítjuk. BUDAPEST Végül — Budapest. Növény­olajipari Vállalat, Budavári Já­nosné osztályvezető: Reggeli rakodás a FÜSZÉRT raktárbázisán — Április 30-ig 550 tonna Rama margarint kell külföldre, Romániába szállítanunk. Ez több éves ügy pontosan nem tudom a keletkezését, mivel ab­ban az időben én ezzel még nem foglalkoztam a vállalatnál. Most vitás ügy volt hogy lema­radásként vagy új üzletkötés­ként kell megoldanunk. — Végül is mikor lesz ide­haza Ráma margarin? — A havonta arányos szál­lítási ütemet az említett 550 tonna külföldi kötelezettség mi­att nem biztosíthattuk. De má­jus közepén már megindul a szállítás és a második negyed­évi megrendeléseket június vé­géig szállítjuk. Itt van tehát a Ráma-ügy vé­ge. Reméljük, ezentúl csökken a hasonló bizonytalanságú kül­kereskedelmi üzletkötések szá­ma. Földessy Dénes Paragrafus HUSDRAGfTAS. Jelentősen ja­vult a fogyasztói érdekvédelem Komlón. A vásárlók megkárosítá­sáért például 1981-ben 27 alka­lommal kellett bírságot kiszabni, átlagosan 1796 forint összegben. De most már szigorúbban jár­nak el, s az ilyen cselekményért kiszabott büntetések átlaga 3585 forintra nőtt. Az eredmény: vá­sárlói megkárosítást mindössze 9 alkalommal tapasztaltak 1982- ben. A legnagyobb pénzbüntetést egy kökönyösi hentesüzlet bérlő­je kapta, akit 16 forintos túlszám­lázásért és jogellenes élelmiszer­előállításért első alkalommal 8000 forintos pénzbüntetéssel súj­tottak, jogerősen. RUMES, MINT ÜGYVÉD. A Ru­házati Minőségellenőrző Egyesü­lés — vagyis a RUMES - jogi képviselői minőségben is eljár. A kereskedelmi vállalatoknak a ci­pő, ruha, textilanyag minősége miatt az ipari vállalattal szemben indított pereit és más eljárásait bonyolítja. Ezekbe tartozik a ve­vőtől visszavett cikkek vizsgálata és a gyárral történő visszavéteté- se is. BÜNTETÉS ÖTÖDSZÖR. Nagy Lászlót, a mágocsi étterem fel­szolgálóját ötödik alkalommal kel­lett megbüntetni. Az előírtnál ki­sebb mennyiségű italt adott és a járási szabálysértési hatóság ezért 5000 forintos pénzbírsággal sújtotta. Naponta átlagosan 150 tonna áru érkezik be a Mecsek-FÜSZÉRT pécsi raktárbázisára. Ugyanannyit ki is szállítanak két megye városaiba, falvaiba. Befelé, részben vasúton, részben közúton jön az áru, kifelé pedig naponta 30, egyenként 5 tonnás tehergépkocsi viszi. Képün­kön: reggeli rakodás a raktárbázison. Birkapásztorok kizárva! Egye meg a föztjét Propaganda? Ellenpropaganda? Természetimádók örök di­lemmája: a kék ég, s a zöld lombok szebbek-é, avagy a bográcsból érkező illatok? Mi­előtt azonban a kirándulók a szépség esztétikai elemzésébe merülnének, inkább merítenek egyet a bográcsból és vala­hogyan mindig helyreáll a kérdés: szép mind a kettő! Égervölgyben különösen szép, éppen ezért már most készü­lődik néhány „dzsungelsza­kács”, aki civilben főkönyvelő, számtantanár vagy sarki rend­őr. Az ötlet a pécsi Konzum étteremből származik és Plisz Károly üzletvezető szerint: — Konyhafőnökünk, Szabó Zoltán találta ki, hogy május 29-én rendezzük meg oda­kint a völgyben a bográcsgu- lyásfőző-versenyt. Szakácsok, számadógulyósok és birka- pásztorok nem vehetnek részt, a verseny tisztasága nem tűr­ne szakembereket. Bográcsot, állványt hozni kell, ki-ki köte­les enni is a főztjéből. Szak­mai zsűri és a közönségsza­vazatok döntenek, hogy kik lesznek a győztesek. A verseny első pillanatra kissé furcsa: a Konzum étte­remben ugyanis Szabó Zoltán ötletével éppen az olcsóbb főzést, az egészségesebb ki­rándulást, a családokat össze­fogó természetjárást és a sza­bad ég alatti étkezést kívánják népszerűsíteni. Vagyis ezzel éppen nem becsalogatni a vendégeket, hanem olcsóbb, kellemes, önálló főzésre ösztö­nözni. Mégis: a tisztességes ötlet, a szakmai tanácsokat adó, szervező munkát magára vállaló kezdeményezés áttéte­lesen a Konzumhoz köti a ven­dégeket. Érzelmileg. Mert ked­ves, jó ez az ötlet. És az ér­zelem, meg a gyomor, meg a köznapon főzésre időt nem hagyó, rohanó élet mégiscsak összeköti a vendégeket és a pécsi Konzum éttermet. Je­gyezzük meg: az égervölgyi gulyásfőző-versenyt az étterem KISZ- és szakszervezete hozza majd létre. „A táncosnőre gondolok” Lehet pár dekával több? Állok a pult előtt, kérem a 10 vagy 20 deka miegymást és a táncosnőre gondolok. Ez szinte naponta lejátszódik itt vagy ott, ezért bocsássa meg nekem a táncosnő, amiért ki­zárólag csak ilyenkor jut az eszembe. Nem tudom, emlékszik-e az olvasó arra az évekkel ezelőtti tévé-vetélkedőre, amikor a tán­cosnőnek is olyan feladatot kellett megoldania, mint pl. x mennyiségű felvágott, stb. ki­mérése. Én nem tudom, ho­gyan csinálta, de neki ez haj­szál pontosan, vagyis gramm­ra pontosan sikerült. Pedig ő „csak" táncosnő, akinek ab­ban kell jelesnek lennie, hogyan emeli minél sikkesebben, mi­nél magasabbra a lábát. Ö felvágottat is tudott pontosan mérni. 1 . Tehát állok a pultnál és a táncosnőre gondolok, miközben velem szemben az eladónő mé- a 10 vagy 20 deka miegy­mást. A táncosnő okán most nem azt várom, hogy az el­adónő ugyanolyan sikkesen és magasra emelje a lábát, bizo. nyitván, hogy amit a táncos­nő tud kereskedelmi eladóban, azt ő is tudja táncosnőben. Nem! Én azt várom csupán, hogy amit a táncosnő produ­kált kereskedelmi eladóban, ugyanazt produkálja ő is — természetesen kereskedelmi el­adóban. 20 deka sajt volt eme gon­dolatsor kiváltója, ami a mér­legre kerülvén éppen — kicsi­vel többet! — 35 dekát nyo­mott. „Maradhat?” — rebeg- te az eladónő, mire én — is­mét a táncosnőre gondolván, akinek a részéről ilyen kérdés, nek még csak a gondolata sem merülhetett volna fel — megismételtem, hogy éri csak 20 dekát kértem. Jött a kés, az újbóli mérlegelés: 17 deka. „Maradhat?" „Maradjon!" A táncosnő — nevezzem végre a nevén: Medveczky Ilona — megtanulta (nem tü­dőm, hol és hogyan), hogy a 20 deka az nem több és nem kevesebb, mint 20 deka. Nem tanulhatnák-e meg ezt az el­adók is ? Mivelhogy — én aka­rom eldönteni, hogy miből mennyire van szükségem, s én tudom, hogy a nem kért több­let mennyire terheli a zsebe­met. Meg aztán a vállalati nye­reséget is — úgy vélem — más módon kell „kitermelni". H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom