Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-21 / 109. szám

1983. április 21., csütörtök Dunántúlt napló 5 Kitérők az utcán A Népszínház Táncegyüttesének műsora után Zavarba jön és csalódik, aki néptáncot várva ül be a bu­dapesti Népszínház Táncegyüt­tesének műsorára. így járt a pécsi Ságvári Művelődési Ház közönségének nagy része is hétfőn este, s valószínűleg so­kan távoznak elégedetlenül a többi baranyai előadás színhe­lyéről is. Pedig az együttes mű­vészeti vezetője, Györgyfa/vay Katalin, narrátorként sem hagy kétséget afelől, hogy együttese más utat választott, mint a táncegyüttesek többsége, amely a magyar (és nemzetiségi) tánc­anyag csak kismértékben „meg. koreografált" változatát mutat­ja be műsorában. Györgyfal- vayék úgymond anyanyelvűknek tekintik az eredeti táncanya­got, s ennek szavaiból építik fel a „mai érzéseket kifejező" mondanivalót. Egy valami biz­tos ebből a koncepcióból és színpadi megvalósulásából: az, hogy érzelmeket kavar. Pro és kontra egyaránt A néptánc lépései valóban csak nyomok­ban jelennek meg a színpadon, csak apropónak alkalmazza őket a koreográfus. Már-már fontosabbnak látszik ennél a kezek mozgása, a hang, egy- egy kellék, sőt a világítás is. Györgyfalvay szükségét érzi an­nak, hogy rácáfoljon arra a „közhelyre", mely szerint ma­gyar ember a lábával táncol. Így kerekedik ki az Etűdök bo- kázóra című számból sokféle jellem megformálása a gesz­tusok segítségével. A különböző tánctípusok ellentétbe állításá­val operál a Vereség című számban, s az eredmény: ér­dekes színpadi látványosság. A műsor koronája kétségtelenül az Utcák és kitérők című „tánc- rondó”, amely két erdélyi tánc, a legényes és a korcsos le­meztelenített mozdulataira épül, érdekes fényeffektusok köze­pette. A koreográfus itt kissé túlmagyarázza a művet Szán­déka persze érthető, meg akar­ja világítani a kevésbé fogé­kony nézők számára azt a ko­reográfus! gondolatmenetet, amelynek során eljutott a vég­termékhez. Az eredmény azon­ban — mint színpadi mű — önmagáért beszél, valóban csak szépet lehet róla elmondani. Egy kérdés vetődik fel csu­pán a Népszínház Táncegyüt­tesének műsora után: mi szük­ség van itt a néptáncra? Ha a koreográfus számára csak annyit jelent a legényes, hogy alapmozdulatai úgymond el­vezetnek a revühöz, akkor nem kellene ekkora utat bejárni eh­hez a néhány lábemeléshez. El lehet jutni hozzá gimnasztika! gyakorlatok megfigyelésével is. Végtére dixi-zenére is lehet ka­lotaszegi legényest táncolni, páros ritmusú hottentotta da­lokra pedig csárdást. De ér- demes-e, megéri-e? Nem kel­lene inkább a balettel kísérle­tezgetni? Havasi János Tagvállalati ülés Pécsett Mozgásban a Magyar Kereskedelmi Kamara Határozottan megélénkült, kezdeményezőbb és szerteága­zóbb lett a Magyar Kereske­delmi Kamara tevékenysége a dél-dunántúli régióban. A pé­csi Ifjúsági Házban tegnap en­nek adták bizonyítékát az MKK dél-dunántúli összekötő bizott­sága tagvállalati ülésén, me­lyen Gulyás József elnök és dr. Kéri István titkár adott számot a tavaly ilyenkor újjáalakult, négy megye immár csaknem 150 tagvállalata és tagszövet­kezete érdekképviseletét ellátó szervezet egy évi munkájáról és idei terveiről. A testület - az érdekek kép­viseletét, közvetítését és egyez­tetését szem előtt tartva — máris sok irányban épített ki kapcsolatokat a dél-dunántúli megyékben, tagjait növekvő mennyiségben látta el informá­ciókkal, a legégetőbb igények­re figyelemmel konzultációkat és tanfolyamokat rendezett, fó­rumot biztosított a gazdasági szabályzókkal kapcsolatos vál­lalati véleményeknek, továbbít­va azokat a kamarai központ­nak, tanulmányokat készíttetett, közreműködött a hazai és a kül­gazdasági kapcsolatok erősíté­sét, a jobb együttműködést szolgáló rendezvények szerve­zésében. Néhány kiragadott részlet a végzett munkáról és az idei elképzelésekből. A kamara New Hungarien Exporter, a külföldnek szóló né­met és angol nyelvű lapjában a nyáron dél-dunántúli válla­latok mutatkoznak be. Az ösz- szekötő bizottság elhatározta, a hatékonyabb tájékoztatás ér­dekében maga is ad ki ne­gyedévenként lapot, mely a So­mogy megyei Lapkiadó Válla­lat gondozásában jelenik meg. A testület véleményt kért tag­vállalataitól a közgazdasági szabályzók változásáról, ennek összegezését eljuttatták a fel­sőbb szerveknek. Az idén is szeretnék hallatni hangjukat a szabályzók várható módosítá­saival kapcsolatban, ezenkívül foglalkozni kívánnak az export- ösztönzés és a munkaerő moz­gékonysága kérdéseivel, a ne­héz helyzetben lévő vállalatok kiútkeresésével. Az elmúlt év­ben egyebek mellett tanul­mányt készíttettek a gazdasági vezetők helyzetéről és a kisvál­lalkozásokról, további tanulmá­nyok készülnek. Mellesleg a kisvállalkozókat szárnyuk alá vették, részükre — óriási érdek­lődés melleit — tájékoztatókat és tanfolyamokat rendeztek — és rendeznek. Sok irányú az összekötő bi­zottság kereskedelemfejlesztő tevékenysége. Ott bábáskodtak a Pécsett első ízben rendezett országos bőripari szakvásár lét­rejöttén, s most közreműködnek az idei Pécsi Ipari Vásáron, melyen megrendezik az elfek­vő készletek és hulladékok bör­zéjét. A külkereskedelmi kap­csolatok szélesítésére példa: magyar napok rendezése a Mu­raközben, szlovén napok Zala­egerszegen. Ez év novemberé­ben Moldáviában magyar na­pokra kerül sor, itt a Kahyb mellett a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát bemutatkozását ja­vasolják. Év végén Párizsban a stílbútorokat és lakberendezési tárgyakat gyártó dél-dunántúli cégek bemutatkozását tervezik. Segítik a magyar—jugoszláv ha­tár menti üzleti lehetőségek felkutatását, a külgazdasági is­meretek elsajátítására további tanfolyamokat szerveznek. A tegnapi tagvállalati ülésen felszólalt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára és Keserű Já- nosné, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke. Mindketten eredményesnek ítélték meg a dél-dunántúli összekötő bizott­ság munkáját. Miklósvári Z. Kiváló szövetkezetek Mohács és Vidéke Toka rékszövetkezet Tizenháromezer tag, megkö­zelítőleg 340 milliós betétállo­mány. önmagában nem sokat mond, ám ha hozzátesszük, hogy a Mohács és Vidéke Ta­karékszövetkezet a betétössze­get tekintve az országban a második, már illően tisztelnünk kell a huszonnégy településen lakók takarékos és előrelátó gazdálkodását. A Mohács és Vidéke Takarék- szövetkezet az 1982-es eszten­dőre 32 millió forintos betétál­lomány-növelést tervezett, 11 fő feladat: munkát adni a fiataloknak Beszélgetés Erdelez Sandával, az eszéki ifjúsági delegáció vezetőjével A hétfő óta Baranyában tar­tózkodó eszéki ifjúsági delegá­ció vezetőjét, a Horvát Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Eszék Községközi Választmányának elnökét, Erdelez Sandát, a ju­goszláviai fiatalok helyzetéről, az őket leginkább foglalkozta­tó kérdésekről, problémákról faggattuk. — Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nagy különb­ségek nincsenek az egyes or­szágok fiataljait foglalkoztató problémák között. Elsőként a tanulással kapcsolatos kérdé­sekre utalnék, hiszen a fiatalok jó részét ez érinti leginkább. Ilyesmire gondolok, hogy a ta­nulmányok befejeztével sokak­nak okoz nehézséget a vissza­térés eredeti lakóhelyükre, az újbóli beilleszkedés. Sokan nem is térnek vissza abba a város­ba, ahonnan az egyetemre mentek. Sajnos, mint sok más országban, az a tendencia, hogy mindenki szívesebben ma­radna a tanulás színhelyén. — A tanulmányok befejez­tével milyen munkalehetőségei vannak a jugoszláviai fiatalok­nak? — Ez nagyon aktuális kér­dés, jelenleg az egyik legége­tőbb probléma éppen az el­helyezkedés. Meg kell monda­nom, hogy a munkanélküliek kétharmadát ma a diplomások alkotják. Ennek egyik oka az, hogy nem sikerült megfelelően egyeztetni a társadalmi igé­nyeket és az oktatási rendszer nyújtotta lehetőségeket. Azok­nak a legnehezebb elhelyez­kedniük, akik társadalomtudo­mányi, humán jellegű diplo­mával rendelkeznek. A termé­szettudománnyal foglalkozó és a műszaki értelmiségre igen nagy szükség van, több, mint amennyit évente képeznek. Ép­pen ezért erősen csökkentették nálunk a humán egyetemekre Tanácskozó testületi ülést tartott a Pécs városi KBT Elnökségi, majd tanácskozó testületi ülést tartott tegnap Pécsett, a Mozgalmi Házban a Pécs városi Közlekedésbiztonsá­gi Tanács. Az elnökségi ülésen egyebek közt dr. Németh Lajos helyett dr. Molnár Zoltánt vá­lasztották meg a városi KBT elnökhelyettesének. A városi közlekedésbiztonsá­gi tanács elmúlt évi tevékeny­ségéről dr. Garai József rendőr alezredes, kapitányságvezető, a Pécs városi KBT elnöke szá­molt be. Beszélt a pécsi köz­lekedés problémáiról, majd Pécs tavalyi baleseti helyzetével kap­csolatban hangsúlyozta, hogy az intézkedések ellenére növe­kedett a személyi sérüléses köz­lekedési balesetek száma. A balesetet szenvedett személyek közül 12-en meghaltak. Azössz- balesetek 77 százalékát jármű, vezetők, mintegy 22 százalékát gyalogosok okozták. A baleseti okokat vizsgálva az első he­lyen áll az elsőbbség meg nem adása, amely elsősorban a jár. művezetők gyakorlati felkészült, ségének hiányosságaira is utal. Garai József szomorú tényként említette, hogy az összes bal­esetokozó 18,1 százalékánál ál­lapították meg az ittasságot, s hogy a közúti közlekedési bűn- cselekményeknek mintegy há­romnegyed részénél a vétség oka az alkoholos befolyásoltság. A vitában többen hozzászól­tak, majd a tanácskozó testü­leti ülés végén jutalmat adtak át azoknak az aktivistáknak, akik több éve segítik a közle­kedésbiztonsági tanács munká­ját. R. N. beiratkozok létszámát, s arra próbálják orientálni a tovább­tanulókat, hogy a termelésben közvetlenül érintett pályákatvá- lasszák — mindez természete­sen összefügg a gazdasági helyzettel. — Az ifjúsági szervezet tud-e segíteni a fiatalok elhelyezke­désében ? — Ez az egyik legfontosabb feladatunk, konkrétan az, hogy a friss diplomásokat első mun­kahelyre juttassuk. Ugyanis a legtöbb vállalat olyan munka­erőt keres, aki már rendelkezik szakmai gyakorlattal. A friss diplomásoknak ezt a megkülön­böztető, hátrányos helyzetét szeretnénk megszüntetni, s már értünk is el némi eredményt. A munkahelyeken is jelen van­nak az ifjúsági szervezet kép­viselői, s ők próbálják elérni, hogy a vállalat merjen alkal­mazni több friss diplomást. El­végre az állam igen sokat in­vesztál a szakemberek képzé­sére, azt nem lehet megenged­ni, hogy mindaz a tudás, amire szert tettek, parlagon heverjen. — És a lakáshelyzet? — Ez a második fontos kér­dés; sajnos, ugyanúgy, mint önöknél, a lakásra várni kell. A munkahelyek csak bizonyos idő eltelte után segítik lakás­hoz a fiatalokat. Nálunk nagy divat a tetőtérbeépítés, ezt tá­mogatják is. Olyan lakásokat szeretnénk építtetni, ami a fia­talok számára is kifizethető. Persze, ha például egy orvos távoli vidéken vállal munkát, ez azonnali lakást jelent — gondolom, ez mindenütt így van. Mindaz, amiről eddig be­szélgettünk, nagyban meg is határozza a fiatalok gondol­kodásmódját. Nálunk most mindenki számára elsődleges, hogy segítse hazáját a gazda­ság! gondokon túlnőni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a nehézségek ellenére is meg akarjuk tartani és tovább akar­juk vinni, amit szüléink elértek. D. Cs. amely 10,5 százalékos „felfu­tást" jelentett az előző évhez viszonyítva. A tizenháromezres tagság jóvoltából az említett összegnél viszont három és fél millióval többel nőtt a betét, amely egyebek mellett annak is köszönhető, hogy több mint 1300-an nyitottak új betétköny­vet. Hengl János, a takarékszö­vetkezet elnöke beszámolt arról, is, hogy az elmúlt esztendőben mintegy három és fél ezren kap­tak hitelt a takarékszövetkezet­től, ami negyvenhatmillió forin­tot tett ki. Megélénkült a ter­melői hitelek iránti igény, ezen túlmenően pedig több hitelt nyújtottak a személyi kölcsönt igénylők részére, mint koráb­ban. A takarékszövetkezet hagyo­mányos szolgáltatásai az el­múlt év őszétől bővültek a kis- határmenti valutaváltással. En­nek eredményeként másfél millió forint forgalmat bonyolítottak le — dinár relációban — így a körzetben élőknek nem kellett beutazniuk Pécsre. A takarék- szövetkezet szolgáltatásai közé tartozik az utazási irodákkal kötött szerződés alapján a tu ristautakkal összefüggő ügyin tézés is. Tavaly félmillió forint nyi forgalmat jelentett ez a mo hácsiak részére. A beszámolót követően Hengl János szólt az idei feladatok ról: ezt követően dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ takarékszö­vetkezeti főosztályvezetője érté­kelte a Mohács és Vidéke Ta­karékszövetkezet munkáját, majd pedig átadta a SZÖVOSZ a Pénzügyminisztérium, vala­mint a KPVDSZ elismeréseként a „Kiváló Takarékszövetkezet' címet tanúsító oklevelet. S. GY. Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet Közmegelégedésre jó évet zárt a Baranya megyei Cipő­ipari Szövetkezet, össztermelé­sünk majd kétharmadát tette ki a korábban hiánycikknek számí­tó 31—34-es méretcsoportú lánykacipő, gyermekcsizma és a siesta betétes gyermekcipő, tavaly 282 000 pár bébi-, gyer­mek. és lánykacipőt gyártottak és értékesítettek. Árbevételük el­érte a 66,5, nyereségük mégha, ladta a 7,5 millió forintot. Me­gyénkben ők végzik a lakossági és a garanciális cipőjavítást, ők készítenek méretes cipőket. A jó eredményeiket kisebb lét­számmal, javuló termelékeny­séggel, az élőmunka hatékony­ságának növelésével érték el. A fennállásának 20. évfordu­lóját ünneplő Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet elnökének, dr. Tassy Erzsébetnek tegnap délután a KISZÖV székházában adta át az eredményeik elisme rését fémjelző szövetséq elnök­ségének vándorzászloját és az oklevelet Haasz József, a KI­SZÖV elnöke. Az ünnepségen az eredménye, sen dolgozó 9 szocialista bri­gád közül a Tyereskova arany, míg a Petőfi ezüst brigádérmet kapott, a 8. számú pécsi gyors­javító szalon kollektívája nyerte el a Kiváló szolgáltató részleg címet. Kiváló dolgozó lett: Ju­hász Gyula, Káta Jánosné, Ar­nold Ferencné, Hollósi Erzsébet és Kiss Sándorné. A szövetkezet fennállása alatt árbevételét hat és félszeresére, nyereségét tizenháromszorosára, vagyonát majd négyszeresére emelte az indulási 'létszám két­harmadával. HANGVERSENY A Lahti Konzervatórium Zenekarának hangversenye Akár magyar együttesnek is vélhette volna a nem eléggé tájékozott hangversenylátogató a Lahti Konzervatórium Zeneka­rát a pécsi Liszt Hangverseny- teremben hétfőn este, annyi volt a finnek fiatal zenészcsa­patában a „magyar”, de leg­alábbis magyaros arc. A ha­sonlóképp fiatal közönség ro- konszenvét azonban nem ezzel, hanem ízléses, korukhoz képest érett játékukkal vívták ki. El­sőnek Vivaldi e-moll fagottver­senyét játszották a könnyedén, nagyvonalúan fagottozó Mar­kus Tuukkanen közreműködésé­vel, másodikként Tapio Tuomela Zongoraversenyét hallottuk a fiatal szerző előadásában, be­fejezésül pedig Sibelius VI., d- moll szimfóniája hangzott el. A Vivaldi-mű előadását ele­inte, az első tételben még né­mi érdesség, túlzott komorság jellemezte, a kiválóan játszó Tuukkanen azonban hamaro­san stílust, lágyabb, könnye­debb jelleget adott az együttes játékának. Legjobban a közép­tétel sikerült, ebben tudta a zenekar — a csembalista és a cselló-szólamvezető mintaszerű közreműködésével — az ideális preklasszikus hangzást legin­kább megvalósítani. Más természetű problémákat vetett fel Tuomela Zongoraver­senye. Nevezetesen: a fiatal szerző pályadíj-nyertes műve nyilvánvalóan még a zeneszer­zői hang keresésének jegyében íródott, túlságosan eklektikus­nak bizonyult, s elsősorban a tételek s az azokon belüli te­matikus egységek határozott belső tagolását nem sikerült benne kellően megoldani. így is alkalmas volt azonban annak bizonyítására, hogy szerzője ígéretes komponista-tehetség, amit egyébként a ráadásként elhangzó zongoradarab is iga­zolt. Az együttes fő erénye, az egységes, mégis árnyalt vonós­kari hangzás a befejező Sibe- lius-szimfóniában bontakozott ki igazán, nem annyira nagy- zenekari, hanem inkább ár­nyalt, bensőséges, kamarazenei szépségekkel. Jó lenne megta­nulni, ellesni az együttes veze­tőjétől, a Pécsre immár rend­szeresen vissza-visszatérő Aarre Hemmingtől, hogyan lehet ilyen minőségű együtt-muzsikálást megvalósítani, lényegében kö­zépfokon zenét tanuló fiatalok­kal, illetve tanárjelöltekkel — ilyen színvonalon. A rokonszenves fiatal gárdá­nak második koncertje volt ez megyénkben; Pécsett még két­szer, s egyszer Villányban lép­nek fel. A Kodály-módszer ne­veltjei — mondta róluk vendég­látóik egyike —. így kicsit a ..mi gyermekeink is”. Foqad'uk őket ehhez és teljesítményükhöz il­lő szeretettel! Varga J. Győri gépkocsi- emelők az NSZK-ban 240 ezer gépkocsi-emelőt ren­delt az NSZK-beli Sápi cég há­roméves szállításra a Grabo­plast Győri Pamutszövő és Mű. bőrgyárból. Az emelő a győri gyár saját konstrukciója, Gra- boplan műbőrből előállított hengeres testből és egy négy méter bosszú műbőr csőből áll. Használata is rendkívül egy­szerű; a cső egyik végét rá­kapcsolják a műbőr testre, a másik végét a gépkocsi kipu­fogó csövére erősítik. A lapos­ra gyűrt Graboplan testet az autó egyik oldala alá helyezi tulajdonosa, majd elindítja a gépkocsi motorját." A test 20— 30 másodperc alatt megtelik kipufogógázzal, a műanyag henger felfújódik, a kocsit fel­emeli a földről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom