Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-20 / 108. szám

1983. április 20., szerda Dunántúli napló 3 Miért lassú Pécsett a gáz­vezeték- csere ? Kevés a kubikos Elavult a gép Pontatlan közműtérképek o A címben feltett kérdés jo­gosságát lehet vitatni, hisz a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Baranya megyei üzem- igazgatóságának kimutatása szerint tizenhárom éves átlag­ban egy 200 méteres vezeték- szakaszt 26 nap alatt cserél­nek. Hogy ez sok vagy kevés? Nekünk, pécsieknek, akik nap mint nap bukdácsolunk a ki­ásott árkok környékén, bosszan­kodunk az útlezárások miatt, mindenképpen sok. S mint az átlagok általában, ez a 26 nap sem fedi pontosan a valóságot, mert néhány munka bizony to­vább tart. A gázmű szerint a je­lenlegi lehetőségeiket figye­lembe véve ez egy optimális idő. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy elégedettek len­nének önmagukkal, hisz jól tud­ják, hogy gyorsabb vezetékcse­re'- várnának el tőlük, de a je­lenlegi feltételek, körülmények között erre képtelenek. Pillant­sunk bele, hogy miért. o A pécsi gázvezetékek re­konstrukciója 1969-ben kezdő­dött. Ezt az élet- és vagyonbiz­tonság követelte meg. Az évti­zedes öntöttvas- és eternitcsö­vek elavultak, s egyre gyakorib­bá váltak a gázömlések. Eddig mintegy 70 kilométef hosszúsá­gú vezetéket cseréltek ki a vá­rosban, zömmel acél-, kisebb részben műanyag csőre, melyek a földgáz szállítására is alkal­masak. A vezeték-rekonstrukció már eddig is sok problémát je­lentett Pécs közlekedésében, hisz ez szinte mindig útfelbon­tással járt, azonban súlyos gon­dokat idén és az elkövetkezen­dő években okoz igazán, hisz o még visszalévő 40 kilométer vezetékcsere nagy része a vá­ros szívét, a belvárost érinti. Előre is rossz arra gondolni, hogy milyen bonyolult lesz a közlekedés, ha többek között a Rákóczi úton, a Bem utcában, a Hunyadi úton, a Geisler Eta utcában is elkezdődnek a mun­kálatok. Sajnos, gyors kivitele­zésben nem reménykedhetünk. A legfőbb ok, hogy kevés a földmunkás. Az üzemigazgató­ság hálózatépítő üzemének ál­lományában jelenleg 22 kubikos dolgozik, pedig legalább hat­van kellene. A dolgozók egy ré­szét vidékről hozzák be minden­nap, szüntelenül hirdetnek, de alig akad jelentkező, pedig 4—5000 forintot is megkeres­nek. Sokan néhány hét utón elmennek, mondván, ezt a pénzt könnyebb munkával is megta­1984-től kötelező lesz az áram­védőkapcsoló alkalmazása hibalehetőség. Terveink szerint 1985-re eltűnnek a hagyomá­nyos izzók a pécsi utcákról. Az iroda falán egy térkép szem­lélteti, melyik körzetben történt meg eddig a csere. Hasonlóképpen örömteli hír lenne, ha elmondhatnánk: egy meghatározott időn belül na­gyobbra cserélik az összes ki­sebb teljesítményű transzformá­tort is, ennek azonban gátat szab az anyagi lehetőség. A rendelkezésre álló berendezé­sek, teherbíró képességével gaz­dálkodni pedig annyit jelent, hogy a város területén nem mindenütt növelhető az áram- fogyasztás. Magyarán: akj hő­tárolós kályhát szeretne vásá­rolni, célszerű, ha előtte tájé­kozódik, kaphat-e engedélyt a nagy fogyasztású készülék üze­meltetésére az adott körzetben. Elsősorban a mással nem he­lyettesíthető bojler kap zöld utat, mivel egyre jobban telí­tődik az éjszakai áramfogyasz­tás. Az elutasítás nem mindig végleges, transzformátor-csere esetén megújíthatják kérvényü­ket az igénylők. Nehezen érti meg a lakos­ság azt is, milyen műszaki okok akadályozzák a hétvégi házak áramellátását, hiszen tíz évvel ezelőtt még minden fogyasztót bekapcsoltak. Az újabb rendel­kezések alapján viszont csak a villamos elosztóhálózatról épít­hető csatlakozás, a szomszéd vezetékéhez ngm lehet kapcso­lódni, mert az a feszültség csökkenését eredményezné. Változott a fogyasztásmérő be­rendezések mérete is, amit az új családi házak építői tart­hatnak szem előtt. Nem árt időben utánanézni annak sem, kapható-e éppen a boltokban olyan áram-védőkapcsoló, amely feltétele az építkezéseknél nél­külözhetetlen felvonulási villa­mosenergia szolgáltatásának. Országosan ugyan 1984-től kez­dődően kötelező, Pécsett azon­ban — ahol a sziklás talajvi­szonyok miatt általában nem lehet megfelelő értékű földe­lést készíteni — már most ké­ri a DÉDÁSZ Pécs városi ki- rendeltsége az áram-védőkap­csoló alkalmazását. Életvédel­mi szempont ez, amely szere­pel a Kommunális és Lakóépü­letek Érintésvédelmi Szabályza­tában. Nem véletlen, hogy az Ipari Minisztérium legelső ren­delkezéseinek egyike éppen az érintésvédelmi előírásokat szi­gorította meg. A beszerelést végző szakember ismeri ezeket a szabályokat, munkájáért pa­píron is vállalja a felelősséget, de a használónak hatévenként ellenőriztetnie kell, minden rendben van-e az elektromos vezetékek és berendezések kö­rül, különösen, ha nagyobb tel­jesítményű készüléket — pél­dául automata mosógéoet, vil­lanytűzhelyet — akar besze­rezni. Balesetveszélyt jelent a lég­vezeték alá ültetett gyümölcs­fa is. Ha ágai a szekunder ve­zetékhez 1,25 méternél, a kö- zépfeszültségűhöz 3 méternél közelebb kerülnek, azt a DÉDÁSZ ellenőrzést végző szak. emberei jelzik, és elrendelik a gallyazást. Egyedi fák eseté­ben le is vágják az ágakat, természetesen áramtalanítás után. Ezeket a szigetelés nélküli légvezetékeket egyébként díj­mentesen kicserélik szigetelt és üzembiztosabb légkábelre, ha a tulajdonos kiépíti a megfelelő átmérőjű védőcsövet a csatla­kozási ponttól a fogyasztásmé­rőig. Ennek részleteiről — és, min­den egyéb áramszolgáltatással kapcsolatos kérdésről — kész­séggel adnak felvilágosítást munkanapokon 8 órától 15 órá­ig a Légszeszgyár utca 13. szám alatti telephelyen, vagy a 12-517, a 12-514 és a 12-343 telefonszámokon. Rezes Zsuzsa A gázvezeték-fektetés után megindult a forgalom a Bajcsy-Zsilinszky utcában Szerkesztőségünk panaszlis­táján lemérhető, hogy az áram­szolgáltatással kapcsolatos be­jelentések zöme a közvilágítás hiányosságait teszi szóvá, és a legtöbb észrevétel a sűrűn lakott területről származik, te­hát a DÉDÁSZ pécsi üzem- igazgatóságának Pécs városi kirendeltségét érinti. — Ezer óra a normál izzók teljesítménye, télen kéthavonta kiégnek, ezeket gyakrabban kell ellenőrizni, javítani, de ha a fontossági sorrend mást diktál, erre nem mindig kerül sor — ismeri be Vass József kirendelt­ségvezető. — Ha felszereljük azokat a higanygőz lámpates­teket, amelyeknek teljesítménye tízezer óra, kevesebb lesz a Önként jelentkeztek A romokat bontják a pécsi katonák az egykori tésüsfonodában Pécsi katonák a leégett budapesti fésusfonoda helyreállításán Megdöbbentő volt a látvány a televízióban: a Magyar Gyap­júfonó és Szövőgyár 2-es számú gyáregységének fésüsfonodájá- ban február 12-én éjszaka kiütött tűz néhány óra alatt romhal­mazzá változtatta az épületet, s nagy értékű berendezések, anya­gok váltak a lángok martalékává. A pusztulásra jellemző, hogy a hatalmas épület szinte teljesen leégett, s a 39, zömében tőkés importból származó gép közül 22 megsemmisült. A kár megkö. zelíti a 100 millió forintot. lálják. Pedig nagy szükség len­ne ezekre az emberekre, hisz nem mindenhol lehet árokásó­géppel dolgozni, elsősorban azért, mert a közművek nem mindig ott vannak, ahol a köz­műtérkép azt jelzi, ezért sokszor nem engedélyezik a gépi mun­kát. De gondot okoz a munka-, gép is a gyakori meghibásodás miatt, s újat nem tudnak vásá­rolni. Legalábbis olyat nem, ami hatékonyan dolgozhatna. A gázvezetékcsere csak úgy tör­ténhet, hogy egy időben csak hosszabb szakaszokon dolgoz­hatnak, amivel párhuzamosan a csatlakozásokat, szerelvényeket is kicserélik, melyek nemegyszer már új korukban rosszak, így az újabb ki- és beszerelés is kés­lelteti a munkát. A vezetékrend­szer elkészülte után röntgene­zik a hegesztési varratokat, majd nyomáspróbának veszik alá. S az idő megy ... a mun­kaárok meg nyitva van, s a lai­kus azt hinné, mivel alig lát embereket, hogy az árkot ott­felejtették. Felmerülhet a kér­dés, hogy a gázmű miért nem bíz meg idegen kivitelezőket e munkálatok elvégzésére. Mint elmondták, megtennék, de ezek a cégek félnék a gáztól, s in­kább fektetnek víz- és csatorna- vezetékeket. A gázmű örömmel venné, ha akadna vállalkozó. Akadályozza a gyors munkát, hogy a belvárosban több helyen régészeti leletre számítanak, ami azt jelenti, hogy a vezeték- cserét végzők, csak a múzeum felügyelete mellett dolgozhat­nak. Ez lesz a helyzet a Geisler Eta utcában, s ha találnak va­lamit, akkor napokig, hetekig leáll a munka. Az is hátráltatja a cserét, hogy az árkokat és a védőkorlátokat gyakran meg­rongálják, amiatt a dolgozók reggelente ezek helyreállításá­val kezdik a napot. A munka gyorsítására alkalmaznak egy módszert: olyan helyen, ahol lehet, a vezetéket útfelbontás nélkül behúzzák, de ennek az a hátránya, hogy ezen idő alatt nem tudják biztosítani a gáz­szolgáltatást. o Az üzemigazgatóság veze­tői megértést és türelmet kér­nek tőlünk. A város lakói pedig azt, hogy a leírtak ismeretében is minél zavartalanabb módon történjék meg e kétségtelenül nagyon fontos és tízezreket érintő munka. Talán ennek megvalósulásában a város is tudna valamit tenni . . . Roszprim Nándor Február 16-án megszületett a döntés: az üzemet újjá kell építeni . . . Néhány nap múlva levelet kaptak a vállalat veze­tői a pécsi Petőfi laktanyából, melyben a katonák felajánlot­ták segítségüket a helyreállí­tási munkákhoz. A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár 2-es számú gyáregy­ségének fésűsfonodája, ponto­sabban volt fésűsfonodója ápri­lis 14-én: a látvány lesújtó, el­képzelni is nehéz, hogy ezen a helyen, ahol állok, a tűz előtt még gépek zakatoltak, s érté­ket termeltek. Az üszkös, szén­né égett gerendák, kprmos fa­lak között katonák dolgoznak, bontanak, anyagokat válogat­nak, s hordják qf udvaron kü­lönböző helyekre. Minden mozdulatra vigyázni kell, mert a fejük fölött a még bontás­ra váró tetőszerkezet bármikor beomolhat. Filmeken látott há­ború utáni képek idéződnek fel bennem, ahol hasonló elszánt­sággal végezték a romeltakarí­tást civilek, katonák, mint most itt . . . A gyapjúfonó 1958-ban ado­mányozta a csapatzászlót egy­ségünknek, azóta is rendszeres a kapcsolatunk a vállalattal, így természetes volt, hogy most a bajban segítségükre siessünk. Április 6-án jöttünk fel, s kezd­tük meg a munkát. 'A több mint száz önként jelentkezett kato­na közül választottunk ki hu­szonegyet. Én is önként vállal­tam a megbízatást, hisz már akkor az egységnél szolgáltam, amikor a csapatzászlót kaptuk — mondja Tompa Pál őrnagy, a Budapesten dolgozó alegység parancsnoka. A kijelölt dohányzóhelyen ci­garettaszünetet tartanak a katonák. Az egész napi ke­mény munka közben jólesik né­hányszor a szusszanásnyi pi­henő. — Senki nem hajt minket, de ha már itt vagyunk, legyen iis valami haszna — mondja Bock Károly honvéd, aki civil­ben gépésztechnikus. — Én a leégett üzem gépeinek lesze­relésében segédkezem, de ha kell, tetőt is bontok. Hogy jól dolgozunk-e? Azt hiszem, nem lehet ránk panasz, hiszen pél­dául egy 260 méteres tetőszer­kezetet két és fél nap alatt le- bontottunk, pedig egy hét lett volna rá. — Hogyan telik egy nap? — Reggel fél hatkor van éb­resztőnk, tisztálkodunk, megreg­gelizünk, s hét órakor már kezdjük a munkát. Egy óráig dolgozunk, majd megebéde­lünk, utána ismét munka öt óráig. Este többnyire focizunk, televíziót nézünk, olvasunk. Az az igazság, hogy itt gyorsabban mennek a napok, mint Pécsett a laktanyában. Az ellátásunk tökéletes, nem lehet okunk pa­naszra — válaszol a pécsi Csá- nyi Attila honvéd, aki bevonu­lása előtt karosszéria-lakatos­ként dolgozott. — Gondolom, szokatlan az itteni munka? — Hát az, viszont ahhoz, hogy megkezdhessék az új üzem építését, el kell takarítani a ro­mokat. Eddig ilyen munkában még nem vettem részt, úgy hogy kissé furcsa, de ezt is meg lehet szokni. Nagyon kell vigyáznunk, mert sok a veszély. Lejár a néhány perces szü­net, indulnak az egykori fono­dába. Valamennyien több hó­napja katonák, néhányuknak már zsebükben a „centi", így nem meglepő, hogy zárt rend­ben vonulnak, mely még a csapóajtóknál sem oszlik szét. A fegyelem a vérükben van. A dunaújvárosi Szloboda Já­nos örvezetővel menet közben beszélgetek. — Mikor idejöttünk, megle­pődtünk, hisz mi is csak a tele­vízióban láttuk a tűz utáni hely­zetet. Pedig érkezésünkkor a romok egy részét már eltaka­rították. Hihetetlen, hogy mit tud tenni a tűz . . . Azóta sokat változott a helyzet, most már kezd rend lenni. Még ma neki- állunk a szellőzőberendezések kiszerelésének, majd folytatjuk a bontást. Már nincs sok mun­ka vissza. R. N. Katona Andor, a gyáregység főmérnöke elismerően nyilatkozik a pécsi egység katonáiról: — Nagyon elégedettek vagyunk a munkájukkal, nagyon sokat dolgoznak, nagy segítséget jelentenek nekünk. A volt fésűs- fonoda bontását még e hónap végén befejezzük, s akkor hozzá­foghatunk az újjáépítéshez. Hogy ez megvalósulhat ilyen rövid időn belül, ebben nagy a szerepük a katonáknak is. Az újjá­épített üzemet 1984 januárjában indítani szeretnénk. R. N. Áramfogyasztás! igények Szigorúbb szabályok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom