Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-16 / 104. szám
Határozat a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól Elfogadta az MSZMP Központi Bizottságának 1983. április 12-13-i ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt 1980 márciusában megtartott XII. kongresszusa kijelölte a szocializmus építésének soron lévő feladatait. Belpolitikánk fő céljaként a szocialista társadalmi viszonyoknak, a nemzeti egységnek az erősítését, a szocialista demokráciának a fejlesztését határozta meg, gazdaságpolitikánk fő céljaként pedig azt, hogy a minőségi tényezők kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát és őrizzük meg az elért életszínvonalat. A kongresszus külpolitikánk feladatává tette, hogy járuljon hozzá az enyhülés vívmányainak megszilárdításához, a béke megvédéséhez. A Központi Bizottság átfogóan megvizsgálta az elmúlt három évben végzett munkát és megállapította: népünk egyetértése a XII. kongresszuson megfogalmazott célokkal az élet minden területén kifejeződött a mindennapos helytállásban, a javuló teljesítményekben. A párt és a nép ösz- szefogásónak, a kölcsönös bizalomnak az eredményeként a kongresszuson megjelölt fő irányban haladtunk előre. Társadalmi rendünk szilárd. Javult a népgazdaság egyensúlya, társadalmi méretekben megőriztük népünk életszínvonalát. Bővültek nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális kapcsolataink, s szövetségeseinkkel együtt hozzájárultunk a béke megvédéséhez. A párt politikai irányvonalát a gyakorlat igazolta. Az előttünk álló években változatlanul az a legfontosabb feladat, hogy a XII. kongresz- szus határozatainak a végrehajtására, a VI. ötéves terv teljesítésére összpontosítsunk minden erőt. Arra kell törekedni, hogy az eddiginél jobb munkával, nagyobb erőfeszítésekkel a kongresszuson megfogalmazott fő politikai, gazdasági és kulturális célokat elérjük. Előrehaladásunkban meghatározó szerepe van társadalmunk vezető erejének, a pártnak, a kommunisták egységes fellépésének és példamutató helytállásának, a párt és a nép összefogásának. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy mindenkor kritikusan és önkritikusan elemezzük munkánkat, folyamatosan feltárjuk az irányítás és a végrehajtás gyenge pontjait, és pártszerveink, ha szükséges, a követelményeknek megfelelően módosítsák korábbi határozataikat. A Központi Bizottság jelen határozatában nem törekszik teljességre. Azokra a kulcsfontosságú feladatokra irányítja a figyelmet, amelyek megoldásán nagymértékben múlik a kongresszusi célok elérése. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A párt XII, kongresszusa óta eltelt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Az imperializmus, a NATO szélsőséges körei arra törekszenek, hogy megbontsák a fennálló katonai egyensúlyt, és fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival szemben. Ennek következtében fokozódott a fegyverkezési verseny, ami nagy terheket ró a világ népeire, és növeli a termonukleáris katasztrófa veszélyét. A régebbi válsággócok mellett újabbak is keletkeztek. A hidegháborús lépések, az egyes szocialista országok ellen irányuló politikai és gazdasági intézkedések súlyos károkat okoztak az enyhülés ügyének, lefékezték a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatok fejlődését. Kiéleződött a két világrendszer közötti ideológiai harc. A jelenlegi nemzetközi helyzetben alapvető kötelességünk, hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról. Szövetségeseinkkel egyeztetve, minden lehetőséget felhasználva, aktív nemzetközi tevékenységet kell folytatnunk, s ezáltal elősegítenünk a béke és a társadalmi haladás erőinek gyarapodását, a szocialista építés külső feltételeinek, a nemzetközi helyzetnek kedvező módosulását. Ehhez elsősorban a hazai szocialista építőmunka eredményes elvégzésével tudunk hozzájárulni. A Központi Bizottság különösen időszerűnek és fontosnak tartja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai összehangoltan lépjenek fel a béke megvédése érdekében. Meggyőződése, hogy az egyenlő és kölcsönös biztonság elérhető és megszilárdítható a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Népünk számára különösen fontos, de a nemzetközi helyzet alakulásinak is döntő tényezője Európa békéje és biztonsága. Fontos nemzeti érdekünk, hogy ne kerüljön sor az amerikai középhatótávolságú rakáték nyugateurópai telepítésére, s földrészünk megszabaduljon a nukleáris fegyverek minden fajtájától. A Magyar Népköztársaság mint a Varsói Szerződés Szervezetének tagja, külpolitikájával támogatja a Politikai Tanácskozó Testület januári prágai ülésének nagy jelentőségű kezdeményezéseit, amelyek figyelembe veszik más államok jogos biztonsági érdekeit is. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültség éleződése ellenére az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyeket el lehet hárítani, a világháború nem elkerülhetetlen. A béke fenntartásának a jövőben is legfontosabb tényezője a szocialista világ ereje, a két világrendszer országai között kialakult stratégiai-katonai erő- egyensúly. A szélsőséges imperialista körök törekvéseivel szemben világszerte nő az ellenállás, széles társadalmi rétegeket ölel fel a békemozgalom. A tőkés országok felelősen gondolkodó politikai, gazdasági, tudományos, kulturális tényezői is, felismerve korunk realitásait és számot vetve saját országuk érdekeivel, fellépnek a feszültség növelésével szemben, s igyekeznek fenntartani és fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a szocialista országokkal. A proletár internacionalizmus elve alapján tovább erősítjük barátságunkat és együttműködésünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista országokkal. Aktívan részt veszünk a két- és többoldalú együttműködésnek az új követelményekhez igazodó fejlesztésében. A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza. Erősítése elsőrendű nemzeti érdekünk, s ezért a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítunk kapcsolataink fejlesztésére a Szovjetunióval. A Magyar Népköztársaság bővíti kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatait a fejlődő országokkal. Az együttműködés hozzájárul gazdasági önállóságuk, politikai függetlenségük erősödéséhez, fejlődésük meggyorsításához. A szolidaritás szellemében, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a szocialista orientációjú országokat. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján megőrizzük és bővítsük politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Földrészünk népeinek alapvető érdeke a helsinki értekezleten elfogadott záróokmány ajánlásainak megvalósítása, a helsinki folyamat továbbvitele, a madridi tanácskozás eredményes befejezése. Ez egyben fontos hozzájárulás lenne a világbéke ügyéhez is. Az enyhülési folyamat eredményeinek védelme érdekében együttműködésre törekszünk minden olyan erővel, amely kész cselekedni a béke megvédéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatainak fejlesztéséért Folytatni kívánjuk a párbeszédet a tőkés országok politikai és társadalmi tényezőivel, elsősorban azokkal, amelyek hajlandók felelősen és realista módon megközelíteni a nemzetközi élet fő kérdéseit. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának a jövőben is nemzeti érdekeinket, a szocialista országok szövetségének erősítését, a béke, a társadalmi haladás, a szocializmus ügyét kell szolgálnia. II. A belpolitikai helyzet Hazánk belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a népi hatalom és a szocialista nemzeti egység szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, szélesedik a szocialista demokrácia. Fejlődött a szocializmus politikai rendszere, javult az állami és a társadalmi szervek munkája. A hatáskörök, anyagi ■ eszközök decentralizálása révén növekedett a gazdálkodó egységek, a helyi párt- és társadalmi szervek önállósága és felelőssége. A törvényesség, a közrend és a közbiztonság szilárd. A nemzetközi feszültség növekedése, a tőkés világgazdaság válságának kedvezőtlen hatása, a hazai gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés bonyolult feladatai nagy próbatétel elé állítják a magyar társadalmat. Népünk nagyra értékeli vívmányainkat, szocialista céljaink valóra váltásán munkálkodik, félti eiért eredményeit. Társadalmunkban meghatározó és növekvő azoknak a köre, akik értik és tudják, hogy jobb munkával és nagyobb erőfeszítésekkel a nehezebb feladatok is megoldhatók. A helyzet változásai élesebb megvilágításba helyezi munkánk gyengeségeit: a lassú reagálást, a kellő rugalmasság hiányát a központi irányításban, a kényelmességet, a formális megoldásokat a. végrehajtásban, s általában az elnéző magatartást az állampolgári fegyelem, valamint a munkafegyelem lazaságaival, a társadalmi tulajdon megsértésével szemben. Felerősödtek nemkívánatos jelenségek: az anyagiasság, az élősdiség, a korrupció. Ezek közvéleményünkben ma a korábbinál nagyobb ellenérzést váltanak ki. Társadalmi igény, hogy határozottabban, következetesebben lépjünk fel a szocialista közerkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Előrehaladásunknak elengedhetetlen feltétele, hogy mindenki eleget tegyen vállalt kötelezettségeinek. Mindenütt növelni kell az állampolgári fegyelmet és kötelességtudatot. Különös figyelmet kell fordítani a vezetők személyes felelősségének erősítésére. A fegyelmezetlenség megnyilvánulásaival, a morális lazaságokkal és az utóbbi években gyakoribbá váló törvénybe ütköző cselekedetekkel szemben szükség van a társadalom szervezettebb összefogására, a megelőző munka javítására és indokolt esetben határozottabb törvényes fellépésre is. Folytatjuk szövetségi politikánkat, amely összefogja társadalmunk dolgozó osztályait és rétegeit. A szövetség változatlan tartalma: a; szocializmus építése, a béke védelme, népünk boldogulása. E fő célok elérése érdekében ma mindenekelőtt arra van szükség, hogy növeljük népgazdaságunk teljesítőképességét és hatékonyabbá tegyük szocialista rendszerünk intézményeinek működését. A szocialista célok jegyében fejlődik hazánkban a nemzeti egység, amelynek szervezeti kerete a Hazafias Népfront. E mozgalomban együtt munkálkodnak társadalmunk szervezett erői, kommunisták és pártonkí- vüliek, különböző világnézetű emberek. Az állam és az egyházak közötti rendezett viszony segíti a nemzeti összefogást. A szövetség erősítésének és folyamatos megújításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a párt megfelelő válaszokat adjon a társadalmi fejlődés új kérdéseire. A kommunisták határozottan álljanak ki elveink és politikánk mellett. A kommunisták, rendszerünk, a szocializmus hívei leayenek kezdeményezőek az új, alkotó gondolatok elfogadtatásában, karolják fel a társadalmunkban megfogalmazódó új felismeréseket, a pozitív kezdeményezéseket. Társadalmunkban meghatározó a munkásosztály szerepe, folyamatosan gyarapodik műveltsége, erősödik szocialista tudata. A termelőszövetkezeti parasztság munkája, életformája tovább közeledik az ipari és az értelmiségi dolgozókéhoz. A következő években nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a gazdaságban végbemenő változások következtében hogyan módosul társadalmunk rétegződése, és ebből milyen következtetések adódnak a: politikai munka számára. Éoítőmunkánkban növekszik az értelmiség szerepe, fokozódik aktivitása a gazdasági, a tudományos és a kulturális életben. Társadalmi rendszerünk kedvező feltételeket teremt kezdeményező készségének kibontakozásához. Az értelmiség mind nagyobb része él e lehetőséggel, munkásságával jelentősen hozzájárul fejlődésünkhöz. Ugyanakkor egyes rétegeinél, csoportjainál jelentkeznek tudati problémák is. A párt bevált értelmiségi politikáját folytatva támogatja és igényli az értelmiség aktívabb részvételét a közéletben és az alkotó munkában. A párt, a kormány magáénak érzi az ifjúság gondjait, és a jelenlegi körülmények között is azok megoldására törekszik. Társadalmunknak segítenie kell a fiatalokat a pályakezdés nehézségeinek leküzdésében, az önálló otthon megteremtésében. Jobban kell építeni a fiatalok újító kezdeményezéseire és figyelni kell kritikai észrevételeire. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy felelős részt vállalhassanak politikánk alakításában, az országépítésben, a vezetésben. A fiatalok döntő többsége céljaink valóra váltásáért dolgozik. Egy részük azonban a politikai tapasztalatok hiánya és nevelőmunkánk gyengeségei miatt nem igazodik el eléggé a hazai építőmunka és a nemzetközi élet bonyolult kérdéseiben. Tapasztalhatók helyenként a passzivitás, a cinizmus jelei is. Ezért különleges gonddal kell munkálkodnunk azon, hogy az új nemzedékeket, az ifjúság nagy tömegeit megnyerjük a szocialista eszméknek, társadalmi programunknak, s a fiatalokat munkára, felelősségtudatra neveljük. A pártmunkában több figyelmet kell fordítani az ifjúság kérdéseire. Az új nemzedékek megnyerésében fontos szerep hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A különböző szintű pártszervek segítsék hatékonyabban a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, ösztönözzék aktívabb politikai és szervező munkára, hogy vonzereje és befolyása növekedjen a fiatalok között. Erőfeszítéseink ellenére nem értünk el kellő eredményt a szocialista demokrácia fejlesztésében. Olyan megoldások felé kell haladnunk, amelyek egyaránt szolgálják a dolgozók szélesebb körű, aktívabb részvételét a döntéshozatalban, a végrehajtásban, az ellenőrzésben és a munkai hatékonyságának javítását. Szükség van választási rendszerünk továbbfejlesztésére, a népképviseleti szervek szerepének növelésére. Bátrabban kell építeni a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységére, szélesebb lehetőséget kell adni számukra az önálló cselekvésre, az általuk képviselt érdekek kifejezésére, a különböző érdekek egyeztetésére, és nagyobb nyilvánosságot szükséges biztosítani a viták során kifejtett érveiknek, álláspontjuknak. A munkahelyi és lakóhelyi problémák feltárásában és megoldásában vállaljanak nagyobb szerepet a helyi párt-, társadalmi és tömegszervezetek. Az eddigieknél jobban kell bátorítani és támogatni az alulról jövő kezdeményezéseket. A szakszervezetek növekvő szerepet töltenek be társadalmunk politikai rendszerében, részt vesznek politikánk alakításában és megvalósításában, a szocialista demokrácia fejlesztésében. Szervezzék és mozgósítsák a dolgozókat társadalmunk politikai és gazdasági erejének gyarapítására. Éljenek jobban lehetőségeikkel, jogaikkal, vállaljanak nagyobb részt tagjaik szocialista nevelésében, csökkentsék a formalizmust munkájukban. Az egyes társadalmi rétegek sajátos problémáira is figyelemmel javítsák az érdekvédelmet. A XII. kongresszus határozataival összhangban meg kell gyorsítani a társadalomirányítás, a politikai rendszer működésének tökéletesítését, az intézményrendszer fejlesztésére irányuló munkát. A hatáskörök pontosabb elhatárolásával, az állami és a társadalmi szervek tevékenységének jobb összehangolásával, a közigazgatás korszerűsítésével, az ügyintézés egyszerűsítésével is növelni kell az irányítás hatásfokát és csökkenteni a bürokráciát. Fokozott figyelmet kell fordítani a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló városi, községi párt-, tanácsi és társadalmi szervek tevékenységének feilesztésére. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy belpolitikai helyzetünk stabilitása, szocialista rendszerünk fejlődőképessége biztosítja az építőmunka eredményes folytatását, társadalmunk szocialista vonásainak erősítését. III. A dolgozók, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek jelentős erőfeszítéseinek eredményeként a népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresz- szuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A legfőbb gazdaságpolitikai célok alapvetően teljesültek. Az utóbbi három évben tovább mélyült a tőkés gazdaság válsága, a nemzetközi gazdasági együttműködés megszokott rendje megbomlott, a világkereskedelem helyzete romlott. A válság kiterjedt a nemzetközi pénzügyekre is: jelentős mértékben emelkedtek a kamatlábak, a hitelfelvételi lehetőségek szűkültek. A tőkés világ gazdasági válságának negatív hatásai érintik a Magyar Népköztársaságot is. A tőkés piacokon romlottak az értékesítési lehetőségek, fokozódott a protekcionizmus és a diszkrimináció, esetenként a gazdasági bojkottot politikai fegyverként használják. A megváltozott viszonyokhoz — részben objektív okok, részben a központi irányítás és a vállalati gazdálkodás fogyatékosságai miatt — nem tudtunk elég gyorsan alkalmazkodni. Egyes korábbi feltevéseinket és az ezekre épített döntéseinket a gyakorlat nem igazolta, illetve az élet túlhaladta. Mai nehézségeink egyik forrása, hogy a hetvenes évek közepén, amikor a termeléshez nélkülözhetetlen importált energiahordozók, nyersanyagok és berendezések ára nagymértékben emelkedett, a felhalmozás és a fogyasztás eayüttesen több éven át meghaladta a nemzeti jövedelem termelését. A hazai termelés hatékonysága nem javult a lehetséges mértékben. Nem bizonyult megalapozottnak az a feltételezés, hogy a hetvenes évek elejére jellemző kedvező pénz- és hitelviszonyok tartósak maradnak, a számunkra kedvezőtlen hatások pedig mérséklődni fognak, és viszonylag rövid idő alatt ellensúlyozhatok lesznek. A fűtőanvag-felhaszná- lásban a kőolaj magas aránya, a szén háttérbe szorulása, az atomerőmű építésének késése hátráltatta az energiafogyasztás szerkezetének gyorsabb és gazdaságosabb megváltoztatását. Nem igazolódott az adriai kő- olajvezeték megépítésének szükségessége. Mindennek következtében külföldi adósságaink a gazdaságilag célszerűnél nagyobb mértékben nőttek. A párt vezető testületéi a XII. kongresszust követően rend. szeresen foglalkoztak a gazdaságpolitika 'kérdéseivel, döntéseikkel elvi útmutatást adtaik az állaimi és a társadalmi szervek munkájához. Kezdeményezték és támogatták az irányítási rendszer valamennyi eleméneik — a tervezésnék, a szabályozásnak, az intézményi és szervezeti rendszernek — a továbbfejlesztését. Aktívabbá, ikezdemé- nyezöbbé vá'lt az állami gaZda- ságirányító és szervező tevékenység is. A Központi Bizottság nagy eredménynek tartja a népgazdaság belső egyensúlyának megőrzését és az ország nemzetközi fizetési képpeségének fenntartását. Az eladósodási folyamat lelassult, majd 1982- ben megállt. Biztosítottuk a gazdaság nyersanyag, és ener. g iaszüikség Jetének kielég ítését A munkaerő-kereslet és -kínálat összhangja javult, a költségvetés hiánya csökkent. Mivel a termelés hatékonysága nem ki. elégítő mértékben javult, a népgazdaság egyensúlyának javítását elsősorban a beruházások visszafogásával és a lakossági fogyasztás korlátozásával tudtuk elérni, ami hosz- szalb'b távon mem járható út. A termelés a tervezettnél lassúbban nőtt. A nemzeti jövedelem két év alatt mintegy 5 százalékkal, az ipari termelés (Folytatás a 8. oldalon) A gazdasági építőmunka
