Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-15 / 103. szám

1983. április 15., péntek Dunántúli napló 5 Fent és lent is lepni kell A magyar gazdaság és vál­lalatai előrehaladásának, a vi­lágban elfoglalt helyünk javí­tásának kulcskérdése: verseny-, képességünk fokozása, a ver­senyképes teljesítmény növelé­se. Ennek érdekében lépni kell fent és lent, az irányí­tásban és a vállalati szervezet­ben egyaránt. Mik a legfonto­sabb teendők? Tegnap a pécsi Ifjúsági Házban erről kezdő­dött* kétnapos országos konfe­rencia, melynek házigazdája a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Baranya megyei Szervezete. A gazdálkodás idő­szerű kérdéseivel foglalkozó ta­nácskozásra az ország minden részéből 300 szakember jött össze, hogy meghallgassa és konzultáljon a minisztériumok és országos intézmények veze­tőivel. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tartott megnyitót, a me­gyei tapasztalatok tükrében néhány, a tanácskozás témájá­val összefüggő, előre vivő gon­Kulcskérdés a versenyképesség Az SZVT országos konferenciája a gazdálkodás időszerű kénléseiről dolatot felvetve, egyben a ta­nácskozás mottóját megadva, miszerint: többet ésszel, mint pénzzel. Ezután dr. Tardos Márton, az MTA Közgazdaság- tudományi Intézetének főosz­tályvezetője vázolta a verseny- képesség feltételeit a gazdál­kodásban. Mindenekelőtt visszatekintett az előzményekre, sorba véve, a gazdaságirányítás milyen vála­szokat adott a változó, és szá­munkra kedvezőtlenül változó külső és belső feltételekre. Ami eddig történt, nem elégséges. Ahhoz, hogy előrehaladjunk, kitörést kell végrehajtanunk, ehhez pedig az 1966-ban meg­hirdetett reformelvek követke­zetesebb érvényesítésére von szükség. Hat fontos, követel­ményt említett: a nyereségérde­keltségen alapuló vállalati ön­állóságot tovább kell erősíteni, sokcsatornás kereskedelemre és a gazdaság sokszektorúsá- gának erősítésére van szükség, a vállalatokat közvetlenebbül érdekeltté kell tenni a külkeres­kedelemben, az árak megálla­pításában még nagyobb sza­badság kell, végül pedig a dolgozók beleszólásának is na­gyobb teret kell biztosítani a gazdálkodásba1. A következő előadó, dr. Deák János, az Ipari Miniszté­rium főosztályvezetője a ver­senyképességet a vállalati szervezet összefüggésében bon­colgatta. Kívül-belül túlcentra­lizált a vállalati szervezet, és máig is túlzottan függ az államigazgatástól. Az előadó úgy fogalmazott: az új gazda­sági mechanizmust nem sike­rült társadalmasítoni, megtört hatása a nagyvállalatok ka; púin, holott a mechanizmusnak át kellene hatnia a gazdasági cselekvés egészét. Korszerűbb, dinamikusabb, rugalmasabb szervezeteket kell létrehozni, s — piramis-példával élve — azt elérni, hogy o piramis csúcsán kevés számú nagyvállalat he­lyezkedjék.el, .míg az alapot sok-sok kis vállalat és szövet­kezet — beleértve a kisvállal­kozásokat, de még a kisiparo­sokat is — helyezkedjék ' el. Ilyen -irányba' kell elmozdítani a magyar vállalati szervezeti struktúrát, de nem felső be­avatkozással, hanem a feltéte­lek szigorítása és kénysze­rítő ereje által. Itt mindeneset­re még óriások a tartalékaink. A következő előadó, dr. Ká­bái Vilmos, a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságá­nak főosztályvezetője az inno­vációs törekvésekről adott szá­mot a versenyképességgel ösz- s^efüggésben. Csupán egy gondolat: a> gazdaság összmű- ködésén, a gazdálkodási kul­túra általános színvonalán kell változtatni, ami mozgásba hoz­za a műszaki fejlesztést és az innovációt; s a technikát ha­ladást nem „felülről” kell úgy-* mond bevinni, hanem a válla­latokat olyan követelmények elé állítani, hogy maguk kény­szerüljenek a megújulásra. A tanácskozás délutáni elő­adásain szó volt még a bér- és keresetszabályozásról és -az ár- • rendszerről a versenyképesség szolgálatában. Ma újabb elő­adásokra és konzultációra» majd ajánlások megfogalma­zására kerül sor. Miklósvári Zoltán A szülőt ház és az iskola Lakossági hozzájárulással viszik tovább a vezetéket Gázvezeték­építő közösség Kedvezményes hitel külső és belső szereléshez Az állami bérlakásokban élőknek is állni kell a költségeket Kérdéseket tettek fel az isko­lák a szülőknek. Pontosabban szülők érdeklődtek o szülőktől: a ma kezdődő áprilisi nevelé­si értekezletekre készülődve ugyanis az oktatási intézmé­nyek szülői munkaközösségei felmérőlapokon érdeklődnek a családoktól. Általában a kö­vetkező kérdésekre kíváncsiak: Milyen jövőt szán a gyermeké­nek? Mit vár dz iskolától? Egyetért-e az iskolai nevelő­munkával? Mi a véleménye az iskolai házirendről? S végül szinte minden felmérőlapon megkérdezik: Miben, hogyan segítene az iskolának? Az iskolákban általában arra számítanak, a szülők 50—60 százaléka válaszol a kérdések­re, s ez nem is rossz arány, mert a tapasztalat az, hogy sok a közömbös család. Ho­gyan lehetne mégis bevonni őket az iskolai életbe? Sok si­keres ötletről, kezdeményezés­ről hallottunk azon a beszélge­tésen, amelyet a közelmúltban szervezett a HNF megyei Bi­zottságán a szülői munkaközös­ségek megvei tanácsa. A be­szélgetést Erhardt Imre, a pécsi Széchenyi Gimnázium igazga­tója, az SZM megyei Tanácsá­nak elnöke vezette. A résztve­vők: Gaidócsi Lászlóné, a Hosszúhetényi Általános Iskola SZM-elnöke, Schneider írnőné, a pécsi Bártfa utcai iskola SZM-elnöke, Kardos István, a pécsi 500-as Szakmunkásképző Intézet SZM-elnökhelyettese, Csermely László, a pécsi Szé­chenyi Gimnázium SZM-el­nöke, Papp József, a pécsi Dr. Hal József úti Általános Iskola SZM-elnöke és Bicsérdi József- né, a pécjiyárgdi iskola szülői munkaközösségének elnöke. A beszélgetés összegezése­ként közreadunk néhány véle­ményt, jó kezdeményezést, amelyek témák lehetnek a ne­velési értekezleteken. Családi barátságokat szerve­ző intézmény Hosszúhetényben az iskola: a gyermekek rendez­vényei teremtenek lehetőséget A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom 9 éve el­hunyt kiemelkedő személyisé­gére, Komócsin Zoltánra em­lékeztek csütörtökön Szegeden, születésének 60. évfordulója alkalmából. Annak a kiváló politikusnak szellemét idézték, aki családja és környezete ha­tására Szegeden már 15 éves korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A felsza­badulást követően különböző a szülők találkozóira is. A kö­zös kirándulások, teadélutánok kapcsolatteremtők a nevelők és a családok között. Sikeres rendezvény — oz iskola szerve­zésében — a „Szülők iskolája", amelynek témaköreit maguk az érdekeltek kérhetik az előzetes témajavaslatok alapján. A pécsi Bártfa utcai iskolában több osztály az őrsi foglalko­zásokat egy-egy osztálytárs la­kásán tartja, amelyen így az­tán megismerkedhetnek az apukákkal, anyukákkal is, akik segítenek az osztályfőnöki órá­kon a nevelőnek a pályaválasz­tás kérdésében, bemutatva sa­ját munkájukat, foglalkozásu­kat. A nevelők a családlátoga­tásokra sem egyedül mennek, nemegyszer a szülői munkakö­zösség tagjai kísérik el őket. Az 500-as Szakmunkásképző Intézetben sikeres munkahelyi látogatásokat könyvelhet el a szülői munkaközösség érdekvé­delmi bizottsága: rendszeresen megtekintik o diákok munka­helyeit, és segítséget kérnek a vállalatoktól a gyerekek mun­kakörülményeinek javításában: például az öltöző, mosdó bizto­sítósában. A pécsi Széchenyi Gimná­ziumban a szülői munkaközös­ség igen fontos feladatának te­kinti a bukások hátterének „megfejtését", a szülők nem­csak a családi hátteret nézik meg, igyekeznek tanácsot adni a gyerekeknek a jó tanulási módszerekről is. A szülői munkaközösségek elnökei tisztában vannak azzal, hogy igen nehéz egy-egy intéz­ményben, ahol 500—1000 gye­rek tanul, valamennyi szülővel kapcsolatot teremteni, az isko­la közös ügyeibe bevonni. Tény, hogy régi jól bevált rendezvé­nyek erre a különböző farsangi bálok, teadélutánok — több- kevesebb sikerrel. Igazi sikere­ket a kisközösségekben értek el, s valamennyien egyetérte­nek abban, hogy a sikeres kap­csolat megteremtője a pedagó­gus. G. M. tisztségek betöltése után az ország egyik nagy tehetségű politikai vezetőjévé lett, aki 1962 óta haláláig tagja volt a pájf Politikai Bizottságának. Őrá emlékezve Szegeden a Komócsin Zoltán téren csa­ládja tagjai, az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi Bizottságának, valamint a város lakosainak képviselői megkoszorúzták a téren lévő emléktábláját. A múlt évben elkészült a Baját Péccsel összekötő föld- gázvezeték, és ezáltal Pécsett 400 000 tonna olajfelhaszná­lást lehet földgázzal helyette­síteni. Lvov-Kertváros után most a Kertváros Megyeri részének 44 utcájába viszik el folyamato­san 1984 végéig a földgázt. A Megyeri részen élő 1200 család március 14-én már megalapította a kilenctagú gázvezeték-építő közösséget. Erre azért volt szükség, mert a tanács anyagi lehetőségei vé­gesek, és a gázvezeték-háló­zat bővítése lakossági erőből és pénzből történhet. Felté­tel, hogy a területen élők mint­egy 80 százaléka vállalja az önkéntes hozzájárulást — mely jelen esetben a külső bekötés­hez 15 000 forint. Az OTP a külső bekötéshez és a belső szerelési munkákhoz, berende­zésekhez maximum 100 000 fo­rint hitelt ad. A kölcsön 15 év­re szól, háromszázalékos ka­mat mellett, és nem érinti a már korábban esetlegesen fel­vett hitelt. Aki nem vállalja ezt, annak csupán a telekhatáráig viszik el a gázt, viszont az el­következő években, ha be akarják majd a lakásukba vinni, nem kapnak kedvez­ményt az OTP-től erre a mun­kára. Nemcsak a háztulajdono­soknak, hanem az állami bér­lakásban élőknek is hozzá kell járulniok az építéshez, mivel ugyanúgy fogják a földgáz előnyeit élvezni, másrészt ezek­nél a lakásoknál is adott lehetőség, hogy a bérlőik meg­vásárolják, és akkor mint jö­vendő tulajdonosok vállalják a terheket. Az építő közösség előzetes felmérése szerint már 680-an aláírták a jelentkezési és munkamegrendelési ívet; vagy­is kezdődhet a munka, hiszen a területen élők 82,45 százalé­ka vállalta a költségeket. így tegnap a városi tanács építé­si és közlekedési, valamint tervosztálya és az építő közös­ség együttműködési megálla­podást írt alá. Ebben a társu­lás vállalja az OTP csekkszám­lára a külső bekötésekhez szükséges családonkénti 15 000 forint befizetésének bonyolítá­sát, valamint a lakossági tár­sadalmi munka szervezését az építkezésekhez, utcafelbontá­sokhoz és rendbehozásokhoz. A tanács pedig ellátja az épít­tetői feladatokat, műszaki se­gítséget is biztosít. A megálla­podás értelmében május ele­jén a Megyeri területen a Je- genyés, Tölgyes, Viola és Ker­tész utcában, valamint a Tán­csics Mihály utca keleti részé­ben kezdik, el a vezeték to­vábbvitelét. Itt a Gázmű, míg másutt a Szentlőrinci Költség- vetési özem lesz a generálki­vitelező. Az elkövetkező időkben a város több nagy területén a közületekkel, üzemekkel, gyá­rakkal egyidőben tervezik a ge­rincvezeték-építést: így Ko­vácstelepen, a kisbalokányi ré­szen, Budai Kertvárosban, Pécsszabolcson és a Budai Kertváros fölötti részen. Minde­nütt adottak a lehetőségek, de hogy hol kezdik először a mun­kát, az főként a közületi be­kötésektől és a lakossági akti­vitástól függ. Ádám Erika Magyar­csehszlovák barátsági napok Baranyában Tegnap délután Pécsett, a Mozgalmi Házban nyitották meg a magyar—csehszlovák barát­sági napok rendezvénysoroza­tát, melyet a HNF Baranya me­gyei Bizottsága hívott életre. Ludovit Balia, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagy- követségének első titkára — sajtóattasé — tartott előadást a csehszlovák és a magyar nép gazdasági, kulturális, tár­sadalmi kapcsolatairól, majd Viliam Mesko és együttese adott Ízelítőt a Fátra-vidék népzenéjéből. A csehszlovák napok rendez, vénysorozata ma, pénteken 14 órai kezdettel Mohácson foly­tatódik az Új Barázda Terme­lőszövetkezetben. Itt Ladislav Derian, a nagykövetség taná­csosa szól a csehszlovák mező- gazdaság eredményeiről, majd 19 órai kezdettel Geresdlakon lesz előadás és lép fel a Mes- ko-együttes. ÁPRILIS 15-TÖL Lezárják a vámosszabadi határátkelőt A KPM közleménye szerint az új vámosszabadi közúti határátkelőhely építése miatt lezárják április 15.-má­jus 31. között a 14-es számú, győr- vámosszabadi főút Duna-híd előtti mintegy 2 kilométeres szakaszát. A határátkelőhely a gyalogosforgaíom és a magyar—csehszlovák munkaerő­kooperáció keretében közlekedő au­tóbuszok számára ez idő alatt is nyitva áll. Az autóbuszok a forgal­mat átszáilással bonyolítják le, a lezárt két kilométert azonban gya­log kell megtenni. A személyszállító gépkocsik vezetői csehszlovákiai úti­céljuknak megfelelően vagy a rajkai, vagy a komáromi közúti határátkelő- helyet használják a lezárás időtar­tama alatt. Június 1-től a vámos­szabadi közúti határátkelőhely to­vábbra is az eddigi nyitvatartási időben fog működni, s csak magyar, valamint csehszlovák személyszállító járművek vehetik igénybe az új ha­tárátkelőhelyi létesítmény megnyitá­sáig, amely az év végén várható. Komócsin Zoltánra emlékeztek Szegeden Folyóiratszemle H környezet­védelemről A PARTÉLET áprilisi száma közli Dudás Jánosnak, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal főosz­tályvezetőjének A beruházások és a környezetvédelem című írását, mely sok olyan kérdés-, sei foglalkozik, igyekszik választ adni, ami ebben a témakörben a közvéleményt érdekli, foglal­koztatja. Elöljáróban rámutat arra a szerző hogy a termelés során keletkezett és felhalmozódott nagy mennyiségű melléktermék, káros hulladékok nemcsak fo­kozottan szennyezik a környe­zetet, hanem különböző bioló­giai és gazdasági veszélyek forrásai és hordozói. Ezért az emberi környezet fokozott vé­delme, megóvása, a keletkezett károk lehetséges csökkentése, megszüntetése nemcsak a fej­lődésnek, hanem a társadalom, a gazdaság, oz élővilág létezé­sének is növekvő fontosságú feltétele. Az utóbbi harminc évben ha­zánkban a nagyméretű iparo­sítás, a gazdaság szerkezetének átalakítása érdekében kifejtett erőfeszítések, az urbanizálódás, nem párosultak a környezetvé­delem megfelelő fejlesztésével. Sőt az elmúlt évtizedek fejlő­désének kísérőjelensége volt a vizek, a levegő szennyezettsé­gének jelentős növekedése, a hulladékok felhalmozódásának fokozása, a környezet öntisztító képességének csökkenése. Ez az állapot annak ellenére ala­kult ki, hogy ha szerény kere­tek között is, de történtek erő­feszítések a környezetvédelem fokozása érdekében. Mindezek azonban csak egyes részterüle­teken éreztették hatásukat. Az V. ötéves népgazdasági terv már fontos követelménye­ket támasztott a környezetvé­delemmel szentben. Újabb fon­tos állomás volt a környezet- védelemről szóló 1976. évi II. törvény, mely hazánkban elő­ször szabályozta átfogóan a legfontosabb követelményeket. Rögzítette, hogy a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet védelem alatt áll. Megteremtődtek a jo­gi feltételei annak, hogy a vé­dekezés mellett előtérbe kerül­jön a megelőző, előretekintő és tervszerű környezetalakítás. Dudás János hangsúyozza, hogy a reális koncepció, a jól megfogalmazott cél azonban a cselekvésnek csak egyik feltéte­le. Az eredményes védelem és a meglévő károk csökkentése feltételezi azokat az eszközöket és intézkedéseket, amelyek le­hetővé teszik, hogy a moderni­zálódó világ ne veszélyeztesse az ember természeti környeze­tét. Szemléleti változást kell el­érni annak érdekében, hogy a környezetvédelemhez szükséges eszközöket ne olyan plusz költ­ségként fogják fel, amely a je­lenlegi szűkös viszonyok között akár el is hanyagolható. Napjaink nehéz gazdasági viszonyai között, amikor fontos feladat az ország gazdasági tevékenységében az egyensúlyi helyzet javítása, fizetőképessé­günk fenntartása, a belső fel- használás csökkentése, ezen belül a beruházásoké is, válto­zatlanul nagy figyelmet kell for­dítani a környezetvédelmi fel-— adatokra szánt minden eszköz megfelelő, körültekintő haszno­sítására. Fontos, hogy a külön­böző beruházások tervezésekor és megvalósításuk engedélye­zése előtt megfelelő teret kap­janak az indokolt környezetvé­delmi intézkedések. Többek kö­zött oly módon is, hogy az új technológiák megválasztásánál azok kerüljenek előtérbe, me­lyek a környezetet jobban vé­dik, vagy nagyobb arányban biztosítsanak lehetőséget a hul­ladékok újrahasznosításának, szélesedjék a hulladékmentes megoldások alkalmazása. M. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom