Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-15 / 103. szám
1983. április 15., péntek Dunántúli napló 3 M cgt i szteItetés : és fe Hazafiság, honvédelem A KISZ Érdemérem kitüntetettje Radies Kálmán vájár n z ifjúság hazafias és honvédelmi nevelése össztársadalmi ügy... A Forradalmi Ifjúsági Napok visszatérő politikai eseménysorozata — önmagában is hagyomány. Megtiszteltetés az ifjúsági szövetség számára, hogy olyan nemzeti ünnepeink köré szőhetett új szocialista tartalmú hagyományt, amelyek a magyar nép történetének legfényesebb lapjaira íródtak. Ez a megtiszteltetés azonban felelősséggel is jár. — V A Forradalmi Ifjúsági Napok 1983. évi eseménysorozata azt bizonyította, hogy az ünnepek különösen alkalmasak arra, hogyan lehet néhány emberöltő távlatából a mához, a jelenhez kapcsolni sokféle forradalmi szándékot és tettet. 1966 óta minden év új elemeket, új hangsúlyokat hozott a Forradalmi Ifjúsági Napok tartalmában. Természetesen, mindenkor a társadalom előtt álló legfontosabb kérdések, a fiatalok hazafias és honvédelmi szellemű nevelésének feladatai szabták meg az aktuális mondanivalót. Széles társadalmi összefogás — ez a biztosítéka e szép hagyomány továbbélésének, megújulásának —, hogy nemcsak a Forradalmi Ifjúsági Napok alatt legyen ilyen a hangulat, a cselekvő tenniakarás, hanem folyamatosan biztosítva legyenek ezek az elemek és munkaformák, az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelőmunkáját végző szervek tevékenységében. Hegkülönböztetett figyelem Időszerűvé teszi a témával való foglalkozást az is, hogy a közelmúltban tettek esküt azok a fiatalok, akik hazafias és honvédelmi kötelezettségüknek eleget téve nemrég kezdték meg katonai szolgálatukat. Társadalmunk különös figyelemmel kísérte ezeket az eseményeket. Pártunk a honvédelem és a honvédelmi nevelőmunka továbbfejlesztését az objektív követelményekkel összhangban oz egész társadalom ügyének tekinti. Azt az alapállást képviseljük, hogy a honvédelem nem lehet csak a hadsereg, a fegyveres erők feladata, hogy a haza védelme a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervezetekre csakúgy, mint a közoktatási, kulturális intézményekre, valamint az állam minden polgárára kötelezettséget ró. A hazafias honvédelmi nevelés és szocialista nevelés szerves része, amelynek előmozdítása valamennyi állami, párt- és társadalmi szervezet kötelessége. Ezt a munkát — országosan és helyileg egyaránt — a pórt szervei irányítják, koordinálják, segítik, ellenőrzik. Az egész lakosságra kiterjedő honvédelmi felkészítés keretein belül a párt megkülönböztetett figyelmet fordít a fiatalok honvédelmi nevelésére. Az elmúlt másfél évtizedben széles körben tudatosabbá vált, hogy a honvédelem a szocializmust építő munkánk szerves része, az egész társadalom ügye. Ez kifejezésre jut a lakosság, ezen belül az ifjúság honvédelmi nevelésében, felkészítésében is. A fegyveres erők és testületek részesei a társadalmunkban folyó honvédelmi nevelésnek. A különböző szintű pórt-, állami és mozgalmi szervekkel széles körű kapcsolatrendszert alakítottak ki. A tisztek és tiszthelyettesek aktívan részt vesznek a választott testületek munkájában, tevékenyen segítik a társadalom különböző mozgalmaiban, intézményeiben folyó honvédelmi nevelőmunkát, s jelentős segítséget adnak az iskolai honvédelmi oktatáshoz, az egész lakosságot érintő honvédelmi propagandához. A megyében élő fegyveres erők és testületek társadalmi tevékenysége az állami és társadalmi szerveknek a honvédelmi nevelésben nyújtott segítsége azonban még nem eléggé folyamatos. Tovább kell növelni azt az összhangot, amely elősegíti az ifjúság és a lakosság körében folyó honvédelmi nevelőmunkát. Hasznos együttműködés A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége jellegének megfelelően részt vesz és segítséget nyújt a társadalom szinte valamennyi területén folyó honvédelmi nevelőmunkához. Az MHSZ megyei és helyi szervei egyre növekvő hatékonysággal oldanak meg olyan feladatokat, mint a honvédelmi jellegű tömegrendezvények, a honvédelmi sportok szervezése, az iskolákban folyó honvédelmi oktatás segítése, a sorköteles fiatalok honvédelmi és szakági képzése, a tartalékosok továbbképzése. Az elmúlt években jelentősen fejlődött az MHSZ üzemi és iskolai klubjainak a honvédelmi felkészítést szolgáló bázisainak hálózata. A már működő iskolai MHSZ-klubok, illetve lövész, modellező, gépjármű, rádiós, búvár szakkör jól segíti a fiatalok honvédelmi nevelését és felkészítését. Az MHSZ honvédelmi nevelést szolgáló tevékenysége széles társadalmi bázison valósul meg. Szükséges, hogy az MHSZ szervei hasznos együttműködést alakítsanak ki a KISZ-szel, az úttörő szövetséggel, a Hazafias Népfront bizottságaival, a tanácsokkal. Az ifjúság honvédelmi nevelését és felkészítését a KISZ szervei önálló, sajátos munkaformákkal, akciókkal és rendezvényekkel segítik és végzik eredményesen. Ezek a sajátos KISZ-es tevékenységi formák sem nélkülözhetik a párt-, az állami és társadalmi szervek, mindenekelőtt a fegyveres erők és testületek, valamint az MHSZ állandó figyelmét és látogatását. Eredményes a Munkásőrség és az Ifjú Gárda parancsnokságainak és egységeinek az együttműködése a honvédelmi nevelőmunkában. A Munkásőrség lehetőségei jelentősek, mert a társadalmi alapon szervezett fegyveres testület tagjai, párttagok és pórtonkívüliek, a munkahelyeken, a lakóhelyeken, a honvédelmi nevelésben, a haza iránti felelősségérzetben személyesen és állandóan példát mutatnak. Á párt segítsége A honvédelmi ismeretek hatékonyabb elsajátításának elméleti és gyakorlati lehetőségeit fejlesztette tovább a Politikai Bizottság, amikor 1967- ben meghatározta az oktatási intézmények számára a honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetését. A téma időszerűségét aláhúzza az a tény, hogy a témában részt vevő pártszervek az elmúlt évben tekintették át a honvédelmi nevelőmunka végrehajtási tapasztalatait, és határozták meg a további feladatokat. A honvédelmi nevelésben elért eredmények megyénkben is elmaradnak a lehetőségektől, a nemzetközi helyzetből és belső fejlődésünkből adódó követelményektől. A honvédelmi nevelőmunka szocialista tudatformáló tevékenységünk szerves része legyen. Ha a tudatformáló tevékenységünk hatékonyabb, akkor lehet eredményesebb a honvédelmi nevelésünk. A tömegpolitikai munkában nagyon fontos a szocialista építőmunka eredményeinek bemutatása. Ha ezt jól csináljuk, társadalmi méretben kiváltja a célokkal való azonosulást, aktív cselekvőkészséget. Ha a nép ismeri, becsüli, támogatja céljainkat, akkor értékeli vívmányainkat, kész az áldozat- vállalásra, a szocialista haza védelmére. A szocialista hazafiság is a szocialista tudathoz kötődik. A honvédelmi nevelést is a szocialista nemzeti tudat fejlesztése révén hatékonyabbá kell tenni. A honvédelmi nevelőmunka egyértelműen és meggyőzően képviselje, hogy: a szocializmus építésének alapvető feltétele a béke. A tömegpolitikai munkában számolni kell az erősödő nyugateurópai békemozgalmak, a fegyverkezés ellenes demonstrációk, a pacifista mozgalmak hazai hatásával. A tömegszervezetek, tömegmozgalmak képviseljék szocialista békepolitikánk elveit, a fegyverzetek korlátozását célzó kezdeményezéseinket, támogassák, hangolják össze a különböző rétegek békevógy.át kifejező, a fegyverkezési hajszát elítélő akcióit. Ajánlások Ajánlásokat tettünk ezért a tömegszervezetek, a pártbizottságok és a pártalapszerveze- tek, KISZ-szervezetek feladataira a honvédelmi nevelőmunka továbbfejlesztésében, így elsősorban azt, hogy: — az agitációs és propagandamunkájuk jobban segítse a hazafias és internacionalista gondolkodásmád és magatartás kialakítását, a haza védelme iránt érzett felelősség erősítését, — a politikai oktatásban, a politikai propagandában kapjon nagyobb figyelmet az időszerű katonapolitikai kérdésekkel való foglalkozás Folytatódjék a rétegagitáció sajátos munkaformáinak és fórumainak bővítése. A politikai propagandában folyamatos elemként szerepeljenek a honvédelmi neveléssel kapcsolatos időszerű feladatok. — Népszerűsítsék a honvédelmi kötelezettségek teljesítésében élenjáró kollektívákat és személyeket. — Állítsák példaképül és népszerűsítsék a fiatalok körében a kiemelkedően helytálló honvéd, határőr és munkásőr fiatalokat. — Fordítsanak fokozott figyelmet az üzemükben, intézményükben működő ifjú gárda alegységek tevékenységére, és munkájának továbbfejlesztésére. — Az ifjúgórdistákat készítsék fel és vonják be jelentős társadalmi feladatok ellátásába. — Az érdeklődésnek megfelelően ösztönözzék az arra alkalmas fiatalokat, hogy válasszák élethivatásul a fegyveres szolgálatot. — Működjenek együtt és a politikai munka eszközeivel segítsék a területükön működő MHSZ-vezetőségek és -klubok munkáját, honvédelmi nevelőmunkát segítő tevékenységüket. — Az oktatási intézmények pártalapszervezetei vállaljanak részt az intézményekben folyó honvédelmi nevelőmunka elméleti és gyakorlati foglalkozásainak lebonyolításában. A nemzetközi kérdések magyarázata során essen több szó a katonapolitikai összefüggésekről, a honvédelemmel kapcsolatos anyagi és személyi követelményekről. Minden területen kapjon nagyobb figyelmet a fegyveres testületek tevékenységéről, a személyi állomány életéről adott tájékoztatás. Legyen erdeményesebb a katonai, rendőri pályát népszerűsítő tevékenység — e pályák utánpótlásának biztosítósa. 1982 évben szervezett, az ifjúság hazafias és honvédelmi neveléséről szóló tanácskozás tapasztalatai, az Ifjúságpolitikai Bizottságnak megyei pb- ajánlásai részben beépültek az érdekelt szervek proaram- jaiba, munkaterveibe. Erősödött a honvédelmi nevelő munka társadalmi jellege. Az ifjúsági szövetség. a fegyveres erők és testületek, valamint az állami és társadalmi szervezetek fő vonásaiban, tartalmában és módszereiben jobban teljesítik a honvédelmi nevelésben rójuk háruló feladatokat. Ugyanakkor a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényei ismét ráirányították a figyelmünket arra, hogy a nemzetközi osztályharc mai szakaszában, a társadalom, ezen belül az ifjúság hazafias és internacionalista szellemű nevelése, honvédelmi felkészítése a helyzethez jobban igazodó tömegpolitikai munkát. honvédelmi nevelést igényel. Ennek érdekében valamennyi érdekelt szervnek az eddigieknél is tervszerűbb és összehangoltabb munkát kell végeznie. Jó példa az ifjabb generációknak Múltunk — benne nemcsak a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében szervezett ünnepségek —, amelyek azt bizonyítják, hogy népünk jelentős eseményeinek, évfordulóinak méltó megünneplése eredményesebben szolgálhatja az ifjúság és a felnőtt lakosság , hazafias és honvédelmi nevelését. Szóljunk többet történelmünk progresszív eseményeiről, azokról a — hősies tettekről, amelyek például szolgálhatnak ifjabb generációnknak. Különösen fontos, hogy a honvédelmi nevelést folytató állami és társadalmi szervek ne elkülönülten foglalkozzanak a honvédelmi neveléssel, hanem integrálják általános tevékenységükbe. Az idei Forradalmi Ifjúsági Napok eseménysorozata ismét bebizonyította. hogy megvannak a megfelelő munkaformák arra, hogyan lehet az ifjúságot — öröktől fogva jellemző —, s a töiténelmi sorsfordulók során sokszorosan felerősödő lelkesedést, lendületet, egészséges türelmetlenséget a társadalmi haladás érdekében korszerű tartalommal és fiatalos formákban valóságos forradalmi magatartássá formálni. Aláhúzzák ezt a tényt a közelmúltban lezajlott katonai eskütételeken szerzett tapasztalatok, a fiatal katonák példás helytállása, az eskük hangulata, a társadalom, a szülők és hozzátartozók egyre nagyobb odafigyelése a katonák hétköznapjaira, példás helytállására. Németh Csaba, az MSZMP Baranya megyei Pártbizottság politikai munkatársa Egyszerűen berendezett, szürkének tűnő szoba a Mecseki Szénbányák Kossuth-bónyaüze, me előkészítő körletének szak- szervezeti irodája: két íróasztal egymással szorosan szemben, az egyiken egy írógép aztán egy hoszabb asztal székekkel. Ez a szoba egyben Radics Kálmán, az előkészítő körlet szak- szervezeti főbizalmijának a „re. zidenciája". Több mint négyszáz szakszervezeti tag van az előkészítő körletben, s közülük nagyon sokan megfordultak már itt ügyes-bajos dolgaikkal a főbizalmi segítségét kérve. — Itt az irodában de a folyosón is, az udvaron, munkaidő előtt és után is, de hát ez természetes. Ök választottak meg, a bizalmukból kerültem ebbe a tisztségbe, s ezt a bizalmat mindennap és minden ügy intézésekor újra és újra ki kell érdemelni — mondja Radics Kálmán, a körlet szakszervezeti főbizalmija, aki ezt a tisztséget 1976 óta tölti be. Mindössze 36 éves. Eléggé szerteágazó társadalmi tevékenységének javarészéi: az utóbbi évtizedben a szakszerve. veti munkának szentelte, de még ekkor is ezzel párhuzamosan végezte az ifjúságmozgalmi feladatokat is. Több mint húsz éve KISZ-tag. Az idei Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmából két évtizedes kiemelkedő ifjú- sógmozgalmi munkája elismeréseként a KISZ Központi Bizottsága KISZ Érdeméremmel tüntette ki. — Meglepetés volt ez a kitüntetés. már nem számítottam rá, hiszen — bár ma is KISZ- tag vagyok, s még szeretnék is az lenni néhány évig még — kezdek kikopni az ifjú korosztályból az életkoruk szerint is fiatalok közül. Az ifjúságmozgalmi munkát, annak segítését nem lehet csak úgy abbahagyni, mert az ember közeledik a neqyvenhez. Eddig is volt s ez. után is lesz bőven olyan feladat amit szakszervezet csak a KISZ-szel közösen oldhat meg. Egyébként is az a véleményem, s tapasztalatom hogy addig vagyok még fiatal, amíg jól érzem magam fiatalok körében, a KISZ-esek által szervezett programokon. Radics Kálmán az egykori KISZ-vezető különösen büszke arra hogy egy olyan közösségben lett aktív mozgalmi ember, amelyik hétszer nyerte el a KISZ KB Vörös Vándorzászlaiát. A Kossuth-bányaüzem KISZ- szervezetének a munkájába azonban már felnőtt fejjel kapcsolódott be. — Alföldi gyerek vagyok. Munkáscsaládból származom. Heten vagyunk testvérek. Csak 1959-ben kerültünk Komlóra, amikor édesapám ide jött dolgozni a Kossuth-bányá’ba — meséli Radics Kálmán. — Az én utam nem egyenesen vezetett a bányász hivatáshoz. A szobafestő és mázoló szakmát tanultam a komlói 501-es Szakmunkásképző Intézetben. Aztán következett a katonaság, s amikor leszereltem, visszamentem az első munkahelyemre, a komlói Városgazdálkodási Vállalathoz. Megnősültem, s bizony a családalapításhoz kevés volt az a pénz, amit itt kerestem. Úgy ha. tároztam, hogy egy két évre el_ megyek a bányába dolgozni, amíg összeszedjük magunkat anyagilag. Ebből az egy-két évből márieddig is 13 lett. Megszerettem a bányát ezt a munkát, a jó közösséget: innen szeretnék nyugdíjba is menni. 1962-ben lettem KISZ-tag a szakmunkásképző intézetben, de igazából csak itt, Kossuth-bánya- üzemben kapcsolódtam be a mozgalmi munkáiba. Voltam alapszervezeti KISZ-titkár, ar üzemi KISZ-vezetőség tagja. Legtöbbet a tömegsport szerve zésével foglalkoztam, s a KISZ. esek sportrendezvényein ma is aktívan részt veszek. Ez szak- szervezeti munka is nemcsak ifjúsógmozgalmi. Radics Kálmánnak nem a KISZ-érdemérem az első ifjúságmozgalmi kitüntetése: 1978- ban már megkapta az Aranykoszorús KISZ-jelvényt is. Ehhez az évhez, 1978-hoz fűződik éle. tének egyik nagy élménye is: ott lehetett Havannában, a világifjúsági találkozón. Igaz, nem küldöttként, csak egy SZOT kiránduló csoport tagja, ként. A több, mint 20 éves KISZ-es múlt szinte provokálja a kérdést az összehasonlítást: milyen volt régen milyen most a KISZ-élet. — Igazán nem lehet rosszat mondani a mostani bányászfiatal KISZ-esekről, főleg a Kossuth-bánya üzemiekről, akik idén is elnyerték g legmagasabb kitüntetést — mondja Radies Kálmán de aztán töpreng, ve hozzáteszi: — Azért mégis mutatkozik egy kis különbség a régiek és a mostaniak között. Egy évtizede még nem kellett annyit szervezni, agitálni eay- egy program megvalósításáért, mint mostanában. Radics Kálmán igen gyakran családostul vesz részt a KISZ-es rendezvényeken főleg ha ezek a sporthoz kötődnék. Felesége a Carbonnál dolgozik. Két gyermeke közül a nagyobbik már 13 éves. Hamarosan már ő is KISZ-korosztályhoz tartozik. — Gondoltam is rá, hogy addig leszek KISZ-tag, amíg a fiam ár nem veszi tőlem a stafétabotot, de aztán rájöttem, hogy ezt nem lehet ilyen határidőhöz kc-tni. A fiamat azonban már most próbálom „felkészíteni" a jövőre: arról mesé. lek neki, hogyha majd becsülettel helytáll a mozgalmi munkában, néki is hasonlóan szép élményei lesznek, mint az apjának. D. I.
