Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-15 / 103. szám

47 hektár Pécs határában a Kertészeti és Parképítő Vállalat keszüi faiskolája. 62 fajta díszcserjét, 8-féle facsemetét és 41- féle konténeres dísznövényt nevelnek. Évente hétmillió forint értékű növény kerül ki a telepről a pécsi parkokba, kiskertekbe és a megye városaiba. Fotó: Proksza László A tartalomból Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Hazafiság, honvédelem (3. oldal) Fent és lent is lépni kell (5- oldal) Magyar—csehszlovák napok Baranyában (5- oldal) Egyedülálló áttekintés az életműről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az energiagazdálkodási kor­mányprogram 1982. évi vég­rehajtását. Megállapítottá, hogy a programban 1982-re előirányzott gazdálkodási és takarékossági feladatokat si­került teljesíteni. A központi és helyi intézkedések eredménye­ként csökkent a termelő ága­zatok fogyasztása, a felhasz­nálásban növekedett a hazai termelésből származó, és mér­séklődött az import eredetű energiaforrások, ezen belül is a kőolaj részaránya. A kor­mány az eredményeket - elis­merve szükségesnek tartja a végrehajtás következetességé­nek erősítését, a programhoz képest helyenként megmutat­kozó elmaradás felszámolását, a fajlagos energiafogyasztás csökkentését elősegítő intézke­dések jobb összehangolását és a műszaki feltételek bizto­sításához szükséges ipari hát­tér kifejlesztésének meggyor­sítását. A Minisztertanács megerősí­tette az Állami Tervbizottság határozatát, amely intézkedé­seket irányoz elő a magánla­kásépítések anyagellátásának javítására. Ennek értelmében növelni kell a lakosság által keresett építőanyagok termelé­sét és kínálatát, a belkereske­delemnek pedig gondoskodnia kell a folyamatos ellátást elő­segítő forgalmazási feltételek, ezek között az építőanyag-te­lepek fejlesztéséről. A kormány a pénzügyminisz­ter előterjesztése alapján megbízta az Állami Tervbizott­ság elnökét, hogy szabályoz­za az irányító szervek részé­ről a tartósan alacsony haté­konyságú ipari és építőipari vállalatok esetében követendő eljárást, és határozza meg a gazdálkodásuk javítását szol­gáló központi intézkedések körét. Köpeczi Béla művelődési miniszter nyitotta meg a kiállítást ünnepnapja volt tegnap Pécsnek, Baranya megyének és az egész magyar művészet­nek. Pécsett megnyitották a kibővített és újjórendezett Csontváry Múzeumot. Az el­múlt három év alatt, amíg a múzeum zárva volt, megnövel­ték, átalakították és moderni­zálták a festmények és grafi­kák bemutatására szánt he­lyiségeket; az egész első eme­letet a múzeum kapta meg, s így lehetővé vált — c/r. Romvá- ry Ferenc művészettörténész forgatókönyve szerint — a Csontváry életmű nagyobbik részének bemutatása. Olyan gyűjtemény látható itt most, amilyen Csontváry Kosztka Ti­vadar műveiből még nem sze­repelt a nyilvánosság előtt. Zsúfolásig megtelt a múze­um középső, legnagyobb ter­me. Eljöttek a megye és a város vezetői: Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a me­gyei tanács elnöke, Rajnai Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, Szentirányi József, a Pécs városi pártbizottság első titkára, Czente Gyula, a városi tanács elnöke; a pécsi kultu­rális, művészeti élet képvise­lői, budapesti érdeklődők, mű­vészek, diplomaták, köztük Osman Basman, a Török Köz­társaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Eljöttek a vidéki múzeumok munkatár­sai, a művészet pécsi barátai, — sokan a város lakói, akik magukénak érezték a múzeum ügyét. Ennek a figyelemnek számos szép megnyilvánulása volt: a Kertészeti és Parképítő Vállalat például egy szép fia­tal cédrust küldött, amelyet Csontváry Zarándoklás a céd­rushoz című képe elé állí­tottak. Új zenemű is született az alkalomra: Weöres Sándor Örvendj, Pécs! — Hódolat Csontvárynak című versét Szo- kolay Sándor zenésítette meg: a Pécsi Nevelők Háza Kama« rakórusót. és a Mecsek Fúvós­ötöst a szerző vezényelte. Csorba Győző, Garai Gábor és Nagy László versét Andai Györgyi színművész mondta el. A rövid ünnepi műsor után Hárs Éva, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója köszöntöt­te az egybegyűlteket, majd Köpeczi Béla akadémikus, mű­velődési miniszter mondott megnyitó beszédet. — 1973-ban Csontváry Mú­zeum nyílott Pécsett, amely tulajdonképpen kis méretű ki­állítás volt. A kiállításon azon­ban nagyszerű műveket mutat­tak be, és ezek tíz év alatt közel egymillió látogatót von­zottak — mondta bevezetőben a miniszter. — Most valóban múzeumot avatunk, amelyben az életmű közel háromnegyed része megtalálható. Külön ki­emelem, hogy szinte teljes a grafikai gyűjtemény. A múze­um tulajdonában lévő képek mellett a Maqyar Nemzeti Galéria, a miskolci Herman Ottó Múzeum és magángyűj­tők is kölcsönöztek képeket, hogy teljessé tegyék ezt a ki­állítást, amely egy ideig jelen formájában együttmarad és egyedülálló áttekintést ad az életműről. Ezután Köpeczi Béla meg­emlékezett Gerlóczy Gedeon­ról, aki összegyűjtö'te Csont- vóry műveit, gazdája volt az alkotásoknak és seqitette a múzeum létrejöttét. Köszöne'et mondott a miniszter a pécsi Janus Pannonius Múzeum res­taurátorainak is, akik újjáva­rázsolták a sérült képeket. Majd így folytatta: — Ilyen módon most már Csontváry életműve méltó ke­retekben mutatható be az ér­deklődőknek, s hogy ez meg­történhetett, ezért köszönetét kell mondanunk a Baranya megyei Tanácsnak is, amely kezdettől fogva támogatta ezt a gondolatot és kivitelezésében is nagy szerepet játszott. Hadd tegyek itt egy megjegyzést. Bár­mennyire is örvendetes, hogy a múzeum Csontváry életmű­vének minél teljesebb bemuta­tására törekszik, azt nem le­het kívánni, hogy minden ké­pe idekerüljön. Érdekünk az, hogy nagy összefoglaló kiállí­tásokon, mint amilyen a XX. századi magyar művészet kiál­lítása a Magyar Nemzeti Ga­lériában, ott legyenek Csont­váry egyes reprezentatív művei is. Utalt a miniszter azokra a Erb János felvétele vitákra, amelyek a 60-as évek­ben Csontváry megítélése körül folytak. „Az az esztétika, amely a realizmust mindenekelőtt a XIX. századi művészet egyfk irányzatával — vagy akár egy klasszikus értelemben felfogott hagyománnyal azonosította, Csontváry művészetében első­sorban az ettől való eltérés vizsgálata, és ezen az alapon ítélte meg. Művészete ebből a szempontból nem * tisztán for­mai vagy ábrázolási kérdése­ket vetett fel, hanem eszmei­eket is — fejtegette Köpeczi Béla. — A szocialista építés kezdeti időszakában, amikor arról volt szó, hogy minden irodalmi és művészeti alkotás közvetlenül is támogassa a nagy társadalmi feladat meg­oldását. Csontváry látomásos világa idegennek tűnt. Idegen volt még azok számára is, akik egyébként a művészeti irány­(Folytatás a 2. oldalon) Magyar-NDK írószövetségi tanácskozás Hermann Kantnak, a Né­met Demokratikus Köztár­saság Írószövetsége elnö­kének vezetésével öttagú küldöttség tett látogatást hazánkban. Hubay Miklós, a Magyar Írók Szövetségé­nek elnöke és a szövetség titkárságának tagjai meg­beszéléseket folytattak az NDK-ból érkezett irók- A kétnapos tanácskozáson kölcsönösen tájékoztatták egymást az irodalmi élet aktuális kérdéseiről. Megvi­tatták a fiatal Írókkal kap­csolatos kérdéseket, vala­mint a műfordítások szélesí­tésének lehetőségét. A delegációt fogadta Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, s az írók találkoztak Aczél Györggyel, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjá­val, a kb titkárával. Az NDK Írószövetségének küdöttsége csütörtökön ha­zautazott. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XL. évfolyam, 103. szám 1983. április 15., péntek Ara: 1,40 Ft A művelődési miniszter nyitotta meg a pécsi Csontváry Múzeumot Magyar népfrontküldönség utazott Délkelet-Azsiába és Indiába A Vietnami Hazafias Front, a Kambodzsai Országépítési és -Védelmi Egységfront, a Laoszi Országépítési Front, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt meg­hívására csütörtökön Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével magyar népfront­küldöttség utazott Vietnamba, Kambodzsába, Laoszba és In­diába. A küldöttség tanulmányozza a népfront partnerszervezetei­nek tevékenységét és megvi­tatja a kétoldalú együttműkö­dés fejlesztésének kérdéseit. A delegáció repülőtéri bú­csúztatásán jelen volt Búi Tan Linh, a Vietnami Szocialista Köztársaság, Vinay Kumar Verma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete és Kao Samreth, a Kambodzsai Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom