Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-13 / 101. szám

1983. április 13., szerda Dunántúli napló s Háziasszonyok véleménye az élelmiszer-kereskedelemről Tizennégy háziasszony vitat­kozott tegnap délután a Haza­fias Népfront nő- és rétegpoli­tikai bizottságában — az élel­miszerkereskedelemről. Két órán át tizennégy igen reális véleményt hallottunk mai ke­reskedelmi gondjainkról. Házi­asszonyok mondták el— a Pécsi Dohánygyárban, a Mohácsi öntödéb^ és Pécsett, Sikló­son, Kormon, Vajszlón, Mohá­cson dolgozók sok tízezer társuk nevében —, hogy a Magyar- országon kapható élelmiszer­kereskedelmi árukészlettel álta­lában elégedettek. Ugyanakkor enenk az árukészletnek a minő­sége, csomagolása, szállítása, elosztása, kiszolgálása tegnap igen kemény bírálatokat kapott. Néhány panaszt hadd említ­sünk meg: Vajszlón késik a tej, Siklóson néha szombaton már csak lapos, pénteki kenyér kap­ható, Pécsett és megyeszerte magosabb áron adják az ol­csóbb árú húst, ha le kell azt darálni, továbbá sokféle felvá­gottban hús helyett az eddigi­hez képest túl sok a zsjrcsomó, Gilvánfán előfordul, hogy fél falunak nem elég a kiszállított kenyér. A legnagyobb dicsére­tet pedig a pécsi, kertvárosi, úgynevezett „piros ABC” kap­ta, iá áruellátásáért és kiszol­gálásáért. A tegnapi tanács­kozás tartalmát a Fogyasztók Megyei, majd Országos Taná­csok elé terjesztik. F. D. Svéd-est a színházban Lőrinc Katalin, a Szabadság c. balett egyik szólószerepében. Fotó: Kálmándy Ferenc Bemutató előtt a Pécsi Balett Mats Ek Soweto c. egyfelvoná- sos egy nagyváros négerne­gyedének lázadásáról szól. Az est jószerével teljes mű­sorának — talán a Pécsi Ba­lett számára írt Szabadság ki­vételével — betanítását, gon­dozását a svéd-est első assisz- tense, Lőrinc Katalin, a Pécsi Balett tagja (korábban a Cull- berg Balett táncosnője) végez, te el, miközben a műsornyitó Szabadság c. balettben szóló­szerepet is táncol. Amikor a fővárosi bemutató sikeréről tudósítottam, bennem is megfogalmazódott az, amit az egyik szakmai kritika egy „szinte újjászületett társulat” látványaként aposztrofált. Kis­sé bátortalanul mindössze any- nyit említettem, hogy az együt­tes jelenlegi működésének fon­tos állomásához érkezett el. Egy bizonyos: a korábbiaktól jelentős mértékben eltérő hangvételű előadást láthat a pécsi közönség, amely merő­ben új táncnyelvével rendkívüli erőpróbát jelent a mai Pécsi Balett számára. Hogy miért, ez a március 14-én este az Emlékek és láto­mások pécsi bemutatóestjén fog kiderülni. W. E. Itt a süsü, hol a süsü? Nem vicc, üvegbetétből tényleg meg lehet gazdagodni. Kell hozzá egy nagyon népszerű, többezres tömeget vonzó színház, aztán két bü­fé, továbbá szünetek előadás közben és némi arcátlanság, hogy nem mondják, nem Írják ki: „betéttel" értendő a márka, a kóla ára. Eset­leg udvarias mosoly, hogyha valaki ebből a tömegből újra sorba áll, lenyeli a szomjas, ideges emberek megjegyzéseit és kéri a visszajáró pénzt, hát az meg is kapja. Talán sosem találjuk a tanúk ekkora tömegét, mint ahányon igazol­ják: a Vidám Színpad szombati sportcsarnokbeli Bubus előadásain há­nyán hagyták ott a betét árát a pénzszerzéshez hasznosan összezsúfoló­dott tömegből. Ahol egy eladó árult, kettő nézte ezt a kiváló üzletet. Most már csupán azt kéne tudni, hogy a Vidám Színpad következő szombat esti előadásán vajon csak a „Süsü a sárkány" főszereplőjét nevezhetjük süsünek, vagy tenmagunkat is, amiért összedobjuk a büfé­sek magánjövedelmét? I üvegbetétekből I Földessy Dénes Amikor a Pécsi Balett új be­mutatója elé írom e néhány sort, az első kritikai észrevé­telek már megjelentek róla. Csaknem egy hónapja a Pécsi Balett a Budapesti Tavaszi Fesztivál '83 rendezvénysoroza­ton a Vígszínházban mutatta be először Emlékek és látomá­sok című új műsorát. Annak idején az előkészületekről és a pesti bemutató meleg fo­gadtatásáról is beszámoltunk. Elmondtuk azt is, hogy az Em­lékek és látomások az együt­tes vendégalkotók-sorozata ke­retében ,,svéd-est"-ként emlí­tett új műsora, amelynek alko­tói Luc Bouy és Mats Ek, egy- egy hosszabb lélegzetű balet­tel és egy-egy kettőssel mu­tatkoznak be. Mindketten a stockholmi Cullberg Balett ve­zető művészei. Koreográfusként műveik több európai kortárs balettet művelő együttes re­pertoárján szerepelnek. A svéd-est műsorát Luc Bouy Szabadság c. egyfelvonásos balettje nyitja meg. Koreográ­fusát a Kanári-szigetek nép­zenéje ihlette erre az alkotásá­ra. A két pás de deux-t mind­két alkotónál a szerelem élmé­nye motiválja; a befejező mű Ma adják át műszakilag a bicsérdi fejőházat Szerelik a tejház berendezéseit. Teleprekonstrukció saját érából A biztonságos közlekedésért A „Vezess biztonságosan1' vál- I lalati verseny mozgalom eredmé- i nyeit értékelték tegnap Pécsett * az MKBT tanácstermében. JTavaly 44 baranyai jelentkező küldte be az MKBT-hez azt az adatszolgáltató lapot, amelynek alapján értékelték a tevékeny, ségüket. A megyei eredménye- két Kemenes László, az Értékelő, £ Elemző és Forgalomszervező 5 Szakbizottság titkára ismertette. A díjakat Orbán István vezér őrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke adta át a kö­vetkezőknek. Első kategóriában (állandó bérfuvarozással foglal­kozó vállalatok): 1. a Volán 12. sí. Vállalat, személyforgalmi üzemigazgatósága, 2. Mecseki • Szénbányák gépkocsi üzeme, 3. § a Volán 12. sz. Vállalat siklósi üzemigazgatósága. Második ka­tegóriában (fuvarozással foglal­kozó, de közben ipari tevékeny- ; séget folytató vállalatok): 1. Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat, 2. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 3. a DÉ- DÁSZ vállalati központja. A harmadik kategóriában: (mező- gazdasági tevékenységet folytató állami gazdaságok, termelőszö- í I vetkezetek) : 1. a Villány-Me­csekaljai Borgazdasági Kombi­nát, 2. a Dunavölgye MGTSZ Üjmohács, 3. a Béke őre MGTSZ Somberek. Dicséretben részesí­tették Kovács Istvánt, a MÉV szolgáltató üzemének verseny­felelősét és Czett Bélát, a Villány-Mecsekaljai Borkombi­nát gépkocsielőadóját. Tegnap végezték el az utolsó simítások a 24 állásos, ún. halszálkás ALFA—LAVAL fejlőház szerelésén. Az elő­írásnak megfelelően szarvta- lanították és leoltották a teheneket a mai „főpróbára". Műszaki átadást tartanak ma a bicsérdi Aranymező Tsz-ben, azon a szakosított tehenészeti telepen, amelynek rekonstruk­cióját 12 millió forintos, telje­sen saját erőből történő beru­házással múlt év augusztusá­ban kezdték meg. A program­tervet a KSZKV készítette. Kivi­telező a tsz építőbrigádja. A munka nehezebb és kényesebb, mint egy új beruházás, hisz a meglévő régi éoületet kell lé­pésről lépésre „kiváltani”, úgy, hogy a tejtermelés se csökken­jen, de közben a, legmodernebb technika követelményeinek is megfeleljen az újjáalakított te­lep. Miért volt szükség a rekonst­rukcióra? Mert a hatvanas évek végén 28 millióért épült AGRO- BER típusú telep egyfelől telje­sen elhasználódott, másfelől er­kölcsileg is elavult. A geneti­kailag feljavított állomány a zárt tartásban nem tudta hozni a benne rejlő potenciális ter­melőképességet. A dolgozók is nagyon rossz körülmények közt végezték a munkát, alacsony hatékonysággal, s még a sza­bad napokat sem tudták ré­szükre kiadni. Az ez év novemberében be­fejeződő rekonstrukcióval — jövőre már csak a járulékos beruházás marad — kötetlen boxos tartásra térnek át. így százzal több - 550 - tehenet tudnak tartani. A dolgozók lét­száma ugyanakkor a felére csökken. A modern technika és a szakképzett gondozói gárda — tíz asszony végzett hathetes továbbképzőt a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskolán — mindez együtt garantálják a: jobb eredményt. A rekonstruk­cióval megteremtik a higiénia feltételét a csíramentes tej elő­állításának, amiért január 1-től magasabb árat fizet a tejipar. Az idén 4500 liter a tehenen- kénti tejtermelési tervük, 1985- re el akarják érni az 5000 litert. Baranyában szinte egyedül­álló az a mód, ahogyan a „be­ruházás szűke" időszakban a bicsérdi tsz állattenyésztő-tele­peit korszerűsíti. A tavaly befe­jezett 16 milliós sertéstelepi re­konstrukciójuk eredményeként már az idén megduplázzák a hízósertés-kibocsátást. — Rné — A Szovjet Ifjúsági Lapkiadó küldöttsége Pécsett A szovjet vendégek vendéglátóikkal megkoszorúzzák Pécsett a felszabadulási emlékművet. Fotó: Erb János Ismerkedés megyénk ■ r w ■ ifjúsági mozgalmával Mór közel harmincéves a Szovjet Ifjúsági Lapkiadó Vál­lalat és a Magyar Ifjúsági Lap­kiadó Vállalat kapcsolata; e kapcsolat fejlesztése érdekében érkezett Maqyarországra hétfőn Vlagyimir lljics Geszjatyerik, a Molodaya Gvárdiya kiadó igaz­gatója és Tamara Gorjacseva, a kiadó munkatársa. Tegnap dél­előtt dr. Petrus Györgynek, a Magyar Ifjúsági Lapkiadó Vál­lalat igazgatójának és Gébler József igazgatóhelyettesnek a kíséretében Pécsre látogattak, ahol a KISZ Baranya megyei Bizottságán Kovács Dezső első titkár fogadta és tájékoztatta a vendégeket. Vlagyimir lljics Gyeszjatyeri- ket a szovjet ifjúsági lapokról kérdeztük, s arról, az ottani fiatalokat — a sajtótermékek tükrében — mi érdekli legin­kább; — Több mint hatvan évvel ezelőtt alakult meg a Komszo- mol Központi Bizottságának ez az ifjúsági kiadója; eleinte el­sősorban könyvkiadással foglal­kozott. Később megváltozott a profil, s ma már húsz különbö­ző ifjúsági folyóiratot és újsá­got adunk ki. Ebbe a húszba beletartozik a legifjabb nemze­dék, az úttörők számára készü­lő újság is. — Milyen jellegűek ezek az újságok? — Azt mondhatom, igen vál­tozatosak, van közöttük művé­szeti, tudományos-technikai, modellezőújság is, s a különbö­ző rétegek számára is külön adunk ki -><->kat. A legnépsze­rűbb egyébként egy gyermek­lap, a „Vidám képecskék", amit kilencmilliós példányszámban adunk ki. A húsz újság össz- példányszáma évi másfél mil­liárd. A fiatalok nálunk is, akárcsak önöknél, levelekkel árasztják el ezeket a lapokat, elsősorban a következő témakö­rökben várnak tőlünk választ: szerelem, család, házasság, jo­gi tanácsadás, munka, zene. — önök magyar szerzők könyveit is kiadják. Tavaly pél­dául milyen magyar könyv je­lent meg? — Elég sok; egy példát mon­danék: kiadtuk Kassák Lajos kötetét, jövőre pedig — többek között — egy Magyarországon már nagy sikert aratott könyv kiadását tervezzük, Simonfly András: Kompország katonái című művét. Ezt előreláthatólag 110 000 példányban jelentetjük meg. A vendégek Kovács Dezső tá­jékoztatója után megkoszorúz­ták a pécsi felszabadulási em­lékművet, majd rövid városné­zés után délután a Harkányi Fürdő Vállalathoz látogattak. Harkánv után a Villányi Bor­kombinátot keresték föl. Ma délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságának propa­ganda- és művelődési osztályán fogadják a vendégeket, akik-, nek ezzel baranyai programjuk véget is ér. Rádió mellett... Három rongy Ha egy külföldi nyilatkozik a rádiónak, akkor oz első néhány mondatát anyanyelvén halljuk, majd a technikus „elúsztatja” a nyilatkozatot, s utána már magyarra fordítva folytatódik a szöveg. Ez is egy módszer. Nos, én már akkor kapcsoltam be a készüléket, amikor a fordítást mondta el egy ifjú hang. Hogyaszongya: Három rongyot (három ezrest) kapok zsebpénzként az öregektől. Ta­valy vizsgáztam, anyámék meg­leptek egy Alfa Rómeóval, igaz, kicsit használt volt már.... Kicseréltem, most egy Fiátom van. Egyik barátom most alku­szik egy jó állapotban lévő Ford Musztángra . .. Leme­zeim? A hi-fi tornyot korábban kaptam. Közel nyolcvanezer fo­rintba került mindennel együtt . . ." „Forintból?” — kapom föl a fejem. Abba bizony. Nem egy jobb módú — mondjuk olasz — fickóról van szó, hanem egy pesti fiatalemberről, s ez mind­járt kiderült volna, ha az elején bekapcsolom a rádiót. A ri­portból megtudtam, hogy a fiú tulajdonképpen érettségi vizs­gára kapta a jólelkű anyukától a kocsit, qondolom a hi-fi tor­nyot esetleg az apukától, mert ha a gyerek elé kitűznek egy célt és azt eléri, feltétlenül meg kell jutalmazni. Persze^ ki-ki a maga módián. Vannak szülők, akik eléaaé szűkmarkúak és három rongy (háromezer) he­lyett) legföljebb hetente egy húszost-negyvenest löknek oda gyereküknek, elsején eqy szá­zast, de azt is aggódva, nem jutalmazza-e túl azt a bitang gyereket? Aztán vannok szülők, akik érettségi vizsga után — családostól — egy szerénvebh vendéglőben költik el ebédjüket — az ünnepelt fiút szemben a papával, az asztalfőre ültetik — és az Alfa Rómeó vagy ép­pen Trabant helyett néhány — ám tiszta szívből jövő — jóta­nácsot kap útravalóként. Mond­juk ilyesmit, hogy ezután már saját — szerény — kereseted lesz, jól meg kell becsülnöd, mert megdolgozol érte. Minden fillérért meg kell dolgoznod, és akkor boldogulsz. Szóval, ilyes­mit. Aztán vannak fiatalok, akik érettségi után — esetleg — fő­iskolán, egyetemen folytatják tanulmányaikat. Lehetőségeivel nagyjában tisztában van: ta­nulmányi előmenetelétől füg­gően kapio csekélyke kis ösz­töndíját. Ami az albérleti költ­ségeket sem fedezi; de — ha jól megy — a szülők havonta kipótolják a lakbért, meg talán egy kis zsebpénz is akod. Ha a szülők ezt megtehetik. Ha nem, akkor az ifiú diák alkalmi mun­ka után néz. Például. Hajnal­ban fölkel, és kihordja oz újsá­got, vagy árusítja a forgalma­sabb utcákon. Aztán néhány százast kereshet — kemény éj­szakai hólapátolással. Ismertem diákot, aki kapcsolatot tartott a teherpályaudvarral: mindig tudta, mikor érkeznek olyon va­gonok, amelyeket ki lehet rakni kemény munkával, nem éppen magas fizetés ellenében. Olyan diákok is vannak — akik zseb­pénz híján — nvári szünidőben legalább négy vagy hat hetet végigdolgoznak építőiparban, kereskedelemben, üzemekben, hogy a következő évi tanszerei­ket, vagy egy-egy jobb göncöt megvehessenek. A tanárképzős lány hajnalban újságot hordott ki, délután fagylaltot mért a Mecsek cukrászdában. hogy utószezonban méa egy tíz na­pot utazhasson Csehszlovákiá-, ban, Bulgáriában, vagy Auszt­riában. Aztán vannak fiatalok, sok­sok százezren, akik már szak- má* tanultak, akik már beillesz­kedtek eav dolgos közösségbe és szép, tisztességes munkával, eszükkel, szorgalmukkal föl tudnak mutatni valamit. Igaz, soha életükben nem kaptak ha­vi három „rongy" zsebpénzt. Valami miatt az anyuka és oz apuka nem adott nekik. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom