Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-08 / 66. szám

1983. március 8., kedd Dunántúli napló 3 Júniusban megjelenik az ezerforintos bankjegy Új 5, 10, és 20 forintos érmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank áp. rilis 18-án új kivitelezésű 5 és 10 forintos pénzérmét, továbbá 20 forint névértékű érmét bo­csát ki. Az új 5 és 10 forinto­sok könnyebbek és kisebb át- mérőjűek a jelenleg forgalom­ban levőknél. A 20 forintos ér­mék bevezetését a forgalom szükségleteinek jobb kielégíté­se, továbbá a különféle auto­maták jelenleginél nagyobb címletű érmékkel való ellátása indokolja. A jelenleg forga­lomban levő 10 és 20 forintos bankjegyek, továbbá az 5 és 10 forintos érmék érvényben maradnak. Június 27-én a bank meg­kezdi 1000 forint címletű bank­jegyek forgalomba hozatalát. Az 1983. március 25-i keltezé­sű és Bartók Béla képmását viselő bankjegy kibocsátását a megnövekedett pénzforgalom indokolja. Emellett a gépi úton történő feldolgozás megköny. nyítése is célszerűvé teszi az új címlet kibocsátását. Az ezerforintos bankjegy és az új pénzérmék kibocsátása egyaránt a készpénzforgalom számottevő növekedésével függ össze. A termelés és a szolgál­tatások bővülésével, ezek érté­kének, árának emelkedésével lényegesen növekedett a for­galomban levő pénz mennyisé­ge, felgyorsult forgási sebessé­ge. Egész sor országban, pél­dául az NSZK-ban, Svájcban, Angliában, Dániában, az USA- ban már korábban ezres cím­letű bankjegyeket bocsátottak ki, hogy ezzel csökkentsék a forgalomban levő pénz meny- nyiségét, a Szovjetunióban a 100 rubeles az ottani ár- és költségviszonyok között ugyan­csak magas címletű bankjegy­nek számít, a mi ezerforinto­sunknál is nagyobb értékű pénz. Magasabb címletű pénz kibocsátása nálunk is idősze­rűvé vált, mert a nagy meny- nyiségű bankjegy kezelése im­már erősen terheli a boltok, a nem ritkán napi több millió forintos forgalmat lebonyolító áruházak pénztárosait, a posta, s különösen a pénzintézetek dolgozóit. A nagyobb címletű bankjegy bevezetése hosszabb időn át csökkenti a forgalom­hoz szükséges pénz mennyisé­gét. Számítások szerint másfél év alatt körülbelül 40 millióval csökkenthető a forgalomban­levő bankjegyek száma, ami a bankjegykészrtésben-szállí- tásban, a postai és a pénztári kezelésben, feldolgozásban számottevő anyag-, gépi kapa. citás, munkaerő- és időmeg­takarítást tesz lehetővé. Az ezerforintos bankjegy ki­bocsátását beható vizsgálódá­sok, egyeztetések előzték meg. Több változatot dolgoztak ki, s a szakértői bizottság ezek kö­zül választotta ki a legmegfe­lelőbbet. Hasonlóképpen nagy körültekintéssel választották ki a különleges papírt, festék­anyagot és nyomdatechnikai megoldást. Még további há­rom hónapot vesz igénybe, amíg az új bankjegyből kellő mennyiséget nyomnak. A kibocsátás hivatalos kelte 1983. március 25., vallójában azonban három hónappal ké­sőbb kerül forgalomba az ezer- forintos. Szakemberek vélemé­nye szerint az új bankjegy esz­tétikailag csakúgy, mint a papír és a festékanyag minőségében, nyomdatechnikai megoldásá­ban megfelel a követelmények­nek. A zöld tónusú bankjegy előoldalán Bartók portréját, hátoldalán Medgyessy Ferenc anyaság című szobrát ábrázol­ja. Az előoldalt Vagyóczky Ká­roly tervezte és metszette, hát­oldalát Vagyóczky Károly ter­vezte és Füle Mihály metszet­te. Mérete az ötszáz forintossal azonos. A megnövekedett készpénz- forgalom tette szükségessé azt is, hogy a húszforintos bank­jegy helyett fémpénzt vezesse­nek be. A nagy forgalom még a legjobb papírból készült bankjegyet is erősen megvise­li. Húszforintosaink átlagosan 11 hónap alatt mennek tönkre, s az állandó utánpótlás sokba kerül. Az új váltópénz-érmék kibocsátásával bankjegygyártá­sunk egyharmaddal csökkent­hető. Egy érme előállítási költ­sége a bankjegyének egyhar- mada. A kupronikkelből vert fém húszasok legalább 30 évig eltartanak. Ugyanakkor jó le­hetőséget teremtenek az önki­Előfizethető a HDN 1983. április 1-től Hétfői Dunántúli Naplóra egyéni előfizeté­seket is elfogad a posta. Előfizetési dija egy hóra 9,50 Ft. Az előfizetői példányok kézbesítése a postás kézbesítők útján a levélpostai küldeményekkel együtt történik. Igénybe kívánja venni a posta új szolgáltatását? Szíveskedjék a megrendelőlapot kitölteni és a helyi postahivatal címére bér- mentesítés nélkül feladni. szolgáló automaták szélesebb körű kihasználására, s célszerű­en lehet használni távhíváskor a telefonautomatákhoz is. A fém húszforintos könnyebb és kisebb a jelenlegi tízforin­tosnál. Ennél is kisebb az új tíz-, s még kisebb az új ötforin­tos, amelyeket azért bocsátanak ki, hogy fémpénzeink egymás­sal összhangban legyenek, s egyben jól meg lehessen külön­böztetni egymástól. A sárgás színű tízforintost alubronzból, a fehéren fénylő ötforintost a hú­szashoz hasonlóan kupronik­kelből verik. Amíg a húsz- és az ötforintos érme széle recés, a tízforintosé sírna, úgynevezett széldísszel készül, ügyeltek ar­ra is, hogy az új érméket ne lehessen összetéveszteni más országok pénzével, s külföldi érmét ne lehessen felhasználni a magyar automatákhoz. Az új pénzek megjelenése után is forgalomban maradnak még egy ideig a húsz- és tízforintos bankjegyek és a jelenlegi tíz- és ötforintos érmék. Húsz- és tízforintos bankjegyekből újab­bakat már nem nyomnak, a meglévő készletek elhasználó­dásáig maradnak forgalomban. A jelenlegi tíz- és ötforintos ér­méket olyan ütemben vonják be, amilyen ütemben azokat az újakkal helyettesíteni tudják. Hagynak időt a tíz- és öt­forintossal működő automaták, köztük a gépkocsiparkoló-órák átállítására is. 35 éves a szovjet-magyar ■ * ■ ■■■■ ii I f gazdasági 1948. február 18-án írták alá a szovjet—magyar gazdasági együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést. A Ikét ország közötti áruforgalom a 35 év alatt 134-szeresére nőtt. Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere a Szovjetunió, a teljes magyar áruforgalom egyharmada a Szovjetunióval bonyolódik le. A Szovjetunióból szerezzük be az ipar számára nélkülözhetet­len nyersanyagokat, gépipari berendezéseket. A Szovjetunió kereskedelmi partnerei között Magyarország az ötödik helyen áll. Magyar- ország közszükségleti iparcikket és élelmiszeripari terméket szál. lit a szovjet vásáriák számára. Fontos része a magyar szál­lításoknak az Ikarus autóbusz (minden második Ikarust a Szov­jetunió vásárol meg), a számí­tógépek, hajók és az úszóda­ruk. A szovjet vásáriók körében közkedveltek a magyar cipők, konfekcióáruk. Az elmúlt évben a Magyar- országról Szovjetunióba szállí­tott élelmiszeripari és mezőgaz­Megrendeld MEGRENDELEM 1983 ÁPRILIS 1-TÖL A HÉTFŐI DUNÁNTÚLI NAPLÓT AZ ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY HÓNAPRA 9,50 FORINT NEGYEDÉVRE 28,50 FORINT FÉLÉVRE 57,— FORINT ÉVES 114— FORINT AZ ELŐFIZETÉSI DÍJAT A KÉZBESÍTŐNEK KIFIZETEM. NÉV: .................................................................. LAKCÍM: ......................................................... dasági termékek értéke meg­haladta az 1250 millió rubelt. A szakosított termékek rész­aránya a szovjet—magyar áru­forgalomban 30 százalék, gép­ipari termékök körében pedig eléri a 70 százalékot. Jelentős együttműködés ala­kult ki a gépkocsigyártásban. Ebben az évben 25 ezer gép­kocsi szállítására nyílik lehető­ség — gépjárműalkatrészek el­lentételéként — Magyarország­ra. A szovjet háztartási, műszaki fogyasztási cikkek iránt nagy a kereslet a magyar piacon. A kereslet jobb kielégítése érdeké, ben az idén 4—5 százalékkal nő a behozatal, ezekből a cik­kekből. A műszaki együttműködés ke. rétében számos ipari objektum építésében és rekonstrukciójá­ban vesznek részt magyar szak­emberek a Szovjetunióban il­letve szovjet szakemberek Ma­gyarországon. A szovjet vállalatok a segít­ségért saját termékeikkel fizet­nek. A szovjet könnyűipar rekonst­rukciójában fontos szerepet ka­pott Magyarország. 1982-ben 113 együttműködési megállapo­dást írtak alá, ezen belül 82 sokoldalú és 31 kétoldalú szer­ződés alapján jött létre. Kitüntetések a nemzetközi nőnap alkalmából A Munka w Érdemrend arany fokozata Szabó Józsefnének A nőkkel könnyebben szót leket érteni Megtalálni, kel tehetünk valamit másakért — Az én munkám mindig is a faluhoz, a mezőgazdaságiban dolgozó nőkhöz kapcsolódott, s talán mert ott kezdtem — Nagy. kozáron, a földművesszövetke­zetnél —, ez meghatározta ké­sőbbi életemet is. Hű maradtam a faluhoz hiszen most a Tsz- szövetségnéli dolgozom. A nő­mozgalomban 1957-től tévé. kenykedem; 1961-ig a MÉSZÖV nőbizottságának elnöke voltam, 1964-től predig a megyei nőta­nács tagja. A TESZÖV-nél 1970. június 1-től dolgozom, de idén januártól már mint személyzeti vezető. 1970-ben született a nő­politikái határozat, amely meg­szüntette a megyei nőtonácso- kat, s ekkor nőfelelős lettem a TESZÖV-nél. Ennyit röviden a száraz adatokról. — Milyen jellegű munkát kel­lett végezni a nőmozgalom „hőskorában" falun? — Mindenkinek meg kell ta­lálnia azt a területet, ahol te­het valamit más emberék sor­sáért. Én ezt először a földmű­vesszövetkezet keretében, a fa. lusi asszonyok között találtam meg. De a területen belül azt is meg kell találni, hogy mi az, ami a legfontosabb tennivaló. Akkoriban az volt a fő hogy közel kerüljünk a nőkhöz, s meggyőzzük őket legelőször is a háztartás racionalizálásáról. Családom még most is moso­lyogva emlegeti, hogy egy idő­ben „mosógép-szalccsoport”- ként működtünk. Ugyanis az öt­venes évek végén utalványra lehetett mosógépet, porszívót vásárolni s meggyőztük a föld- művesszövetkezetéket, hogy ve­gyenek olyan gépeket, melyek, kel a nők otthoni munkáját megkönnyíthetik. Hisz ez már akkor természetes dolog volt a városokban, s a két életformát szerettük volna közelíteni. Igya mezőgazdaságban dolgozó nők. nek is több idejük szabadult föl. s lehetővé vált számukra, hogy bekapcsolódjanak a falu társadalmi életébe. — És az eredmény? — Az eredmény nem maradt el, sőt gyors volt. A nők büsz­kén mutatták otthonukban a háztartási gépeket, s meg kell jegyeznem, hogy azokban az években sokkal könnyebben szót léhetett érteni a nőkkel. Ők soha nem idegenkedtek az újdonságoktól, a korszerű dol­goktól. Megelőzve a nőpolitikái határozatot, már a hatvanas évek végén létrehoztuk a szö­vetkezeti nőbizottságokat, s már 1970-ben, amikor a TESZÖV- höz kerültem, a 136 termelőszö. vetkezet közül 61-ben működött nőbizottság. — S mik a ma legfontosabb feladatai? — Korábban, a hetvenes években nagyon szépen indult a nők szakképzése, sokan kezd­tek tanulni. Akkoriban még sok olyan kertészet volt, ahol kézi munkát igényeltek, ma azonban leginkább csak az állattenyész­tés ad munkalehetőséget a nők számára, tehát a szakképzést is elsősorban ezen a területen le­het megvalósítani. A baromfi- tenyésztésben igen sok asszony dolgozik, s a képzés terén a legjobb példákat Somberek Lippó, Boksa tudja fölmutatni. De mondhatok olyan példát is, ami néhézséget okoz. Például a szentlászlói varrodában szá­zan dolgoznak, s közülük ötve- nen szerettek volna képzett sza­bászok, varrónők lenni. Igen ám, de a varroda szerződése olyan hogy nem biztos, hogy az „idők végeztéig" ezt fogják csinálni. E helyi telepítésű üze­meknél ez a gond. Mert ha itt most kiképzőnk ötven szabász- nőt, akkor meg ki biztosítja, hoqy nem haqyiák el a falut egy idő után? Már abban az esetben, ha nem tudunk nekik képzettséaüknek megfelelő munkát adni. — S ezzel már a falu meg­tartó képességének a problémá­jához értünk. — Igen. Fő célunk hogy a falun élő nőknék teljes foglal­koztatottságot biztosítsunk. Természetesen mindez csak rövid keresztmetszete egy két évtizedes munkának. De hoqy ez a munka megérte a fáradságot, annak legfőbb bizonyítéka az is, hogy tegnap, a nemzetközi nő­nap alkalmából Szabó Józsefné a Munka Érdemrend arany fo­kozatát vehette át a Parlament­ben. D. Cs. További baranyai kitüntetettek A nemzetközi nőnap — már­cius 8. — alkalmából a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, Szabó Jázsefnénak, a Baranya megyei Tsz Szövetség nőpoliti­kái főmunkatársának a Mun­ka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A magas kitün­tetést tegnop Budapesten a Parlamentben adták át. A belkereskedelmi miniszter, Sámi Edénének, a Mecsekvidé- ki Vendéglátó Vállalat szaká­csának és Pete Jázsefnénak, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat eladójának Kiváló Munkáért kitüntetést adomá­nyozta. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tonácsa, Kovács Bélá­nál, az újpetrei Petőfi Tsz nő­bizottsága elnökét, Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetésben részesítette. Dr. Levy Gyulánét, a Szak- szervezetek Baranya megyei Ta­nácsának szervezési bizottsága elnökét, a Szakszervezeti Mun­káért orany fokozatával tüntet­ték ki. * A nemzetközi nőnap alkal­mából Baranya megye egész, ségügyi nődolgozói különféle szintű kitüntetésben részesül­tek, melyeknek ünnepélyes át­adására tegnap délelőtt került sor Pécsett, az SZMT székhá­zában. Kiváló Munkáért kitün­tetésben részesült Perjés László- né vezető asszisztens, Török Zoltánná csoportvezető asszisz­tens, Gyenge Mária ápolónő, Varjas Istvánná gondnok, Be­nies Lajosné bör -sődevezető, dr. Turcsány Mária belgyógyász főorvos, Fekete Lászlóné elő­adó, Maksay Zoltánná fogá­szati asszisztens és Fábián La­josné intézetvezető főnővér. Miniszteri dicséretben tizen­nyolcán, megyei főorvosi dicsé­retben tizenketten részesültek. * A pécsi tűzoltólaktanyában tegnap megrendezett ünnepsé­gen Bakonyi Gézáné a „Kiváló Munkáért” kitüntető jelvényt és Szabó Lajosné a Tűzbizton­ságért Érem ezüst fokozata ki­tüntetést vette át a munkakö­rében végzett eredményes munkájáért. Az elismeréseket a belügyminiszter megbízásából Kosteletzky Sándor tűzoltó ez­redes, megyei parancsnok ad­ta át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom