Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-02 / 60. szám

1983. március 2., szerda Dunántúlt napló 3 / Eltűnőben egy fehér folt az egészségügy térképén Idős betegek, lábadozók Pécsbányán Megifjodott belülről a régi kórház A jellegzetes kórházi szag helyett friss festékillat fogadja a látogatót a pécsbánvatelepi kórház kapujában. Már a föld­szintnél tartanak a festéssel az 506-Os Szakmunkásképző Inté­zet tanulói, akik tulajdonkép­pen itt tanulták meg a mázo­lást. A jelek szerint jól meg­tanulták. Munkájuk végeztével befe­jeződött az épületen belül a felújító, tatarozó szakemberek tevékenysége. Úgy tűnik, hogy e hányatott sorsú és sokféle funkciót betöltő egészségügyi intézmény végre révbe jutott, megtalálta a helyét a gyógyí­tás és gondozás bonyolult rendszerében. És elsősorban nemcsak úgy, hogy belülről megfiatalodott, hanem funk­cióját ellátva is zsugorodott egy fehér folt a megye egész­ségügyi ellátásának térképén. Nem véletlen, hogy sokan gyanakodva fogadják a geriát­ria kifejezést, hiszen eddig az orvostudomány e részterületére nem volt Baranyában kórházi ágy. Most a 90 ágyas, króni­kus belgyógyászati osztályon 40 ágy áll rendelkezésre olyan betegek számára, akik sajátos, időskorú betegséqeik gyógyítá­sához speciális terápiára, gon­dozásra szorulnak. A krónikus ágyak pedig orra szolgálnak, hogy a heveny, vagy intenzív beavatkozást már nem igénylő betegek itt részesüljenek olyan egészségügyi ellátásban, amely a teljes gyógyulásig, a munka- képességig, vagy az önmaguk ellátására alkalmas állapotig segíti őket. A 28 ágyas sebészeti rész­leg a műtét utáni lábadozás­ra, a rehabilitációra szoruló betegeket fogadja. A Baranya megyei Kórház­hoz tartozó pécsbányatelepi kórház belgyógyászati osztályá­nak vezető főorvosával, dr. Ha­zafi Klárával keressük a vá­laszt arra, hogy miben más, netán több az, amit itt követel a munka az orvosoktól. — Sok türelemre van szük­ség. Tudomásul kell vennünk azt, hogy ide nemcsak testileg, hanem lelkileg is sérült embe­rek kerülnek — mondja a fő­orvosnő. — De minden plusz feladatot szívesen vállalunk a gyógyítás öröméért, az idős emberek ragaszkodásáért, há­lájáért. Dr. Pál Klára a keresztes­pusztai szociális otthon lakói­nak az általános egészségi állapotát mérte fel. A szűrő­vizsgálat laboratóriumi ered­ményei alapján már megkezd­ték a betegségek gyógyítását. Dr. Kádas Zsuzsanna hónapok óta a szív. és keringési beteg­ségekben szenvedőknél figye­lemmel kíséri a gyógyszerek hatását is, következtet a kü­lönféle állapotú és korú em­bereknél a legmegfelelőbb dó­zis adagolására. Fiatal orvo­sok ők ketten, az osztályon dolgozó öt között. ♦ A kórház rendelkezik EKG- készülékkel, röntgennel, kisla- boratóriummal, sőt most már egy újraélesztő készülékkel is, amit az orvosok maguk tettek üzemképessé. Kritikus esetben sikerrel alkalmazhatják, amíg a megfelelő intenzív osztályra tudják juttatni a beteget. A közelmúltban erre már volt is példa. Képeinken a szép tájba harmonikusan illeszkedő főépület, az egyik kórterem, EKG-vizsgálat és a kórházi kíslaboratórium lát­ható- Ornódi László felvételei A kórtermekben mindenütt ragyogó tisztaság. Meggyőző­désem, hogy az ott fekvő bete­gek sem az újságíró kedvéért voltak ilyen vidámak, Bátonyi István ott tesz-vesz a kórterem­ben, már jól érzi magát, s a maga részéről így summázza a véleményét: — Sok kórházat megjártam már, négyszer műtötték. Elége­dett vagyok, örülök, hogy ide­kerültem, pedig eleinte sehogy. se akartam . .. Szobatársa, szintén idős fér­fi hozzótesz a maga tapaszta­lataiból : — Én most vagyok először kórházban. Szívesen elkerülnék később is minden betegséget, de ha mór muszáj lenne kór­házba mennem, hát akkor ilyenbe szeretnék kerülni. Itt olyan kedvesek, olyan gondos­kodók az orvosok és a nővé­rek is! ♦ Jóleső érzés ilyent hallani, de nagyon elgondolkodtató, amit a fóorvosnö mondott. Bi­zonyára sok keserű tapaszta­lat tanulságaképp: — Mi itt mindent megte­szünk, hogy betegeinket a le­hető legjobb egészségi álla­potban, vagy teljesen gyógyul­tan bocsássuk el. De mi törté­nik, ha visszatérnek magányuk, elhagyatottságuk, vagy nem­törődöm hozzátartozóik közé? A gyermekek, unokák, hozzá­tartozók felelősségét már nem tudjuk magunkra vállalni. Kurucz Gyula Házépítés magánerőből — Eszembe sem jutott házat építeni, de a feleségem mondta, hogy ilyen alkalmunk nem lesz még egyszer, így hát hozzáláttunk — mondja Tress János. — Én már házasságköté­sünkkor szorgalmaztam a ház­építést, de nem volt elég pén­zünk, igy hát csak terv ma­radt. Aztán tavaly egy előnyös telekvásárlásra nyílt lehetősé­günk. Persze sok pénzünk ak­kor sem volt, de mondtam a férjemnek, hogy legalább a telket vegyük meg, a munká­hoz később is hozzákezdhe­tünk — emlékezik Tress János­áé. Tressék fiatal házasok, 1977- ben mondták ki az igent az anyakönyvvezető előtt, azóta a fiatalember szüleinél laknak egy nagy mágocsi házban. Tress János a mágocsi termelő- szövetkezetben lakatos, felesé­ge a bölcsődében gondozónő. — Miért építenek házat, hisz amiben most laknak, meglehe­tősen nagy? — Gondoltunk arra is, hogy mivel ez öreg, felújítjuk és itt élünk. De ez elég rossz álla­potban van, vályogépület, nagy a helyiségek belmagassága, ennek a korszerűsítése rengeteg pénzt emésztett volna fel. Meg egy új ház mégiscsak más — válaszol Tress Jánosné. A telket 30 000 forintért vá­sárolták, moradt még ugyan­ennyi pénzük, melyen téglát vettek. A mágacsi termelőszö­vetkezet 30 000 forint hosszú lejáratú kölcsönnel járult hoz­zá a csalód vállalkozásához. Az építkezést nem sokáig ha­logatták, hisz tavaly nyáron már megkezdték az alapozást. — Mi volt a legnagyobb gondunk? A papiriigyek inté­zése. össze-vissza kellett ro­hangálni a különböző engedé­lyek miatt. Ez rengeteg időt és energiát emésztett fel. Persze, mikor mindez megvolt, akkor sem lélegezhettünk fel, mert az építőanyagok, szerkezetek be­szerzése sem volt könnyű. Mo- gocson kis TUZEP-lerakat van, s ahogy már lenni szokott, mindig az nincs, ami éppen kellene. Igy Komlóról, Dombó­várról, Mózaszászvárról szerez­tük be az anyagokat. Szeren­csém volt, mert a szövetkezet kedvezményesen adott teher­autókat, igy a fuvarköltségen spórolni tudtunk — mondja Tress János. — Persze, az is igaz, hogy akkor nem állnánk igy, hogy ha nem segítenének annyian. A fiatalok összefognak a falu­ban. aztán visszaadjuk egymás­nak a munkát. Ez nagyon so­kat jelent, hisz például a kő­művesmunkára egy fillért sem kellett kiadnunk — teszi hoz­zá a felesége. A mágocsi Árpád utcában szép, új házak sorakoznak, né­hány még épülőfélben van, így Tresséké is. A tető, a közfalak elkészültek, a víz is bent van, jelenleg a villanyt szerelik. Ősszel szeretnének beköltözni, addigra talán lakhatóvá válik az alsó szint, a tetőtérbeépítés­hez ezután kezdenek. — Persze, attól is függ, hogy átköltözünk-e vagy sem, hogy a ház mögött meg tudjuk-e építeni a gazdasági épülete­ket, mert az állattartásra a to­vábbiakban is szükségünk lesz. Hiába, kell a pénz! A férjem sem a szakmájában dolgozik, inkább kombájnozott, hogy többet keressen. A havi jöve­delmünk 8000 forint körül van, én három hízót adok el minden évben. — Mire jut idő az építkezés mellett? — Hót nem sokra — vá­laszolnak azonnal, s szinte egyszerre. — A férjem minden szabad idejét a háznál tölti, én a gyerekekkel foglalkozom, de sokszor, főleg hét végén kime­gyek segíteni. Aki építkezik, annak sokmindenről le kell mondania . .. — De megéri, nem? — Hogyne. Azért egy saját otthon mindennél többet ér, érdemes áldozatot hozni. A kölcsönöket meg majd csak visszafizetjük valahogy. Jó, hogy belevágtunk, mert azt hi­szem, néhány év múlva mór nem lett volna hozzá erőnk . .. R. N. A kisajátítási kártalanítás bírósági gyakorlata ■ * ■ E gy közelmúltban lefolytatott IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUMI vizsgálat, s az ennek tapasztalatait összegző jelentés választ keresett az állampolgárok széles rétegeit érintő olyan kér­dések, mint pl.: az államigazgatási szervek és a bíróságok jogalkal­mazó tevékenységében milyen eltérések vannak; ezeknek mi az oka; a bíróságok a jogszabályok rendelkezéseit és az elvi iránymutatá­sokat megtartják-e; érvényesülnek-e a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei; végül: felmerültek-e újabban megoldásra váró jogalkol- mazási kérdések? Nem érdektelen rámutatni arra, hogy a korábbi szabályo­zás kártalanítási rendszere — összegszerűen előírt műszaki, gazdasági szempontok szerint kidolgozott — irányárakra épült. Külön kellett megállapí­tani a telek (a föld), o rajta lévő épületek és egyéb létesít­mények, valamint a növényzet értékét. A bírósági gyakorlat fi­gyelembe vette a forgalmi ér­téket is, de csak korrekciós jel­leggel. Ez már a múlté Az 1976-ban megalkotott jog. szabályi rendelkezések hatály­balépése óta több mint 5 év telt el. Ez elegendő idő volt ahhoz, hoqv kialakuljon és egy. ségessé váljon az államigazga­tási és a bírósáqi gyakorlat. A bírósáqi eljárást mindig meg kell előznie az államigaz­gatási eljárásnak, s azóta, hogy az államiqazqatási szervek a kártalanítás kérdésében is (és nemcsak az ingatlanok kisajá­títása felől) érdemben dönte­nek. a perek száma csökkenő tendenciát mutat. Mindkét “Mórásban irányadó az. hoqy a kártalanítás alap­jául szolgáló ténvezők két fő csoportot alkotnak. Az egyik: a hosszabb idő ala't, a széle­sebb körben kialakult forgalmi érték, a másik: az ingatlanra jellemző természeti és műsza­ki adottságok összessége. A kártalanítást valamennyi té­nyező együttes mérlegelésével kell megállapítani. A jelenlegi szabályozás el­érte a célját. Az államigazga­tási szervek és a bíróságok — a vizsgálati megállapítások sze. rint — a jogszabályokat helye­sen a jogpolitikai követelmé­nyekkel összhangban alkalmaz, zák. Meavalósult az az alap­vető cél. hogy a kisajátított in­gatlanokért az állampolgárok kópiák meg a törvényes mérté­kű kártalanítást, túlzott össze- qű kártalanításhoz (munka nél­kül szerzett jogtalan vaayoni előnyhöz) azonban ne juthas­sanak. A perek tapasztalatai arra mutatnak hogy a qazdasági- társadalmi elvárásoknak nem könnyű eleget tenni. Az alap­vetően fontos érdekösszhang megteremtése (a társadalmi és eqyéni érdekek konfliktusainak kiküszöbölése) nem csekély gondot okoz a jogalkalmazó szervek számára. Az életviszo­nyok állandó mozgásban van­nak. A méq ki nem elégített lakásigények, az anyagi javak gyarapodása, a kötött lakás- gazdálkodás, összességében az építési és hétvégi telkek iránt megnyilvánuló széles kö­rű kereslet a központi intézke­dések során létrehozott üdülő­övezetek, a jogszabályok által elrendelt tulajdonszerzési kor­látozások az építőanyagárak ismétlődő emelkedése mind olyan tényező, amelyek értelem­szerűen kihatnak — még pedig széles körben — az értékvi­szonyok. de különösen a for­galmi árak alakulására. Érdemes megemlíteni, hogy bár a kártalanítási perek szá­ma nem nagy (1975-ben orszá­gosan 6157, 1981-ben már csak 2219 ilyen pert fejeztek be a bíróságok), a közvéle­mény változatlanul élénk ér­deklődéssel figyeli mind a ta­nácsi szervek, mind pedig a bíróságok jogalkalmíazó tevé­kenységét. A meghozott határo­zatok joqpolitikai jelentősége kiemelkedő. A kártalanítási perek nagy többségét (megyénkben is) a volt tulajdonosok indították a kártalanítás összegének feleme. lése iránt. A kártalanítási ösz- szeg leszállítása iránt csak ke­vés igényérvényesítés történt (ez is túlnyomórészt csak a fővárosban, megyénkben úgy­szólván elvétve). A volt tulaj­donosok többnyire a kártala­nítás jelentős felemelését köve­telték. Követelésüknek azonban a bíróságok csak részben ad­tak helyt vagy eqyáltalán nem teljesítették a követeléseket. Az államigazgatási eljárás so­rán megállapított kártalanítást esetenként minteqy 14—25%- kal emelték fel. Az utóbbi idő­ben egyre gyakrabban fordult elő az. hoqy a többletkártala­nítás iránti iqénveket a bíró­ságok teljes mértékben elutasí­tották. Az orszáqos tapasztalatok szerint a tanácsi szervek és a bírósáqok áltai megállapított kártalanítás összeqének eltérő, se a következő okokra vezethe­tő vissza: a) eltérő szakértői vélemé- nvek, amelyeket a ioqalkalma- zó szervek döntéseik meghoza­tala során alapul vettek. b) A felemelések eléggé gya­kori oka volt az is, hoqy a fe­lek az államiqazqatási eljárás során nem érvényesített igé­nyekre terjesztettek elő követe­lést és ezek részben vaay egészben alaposaknak bizonyul, tak {Pl. értékveszteség iránti igények). c) Csak a bírósági eljárások, ban döntöttek bizonyos ,.rész- iqényekről” (mert pl. az előze­tes eljárásban ezek elbírálása valamilyen oknál fogva elma­radt). d) Lényegesen megváltozott a bírósáqi eliárásban a tény­állás s ez kihatott a kártala­nításra. (Pl.: az államiqazgató- si eljárásban a tulajdonos cse­relakást iaényelt. a bírósági el- iórási szakban pedig az elhe­lyezését maga kívánta megol­dani, vagy meg is oldotta). A helyi viszonyok jelentősége Néhány úi bírósági joqalkal- mazási probléma a vizsqálat feltárása szerint szintén felszín, re került. Ilyenek: a be nem építhető, (s ezért csak mező- qazdasáai művelésre alkalmas) telekért iáró kártalanítás lénve- aesen kisebb lehet mint a be­építhető inaatlanok utáni kár­talanítás. A föld értékének meaállaoításóval kapcsolatban nehézséq az hoav a belterületi földrészletek 1500 nénvzetmétert meahaladó részét iMetően >n- aatlanforaalomról alia lehet szó, ilyen inqatlanok kisajátítá­sa esetében az összehasonlí­tó forgalmi adatok felderíté­se nemegyszer megoldhatat­lan. Az évelő növényzet értékelé­sének módja tekintetében kér­dés az hoqy mit kell a szoká­sosat ielentősen meqhaladó mennyiségen érteni. (A helyi viszonyok alapulvételének je­lentősége pl. e vonatkozásban nem hanyagolható el). Végül arra mutatunk rá, hogy összefoglaló értékelés­ként a vizsgálati jelentés a törvényességi követelmények megtartását . emeli ki azzal, hogy a volt tulajdonosok több­nyire túlzott igényeivel szem­ben a bíróságok a kártalanítást csak a* reális mértékben emelik fel. a teljes egészében indoko­latlan követeléseket pedig el­utasítják. Dr. Gátos György

Next

/
Oldalképek
Tartalom