Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-02 / 60. szám
1983. március 2., szerda Dunántúlt napló 3 / Eltűnőben egy fehér folt az egészségügy térképén Idős betegek, lábadozók Pécsbányán Megifjodott belülről a régi kórház A jellegzetes kórházi szag helyett friss festékillat fogadja a látogatót a pécsbánvatelepi kórház kapujában. Már a földszintnél tartanak a festéssel az 506-Os Szakmunkásképző Intézet tanulói, akik tulajdonképpen itt tanulták meg a mázolást. A jelek szerint jól megtanulták. Munkájuk végeztével befejeződött az épületen belül a felújító, tatarozó szakemberek tevékenysége. Úgy tűnik, hogy e hányatott sorsú és sokféle funkciót betöltő egészségügyi intézmény végre révbe jutott, megtalálta a helyét a gyógyítás és gondozás bonyolult rendszerében. És elsősorban nemcsak úgy, hogy belülről megfiatalodott, hanem funkcióját ellátva is zsugorodott egy fehér folt a megye egészségügyi ellátásának térképén. Nem véletlen, hogy sokan gyanakodva fogadják a geriátria kifejezést, hiszen eddig az orvostudomány e részterületére nem volt Baranyában kórházi ágy. Most a 90 ágyas, krónikus belgyógyászati osztályon 40 ágy áll rendelkezésre olyan betegek számára, akik sajátos, időskorú betegséqeik gyógyításához speciális terápiára, gondozásra szorulnak. A krónikus ágyak pedig orra szolgálnak, hogy a heveny, vagy intenzív beavatkozást már nem igénylő betegek itt részesüljenek olyan egészségügyi ellátásban, amely a teljes gyógyulásig, a munka- képességig, vagy az önmaguk ellátására alkalmas állapotig segíti őket. A 28 ágyas sebészeti részleg a műtét utáni lábadozásra, a rehabilitációra szoruló betegeket fogadja. A Baranya megyei Kórházhoz tartozó pécsbányatelepi kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosával, dr. Hazafi Klárával keressük a választ arra, hogy miben más, netán több az, amit itt követel a munka az orvosoktól. — Sok türelemre van szükség. Tudomásul kell vennünk azt, hogy ide nemcsak testileg, hanem lelkileg is sérült emberek kerülnek — mondja a főorvosnő. — De minden plusz feladatot szívesen vállalunk a gyógyítás öröméért, az idős emberek ragaszkodásáért, hálájáért. Dr. Pál Klára a keresztespusztai szociális otthon lakóinak az általános egészségi állapotát mérte fel. A szűrővizsgálat laboratóriumi eredményei alapján már megkezdték a betegségek gyógyítását. Dr. Kádas Zsuzsanna hónapok óta a szív. és keringési betegségekben szenvedőknél figyelemmel kíséri a gyógyszerek hatását is, következtet a különféle állapotú és korú embereknél a legmegfelelőbb dózis adagolására. Fiatal orvosok ők ketten, az osztályon dolgozó öt között. ♦ A kórház rendelkezik EKG- készülékkel, röntgennel, kisla- boratóriummal, sőt most már egy újraélesztő készülékkel is, amit az orvosok maguk tettek üzemképessé. Kritikus esetben sikerrel alkalmazhatják, amíg a megfelelő intenzív osztályra tudják juttatni a beteget. A közelmúltban erre már volt is példa. Képeinken a szép tájba harmonikusan illeszkedő főépület, az egyik kórterem, EKG-vizsgálat és a kórházi kíslaboratórium látható- Ornódi László felvételei A kórtermekben mindenütt ragyogó tisztaság. Meggyőződésem, hogy az ott fekvő betegek sem az újságíró kedvéért voltak ilyen vidámak, Bátonyi István ott tesz-vesz a kórteremben, már jól érzi magát, s a maga részéről így summázza a véleményét: — Sok kórházat megjártam már, négyszer műtötték. Elégedett vagyok, örülök, hogy idekerültem, pedig eleinte sehogy. se akartam . .. Szobatársa, szintén idős férfi hozzótesz a maga tapasztalataiból : — Én most vagyok először kórházban. Szívesen elkerülnék később is minden betegséget, de ha mór muszáj lenne kórházba mennem, hát akkor ilyenbe szeretnék kerülni. Itt olyan kedvesek, olyan gondoskodók az orvosok és a nővérek is! ♦ Jóleső érzés ilyent hallani, de nagyon elgondolkodtató, amit a fóorvosnö mondott. Bizonyára sok keserű tapasztalat tanulságaképp: — Mi itt mindent megteszünk, hogy betegeinket a lehető legjobb egészségi állapotban, vagy teljesen gyógyultan bocsássuk el. De mi történik, ha visszatérnek magányuk, elhagyatottságuk, vagy nemtörődöm hozzátartozóik közé? A gyermekek, unokák, hozzátartozók felelősségét már nem tudjuk magunkra vállalni. Kurucz Gyula Házépítés magánerőből — Eszembe sem jutott házat építeni, de a feleségem mondta, hogy ilyen alkalmunk nem lesz még egyszer, így hát hozzáláttunk — mondja Tress János. — Én már házasságkötésünkkor szorgalmaztam a házépítést, de nem volt elég pénzünk, igy hát csak terv maradt. Aztán tavaly egy előnyös telekvásárlásra nyílt lehetőségünk. Persze sok pénzünk akkor sem volt, de mondtam a férjemnek, hogy legalább a telket vegyük meg, a munkához később is hozzákezdhetünk — emlékezik Tress Jánosáé. Tressék fiatal házasok, 1977- ben mondták ki az igent az anyakönyvvezető előtt, azóta a fiatalember szüleinél laknak egy nagy mágocsi házban. Tress János a mágocsi termelő- szövetkezetben lakatos, felesége a bölcsődében gondozónő. — Miért építenek házat, hisz amiben most laknak, meglehetősen nagy? — Gondoltunk arra is, hogy mivel ez öreg, felújítjuk és itt élünk. De ez elég rossz állapotban van, vályogépület, nagy a helyiségek belmagassága, ennek a korszerűsítése rengeteg pénzt emésztett volna fel. Meg egy új ház mégiscsak más — válaszol Tress Jánosné. A telket 30 000 forintért vásárolták, moradt még ugyanennyi pénzük, melyen téglát vettek. A mágacsi termelőszövetkezet 30 000 forint hosszú lejáratú kölcsönnel járult hozzá a csalód vállalkozásához. Az építkezést nem sokáig halogatták, hisz tavaly nyáron már megkezdték az alapozást. — Mi volt a legnagyobb gondunk? A papiriigyek intézése. össze-vissza kellett rohangálni a különböző engedélyek miatt. Ez rengeteg időt és energiát emésztett fel. Persze, mikor mindez megvolt, akkor sem lélegezhettünk fel, mert az építőanyagok, szerkezetek beszerzése sem volt könnyű. Mo- gocson kis TUZEP-lerakat van, s ahogy már lenni szokott, mindig az nincs, ami éppen kellene. Igy Komlóról, Dombóvárról, Mózaszászvárról szereztük be az anyagokat. Szerencsém volt, mert a szövetkezet kedvezményesen adott teherautókat, igy a fuvarköltségen spórolni tudtunk — mondja Tress János. — Persze, az is igaz, hogy akkor nem állnánk igy, hogy ha nem segítenének annyian. A fiatalok összefognak a faluban. aztán visszaadjuk egymásnak a munkát. Ez nagyon sokat jelent, hisz például a kőművesmunkára egy fillért sem kellett kiadnunk — teszi hozzá a felesége. A mágocsi Árpád utcában szép, új házak sorakoznak, néhány még épülőfélben van, így Tresséké is. A tető, a közfalak elkészültek, a víz is bent van, jelenleg a villanyt szerelik. Ősszel szeretnének beköltözni, addigra talán lakhatóvá válik az alsó szint, a tetőtérbeépítéshez ezután kezdenek. — Persze, attól is függ, hogy átköltözünk-e vagy sem, hogy a ház mögött meg tudjuk-e építeni a gazdasági épületeket, mert az állattartásra a továbbiakban is szükségünk lesz. Hiába, kell a pénz! A férjem sem a szakmájában dolgozik, inkább kombájnozott, hogy többet keressen. A havi jövedelmünk 8000 forint körül van, én három hízót adok el minden évben. — Mire jut idő az építkezés mellett? — Hót nem sokra — válaszolnak azonnal, s szinte egyszerre. — A férjem minden szabad idejét a háznál tölti, én a gyerekekkel foglalkozom, de sokszor, főleg hét végén kimegyek segíteni. Aki építkezik, annak sokmindenről le kell mondania . .. — De megéri, nem? — Hogyne. Azért egy saját otthon mindennél többet ér, érdemes áldozatot hozni. A kölcsönöket meg majd csak visszafizetjük valahogy. Jó, hogy belevágtunk, mert azt hiszem, néhány év múlva mór nem lett volna hozzá erőnk . .. R. N. A kisajátítási kártalanítás bírósági gyakorlata ■ * ■ E gy közelmúltban lefolytatott IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUMI vizsgálat, s az ennek tapasztalatait összegző jelentés választ keresett az állampolgárok széles rétegeit érintő olyan kérdések, mint pl.: az államigazgatási szervek és a bíróságok jogalkalmazó tevékenységében milyen eltérések vannak; ezeknek mi az oka; a bíróságok a jogszabályok rendelkezéseit és az elvi iránymutatásokat megtartják-e; érvényesülnek-e a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei; végül: felmerültek-e újabban megoldásra váró jogalkol- mazási kérdések? Nem érdektelen rámutatni arra, hogy a korábbi szabályozás kártalanítási rendszere — összegszerűen előírt műszaki, gazdasági szempontok szerint kidolgozott — irányárakra épült. Külön kellett megállapítani a telek (a föld), o rajta lévő épületek és egyéb létesítmények, valamint a növényzet értékét. A bírósági gyakorlat figyelembe vette a forgalmi értéket is, de csak korrekciós jelleggel. Ez már a múlté Az 1976-ban megalkotott jog. szabályi rendelkezések hatálybalépése óta több mint 5 év telt el. Ez elegendő idő volt ahhoz, hoqv kialakuljon és egy. ségessé váljon az államigazgatási és a bírósáqi gyakorlat. A bírósáqi eljárást mindig meg kell előznie az államigazgatási eljárásnak, s azóta, hogy az államiqazqatási szervek a kártalanítás kérdésében is (és nemcsak az ingatlanok kisajátítása felől) érdemben döntenek. a perek száma csökkenő tendenciát mutat. Mindkét “Mórásban irányadó az. hoqy a kártalanítás alapjául szolgáló ténvezők két fő csoportot alkotnak. Az egyik: a hosszabb idő ala't, a szélesebb körben kialakult forgalmi érték, a másik: az ingatlanra jellemző természeti és műszaki adottságok összessége. A kártalanítást valamennyi tényező együttes mérlegelésével kell megállapítani. A jelenlegi szabályozás elérte a célját. Az államigazgatási szervek és a bíróságok — a vizsgálati megállapítások sze. rint — a jogszabályokat helyesen a jogpolitikai követelményekkel összhangban alkalmaz, zák. Meavalósult az az alapvető cél. hogy a kisajátított ingatlanokért az állampolgárok kópiák meg a törvényes mértékű kártalanítást, túlzott össze- qű kártalanításhoz (munka nélkül szerzett jogtalan vaayoni előnyhöz) azonban ne juthassanak. A perek tapasztalatai arra mutatnak hogy a qazdasági- társadalmi elvárásoknak nem könnyű eleget tenni. Az alapvetően fontos érdekösszhang megteremtése (a társadalmi és eqyéni érdekek konfliktusainak kiküszöbölése) nem csekély gondot okoz a jogalkalmazó szervek számára. Az életviszonyok állandó mozgásban vannak. A méq ki nem elégített lakásigények, az anyagi javak gyarapodása, a kötött lakás- gazdálkodás, összességében az építési és hétvégi telkek iránt megnyilvánuló széles körű kereslet a központi intézkedések során létrehozott üdülőövezetek, a jogszabályok által elrendelt tulajdonszerzési korlátozások az építőanyagárak ismétlődő emelkedése mind olyan tényező, amelyek értelemszerűen kihatnak — még pedig széles körben — az értékviszonyok. de különösen a forgalmi árak alakulására. Érdemes megemlíteni, hogy bár a kártalanítási perek száma nem nagy (1975-ben országosan 6157, 1981-ben már csak 2219 ilyen pert fejeztek be a bíróságok), a közvélemény változatlanul élénk érdeklődéssel figyeli mind a tanácsi szervek, mind pedig a bíróságok jogalkalmíazó tevékenységét. A meghozott határozatok joqpolitikai jelentősége kiemelkedő. A kártalanítási perek nagy többségét (megyénkben is) a volt tulajdonosok indították a kártalanítás összegének feleme. lése iránt. A kártalanítási ösz- szeg leszállítása iránt csak kevés igényérvényesítés történt (ez is túlnyomórészt csak a fővárosban, megyénkben úgyszólván elvétve). A volt tulajdonosok többnyire a kártalanítás jelentős felemelését követelték. Követelésüknek azonban a bíróságok csak részben adtak helyt vagy eqyáltalán nem teljesítették a követeléseket. Az államigazgatási eljárás során megállapított kártalanítást esetenként minteqy 14—25%- kal emelték fel. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordult elő az. hoqy a többletkártalanítás iránti iqénveket a bíróságok teljes mértékben elutasították. Az orszáqos tapasztalatok szerint a tanácsi szervek és a bírósáqok áltai megállapított kártalanítás összeqének eltérő, se a következő okokra vezethető vissza: a) eltérő szakértői vélemé- nvek, amelyeket a ioqalkalma- zó szervek döntéseik meghozatala során alapul vettek. b) A felemelések eléggé gyakori oka volt az is, hoqy a felek az államiqazqatási eljárás során nem érvényesített igényekre terjesztettek elő követelést és ezek részben vaay egészben alaposaknak bizonyul, tak {Pl. értékveszteség iránti igények). c) Csak a bírósági eljárások, ban döntöttek bizonyos ,.rész- iqényekről” (mert pl. az előzetes eljárásban ezek elbírálása valamilyen oknál fogva elmaradt). d) Lényegesen megváltozott a bírósáqi eliárásban a tényállás s ez kihatott a kártalanításra. (Pl.: az államiqazgató- si eljárásban a tulajdonos cserelakást iaényelt. a bírósági el- iórási szakban pedig az elhelyezését maga kívánta megoldani, vagy meg is oldotta). A helyi viszonyok jelentősége Néhány úi bírósági joqalkal- mazási probléma a vizsqálat feltárása szerint szintén felszín, re került. Ilyenek: a be nem építhető, (s ezért csak mező- qazdasáai művelésre alkalmas) telekért iáró kártalanítás lénve- aesen kisebb lehet mint a beépíthető inaatlanok utáni kártalanítás. A föld értékének meaállaoításóval kapcsolatban nehézséq az hoav a belterületi földrészletek 1500 nénvzetmétert meahaladó részét iMetően >n- aatlanforaalomról alia lehet szó, ilyen inqatlanok kisajátítása esetében az összehasonlító forgalmi adatok felderítése nemegyszer megoldhatatlan. Az évelő növényzet értékelésének módja tekintetében kérdés az hoqy mit kell a szokásosat ielentősen meqhaladó mennyiségen érteni. (A helyi viszonyok alapulvételének jelentősége pl. e vonatkozásban nem hanyagolható el). Végül arra mutatunk rá, hogy összefoglaló értékelésként a vizsgálati jelentés a törvényességi követelmények megtartását . emeli ki azzal, hogy a volt tulajdonosok többnyire túlzott igényeivel szemben a bíróságok a kártalanítást csak a* reális mértékben emelik fel. a teljes egészében indokolatlan követeléseket pedig elutasítják. Dr. Gátos György
