Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-07 / 65. szám

Éjféli randevú a Citadellában 1973. március 23-a volt, éjfél felé járhatott és ... mi boldognak éreztük magunkat. Ott ülhettünk Budapesten, a. Citadellában Moravia aszta­lánál. Egyedülálló esetnek számított ez, hiszen a világ­hírű olasz író Magyarorszá­Moravia csak a HDN-nek adott interjút gon kizárólag a HDN-nek adott interjút.- Azért szeretem magukat ma­gyarokat, mert komolyan veszik az életet - mondta Dácia Ma- raini, az író felesége, mi­közben férje fejes salátát evett és miután válaszolt a kérdéseinkre, szorgosan dedi­kálta az elébe tett kötete­ket. Valóban komolyan vettük az életet. És ezen belül a HDN-t. Menjünk a világ vé­gére?... Mentünk volna, ha ott a szenzáció. Ezúttal csak Budapestre ugrottunk fel. Délután kettő körül orron­tottuk meg: Moravia Ma­gyarországon van. A telefonálgatás tartott a legtovább. Mindenütt homá­lyos és kitérő válaszokat kap­tam. — Nem, nincs itt, nem tudni, hol, mikor, merre ... Nem tudni semmit. Végre ki­derült: a SZOT-szállóban la­kik. Telefon. Nincs otthon, de ilyen és Ilyen étteremben ebédel. Ragyogó! Beszélge­tés a pincérekkel. Végül a tolmáccsal is sikerült pár szót váltani. Este színházba men­nek, aztán a Citadellában vacsoráznak. Legyen ott éjfél körül... — Ott leszek. Már este háromnegyed hét volt. Irány az újságíróklub. Látom, ott ül Lombosi Jenő, Erb Jancsi és még néhányon. Mondom nekik, éjfélkor a Citadellá­ban ... Nem tudom, mennyi idő telhetett el, de azt hiszem, fél órán belül már Pécsvá- rad felé járhattunk. Erb öreg, fekete Fiatja könnyedén tar­totta a 120-at. Szemerkélt az eső, bús volt az idő, mi azon­ban jóleső várakozással lép­tünk be éjfélkor a Citadellá­ba és ültük körül a neves házaspár asztalát. Mikor elköszöntünk, Mora­via azt mondta: — Kérem, küldjenek majd egy pél­dányt. Megtettük. Bebesi K. Ráday Mihály kamerák nélkül Városvédők, akik ostromolnak A témával kapcsolatos kér­déseinket Ráday Mihálynak, az Unokáink sem lógják látni c. népszerű tévéműsor „atyjának” tettük fel aki a múltheti pécsi belvárosi tévéfórum félhivatalos vendégeként ezt az alkalmat is felhasználta a váirosvédelem eszméjének a népszerűsítésére. — Hogyan találkoztál a té­mával? — Korábban is szerettem vá­rospolitikával foglalkozni, s sze. rencsém volt, hogy a tévé révén módomban állt megtalálni azt a formát, amiben elmondhat­_í_ Alapelv: a nyitottság Egyetemi szintű tanárképzés Pécsett Az uralisztikától a szociálpszichológiáig Hosszú ideig tartó előkészü­letek után új fejezet kezdődik az idén a pécsi felsőoktatás történetében: a Janus Panno­nius Tudományegyetem Tanár­képző Karán megkezdődik az öt­éves egyetemi szintű, egységes tanárképzés. A pécsi egyetemi élettel kevésbé foglalkozók szá­mára sem újdonság a hír, hogy a megszűnt Tanárképző Főisko­lából 1982- első napján egyete­mi fakultás lett, de az újonnan • induló szakokról mindeddig csak a felvételi tájékoztató füzetből értesülhettek a továbbtanulni szándékozók. Mielőtt azonban röviden szólnánk ezekről nem árt ismét hangsúlyozni: Pécsett nem bölcsészkar kezdte meg a működését, itt nem bölcsészdip­lomát kapnak majd az 1988- ban avatandók. Az egységes tanárképzés olyan tanárok egyetemi szintű felkészítését je­lenti, akik egyaránt taníthatnak általános és középiskolában. Több és kevesebb ez a bölcsész- • képzésnél, mindenesetre gya. korlatközpontúbb. A korábbinál magasabb szintű elméleti okta. tás a tudományok közvetlen al­kalmazását kívánja elősegíteni. Százhúsz elsőéves kezdheti meg tanulmányait a kísérleti év­folyamon. a következő szakpá­rosításokban: magyar—angol, magyar—orosz, történelem—an­gol, történelem—orosz, magyar irodalom és nyelvészet (ez gya­korlatilag két szaknak tekinthe­tő), és magyar—művészetelmé­let. Az induló szakpárok kivá­lasztásánál arra törekedtek hogy kevésbé laboratórium- és műszerigényes szakágakkal de­bütáljon az egységes tanárkép­zés. Az oktatói karba olyan ne. vés tudósokat sikerült megnyer, ni fő-, illetve másodállásban, mint Bécsy Tamás, Szépe György, Ormos Mária, Tilkov- szky Loránd, Horváth Iván Fü­lei Szántó Endre, vagy a szo­ciálpszichológiát oktató Csepeli György. Az oktatást annyira elő­készítették, hogy akár holnap megkezdődhetne az első félév. A tantárgyi programok országos vitáinak egy része mór lezajlott, a történet- és a neveléstudo­mányi programokat kell még neves szaktekintélyek előtt meg­védeni. Csökkent óraszám Az egyetemi szintű tanárkép­zés egyik alapelve a nyitottság lesz, amely a karon belül szer­vezeti változásokat is von maga után. (Az egyes tudományágak például úp. szemináriumokban csoportosulnak.) Az - óraszámo­kat csökkenteni fogják, hogy mi. nél több ideje maradjon a hall. □tiétföi gatóknak az önképzésre. Ezzel párhuzamosan csökken majd azoknak a diákoknak a száma is akikkel egy-egy oktató fog­lalkozik. Az egyes tudomány­ágakhoz több segédtudomány tanulmányozását kapcsolják. Például a történelem szakosok régészettel, oklevélkutatással, sajtótörténettel is foglalkoznak majd. Az új koncepció szerint jobban egymásra épülhetnek a karon oktatott tárgyak, és old­ják az eddig kissé merevnek bi­zonyult tanszéki rendszert. Kiscsoportos szisztéma A legtöbb tantárgyi program azt hangsúlyozza, hogy szakíta­ni kell az „egykönyves" képzés­sel vagyis a hallgatók a tan­könyvön, jegyzeten kívül minél több szakirodalmat olvassanak. Természetesen ehhez a hallga­tók szemléletének is változnia kell, amire megvan a remény, hiszen új karról lévén szó, az egyetemi szakok elsőéveseit az első percéktől kezdve meg le­het nyerni az új, de tulajdon­képpen nagyon is régi, a kö­zépkori universitósokon szokás, ban volt kötetlen kiscsoportos, az önképzésre sokat alapozó szisztémának. Az elsőévesek itt csak oktatóiktól tanulhatnak, nem ronthatják el őket az elké- nyelmesedett, az oktatás hiá­nyosságait nagyon is jól ismerő, s azokat kihasználó felsőbbéve. sek. Már csak ezért is nagy a szeptemberben induló kísérlet gazdáinak felelőssége. H.J. Barangolás a tízéves múltban Mit is írtunk annak idején? De jó dolog bölcsnek len­ni! így utólag. Nem kell más, mint tíz év után fellapozni az akkori Hétfői Dunántúli Nap­lókat, s már mondhatjuk is: „na ugye, én megmondtam előre . . .” Hogy megmond- tuk-e? Ki tartja azt ma szá­mon? Mindenesetre érdekes játék így tallózni a tíz évvel ezelőtt, felelősséggel elmon­dottak és leírtak között. Kér­jük, tartson -velünk e rövid, múltbéli barangolásban! 1973. március 19-i számunk­ban optimizmussal telt prog­nózis a Tolna megyeiek sörel­látásáról: „örömteli búcsú az import söröktől. A magyar sö­rökből szinte a teljes ellátást tudjuk biztosítani . . .” (Hát... lehet, hogy azóta szomjasabbak lettünk? Min­denesetre 1983-ban az illeté­kes és az újságíró nemigen merne ilyen magabiztosan fo­galmazni.) Április másodikén írtuk: „holnap nyit a tv-presszó." (Igen, megnyitott, az azóta eltelt tíz év során már fel is Igazi szenzáció volt: Uhrik Dóra balerina anyaszerepben, kisfiával, a 3 hó­napos Ivánnal. Újabb szenzáció: a művésznőnek tiz évvel később kislánya született. Anna most 4 hónapos. Édesanyja a Nyári Színház műsorában már ismét színpadra lép. újították és változatlanul nép­szerű szórakozóhely, idegen- forgalmi látványosság.) Május 7-én interjú az akko­ri Volán Tröszt akkori vezér­igazgató-helyettesével, aki ilyesmikkel biztatta a pécsie­ket és az újságírót: Tizenöt új Skoda buszt kap a mecsek- aljai város. 1975-ben kezdik építeni, 1976-ban átadják az új pécsi Volán távolsági pá­lyaudvart. (Hol vannak már azok a Skoda buszok? No és a távol­sági autóbusz-pályaudvar is felépült — 1982 nyarán.) Június nyolcadikán a leren­dezés: „Kibújt a földből az új városi sportcsarnok”. (Azóta már számos nemzet­közi és hazai élvonalbeli sportverseny, tömegsport és kulturális rendezvény részesei lehettünk a pécsi sportcsar­nokban.) Július 2. „A pécsi Merkur- telepen megfordult már szinte valamennyi, Magyarországon létező személygépkocs'-tipus. Tavaly a Volga és a Warsza­wa volt a sláger. A Merkur forgalma azt mutatja: a gép­kocsi nem luxuscikk." (Változnak az idők . . .) Július 9.: „Milyen lesz az idei fürdőruha divat? Vissza­tért a bikini." (Kitartóan tartja magát. Sőt! Egyre többet hallani a nudiz­musról.) Július 30.: „Napirenden sze­repelt Orfű üdülőközponttá fejlesztése. (Azóta is napirenden van.) November 5.: Egyre kelen­dőbb a háztartási tüzelőolaj. 10 százalékkal nőtt iránta az igény, ugyanennyivel kevesebb szenet vásárolnak. (Hja kérem, tíz év nagy idő . . .) T. É.—K. Gy. tam a magamét. S mivel nagy tömeghez szólhatok, nagyobb a lehetősége annak, hogy hatni is tudok. — Hatás pedig — adásról adásra látjuk — van. — Rengetegen jönnek, akik szeretik a városukat de akiknek a lelkesedését eddig nem vet­ték igényibe. Ők most próbál­nak érvényt szerezni a város- szeretetüknek. S hogy közremű­ködhessenek a lakóhely értékei­nek védelmében, praktikus mód­ja ennek az, hogy létrehozzuk ezeknek az embereknek a szer­vezetét. A város is többet tehet, ha állandóan jelen van a visz- szajelrés, s ennek a legjobb formája az egyesület. — Városszépítő, vagy város-' védő? — Az előbbi fogalmat Szom­bathely használta már a múlt században, ez az elnevezés te­hát sokfelé a történelmi hagyó, mányokban gyökerezik. A „vá­rosvédő” fogalmat az én műso­rom hozta be a köztudatba, át­véve a görög mitológiából Pál. lasz Athéné jelzőjét. A kettő — érzésem szerint nem ugyanaz. Új városainkban, városrészeink­ben egyértelműen a szépítés az elsődleges, régi városainkban, városrészeinkben azonban a vé­désen van a hangsúly. Ennek megfelelően a Budapesten a közeli hetekben megalakuló egyesület is várhatóan a Buda­pesti Városvédő és Szépítő Egyesület nevet fogja kapni. So­kan vannak, akik dolgozni akar­nak a fővárosért, a főváros érté­keinek a megmentéséért meg­védéséért, ezeket kell összefog­nia az egyesületnek, lehetősé­get adva a szunnyadó energiák felszabadítására. — Mi lehet a jövője a moz­galomnak? . — Azt hiszem, országszerte megvan ez igény arra, hogy le­gyen egy ilyen mozgalom min­denütt. Csupán egy dolgot kell eldönteni a mozgalom 'kibonta­koztatása érdekében. Azt, hogy azok a vezetők, akik eddig ab­ban a hitben élték hogy egy- személyben el lehet dönteni mindent, hogyan fogadják a vá­rosvédő munkában jelentkező emberek segítségét: ellene vagy érte. Az lenne a jó, ha mi­nél több helyen ismernék fel, hogy a saját város ügye közös ügy és csak hasznos lehet, ha mindannyian együtt csinálják. Hársfai István A „Hőköm színpad” és a közönség is elégedait Karinthy Gőz című egyfelvo- násosában Maróti Gábor és Harsányi Gábor H arsányi Gábor elnök- helyettes kalimpáló, nyitott bundában ro­hant a rakodó kapuhoz, az­tán fel a színpadra és fél perc alatt döntött: — Az előszínpadon ját­szunk ! — Vagyis: a lefödött ze­nekari árok feletti területen. Két szakállas díszletmunkás ifjú behordta a bútorokat, majd szereppéldányt fogtak, és ettől kezdve ügyelőként hasznosították magukat. Har­sányi Gábor elnökhelyettes pedig az öltözőbe lépkedett és nemsokára kijött onnét, mint Harsányi művész úr. Ez történt csütörtökön este, Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központban, az ország egyik legtöbb nézőt befogadó színházában. Csü­törtökön este szeptember óta Pesten és másutt már félszáz alkalommal játszott a A színészek szövetkezete ELNÖKHELYETTES: HARSÁNYI GÁBOR legújabb példa: a Hőköm Színpad. Karinthy Frigyesre utaló névvel, Karinthy Frigyes dramaturgiáját és egyálta­lán; szellemét hordozó elő­adással. Előbb Hubay Mik­lós: Zsenik iskolája, majd Karinthy Frigyes Gőz című egyfelvonásosát mutatták be a sziporkázóan egyéni Har­sányi Gáborral a főszere­pekben és Maróti Gábor kor­rekt játékpartnersége meg­lett. Előadás végén aztán be­szélgettünk az új színházi formáról. A Hőköm Színpad ugyanis az első magyar- országi színész szövetkezet. A művészből ismét elnökhe- helyettessé vált Harsányi Gá­bor: — Augusztusban kaptunk zöld utat, s megalakult a 15 tagú szövetkezet. Elnök: Ka­rinthy Márton, aki ezt a két darabot is rendezte. De be­mutattunk egy 8 szereplős gyermekdarabot is, Fekete István: Vük című híres állat­regényéből. Új műsortervünk kész, némi változtatás után a minisztérium elfogadta. — A kis létszámú társulat nem jelenti-e a Grotowski- féle „Szegény színház” stílu­sát? — Ha a darab megéri, nem takarékoskodunk díszlet­tel, jelmezzel, propagandá­val. De ha lehet, olcsóbban is megoldjuk. Van főkönyve­lőnk, propagandistánk, szer­vezőnk, mindenki, aki égető­en szükséges. — A Hőköm Színpad rész­jegy alapján működik. Meny­nyi volt egy részjegy ára? — Ez hadd maradjon a szövetkezet belső adata, de évad végén nemcsak a rész­jegy, hanem a tevékenység mennyisége és minősége alapján is osztozunk. Egy fil­lér állami támogatás nincs, de eddig minden rendben megy! Akkor hát: gratulálunk, Hőköm Színpad. Földessy Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom