Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-06 / 64. szám

1983. március 6., vasárnap Dunántúli napló 5 Pécsről indult el Hatvan évvel ezelőtt halt meg Várad! Untai Biedermeier berendezés az 1850-es évekből a múzeumban Trinitárius kolostor volt Múzeum Kiscellben A magyar fővárosban 60 év­vel ezelőtt, 1923. március 5-én örökre lehunyta szemét Váradi (Véber) Antal költő, akit szo­ros kapcsolat fűzött Pécs váro­sához- özvegy édesanyjával 1859-ben költözött Pécsre. Itt ébredt fel benne az irodalom, a múlt, a történelem és a szín- ' ház iránti szeretete; innen in­dult el írói pályafutása is, „Beköltöztünk Pécsre. Nagy öröm volt ez nekem ez a köl­tözködés. Hát még a város? Pécs az ország leggyönyörűbb fekvésű városainak egyikp. A sziklás Mecsek oldalán van építve, mint egy szárazföldi Ná­poly. Fent gyönyörű erdők és szirtes magaslatok, alant zöld, mosolygó völgy és tündérszép vidék. Csaknem minden utcájá­ról a bércekre lehet látni, meg a völgybe alá." — írta idősebb korában visszaemlé­kezve: „Ifjúságom" című köny­vében. Az akkor még 5 éves kisfiú, először gyámjánál: Hillebrand Márton ügyvéd házában lakott a Ferenciek, a mai Sál I ái utca 48. szám alatt. Később édes­anyja, az akkori Mária, a mai Dé-rvné utca 29. szám alatt, kis családi házat vett. Abban töl­tötte későbbi gyermekéveit, on­nan járt a gimnáziumba ame­lyet 1863-tól 1871-ig látogatott. Édesanyja az egyik szobáját kosztosdiákoknak adta ki. Vá­radi Antal pedig havi 2 forin­tért leckeórákat adott egy pécsi boltos leányának. Hetedikes diák volt. amikor már az iskolai irodalmi kör al­jegyzőjévé választották. Életé­nek erre a döntő, nagy pillana­tára, később így emlékezett vissza: „Már a negyedik klasz- szisban ébredezett bennem a verselő képesség. Később, he­tedik osztályos koromban már az osztály poétája voltam. A nyolcadikban az irodalmi kör ifjúsági elnöke. Ehhez a ked­ves kis körhöz vannak kötve kezdő írói pályám minden ked. vés emlékei. Nekem valami templomszerű, ünnepélyes dolog volt az iro­dalmi kör ülése. Csak az ötö­dik osztálytól kezdve volt sza­bad belépni . . . Mikor a kör harmadik aljegyzőjének válasz­tott, azt képzeltem: vicispánná választottak. Első versemet is ebben az esztendőben fogadták el. Az volt a címe: „A hazasze­retethez". Annyira tetszett a vers, hogy az irodalmi kör év­könyvében első helyen nyomtat­ták ki. Micsoda büszkeség volt az!... Ebben a körben nyertem az első pályadíjakat. Nem volt sok nem volt nagy az összeg, egy­két arany mindössze is, de ne­kem kincs! Micsoda öröm volt, amikor a „Királygvilkosok" című történeti elbeszélésemmel meg­nyertem a pécsi nemzeti casi­no díját, meg a költői díjakat is sorban s túlboldoaan haza­felé sietve, édesanyámat a gyú. ródeszka előtt találtam, s oda­öntöttem azt a pár aranyat a hófehér deszkára. Édesanyám megcsókolt érte. Ennek az em­léke végig fog kísérni az éle­ten" — írta fiatal korára visz- szaemfékezve. Gimnazista korában versei már.a pécsi újságokban is meg­jelentek. Egyidőben írta német nyelvű cikkeit a „Fünfkirchner Zeitung"-nak és a magyar nyel­vű tudósításait a „Pécsi Lapok"- nak. A naptár 1870. október 12-ét mutatott amikor is Eöt­vös József közoktatásügyi mi­niszter Pécsre látogatott. A pé­csi cisztercita gimnázium névé. ben ki más üdvözölhette volna őt, mint a jól tanuló, irodalom- kedvelő Váradi Antal, üdvözlő­beszédével olyan nagy sikert aratott, hogy Eötvös József meg­ígérte neki, középiskolai tanul­mányainak befejezése után, tá­mogatni fogja. A miniszter be­tartotta Ígéretét, Váradi Antal bölcsészhallgató korában 200 forintos ösztöndíjat kapott. Pécs után Budapest -lett az otthona. A magyar fővárosban ismerkedett meg Reviczky Gyu­lával Vajda Jánossal, Pósa La­jossal és más írókkal. A ma­gyar „kőrengeteg”-ben, a „Fő­városi Lapok"-ban jelent meg „Én láttam őt" című verse, amellyel Pesten befutott. Egy­másután jelentek meg verses­kötetei, Váradi Antal mégis a színpaddal jegyezte el magát. Huszonkét éves volt, amikor „Iskariót" című drámájával si­kert aratott az ország főváro­sában. Az Akadémia pályáza­tán pedig dicséretet kapott. Maga Szigligeti Írta róla a re­cenziót az ,,Életképek”-ben. A Nemzeti Színházban 1876. szep­tember 22-én volt a premier, amely egyszerre ismertté tette Váradi Antal nevét. Az Aka­démia négy pályázaton jutal­mazta munkáit első díjjal. 1876-ban a Színészed Tano­dán a költészettan és esztétika tanára, majd később igazgató­ja lett. Ettől kezdve pályája egyre emelkedő tendenciát mu­tatott. A Petőfi, majd a Kisfa­ludy Társaság választotta taq- jává, majd a Nemzeti Színház dramaturgjává nevezték ki. A legnagyobb kitüntetés 1898-ban érte, amikor is az Országos Színművészeti Akadémia igaz­gatója lett. Többek között Csor- tos Gyula is Váradi Antal jó­szívének köszönhette hogy a színészi pályára léphetett, hogy fölvették az Akadémiára. Vá­radi Antal írt tankönyveket, jel­meztant, szavalókönyvet, köité- szettant és esztétikát is. De ju­tott ideje arra is, hoqy lefor­dítsa a „Faust” második részét is. Váradi Antal emlékét Pé­csett ma már csak az utca jel­zi amely a Sallai utcát össze­köti a Rákóczi úttal, és egy em'éktábla a Nagy Lajos Gim­názium falán, amely pécsi di­ákkorának emlékét örökíti meg... Pusztai József Valaha kolostor és templom volt a mai Kiscelli Múzeum. Az óbudai várúrnő, Zichy Péterné született Bercsényi Zsuzsanna tett alapítványt a kolostor és templom felépítésére a trinitá- rius rend számára. Az időközben kitört nagy pestisjárvány azonban késleltet­te a jótékony terv megvalósítá­sát. Csak 1743-ban bízhatták meg a bécsi építészt, Johann Eintzenhoffert a tervek elkészí­tésével. A következő évben megkezdődtek az alapozási és a kútásási munkálatok, amelyet az osztrák tervező távozása után Mayrhoffer Adóm építő­mester, majd pedig Schaden Já­nos Mihály folytatott. Előbb a kolostor nyugati szár­nya készült el. és az első szer­zetesek 1748-ban be is költöz­tek- A templomépület alapkö­vét 1747-ben rakták le. és tizen­egy esztendő múltán már állt a trinitárius templom. Az építkezés tényleges tör­ténetét csupán 1753-ig jegyezte a rend protocolluma. A kolos­torépületet valószínűleg csak a templom elkészülte, tehát vala­mikor az 1760 utáni időkben fejezték be véglegesen, a Zi­chy család hivatalos építészé­nek, Jäger János Henriknek a közreműködésével. II. József császár más szerze­tesrendekkel együtt a trinitá­rius rendet is feloszlatta 1782- ben. A kincstár vette át az épü. letet és a templomot- A császá­ri bizottság elárvereztette a rendház és a templom ingósá­gait, nagyrészük ismeretlen helyre és kezekbe került. Az épületet kincstári célokra, lak­tanyának, majd katonai kór­háznak használták A templo­mot négy részre osztva, emele. teket alakítottak ki. A tornyokat lebontották a homlokzatot át­építették. A templom freskóját is lemeszelték. így használták az 1900-as évekig­Schmidt Miksa vásárolta meg az épületet 1912-ben, és műbú- torraktórnak, műhelynek ren- deztette be az egykori kolostort és templomot. Némi átalakítás sokat is végeztetett rajta, üve­gezett kapuk kerültek fel, és mű­kőcímerek, a park körül pedig műkő kerítést építtetett. Schmidt Miksa halála után az épületet a fővárosra hagyta. A hajdani kolostort Flott Ágoston irányítása mellett 1939 és 1942 között átalakították múzeumi célokra, erről a főváros közgyű­lése döntött­Ide került a Stefánia úti pa­vilonból a Székesfővárosi Mú­zeum gyűjteménye, pontosab­ban annak újkori anyaga: met­szetek fényképek, grafikák, festmények, szobrok, tervrajzok, üveg- és porcelántárgyak, órák, térképek, könyvek és iparművé, szeti termékek, amelyek azóta is szépen szaporodnak. Itt látható mindmáig is Schmidt Miksa egykori gyűjte­ménye, valamint Lan Francom Elena 337 darabból álló buda­pesti látkép-gyűjteménye is, amelyet annak idején a város­történeti múzeum megalapozá­sára ajándékozott. A kolostor épülete és a templom a második világháború időszakában súlyos károkat szenvedett, több bombatalálat érte, tetőzetének jelentős része elpusztult, és más helyeken is károsodott. Az egykori temp­lomszárny falainak egy része romba dőlt, a megmaradt bol­tozatot pedig később bontják le. Csak a szentély-boltozat ma­radt meg. Elpusztult a temp­lomban található híres freskó is­Az épület tetőzetét először ideiglenesen állították helyre, majd 1955-ben Horler Miklós és Pfannl Egon terve alapján res­taurálták a megmenthető épü­letrészeket. Az építők a kolostor eredeti tömegét és formáját igyekeztek visszaállítani, ezért a II, József korabeli átépítése­ket is elbontatták. A volt trinitárius kolostor és templom ma várostörténeti mú­zeumként újjáépítve és megszé­pülve mutatja korabeli arcula­tát az idelátogatóknak. Szémann Béla A Kiscelli Múzeum udvara Léghajó­reneszánsz Újra itt a léghajók korszaba? A világ egyre több országából érkez­nek jelentések, hogy teherszállí­tásra — kedvező költsége miatt — ismét léghajókat állítanak be. Sőt, született olyan terv is, hogy lég­hajós taxikkal bonyolítsák le a forgalmat a francia főváros két méssze fekvő repülőtere között. A képünkön látható Cyclo-Crane nevű léghajó az Egyesült Államok Ore­gon államában épült, s körülbe­lül két tonnás terhet képes elvin­ni. Lehet, hogy néhány év múlva az utasok sem a repülőtérre, ha­nem a léghajó-kikötőbe fognak igyekezni? Miért nem szereti a paradicsom a piros színt? Minden embernek van ked­venc színe. Egyes növények azonban még kifejezettebben részesítenek előnyben bizonyos színárnyalatokat: a Pisai Egye­tem mezőgazdasági intézetében működő tudósok 1966 óta foly­tatott vizsgálataik során arra a megállapításra jutottak, hogy színes melegházak révén a nö­vények növekedése pozitívan be­folyásolható, és ezáltal a termés fokozható- A paradicsom pél­dául különösen szereti a sárga színt — ennek hatására a ter­més 30%-kal nő, míg a pirosat ki nem állhatja, — a piros szín befolyására lassabban növek­szik a szokásosnál. A padlizsán is kedveli a sárgát, míg a zöld­paprika az ibolyakéket részesíti előnyben. A pisai biológusok vizsgálatai biztos felméréseken alapulnak: a fény köztudottan nem más mint elektromágne­ses sugárzás, amely például a rádióhulámokhoz hasonlítható. És ahogyan a rádiónál minden adóállomásnak saját hullám, hossza van, úgy a fényben is minden színnek egy bizonyos hullámhossza van­Kétséges képesség­vizsgálatok Világszerte divatossá vált a „tesztológia”, vagyis az olyan különleges fizikai és pszicholó­giai vizsgálat, amely az ember képességeit és személyiségének vonásait bizonyos próbák — idegen szóval: tesztek — alap­ján deríti fel. Kérdés mennyire bízhatunk az ilyen vizsgálatok eredményeiben? Több teszt együttesen szolgál bizonyos ké­pességek kimutatására- De ezek együtt sem nyújtanak ga­ranciát arra, hogy a tesztelt ember minden gyakorlati körül­mény közt megállja majd a he­lyét. Az egyik legnagyobb gond az, hogy a pszichológiai méré­sek — például az érzékelés, az emlékezés mérése, a különféle ingerek megkülönböztetése — belátható időn belül nem éri el a fizikai mérések pontosságát. A jó teszt a hozzáértő szak­ember kezében tehát hasznos eszköz. A teszt nem pótolja a pszichológust vagy az orvost, de bizonyos területeken többet nyújt a szokványos emberisme­retnél. A legegyszerűbb fizikai tesz­tek egyike annak megállapítá­sa hoqy valaki mennyire tud koncentrálni eay viszonylag eqy. szerű ügyességi feladat megol­dására, milyen biztonsággal és milyen gyorsan hajtja végre azt- A képen látható — akár házi­lag is könnyen elkészíthető — kis készülékben a képességvizs­gálaton átesőnek lehetőleg anélkül kell végigvezetnie a fémrudacskát a görbe vonalú kiváqásban, hogy hozzáérjen a fémlemezhez, mely esetben csengő szólal meg. A rés szűkí­tésével (vagy a rudacska átmé­rőjének növelésével) fokozato­san finomítani lehet a tesztet. Éles anya- nyelvünk Térjünk a tárgyra —, mondta elgyötörtén az alany. o Rossz az embernek egye­dül. Nincs, aki untassa. o Tekintettel a sikerre, az Iskolatelevízió számtani sorozatot indít. o, A viszontagság fordított szervezeti hovatartozás. o Feltűnési viszketegsége másokat késztet vakarózás­ra. o Attól, hogy szava van, még szűkölködhet gondo­latokban. o Egy bürokrata több nyug­tával dicséri a napot. o Naiv művész: „embert akarok faragni belőled"! o Ha hallgattál volna, itt maradtál volna. o Csak nem akar kihasz­nálni, háborodott fel a munkaidő. o A kancsal szem a lélek görbetükre. Kerekes László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom