Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-05 / 63. szám

1983. március 5., szombat Dunántúlt napló 13 Kodály Zoltán-emlékhongversenyt rendeztek tegnap este Pécsett a Liszt Teremben. Óvodások, isko­lások, gimnazisták, egyetemisták és felnőttek énekeltek a mester legszebb műveiből, a koncertet hangszerszólók és fúvószene tették színesebbé. Képünkön: az Épitők úti Alt. Iskola énekkara adja elő műsorát. Finn nyelvoktatás a Tanárképző Karon Finn nyelvet is oktatnak szep­tembertől a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem tanár­képző karán. Az egységes ta­nárképzés keretében induló el­ső évfolyam magyar szakos hallgatói a latint vagy a finnt választhatják az egyik kötelező stúdiumként. Az uralisztika egyébként is. nagy hangsúlyt kap majd a magyar szakosok­nál az első évben. A későbbi­ekben nyilván többen folytatni akarják a finn nyelvtanulást. Erre is lesz mód, természetesen a másodévesek számára már fakultatív alapon. S hogy a finn nyelvet minél többen megismer­jék, más karok és szakok hall­gatóit is szívesen látják a nyel­vi, nyelvészeti órákon. Az egyetem nagy segítséget kap a finn nyelv oktatásához, s általában a finn-ugrisztika mű­veléséhez a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségétől, amelynek kulturális titkára, Ulla Hauhia nemrégen Pécsett járt. A Kalevala legrégibb változatá­nak százötven éves jubileuma alkalmából rendezett finn—ma­gyar összejövetelre érkezett, de nagy figyelemmel tanulmá­nyozta az egységes tanárkép­zéssel kapcsolatos pécsi kísér­let terveit is. Az elkövetkező években minden valószínűség szerint ismét lesz finn nyelvi lektor a pécsi egyetemen. (Az első, Penttilő, a húszas évek­ben dolgozott itt.) Tárgyalások folynak oktatók, kutatók cseré­jéről és testvéregyetemi kap­csolatok létesítéséről is. H. J. Minden eddiginél gazdagabb prngram FIN '83 Pécsett lesz az egyik központi rendezvény Tizenhétszer rendezték meg eddig a forradalmi ifjúsági na­pokat. Az idei 18.-ról, a FIN '83 rendezvényeiről tegnap dél­előtt Budapesten a KISZ Köz­ponti Bizottsága székházában tájékoztatták a sajtó képvise­lőit. Ezen a tájékoztatón mutat­ták be a FIN ’83 hivatalos pla­kátját, valamint azt a három plakátot is, amelyek külön-kü- lön állítanak emléket nagy tör­ténelmi évfordulóinknak: 1848— 49-nek, 1919-nek és 1945-nek. A sajtótájékoztató kezdetén Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottsága agitációs és propa­ganda osztályának vezetője foglalta össze a FIN hagyomá­nyos rendezvénysorozatának eszmei-politikai tartalmát, e történelmi sorsfordulók közös és a mai magyar ifjúsághoz szóló tanulságát: a magyar ifjúság a nemzeti sorsfordulók idején a társadalmi haladásért folyó harcok, a szellemi megújulás cselekvő részese volt. A ma for­radalmi ifjúságával szemben 1983-ban is ezek az alapvető követelmények állíthatók: kész­ség a szellemi megújulásra a változó körülmények között, ál­dozatkészség, kockázatvállalás, a jövőbe vetett hit, a haladó történelmi múlt és a jelen együttes vállalása. Ennek figye­lembevételével a KISZ politikai célja szerint a FIN '83 talán minden korábbinál gazdagabb rendezvénysorozata az ifjúság történelmi és nemzeti tudatá­nak erősítését, mélyítését szol­gálja. A FIN idei programjairól igen vaskos forgatókönyv készült, amelyből a sajtótájékoztatón csak a központi rendezvénye­ket emelte ki külön Ernőd Pé­ter, illetve Lengyel Sándor, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára. A többi kisebb, helyi, intézményi, alapszervezeti ren­dezvény azonban nem kevésbé jelentős az ifjúsági mozgalom számára, s szervesen kapcso­lódnak a központi rendezvé­nyekhez. A három nagy évforduló köz­ponti ifjúsági ünnepi rendezvé­nyei közül kettőnek Budapes­ten, egynek Pécsett lesz az or­szágos megnyitója. Ezekről az ünnepségekről a Magyar Tele­vízió is kellő részletességgel tudósít majd. 1848. március 15- nek emlékünnepsége hagyomá­nyosan Budapesten zajlik majd: koszorúzás lesz a Petőfi-szobor. nál a Március 15. téren, majd ezt követően ifjúsági nagygyű­lés és látványos kulturális mű­sor a Múzeumkertben. A Ta­nácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Pécsett rendezik a megemlékezés ors'zágos nyitó­ünnepségét. A program már március 19-én elkezdődik a pé­csi Ifjúsági Házban amatőr együttesek kulturális bemutató­jával, ifjúsági és diákfórummal, folytatódik vasárnap tömeg­sport-rendezvényekkel, nemze­déki találkozókkal. Március 21. én este fáklyás felvonulás lesz: a város több pontjáról induló csoportok a Köztársaság téren gyűlnek össze 19 órakor a ko- szorúzási ünnepségre. Húsz óra­kor a pécsi Városi Sportcsar­nokban ünnepi nagygyűlés lesz. Ugyancsak színpompás ün­nepséget tervez április 4-re a Budapesti KISZ-Bizottság. Az egész napos program a gellért­hegyi Jubileumi parkban zajlik majd: a délelőtti ifjúsági nagy­gyűlést követően számtalan lát­ványos, mozgalmas kulturális bemutató várja a budapesti fiatalokat. Német nemzetiségi kiállítások Geresdlakon tanácskoztak tegnap a német anyonyelvoktatási bizottság tagjai. Sortok - selyemből A szabadidő-ruházati cikkek iránt egyre növekszik a kereslet, az utóbbi esztendőkben külön divatja is lett a sportos, kényel­mes öltözékeknek. A Magyar Selyemipar Vállalatnál évente több százezer négyzetméter olyan anyagot gyártanak, amelyekből a konfekcióipar különböző sza­badidő ruhákat készít. Az idén azonban megpróbálnak saját maguk is konfekcionált termék­kel betörni a szabadidő-ruháza­ti iiiacra. A vállalat szentgott­hárdi üzemében, ahol egyebek közt nyakkendőket, és különbö­ző női kendőket, sálakat készí­tenek, az idén megkezdték a sortok varrását is. Az üzem eh­hez megfelelő gépekkel és mun­kaerővel rendelkezik. A divatos nadrágok többféle méretben, férfiak és nők számára egyaránt készülnek, változatos színekben. Az alapanyag természetesen a Magyar Selyemipar Vállalat sa­ját, fényes felületű selyemszöve­te. A belkereskedelem számára az idén a divatos fazonú sor­tokból 40 ezret szállítanak. Anyanyelvoktatás Gerosdiakon és Hímesházán Megélénkült a kulturális ön- tevékenység német nemzetiség lakta fakóinkban a mohácsi já­rás területén, és számos biztató törekvés tapasztalható az anya. nyelvoktatás területén is. Ezek voltak annak az egész napos programnak megállapításai, amit Geresdlakon, Hímesházán és Szűrben rendezett tegnap a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének anyanyelvoktatási bizottsága a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályával és a mo­hácsi járás vezetőivel- A szö­vetség titkára, Klotz Miklós mel­lett a tegnapi tanácskozásra el. jöttek az anyanyelvoktatási bi­zottság tagjai Baranyából Tol­nából, Vas, Győr-Sopron, Fejér és Bács-Kiskun megyéből is. Geresdlakon iskolai órán és óvodai foglalkozáson láthatták, Küldöttgyűlésen adtak számot az elmúlt esztendő munkájáról a Baranya megyei ipari szövet­kezetek- Mérsékelt ütemű fej­lődés jellemezte a Baranya megyei ipari szövetkezetek gaz­dálkodását — kezdte beszámo­lóját Haasz József, a KISZÖV elnöke. Az ipari ágazatba sorolt szö­vetkezetek a tavalyi évhez ké­pest 5,4 százalékkal többet tér. meltek, gazdagabb volt az ál­taluk gyártott termékek kínálata a hazai piacökon. ugyanakkor a külgazdasági tényezők miatt kevesebb áru jutott el a kül­piacokra. A megszokottól kisebb volt a tőkés partnerek érdek­lődése a Pécsi Faipari Szövet­kezet és a Pécsi Cipőipari Szö­vetkezet gyártmányai iránt. Az eddig kedvelt bútorok a hazai alapanyagárak és a viszonylag magas önköltség következtében a tőkés piacon versenyképtelen­né váltak A Cipőipari Szövet­kezetnél a termelésszervezési nehézségek miatt jelentkeztek az értékesítési gondok. A megyei ipari szövetkezetek küldöttgyűlése Jó évet zárt a Mohácsi Ru­házati Szövetkezet, a tervhez képest túlteljesítette tőkés ex­portját, a Kesztyű és Bőrdíszmű­ipari-Szövetkezet pedig növelte a tőkés bérmunka-megrendelé- sékből eredő bevételét­örvendetes hogy a szövetke­zetek importkivóltó tevékenysége — ami a dollármegtakarítást szolgálja —1 jelentősen nőtt. A sellyei AGROKÉMIA növényvé­dőszereivel, a kerti gépeket, és hidraulikus elemeket gyártó Va­sas Ipari Szövetkezet, valamint a Háziipari Szövetkezet import- kiváltó munkája figyelemre mél­tó. Bővült a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások köre — a VILLGÉP növelte a híradástech. nikai készülékek és elektromos háztartási gépek javításának arányát de visszafogja munká­jukat az alkatrészellátás bizony­talansága. Mérséklődött az ér­deklődés a Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet tevé­kenysége iránt és gondokkal küzd a FÉNYSZÖV is. Alap- anyaghiány miatt csak részben tudnak eleget tenni az igények­nek. Az építőipari szövetkezetek elsősorban a lakások karbantar. tására, a felújításra összponto­sították erejüket, de ezzel egy­idejűleg 102 lakást is építettek- Nem tudta teljesíteni tervét a Mohácsi és a Pécsváradi Építő­ipari Szövetkezet. Okként a lét­számcsökkenést és a szervezet­lenséget említik. Sikeres évet zártak a pécsi, a siklósi építők és az ÉLISZ. A Baranya megyei ipari szö­vetkezetek az elmúlt esztendő­ben 200 millió forint nyereséget könyvelhetnek el Ez valamivel kevesebb, mint a bázis időszak­ban de veszteséges, alaphiá­nyos szövetkezet nem volt. Al­kalmazkodni tudtak az adott gazdasági körülményekhez és szabályozókhoz, és összességé­ben eredményes évet zártak — hangsúlyozta elnöki beszámoló­jában Haasz József, majd szólt az 1983-as esztendő terveiről- Továbbra is elsődleges felada­tuknak tekintik a tőkés export növelését, az importkiváltó te­vékenység szorgalmazását, vala­mint a szolgáltatás minőségének és színvonalának növelését. A 21 ipari szövetkezetét kép­viselő küldöttek a beszámolót elfogadták és tudomásul vették a Vasas Ipari Szövetkezet kol­lektívájából alakult szabad­szentkirályi Fémipari Kisszövet, kezet megalakulását és csatla­kozását a megyei szövetséghez. E. K. hogy kiegyensúlyozott körülmé­nyek között, nagy körültekintés, sei zajlik a legkisebbek köré­ben a német nyelvoktatás. A 127 fős iskolában 6 nemzetiségi csoportot hoztak létre, a me­gyei oktatásügy hozzájárulásá­val kis létszámú tanulócsoporto­kat is Itt nemzetiségi származá­sú és magyar gyerekek együtt tanulják a németet. Tanköny­veik sajnos igen gyengék, nem felelnek meg a gyerekek élet­korának. Óvodai foglalkozást láttak a német anyanyelvi bi- zottsáq tagjai Hímesházán is­E körben nyílt alkalom arra tegnap, hogy Karig Zsuzsanna, a német anyanyelvoktatási bi­zottság titkára ismertesse a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének kö­zelgő kongresszusa elé kerülő jelentéstervezetet. Ezt a bizott­ság tagjai kiegészítik tapasz­talataikkal, és így óvodától a főiskoláig egyetemig egységes nyelvoktatási koncepciót dol­gozhatnak ki. Megbecsüléssel szóltak a mo­hácsi járás vezetői, így Németh Elemér, a járási hivatal elnöke a terület lakosainak 40 százalé­kát kitevő német és délszláv nemzetiségről. Képviselőik eb­ben az arányban vannak jelen a közigazgatásiban és a gazda, sági egységek, elsősorban ter­melőszövetkezetek élén is. A geresdlaki könyvtárban és az egykori szűri iskolában régi viseletekből, használati tárgyak­ból rendeztek kiállítást a peda­gógusok. Jelentős fejlődés zaj­lott le Hímesházán is nyelvok­tatás területén az elmúlt tizenöt évben- A két éve megnyílt hí- mesházi művelődési ház moz­gásba hozta a környék kulturális életét. Geresdlakról és a kör­nyék kis falvaibái is látogatják rendezvényeiket, melyek közül leqnagyobb sikert a baranyai falvakból ideérkező nemzetiségi együttesek aratják. G. O. FILMJEGYZET Adj, király, katonát! Ilyen című filmet nem játsza­nak, csak olyant, hogy Adj ki­rály katonát. Engem még arra tanítottak, hogy ily szerkezetű mondatokba szükségeltetik egy vessző, s merthogy felszólító a mondat, a végére egy felkiál­tójel. Magyarul tehát így íran­dó az új magyar film címe: Adj, király, katonát! Legyünk-e oly igényesek, hogy egy a mai magyar való­sággal foglalkozó filmtől szá­mon kérjük a mai magyar va­lóság egyik szegletét, a helyes­írást is? Merthogy az is hozzá­tartozik! S ha már egy három­szavas magyar mondatban két helyesírási hiba található, nem kell-e elgondolkodnunk azon, hogy tán más hibák is fellel­hetők e filmben? A magyar dokumentalista is­kola néven ismert csoportosu­lás kiharcolt magának egy ön­álló stúdiót, a Társulást, ami máris ontja a filmeket. Az Adj, rály, katonát! című filmet Kar­dos István írta, s rendezte Er­dős Pál: felvonultatva a neve­zett iskola valamennyi eszköz- és közhelytárát. Hőse fiatal lány, kit kiskorá­ban állami gondozásba adott az anyja, majd nevelőszülők­höz került, akik azonban a film kezdetére elhalóloznak. Hős­nőnk egy vidéki nádüzemben emelgeti a kévéket, mígnem társnőivel levelet ír a lőrinci fonónak, hogy mennének Bu­dapestre, szövőnőnek. Egy túl­táplált KISZ-es „megy le” hoz­zájuk, tájékoztatni őket, aztán ők bumliznak fel Pestre, beáll­nak a gyárba, s befekszenek a munkásszállásra. Tizenhatodik évüket betöltve háromműszakozhatnak, de mindamellett a korcsmában nem akarnak nekik szeszes italt adni. Hősnőnk megkeresi any­ját, akinek elmondja, hogy nem látja szépnek, s hogy miért ad­ta lelencbe, aztán megismerke­dik egy furcsa bajszú sráccal, aki a cirkusz csillogó világával hitegeti, majd lefekteti egy cir­kuszos lakókocsiban. A furcsa- bajszú a lány szemére hányja, hogy még szűz volt. A főhősnő ezután segédkezik egyik barát­nője szülésénél, akire a fájdal­mak egy Fradi-jégkorongmecs- csen jönnek rá, merthogy a iro­dista hokisok is hozzátartoztak a nagy magyar valósághoz. Hősnőnk a továbbiakban ta­lálkozik egy maszek autószere­lő jóképű fiával, terhes lesz tő­le, de a fiú alkalmi délszláv kamionos seftelő haverja meg­erőszakolja, ezért hősnőnk el­megy abortuszra, szakít a fiú­val, magához veszi barátnője kislányát, aki viszont visszave­szi tőle. Hősnőnk sír. . . A Társulás Filmstúdió esz­köztárának megfelelően mind­ezt úgy látjuk, mint eredeti dokumen^umfelvételeket, ami annyiban különbözik a valódi dokumentumfilmektől, hogy ez esetben kevésbé látható, s alig hallható a film. Ez érthe­tő is, hiszen a valódi doku­mentumfilmmel ellentétben egy megrendezett, ismételhető felvételnél bajosan lehetne jó kép- és hangfelvételt készíte­ni. (?) A sokat emlegetett állator­vosi ló mintájára megszületett az Adj, király, katonát!— úgy is mint a magyar dokumenta­lista iskola csődjének gyűjte­ményes kiadása. A film a XV. magyar játékfilmszémlén a KISZ különdíjában részesült. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom