Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-02 / 60. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL évfolyam, 60. szám 1983. március 2., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Üzenetek az OKP kongresszusához (2. oldal) Házépítés magánerőből <3. oldal) A német konyha izei a Pannónia étteremben (Tudósítás az 5. oldalon) Korszerűbb bérpolitikát! Rugalmasan igazodni a változó igényekhez Rekordévet zárt Baranya élelmiszergazdasága Az előrelépés útja a piac- képesség javítása A takarékosság tartós feladat Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalása a tanácskozáson V annak, akik úgy tartják, hogy az új bérszabályozás elvének és gyakorlati előírásainak okos alkalmazásával minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílik a magasabb, a jobb munkateljesítmények honorálására. Hozzáteszik még azt is, ha valaki nem hajlandó a jobb munkára, akkor legcélszerűbb, ha mihamarabb maga néz valami új munkahely után. A munkáltatóknak ugyanis aligha érdekük, hogy a kényeimeskedő embereket is pénzeljék. Mások ennél óvatosabbak, vagy inkább kifejezetten pesz- szimisták, mondván: a mai gazdasági körülmények közepette a bérezésre felhasználható szűkös pénzek miatt továbbra sincs lehetőség a valóságos teljesítmények anyagi elismerésére. Sőt: szerintük ismét a létszámhigítás veszélyével fenyeget a bérszabályozás új módszere, ez pedig aliqha kedvez a munkafegyelem szigorításának. A vállalatok ugyanis ismét alacsony bérű. de lényegében felesleges embereket vesznek majd fel, hogv a bér- színvonal növekedését visszafogják. Lehetne méa folytatni az ellenkező előjelű véleményeket, jelezvén, hogv koránt sincs egyetértés az új bér- és keresetszabályozós megítélésében. Ezért remélhető. hoov az ÁBMH (Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal) elnöke által aláírt — és a közelmúltban a hivatalos lapokban megjelent — irányelvek mégis hozzájárulnak oz eddiginél ösztönzőbb, egyszersmind inazságosabb vállalati bérpolitika kialakításához. Nézzük mindjárt az imént említett létszámhigítás állítólagos veszélyét! Érdekes módon, az érdekelt vállalati vezetők sokkal gyorsabban észrevették ennek lehetőségét, mint a szabályozásnak azt a sajátosságát, hogy erőteljesen ösztönöz a létszám csökkentésére. Ugyanis az ily módon felszabaduló bértömeg meghatározott — és nem jelentéktelen — hányadát közvetlen, adómentes bérszínvonal-emelésre lehet felhasználni. Az ABMH irányelve szerint ezért voltaképpen nem kifizetődő a létszám „higítása". Az irányelvek egész szelleméből következik, hogy ésszerűbb és igazságosabb vállalati bérpolitika kialakítására kell mindenütt törekedni. Nem vitás: ennek meg kell teremteni az anyagi alapjait is. Az sem vitás, hogy az idén sem lesz erre több pénz — úgy „központilag” —, mint tavaly. Csak az a nagy kérdés, hogy például a múlt évi pénzt meg a sok évvel ezelőtti pénzösszegeket mennyire ésszerűen és igazságosan használták fel a munkáltatók? Vajon nem kell-e felülvizsgálni — éppen a belső érdekeltségi rendszer hatékonysága érdekében — a belső kereseti arányokat? Például a mozgó bérrészek megszokott felhasználási rendjét. A prémium, ugye, egyre inkább afféle fizetéskiegészítés. Vannak például intézmények, munkahelyek, ahol bevett gyakorlat, „szerzett jog” a „garantált prémium”. Nincs semmi teljesítménytöbblet, nincs semmi külön elismerésre méltó produkció, ám a garantált prémium kifizetődő, hisz' azért „garantált". Az ÁBMH-irány- elvek határozottan állást foglalnak amellett, hogy a prémium — magyarul: a jutalom — csakis a külön teljesítményekért, a valóban jutalommal honorálandó egyéni, vagy csoportos teljesítményekért adható. S nem sok kis apró összegre szétporciózva, hanem szakítva az egyenlősdi gyakorlatával. A kis összegű jutalom — nem jutalom, ösztönző hatása gyakorlatilag érzékelhetetlen és értékelhetetlen. Mint ahogy annak a „bérfizetési" gyakorlatnak sincs ösztönző hatása, amikor év végén, a meglévő bértartalékokat minden különösebb teljesítménykövetelmény nélkül osztják ki, csak azért, nehogy megmaradjon a pénz. Tagadhatatlan: van ennek némi szociálpolitikai színezete is. Csakhogy a bér — nem szociálpolitikai eszköz. A teljesítményért, a végzett munkáért jár. Következésképpen sokkal célszerűbb eljárás a bérmaradványokat részesedési alapként tartalékolni, vagy a részesedési alpp terhére — az éves eredmények ismeretében, s megint csak a teljesítmények arányában — év végi részesedésként kifizetni. A z ÁBMH sok jó tanácsot ad még a munkáltatónak, a saját, jól felfogott érdeküket szolgálva. A többi között aláhúzza: a vgmk-k (vállalati gazdasági munka- közösségek) nem a túlóra csökkentésének eszközei! Alapvetően hibás az a vállalatgazdálkodási felfogás, amely szerint a vgmk arra való, hogy — az egyébként csak túlórázással elérhető — teljesitménybő- vitést tegye lehetővé, Ezért is hangsúlyozzák az irányelvek: „A vállalati gazdasági munka- közösségben való tevékenységet csak azoknak célszerű lehetővé tenni, akik munkaköri kötelezettségeiket kifogástalanul teljesítik a törvényes munkaidő alatt”... Továbbá: e munkacsoportokat ............a rend elkezésükre bocsátott eszközök használatáért megfelelő térítés fizetésére kell kötelezni, mert ez alapvetően befolyásolja az ott képződő személyes jövedelmeket". Csak a mai bérezési gyakorlat néhány elemét tekintettük át az ÁBMH irányelvei kapcsán. De az eddig elmondottakból is egyértelműen kiderül, hogy még az idei, valóban korlátozott mértékű, 3,5—3,8 százalékos bérfejlesztési lehetőség is módot nyújt a korábbinál ésszerűbb és ösztönzőbb vállalati bérpolitika kialakítására, a munka szerinti elosztás követelményének következetesebb érvényesítésére. Vállalva az ezzel járó konfliktusokat. hiszen ez is a vállalatok jól felfogott érdeke. Vértes Csaba Tegnap Pécsre érkezett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy megbeszélést folytasson Baranya megye párt- és állami vezetőivel a megye és az ország időszerű élelmiszergazdasági kérdéseiről. A kora délutáni órákban részt vett a megyei gazdaságpolitikai tanácskozáson, az Építők szállójának nagytermében. A tanácskozást Lukács János, a Baranya megye Pártbizottság első titkára nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke. Baranya élelmiszergazdaságának 1982. évi eredményeit és 1983. évi feladatait dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese ismertette. Baranya agrárágazata eddig ismert legjobb évét zárta - mondotta. - Az ágazat termelési értéke 22,8 milliárd fo- int, 9,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A nyereség 10,1 milliárd forint. Ez 10 százalékos mértékben nőtt. A megye tsz-ei 30 százalékkal növelték nyereségüket, az állami gazdaságoknál, az élelmi- szeripari vállalatoknál és fagazdaságnál viszont csökkent valamelyest. Búzából országos első. kukoricából második-harmadik lett a megye. Kedvezően alakultak az állattenyésztés eredményei. Az 1983. évi üzemi tervek szerint a tavalyi magas termelést túl kívánják szárnyalni a gazdaságok. Az őszi vetések szépek, a mélyszántást mindenütt elvégezték. Ha a technikai-műszaki háttér is az igényeknek megfelelően alakul, Baranya a tavalyinál is több gabonát és húst képes előállítani. A megye súlyos gondja, hogy o jelenlegi tárolókapacitás nem tudja befogadni a többlettermést. Üj tárolók építésére van szükség, s oz ezzel kapcsolatos fejlesztésekben Baranya számit a minisztérium támogatására. A tanácskozás vitájában Wilhelm Ferenc dunaszekcsői tsz-elnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi termelői árak nyereségtartalma nem bírja el a tá- rolóépités üzemi finanszírozását. Bírálta a tehergépkocsik túlfogyasztásával kapcsolatos büntetések bürokratikus voná(Folytatás oz 5. oldalon) Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások Stefan Andrei román külügyminiszter, aki Púja Frigyes külügyminiszter vendégeként hivatalos , baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, ked- ken megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ezt követően a Külügyminisztériumban folytatódtak a hivatalos magyar—román külügyminiszteri tárgyalások. A román diplomácia vezetője délután Herendre látogatott, ahol megtekintette a porcelángyár múzeumát. Stefan Andrei hivatalos prog, romjának következő állomása a Fejér megyei Kápolnásnyék volt: itt a Vörösmarty Termelő- szövetkezet tevékenységéről kapott tájékoztatástKorom Mihály Olaszországba utazott Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével kedden párt- küldöttség utazott Milanóba, ahol részt vesz az OKP március 2-ón kezdődő XVI. kongresszusán. A delegáció tagja Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Lemondott az izraeli katonai hírszerzés főnöke Kedden lemondott az izraeli katonai hírszerzés főnöke, Je- hosua Szögi tábornok. Egyike volt azoknak, akiket az Izraeli Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett vizsgálóbizottság felelősnek ítélt a tavaly szeptemberben rendezett bejrúti vérfürdőért. A Szobra és Satila palesztin menekülttáborban legyilkolt százak sorsáért tudvalevőleg Ariel Saront minősítette a bizottság izraeli részről a legvét- kesebbnek. Saronnak csak a hadügyminiszterségről kelleti lemondania, de tagja maradhatott tárcanélküli miniszteri beosztásban két fontos kormánybizottságnak. Boda József autószerelő mór üzemelteti autóvillamossági szerelőműhelyét abban az ötrészes szolgáltató tömbben, omelyik a közel 500 gépkocsit befogadó garózsvóros mellett épült Lvov-Kertvá rosban- Rajta kívül autószerelő, karosszérialakatos, fényező és autómosó fog itt dolgozni. Boda József a hagyományos szolgáltatások mellett autóvillamossági berendezések felújitásóval, és alkatrészek gyártásával is (oglolkozik. Fotó: Proksza László
