Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-26 / 84. szám

1983. március 26., szombat Dunántúlt Tlaplö 13 Orvosnemzedékek tiszteletadása az Akadémián (Kiküldött munkatársunk te- lexjelentése) Orvosnemzedékek siettek tegnap délután Pesten, az Aka­démia első emeleti felolvasó­termébe, Romhányi György professzor sok egyetemi évjá­ratból származó tanítványai és — kollégái is. Mire Hutás Im­re egészségügyi miniszterhe­lyettes és Szentágothai János, az Akadémai elnöke elfoglalta helyét, a felolvasótermet és fo­lyosóját megtöltötte a tisztel'et- ből-szeretettel a tárgy iránti érdeklődéssel összegyűlt hall­gatóság. Ritkán van példa ar­ra, hogy ki kell nyitni a szom­szédos képterem ajtaját, de most kinyitották, s Romhányi professzor, a POTE egyetemi tanára megkezdte akadémiai székfoglaló előadását Topo- optikai reakciók és szerepük a biológiai ultrastruktúra-kuta- tásban címmel. Romhányi pro­fesszor a polarizációs technika segítségével olyan módszereket talált, amelyekkel az élő anyag szerkezetének molekuláris szin­tű szerveződéséről, felépítésé­ről adott új felvilágosításokat. Mint morphológus nem állt meg az egyszerű mikroszkópos vizsgálat módszereinél, hanem például különböző festési tech­nikákkal és más új módszerek­kel, a fénytörésváltozásnak mikroszkópon való rögzítésével és észlelésével kutatta a mole­kulák felépítését, szerkezeti rendeződését. A világviszony­latban új eredményeket kor­szerű módszerekkel is igazolta. Ennek a rég elkezdett munká­nak életműrangú kiteljesedése volt a rövid szemléletes elő­adás, mind a szoros értelem­ben vett orvosi szak, mind a más szakterületen működő or­voshallgatóság számára. Sőt pesti orvosegyetemisták is el­jöttek a ritka előadásra. A vastapssal jutalmazott székfoglaló utón — ritka idő­egyezés folytán — Petri Gábor szegedi professzor tartotta ugyancsak nagy sikerű és nagy jelentőségű székfoglalóját A sebészet biztonsága címmel. Petri professzor, az Akadémia orvostudományi osztályának elnöke és ebben a minőségé­ben nyilatkozott lapunknak a pécsi orvostudomány rangjáról. — Mint a pécsi orvosegye­tem volt hallgatója, sőt né­hány hónapon át tanára büsz­ke vagyok a pécsi tudományos életre. Engem is ott oltottak be a tudomány szeretetével. Mind a pécsi tudományos élet nagy termése, mind e termés megbecsülése azt mutatja, hogy egy viszonylag kis orvos- egyetem méreteihez képest rendkívül nagyot produkált. Ennek alapján olyan iskolák alakultak ott, amelyek megha­tározói a magyar tudományos életnek. Földessy Dénes Hétfőn városi televíziós adás Hétfőn, 19 órai kezdettel ismét je­lentkezik a városi televízió a Lvov- Kertváros, Varsány utcai nagyközös­ségi antennarendszerével összekötte­tésben álló lakásokban. A Magyar Televízió Pécsi Stúdiójának kábel­televíziós kísérlete ezúttal is a Ne­velési Központból, s az itt dolgozó szakemberek segítségével jelentkezik élőben. A korábbiaknak megfelelő­en a vevőkészülékeken 18.40-től ve­hető a beállító ábra. A 19 órai adás­kezdést követően a következő főbb műsorokra számíthatnak a nézők: Hírek; sport; meteorológia; orvosi tanácsadás; esti mese; kulturális panoráma; A mi világunk (fiatalok műsora); a turizmus kedvelőinek; Hogyan segítsek gyermekemnek a matematikatanulásban?; beszélge­tés az áruellátásról; a Volán illeté­kesei válaszolnak a nézők kérdései­re; konténeres telefonközpont Kert­városban; magántaxi — 29-359; ani­mációs film; 04—05—07 (rendőrség rovata) ; szórakoztató műsor. A kábeltelevíziós kísérleti csoport kéri a nézőket, hogy az esetleges kép- és hangminőségi hibák esetén a készülékek finombeállitójával kísé­reljék meg a vétel javítását. Az adásidő alatt a műsor szerkesztői ügyeletet tartanak a 24-540-es tele­fonszámon, amelyen a stúdió ven­dégei számára tehetik fel kérdései­ket a nézők. Nekem szülőhazám 99 Lassanként lezajlanak a Magyar Honvédelmi Szö­vetség és a Kommunista Ifjúsági Szövetség közös vetélkedősorozatának vá­rosi, járási döntői. Tegnap Pécsett, az MHSZ megyei szervezetének székházá­ban volt a városi döntő, Szigetvárott pedig városi­járási döntőt tartottak. E vetélkedők legjobbjai április 16-án a megyei ver­seny résztvevői lesznek. A Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megyék legjobbjai­nak területi döntőjére má­jus 7-én kerül sor. E terü­leti döntőre 4—4 általános iskolásból, középiskolás­ból, határőrből, katonából és felnőttből álló csapat készül fel. Erős profiltisztítás, új termékek Fellendülőben a műanyag-feldolgozás Mérlegzáró közgyűlés a Baranya megyei Háziipari Szövetkezetben A műanyagfeldolgozás fellendülőben a Baranya megyei Házi. ipari Szövetkezetben mindazok ellenére, hogy az alap­anyag-ellátást nehezen biztosítják. Csupán hazai gyártók­tól szerezhetnek be alapanyagokat, ami súlyos feladatot ró a csaknem 700 fős kollektívára. Mindezek ellenére szépen bizonyí­tott a pécsi székhelyű ipari szövetkezet az elmúlt esztendőben amint az kiderült a március 25-én megtartott mérlegzáró köz­gyűlésen. Tavaly az árbevétel 146 mil­lió forint volt, az ehhez kötődő nyereség 25 millió forint. Idén is hasonlóak a tervek, amelyek­nek a megvalósítása cseppet „Kócsag hadnagyról” - komolyan Inke László Madách- estje Mindig tudott más lenni Meglepetés, egyúttal mély, igaz érzelmek, szellemi örömök részese lehetett az, aki tegnap délután a Nevelési Központ­ban, vagy este az Ifjúsági Ház­ban meghallgatta Inke László Jászai-díjas érdemes művész önálló estjét. A meglepetést műsora témaválasztása, az örömöt előadása okozta. Az aradi származású szín­művész 1937 óta él Magyaror­szágon. Szülei ugyancsak szí­nészek, édesapja az arad—te­mesvári színház igazgatója, míg át nem jönnek. A főváros­ban telepszik le a család. Bátyja színésznek, ő orvosnak készül — az életben pontosan fordítva lett... Inke László ma az egyik legnépszerűbb és leg­többet foglalkoztatott magyar színművész. 1947-ben diplomá­zott az Akadémián, a pályát Debrecenben kezdte a Tragé­dia Adóm szerepében. Mis­kolc, Vidám Színház (Bp.), majd hat évad Szegeden; 1956- tál egy év a József Attila Szín­A MALÉV nyári menetrendje Szovjet-magyar közös járatok Szocsiba Francia Boeing 737-es gépek a MALÉV járatain (Munkatársunk telelonjelentése) Változatlan számú utastömeg, de változatosabb utazási lehe­tőségek! — ez jellemzi az idén a MALÉV-et. A Budapesti Ta­vaszi Fesztivál ’83 keretében tegnap délelőtt tartott sajtótá­jékoztatót — a BNV D-pavilan- jában —a Magyar Légiforgalmi Vállalat. A nyáiri menetrend takarékos- sági és gazdaságossági szem­pontok figyelembevételével ké­szült. Rugalmasan alkalmazko­dik ugyanis az igényekhez, és a helyfoglalások alapján jelen­tős számú sűrítőjárat indítását tervezi a vállalat. Nagyobb hely- foglalási igény esetén a MA­LÉV é| a gépcsere lehetőségé­vel is, illetve kedvezményes já­ratok indítására is vállalkozik. Az elmúlt évben egymillió-het­venezer utas repült a MALÉV gépein. Nem számítanak azon­ban az utasszám jelentős mér­tékű növekedésére. Az idei terv 1,1 millió utassal számol, amely 2,8 százalékos növekedést jelent. Ennek nagyabb része azonban a nyári menetrendi időszakra esik. Az idei nyári menetrend heti 177 járatot tartalmaz, s a MALÉV 29 ország 38 városába indítja rendszeresen gépeit. A járatok c-sszútvonal-hossza csak. nem 50 000 kilométer. A legna­gyobb forgalmú légiútnak most is a berlini ígérkezik, ezért napi 6 járat köti össze az NDK fő­városát Budapesttel. így az uta­sok választhatnak, melyik nap­szakban >a legkedvezőbb szá­mukra a repülés. Napi két já­rat indul Drezdába, mivel át­alakítás miatt — kivéve a nem­zetközi vásár idején — a lipcsei repülőtér nem fogad gépeket. A közös üzemeltetésű párizsi já. ratokból kettőt átvesz az Air France, így kedden és szomba­ton Boeing 737 közlekedik a két főváros között. Az úgyneve­zett szezonjáratok közül, ame­lyek május 1 -tői szeptember végéig közlekednek hasonlóan közös üzemeltetésű, a Szocsiba és Szimferopoíba repülő Aero- flot-járat. A változatlanul nép­szerű bolgár tengerparti váro­sokba június 1-től repülnek a MALÉV gépei Burgasba is, Vár. ■ nába is, heti 3—3 alkalommal. F. D. Fellépés előtti utolsó simítá­sok a sminkasztalnál. Fotó; Proksza László házban, s immár 25 mai ott­honában, a Tháíia Színházban. Főszerepek és epizódfigurák, kis szerepek és nagyok, szinte összeszámlálhatatlan mennyi­ségben. Megközelítően 400 da­rabban játszott színpadon, s mintegy 100 tv- és mozifilmben. A közönség nála is hajla­mos, hogy sikeresebb szerepei­vel azonosítsa a színművészt. Ha látottsági, hallgatottsági in­dexe volna, bizonyára a Kojak szinkronhangja, illetve a ma­gyar filmparódia „Kócsag” hadnagya vinné el a pálmát, noha Inke elsősorban karakter- színész, drámai színész. A vi­déken is jól ismert film — illet­ve tv-beli alakításainak zömé­ben mindig más és más ember — jellem, alkat, személyiség — jelent meg előttünk; vala­hogy mindig tudott más lenni. Ezt a mást nyújtotta tegnap este is Madách Imréről szóló emiékműsorábon, amit Az em­ber tragédiája bemutatásának 100. évfordulója tiszteletére állí­tott össze. Élvezetes ötnegyed óra volt, amiben — a verseiket ismertető szöveget; a levelek, naplótöredékek, levéltári doku­mentumok tört részedből vett részleteket a maga egyéniségén átszűrve — felmutatta költésze­tünk tragikus sotrsú óriásának igaz, művészi és emberi nagy­ságát; a Tragédia születését, sorsát, országos (irodalmi) sike. rét — és 21 évvel későbbi első előadását Paulay Ede színre- vitelében Jászai Marival, Éva szerepében. Egy jó művész méltó emlékezéseképpen. Legközelebb irodalmi igényű krimifüzérrel jelentkezik ismét a pódiumokon. W. E. sem tűnik könnyű feladatnak. Hiszen a már tartósnak tűnő alapanyaghiány tovább „gyű­rűzik” ebben az esztendőben is, pedig a műanyagból ké­szült termékek iránt óriási a hazai kereslet, aminek a kielé­gítését nem is győzik. A köz­gyűlés résztvevői nem rettentek meg az ellátási, beszerzési za­varoktól1, a fő hangsúlyt épp ezen gondok semlegesítésére fektetik többek között a haté­konyság, a minőség, a szállí­tási pontosság, a széles körű piackutató munka megerősíté­sével. A műanyag-feldolgozás kezd főprofillá válni, emellett marad a gépi szövés, a fonal­feldolgozás, a népművészeti te­vékenység is, sőt a nem épp kifizetődőnek ígérkező kötés, fonás, művi rág készítés is. Nem kis gond, hogy a mű­anyag üzem szerszámellátottsá­ga ugyanis a majdnem egy­millió forint értékű szerszámok legalább egy évig készülnek el idegen cégeknél. Tehát az új termék mire piacra jut, elöre­gedhet. Épp ezért a házilagos javítás és gyártás kerül mind­inkább előtérbe. A péterpusz- tai műanyagrészlegben, ahol az elmúlt’négy év alatt 35 mil­lió forintot fektettek be, újabb 11 milliós beruházás kezdődik 1983-ban. Az NDK-ból auto­mata fröccsöntő gépeket vá­sárolnak, hozzáfognak a cso­magoló féílkészáru-raktár kiala­kításához. Maga a gépi, mű­szaki fejlesztés legalább hat­millió forintba kerül. Csak így lehet a változatos műanyag új­donságok széles skáláját meg­valósítani. Csak zseblámpa- alkatrészből hétféle fog ké­szülni, de az újdonságok kö­zött szerepel a színes vizes­pohár, a ruhacsipesz és a hű­tődoboz. Míg a kétújfalui tsz­szel együttműködve új vá- kuumozott csomagolóeszközö­ket készítenek. De bővül a gyártási együttműködés a Bu­dapesti Meteor Szövetkezettel, főként a bútor görgőalkatré­szek előállításában. Nem lebecsülendő célkitű­zés, amely a tavalyi esztendőt is jellemezte, hogy egyre na­gyobb szerepet kapjon az im­portkiváltás. Sikeresen pótolják a külföldi polisztirolt hazai po­lipropilénnel, és ennek köszön­hető a MALÉV fedélzeti felszol­gáló eszközök előretörése. Idén a repülőgépek komfortosztályát is ellátják hasonló cikkekkel. Az említett MALÉV-es újdon­ságok mennyiségét meghá­romszorozzák. A célkitűzések között szere­pel, hogy a pécsi életveszélyes­sé vált szövőcsarnokot felújít­sák, a gépek végre több mű­szakban dolgozzanak, s javul­jon a szociális ellátás. Tovább­ra is ugyanannyi bedolgozót és csökkent munkaképességű munkást akarnak alkalmazni, mint 1982-ben. Július 1-től új nevet vesz fel a kollektíva. Az elnevezés: Plastex Pécsi Mű­anyag- és Textilipari Szövetke­zet. Mindez a profiltisztítást is jelzi. Csuti J. FILMJEGYZET Pótcselekvők Pótcselekvés alatt valami olyasmit értek, hogy többre hi­vatott emberek a körülmények kényszere alatt méltatlan cse- lekvésekkel töltik el az időt, mert alkotó cselekvésüknek nem kedvez az idő. Ha a kiváló kő­műves sufnikat épít, mert az ki­fizetődő, a zeneművész meg építkezik, mert a kőműves drá­ga, s nem vállalja . . . stb., ez is pótcselekvés számomra. Az élet groteszk fintora, hogy létezhetnek oly helyzetek is, amikor a látszattevékenység, a pótcselekvés jelenti az ember önmegvalósítását: o sufnit épí­tő kőművesnek szép díszhal­tenyészete van otthon, a zenész meg a maga ízlésére, kényel­mére komponálja lakását. E groteszk helyzet a kiinduló­pontja a Hatásvadászok című uj magyar filmnek. A vidéki színház társulata a tehetséges rendező irányításá­val a Három a kislányt pró­bálja Unottan, látszattevéke­nyen. S ekkor robban a bomba: a hatvanéves, Kossuth-díjas író 1951-ben írt Jakobinusok című drámájáról úgy tudja, hogy már porbdljáík ©bben a színházban; erről nyilatkozik a televíziónak, s ráadásul kocsit is kap a mi­nisztériumtól, hogy megnézze a próbákat. A fimbéli rendező, aki maga szorgalmazta a dráma bemuta­tását, omit azonban leállítottak a helyi és miniszteriális illeté­kesek, mentendő a helyzetet, látszatpróbát tart. A társulat, s a helyi kultúrpolitikusok bele­mennek a látszatba, bízván ab­ban, hogy a súlyosan beteg író nem éri meg a bemutatót, te­hát nem is kell színre vinni a kényelmetlen, „rázós” drámát. Pótcselekvés a színházban: egy olyan darab próbája, mely­nek nem lesz bemutatójo. Ám a megoldandó feladat, a drá­ma maga, izgalomba hozza nemcsak a rendezőt, akinek szívügye volt az korábban, ha­nem a társulat némely tagját is: esetenként azzal a komoly­sággal, azzal a feszültséggel, azzal az akarással próbálnak, mintha egy valódi bemutató si­kere függne tőle — a pótcse­lekvés, a látszattevékenység művészi létük valóságos tartal­mával itatódik ót. Szurdi Miklós rendező e gro­teszken tragikus helyzetet ki­válóan jeleníti meg. A villanás­ra feltűnő epizódszereplők is hiteles hús-vér figurákat „hoz- n°k", s a maguk megszállott, extrém életükkel sem különcek a főbb szereplők sem. Mert a színház vifga — s higgyük el: a vidéki színház világa külö­nösképpen —, nagyon sok min­denben eltér más munkahelyek világától. Érzékenyebb, „hiszté- rikusabb", a hétköznapi nor­mákhoz képest „erkölcstele­nebb” emberek népesítik be sajátos egymásrautaltsággal, ami emberi kapcsolataikra is hat. Am a különbözőségek el­lenére helyzetük sok emberével azonos: míg ők megírt szerepe­det játszónak, mások társadalmi státusukból következő szere­pekbe kényszerülnek, holott ta­lon szívesebben játszanának szívükhöz közel állót, ugyanúgy, mint e filmbéli színészek a Há­rom a kislány helyett a Jakobi­nusokét. S akkor talán már nem is szerepet játszanának, hanem önmaguk lehetnének. Ha a dolgok nem azok, amik, ha az emberek ezáltal nem le­hetnek önmaguk — ez az, ami izgalmassá teszi e groteszken tragikus filmet. Ajánlom figyelmükbe. Bodó László Romhányi professzor székfoglalója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom