Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-04 / 62. szám

1983. március 4., péntek Dunántúlt Tlaplo 5 Lakásépítés, felújítás, export A HEB megyei monkapragramja Magánerős lakásépítés, ipari termékeink minőségének és ex­portképességének javítása, a termőföld védelme, a falun élő lakosság munka- és életkörül­ményeinek jobbítása, a tante­remépítés és diákétkeztetés helyzete... A felsorolást foly­tathatnánk. mert a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi munkaprogramjában töb­bek között a fent említett köz­ponti-közérdekű témák szere­pelnek többek között amellett, hogy a megyei NEB számos elemző vizsgálatot folvtat majd 1983-ban, amelyek végső soron napi gondjainkkal kapcsolato­sak. Tegnap délután Pécsett, dr. Szabó József, a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének vezetésével a veze­tőtestület megtárgyalta és jóvá­hagyta a NEB ez évi feladatter­vét. A népi ellenőrök munka- programja végső soron tükrözi a magyar gazdaság, szőkébb pátriánk, Baranya tennivalóit. A megyei NEB korábban már foglalkozott a magánerős la­kásépítés feltételeinek kérdései­vel, idén utóvizsaálatot tartanak ebben a témában.' Ugyancsak utóellenőrzést végeznek a népi ellenőrök az állami lakások ke­zelésére, felújítására kijelölt vállalatok felkészültségéről, nem hagyva figyelmen kivül a lakásgazdálkodással és_ re­konstrukcióval összefüggő új rendelkezéseket. Az energia­felhasználás és racionalizálási program végrehajtása is az utó- ellenőrzések között szerepel. A NEB figyelemmel kíséri, a Me­cseki Szénbányák fejlesztésével kapcsolatos feladatok megva­lósítását — gondolunk itt töb­bek között a liász-programra — a technológia korszerűsítésére. A munkahelyi közétkeztetés, az intézmények és vállalatok üzemi konyháinak, éttermeinek higiéniai helyzete, a KÖJÁL ez­zel összefüggő tevékenysége is szerves részét képezi az 1983- as feladatoknak. A népi ellenőrzés két és fél évtizedes működése óto igen Segíteni és eredményt várni Előnyprogram baranyai nyolcadikosoknak Előnyprogramnak nevezik külföldön azokat a rendszere­ket, melyekben jó eszű, jól ta­nuló és szorgalmas diákok ké­pességeit bontakoztatja ki az oktatási rendszer. Egyéves előkészítő munka előzte meg azt a találkozást, amit e program keretében tegnap délután rendeztek a pé­csi Nagy Lajos Gimnáziumban. Eljött ide az általános iskolák által javasolt mintegy 70 nyol­cadikos és ott voltak a 6500 baranyai tár közül azok, akik eddigi oktató, nevelő munká­jukban sok kiemelkedő ered­ményt mutathatnak fel, és akik külön szakköri keretek között foglalkoznak majd a diákok­kal. A programot, az elképzelése­ket dr. Bárdi László tanácsos, a megyei művelődési osztály középiskolai csoportvezetője is­mertette. Arra hivta fel a gye­rekek figyelmét, hogy a jó ta­nulmányi eredmények, szellemi sikerek köteleznek. Aki jó ké­pességű, jól tanul, attól többet vár mindenki, és mivel annak a gyereknek sajátos segítségre van szüksége, ezt most intéz­ményes keretek között .biztosít­ják megyénkben. Két—három hetenként találkoznak majd a szaktanárok csoportjukkal, ön- képzőköri, szakkör; formák kö­zött megismerik a részt vevő gyerekek érdeklődését, és irá­nyítani fogják tanulásukat a választott tantárgyban. Ez a program szeptembertől a kö­telező gimnáziumi, szakközép­iskolai tanulás mellett fut. A tanulók a megfelelő középis­kolába, tekintve, hogy ez a 70 gyerek kitűnő, jeles tanuló, for­maságok nélkül felvételt nyer­nek, és a vidékiek a Kodály úti kollégiumban kapnak elhe­lyezést. Kromek Sándor, a Nagy La­jos Gimnázium kémiatanára sok tapasztalatot mondhat ma­gáénak a jó képességű tanulók felkészítése terén. Tanítványai az elmúlt több mint másfél év­tizedben számos hazai és nem­zetközi versenyt nyertek, és ott vannak a különböző tudomá­nyos intézetekben, Ö így látja ezt a most induló előnyprog­ramot: — Hosszú éveken át tanít­hattam tagozaton olyan gyere­keket, akik azért jöttek az adott osztályba, mert a tárgyat sze­rették, tudták, és nagy volt a kötelességérzetük. Mig azon­ban a tagozatokra spontán módon kerültek a tanulók, a jelenlegi programban több szempontból meggondolt a ki­választás. Most nagyobb a va­lószínűsége annak, hogy a me­gyéből a legmegfelelőbb gye­rekek kerülnek ezekbe a szak­tárgyi önképzőkörökbe. Jelent­kezési lapjaikról ugyanakkor leolvasható a széles körű ér­deklődés — és ezzel feladatát be is töltötte az általános is­kola. Nekünk most az a dol­gunk, hogy a gyerekek kiala­kult képességeit megerősítsük és differenciáljunk azokban. A feladat pedig addig is a jó képességűek felkarolása, gon­dozása. G. O. fontos tevékenységének tartja a közérdekű bejelentéseket, amelyek a lakosság részéről ér­keznek. E javaslatok és pana­szok, azok vizsgálata és meg­nyugtató rendezése legalább annyira fontos, mint a vállala­toknál és intézményeknél vég­zett ellenőrzés. A tegnap délutáni ülésen a bizottság tagjainok részéről is megfogalmazódott, hogy a NEB munkájának és feladatai­nak ellátásához alapvetően szükséges a párt-, állami és társadalmi szervekkel való kellő együttműködés, amely az ellen­őrzések hatékonyságát tovább segítheti a jövőben. S. Gy. Pécsett értekeztek a dohányipar vezetői A Pécsi Dohánygyár volt a színhelye annak a tájékoz­tatónak tegnap, amelyet dr. Kovács Imre. a MÉM minisz­terhelyettese tartott a do­hányipar vezetői részére. Az iparág felügyeletét gyakorló miniszterhelyettes ismertette az egybegyűltekkel az ország általános gazdasági helyze­tét, az ipar termelését hát­ráltató külkereskedelmi gon. dókat, a dohányipar e körül­ményekből fakadó teendőit. Az iparágnak a jövőben az eddigieknél még nagyobb gondot kell fordítani az im­port-megtakarításra, fokoz­nia kell a hazai háttéripar szervezését annak érdekében, hogy dohányiparunk az igé­nyeket változatlan színvona­lon ki tudja elégíteni. Az értekezlet résztvevői kü­lönféle javaslatokat tettek e feladatok megoldására. A pécsiek például olyan új fil­tergyártó technológiát kísér­leteztek ki, amely révén mintegy másfél millió dollár értékű importot takaríthat meg az ország. Az .' értekezlet résztvevőinek délutáni programja gyárláto. gatás volt, amelyen részt vett Lukács János, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára is. Útjuk során megismerkedtek a füstszűrő­gyártó berendezéssel is. Erzsébet királynő Is megrendelője eolt Szép könyvek mestere „Műhelyemben meg lehet ta. nulni a könyvkötészet mester­ségét, de én többre vá­gyom ...” Ezt a mondatát idé­zik legtöbbször Váci György aranydíjas könyvkötő mester­nek, mert ha valaki, akkor ő megmutatta, mi az a „több": a mesterség művészi fokon való művelése. Ahogy a kiállításain megta­lálható életrajzi ismertetők mondják róla: a könyv gyerme­ki szeretetével kezdődött pá­lyája a kötészet szakmai fogá­sainak megtanulásával folyta­tódott. Mégpedig nemcsak itt­hon, hanem megfordult szerte a nagyvilágban, Európa neves műhelyeiben, mint elmúlt szá­zadak vándorlegényei. Tanult, és az előtte járó generációk Tanulókat toborozni tananyaggá vált ismereteihez hozzáadta a maga tehetségét: kivételes esztétikai érzékenysé­gét: nagyfokú mesterségbeli tudását, és alkotókedvét. És pedagógiai hajlandóságát: ma már egykori tanítványai is is­mert és elismert mesterek. Számos magas szakmai elis­merés birtokosa, keze munkája ott van az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Tudományos Akadémia, az Országház könyv, tárában: restaurált számos nagybecsű régi könyvet — dől. gozott Erzsébet angol király­nőnek. Mit akarhat még? Újabb és újabb híveket szerezni a szép könyvnek. Megismertetni af ol­vasókkal a könyv születésének titkait, tanulókat toborozni a fiatalok közül ennek a szakmá­nak, amely ime, egy ponton művészetként jelenik meg. Ki­állítását a könyvkötészet múlt­járól és jelenéről ennek szelle­mében állította össze. A tárla­tot — amely látható volt már Észak-Amerikában és Afrikában éppen úgy, mint a Szovjetunió­ban, Kínában, Vietnamban, ma délután 4 órakor a pécsi If­júsági Ház emeleti galériáján Papp László népművelő nyitja meg. A megnyitón közreműkö­dik az Ifjúsági Ház kamaraze­nekara. G. T Kétnapos borbírálat volt Pécsett Űj fajták uízsgöztak a hagyományosak mellett Kétnapos borbírálat zajlott le tegnap és tegnapelőtt, a Villány-Mecsekaljai Borgazda­sági Kombinát Kutató Állomá­sának máriai telepén. Hat kü­lönböző termőhelyről — a Ku­tató Állomásról, a Borgazdasá­gi Kombinát villányi és siklósi szőlészetéből, a bólyi Kossuth Tsz-ből, a szekszárdi Aranyfürt Tsz^ből és az Egri Borgazda­sági Kombinát kutató állomá­sáról — származó borok vonul­tak fel a szigorú szakértők előtt, összesen 230 borfajta került bemutatásra, amelyek között 132 volt fehér és 98 vö­rös, A bírálaton részt vett borok mind a pécsi kutató állomás irányítása alatt lévő kísérleti parcellákon teremtek. A termesztők azt kutatják, hogy a minőségi bortermelés­ben milyen szerep juthat az egyes fajtáknak, hiszen vigyázni kell a magyar borok minősé­gére, óvni kell a hírnevet- Nap. jóinkban éleződött piaci hely­zet, Nyugat-Európában túlkíná­lat van borból, nehéz eladni. A magyar bortermesztés szak­embereinek most mindent meg kell tenni azért, hogy a magyar bor versenyképes maradjon. Dr. Diófási Lajostól, a Bor- gazdasági Kombinát vezérigaz. gató-helyettesétől kapott tájé­koztatás szerint az elmúlt év időjárása nem volt kedvező a szőlőtermesztés szempontjából, mégis minden idők legnagyobb termése érett be. A Borgazda­sági Kombináthoz tartozó 3400 hektáros területen 11 tonna szőlő termett hektáronként. A mennyiségi termeléssel Európa élvonalába zárkóztak fel, a mi­nőség viszont jó közepesnek mondható­A kétnapos borbírólatok so­rán azt vizsgálták, hogy az egyes fajták milyen módon re­agáltak az elmúlt év időjárási és egyéb termesztési feltételei­hez. A hagyományos fajták kö­zül kiemelkedő volt a Char- donnay. Rajnai rizling a Pinot gris, a Sauvignon blcnc, a vö­rös boroknál pedig a Kékfran­kos és o Cabernet kapott jó minősítést. Az 1982-es év nem kedvezett a Rizlingszilváni, a Tramini, az Oportó és Kadarka fajtáknak. Az új borfajták közül jó mi-, nőségűnek bizonyult két pécsi nemesitésű fajta, a Zenit és a Zengő, Továbbá a Bianca. Neoplanta, a Kunleány és a Jubileum 75. Az új vörösfajták közül jól vizsgázott a Rubintos a Merlot, a Zweigelt és a Bí­borkadarka­Dr. Diófási Lajos szerint tiz év óta először alakult ki a borpiacon kereslet helyett kí­nálat. A jövőben rossz borokat -már nem lehet eladni. Ez a tény — egyre inkább a minő­ségi borok termesztésére kény­szerit S. Zs Javuló szolgáltatások Mérlegzáró küldöttgyűlést tartott tegnap a pécsi Épület- és Lakáskar­bantartó Ipari Szövetkezet az Ifjúsá­gi Házban. A szövetkezet elnöke.^ Bagyal Ist­ván -számolt be a közösség elmúlt évi munkájáról. Többek között arról( hogy több mint 82 millió forint a ta­valyi teljes termelési értékük. Egyik legfontosabb feladatuk volt a szol­gáltatások javítása, s ezt azzal tud­ták elérni, hogy továbbfejlesztették 1982-ben a korábbi években beveze­tett és olyan jól bevált technológiá­kat, mint az ajtók, ablakok speciá­lis szigetelése, a fürdőkádak felújí­tásának új módszere. Új szolgálta­tásként vezették be az elektromos hőtároló kandallók szerelését, és a „gyorsszolgáltatást". A szövetkezet tavaly lakóházak komplex fenntartását is vállalta. Gondot okozott, hogy e munkák so­rán nem mindig tudták tartani az eredeti határidőket, s a többi szol­gáltatási ágban is gyakran ütemte- len a munkavégzés. Emiatt év köz­ben pénzügyi problémák is előfor­dultak a szövetkezetnél, amit az ügyfelek fizetési fegyelmezetlensége is fokozott; A szövetkezet elnöke ezután a nye­reség felosztásáról számolt be, majd a következő évi terveket ismertette. A magyar irodalomtörténete Ritkán fordul elő, hogy egy Magyarországon írott, szerkesz­tett kézikönyvet előbb jelentet­nek meg külföldi, mint hazai kiadók. A magyar irodalom tör­ténete című összeállítással ez történt. A könyvet eredetileg ugyanis a külföld tájékoztatá­sára szánták, irodalmunk egé­szét— a kezdetektől napjainkig — kívánták bemutatni más né­pek érdeklődő olvasóinak. A kézikönyv azonban olyan jól sikeredett, hogy vétek lett vol­na magyarul is meg nem jelen­tetni. Nyilván ez indította a Kossuth kiadót a mű hazai köz­rebocsátására. Csak egyet nem értünk: miért kellett erre több mint tiz évet várni? A késlekedést A magyar iro­dalom története semmivel sem indokolja. Sőt inkább az el­lenkezőjére szolgáltat kézen­fekvő bizonyítékokat. A Klani- czay Tibor szerkesztői irányítá­sával készült kézikönyv korszerű felfogásban tárgyalja irodal­munk folyamatát, szemben a korábban megjelent, hasonló jellegű összefoglalókkal. Köny- nyen és gyorsan tájékoztat, ami egy kézikönyv esetében elsőd­leges szempont. Viszonylag rö­vid terjedelme ellenére minden lényeges mozzanatra kitér, kri­tikusan értékel, s ahol erre szükség van, új megvilágításba helyezi az irodalmi irányzato­kat, egyes írók munkásságát. Nincs agyonterhelve adatokkal,- mindenekelőtt a művekből kisu­gárzó gondolatok egymásba' kapcsolódó láncolatára épit- Az egész és a részek arányát, belső összefüggéseit mindvégig tárgyilagosan, a világos vonal- vezetés törvényeinek megfele­lően érzékelteti. A szerkesztő olyan irodalom­történészeket bízott meg az egyes korszakok kidolgozásá­val, akik nemcsak kiváló isme­rői irodalmunk múltjának, de a moguk kutatási területén eddig nem kevés előremutató felfe­dezést tettek. Nemeskürty Ist­ván a középkor, a reneszánsz, valamint a barokk irodalmát foglalta össze. A felvilágoso­dás és a romantika korszaká­nak irodalmáról Orosz László — Berzsenyi és Katona József munkásságának alapos értője — rajzolt sokoldalúan árnyolt képet. Németh G. Béla a né­piesség és a realizmus jegyé­ben kibontakozó irodalom át­tekintését vállalta magára. A Nyugat korszakának történetét Tamás Attila írta meg. Végül a határainkon kívül létező ma­gyar nyelvű irodalom ismerteté­sét az egyre figyelemre mél­tóbb munkát végző fiatal iroda­lomtörténész, Görömbei And­rás oldotta meg nagyszerű arányé rzékkel. Természetesen egy olyan ké­zikönyv esetében, melyet töb­ben írnak, tekintettel kell lenni a stílusbeli és gondolati egy­ségre. A magyar irodalom tör­ténete szerzőgárdáia ezt a kö­vetelményt a lehetőségekhez mérten teljesítette. Nyilván elő­fordulnak szemléletbeli különb­ségek, de ezek szükségszerű velejárói egy ilyen nagyszabá­sú munkának. Sőt azt mond­hatjuk, az egyéni eltérések ér­dekesen színezik a mű egészét. Az egyes korszakokat minde­nütt a kor szellemiségét befo­lyásoló és meghatározó ténye­zők körültekintő ismertetése ve­zeti be. Képet kapunk a tár­gyalt időszak kultúrtörténeti ál­lapotáról, filozófiai és kritikai törekvéseiről, az irodalmi hely­zet valóságáról. A kiemelkedő alkotók munkásságával külön féjezetekben, tömören felvázolt monografikus portrékban fog­lalkoznak a szerzők. A jól át­tekinthetőséget a gondos szer­kesztés mellett itt a szerencsés nyomdai megoldások is nagy­ban elősegítik. A könyvet közel fél száz ol­dalas biblioaráf'a és névmuta­tó egészíti ki. Különösen a Tó­dor Ildikó összeállításában kö­zölt biblioqráfia hasznos segít­ség az eaves korszakokkal, va­lamint az alkotókkal bővebben foglalkozni kívánóknak. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom