Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-04 / 62. szám

1983. március 4., péntek

Dunántúli napló

3

Forintok az úttörőház építéséhez

Tavaszi

lomtalanítás

Pécsett

Tereprendezés KISZA KISZ Pécs városi Bizottságának ez évi nagyobb szabású akciói felismert szükségszerűségből fakadnak: mindenekelőtt egyértelművé vált, hogy az ifjúsági szervezetnek többet kell tennie lakóhelyünkért. Ami az ifjúságot érinti, az egyik legnagyobb várospolitikai munka az új úttörőház építése, amely a közelmúltban végre elkezdődött.

Az új úttörőház és környéke lesz a város legnagyobb szabadidő-komplexuma, amely a műjégpálya mögött, a Tüzér utcai grund északi oldalán fog megépülni. Az úttörőház a tervek szerint 1985-ben készül el, s építésével párhuzamosan azt tervezik, hogy ideiglenesen rendezik a környékét is. Azért ideiglenesen, mert a későbbiekben különféle sportpályák és létesítmények építését tervezik ide. Ahhoz, hogy az úttörőház megépülhessen, társadalmi segítségre van szükség: pénzre és munkára; S a sorozatos fölhívások nem maradtak hatástalanok eddig egymillió-kétszázezer forintot fizettek be a KISZ Pécs városi Bizottságának számlájára. Az úttörőházról a későbbiekben írunk részletesen; ezúttal a városi KISZ Bizottság másik, új akciójáról szeretnénk beszámolni. Ez a lomtalanítás, amit ebben az évben két alkalommal terveznek, tavasszal és ősszel. Mindkét esetben egy-egy városrészt fogna át az egynapos akció.

A tavaszi, első lomtalanítási nap április 16-án lenne; hivatalosan „hasznos hulladék- gyűjtési akció" néven szervezi közösen a HNF Pécs városi Bizottsága, a Pécs városi Tanács, a KISZ Pécs városi Bizottsága, o városi úttörőelnökség és a MÉH Vállalat. A lomtalanítás ezúttal a fém-, papír- és textilhulladékok gyűjtésére terjed ki, s csakúgy, mint sok más nagyobb rendezvénynek, akciónak a bevételét, ezt is az úttörőház építésére ajánlják föl. Az áprilisi lomtalanítás színhelye az Uránváros lesz, míg az őszié Meszes. A körzet általános iskoláinak tanulói az érintett útvonalon eljuttatják a lakossághoz a felhívást, a rongyhulladék gyűjtéséhez pedig zsákokat is adnak majd mindenkinek. A MÉH biztosítja az összegyűjtés napján a kocsikat, s a hulladék autóra rakodásakor már nem általános iskolások, hanem KISZ-tagok segítenek.

Az úttörőház építéséhez hozzájárulhatnak a különböző vállalatok is, oly módon, hogyha április 16-ának hetén hulladékot szállítanak a MÉH-telepre, bejelenthetik ott, hogy a hulladékért kapott pénzt fölajánlják az úttörőház céljaira. Ehhez hasonló lomtalanítási akciót tavaly kezdeményeztek Vos megyében, s annak nagy sjkere láttán most országos méretűvé terjesztik ki. így kerül sor a két pécsi hulladékgyűjtési napra is.

Ami pedig az úttörőhöz környékének rendbetételét illeti — tereprendezés, füvesítés —, ebben is várnak segítséget a fiataloktól, elsősorban társadalmi munkát. A generálkivitelező a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat lesz, s ahány emberre nekik szükségük lesz a környék rendezéséhez, ezt a létszámot o KISZ biztosítja. Március végéig eldől az is, mikor lehet elkezdeni — az építkezéssel párhuzamosan — a tereprendezést.

D. Cs.

A nyelvet beszélni kell ff.)

Egységes, egyetemi szintű nyelvtanárképzés

A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán az 1983/84-es tanévben elkezdődik néhány szakon az egységes, egyetemi szintű tanárképzés, így a magyar, a tör. ténelem, az orosz és az angol szakokon. Ez egyúttal módosít, ja a szakpárosítási lehetőségeket is, hiszen míg e négy szakon ötéves lesz a képzés, addig a többin egyelőre marad a négyéves főiskolai oktatás. Ebből következik, hogy az említett egyetemi szakok kizárólag egymással párosíthatok.

Ebben a sorozatban az angol nyelv oktatásának fontosságával foglalkozunk. Az idegen nyelvek oktatása és tudása mindig is lényeges és aktuális kérdés volt ás marad. E cáfolhatatlan tényen kívül még két dolog teszi éppen most időszerűvé a témát: az egyik a már említett egységes egyetemi képzés, a másik egy most szervezés alatt álló konferencia, omit a JPTE angol tan- széjkéneík vezetésével tartanak Pécsett a nyáron. A konferenciát „Beszédközpontú angol nyelvoktatás" címmel rendezik.

— Milyen változásokat hoz magával az angol nyelv oktatásában az egységes egyetemig szintű képzés? — Ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Bog. nár Józsefhez, az angol tanszék vezetőjéhez.

— Mindenekelőtt megváltozik a szakok struktúrája: a korábbi orosz—angol helyébe most a történelem—angol lép, s az induló csoportok száma kettőről háromra növekszik. Magyar—angol párosításból indul két csoport, a másikból egy. Nem véletlen a történelemmel való párosítás: az elmúlt fél évszázadban egyre több angol nyelvű dokumentum jelent meg, ezek tanulmányozásához feltétlenül szükség van a nyelvismeretre, olyan szakemberekre, akik az ezt a nyelvet beszélő népek civilizációs hátterét igen jól ismerik. Célunk nem csupán a tanárképzés, hanem — s ez nagyon fontos —, az angolul jól beszélő szakemberek képzése. Ezt úgy tudjuk elérni, ha minél jobb tanárok kerülnek ki innen, akik majd részt vesznek a szakmájukat idegen nyelven is jól beszélő szakemberek képzésében. Ezt én korábban ördögi körnek neveztem, ebből most már végleg ki akarunk lépni. Persze oz eredmény majd csak jpval később, 20— 25 év múlva mérhető valójában.

— Milyen társadalmi igényeket céloz meg a változás?

— Akik ebben az ötéves képzésben részt vesznek, azoknak tanítási lehetőségeik jóval tógabbak: 10-től 18 éves korú- akat taníthatnak, elhelyezkedhetnek akár általános, akár középiskoláiban. Nekik már úgy kell tanítaniuk, hogy az érettségi utón tovább tanulók ne nyelvórákra járjanak az egyetemeken, hanem mindjárt szakismereteik gyarapítására használhassák az idegen nyelvet, ez esetben az angolt. A gimnáziumból kikerülők nem rendelkez. nek olyan nyelvtudással, amely alapja lehetne a tudományos képzés megkezdésének. Ez azokra a jelöltekre is érvényes, akik angol szakra jelentkeznek. Ezt figyelembe kellett vennünk oz egyetemi képzés programjának kidolgozásakor.

— Milyen tartalmi változások lesznek az angol szakos tanárok képzésében?

— A már említett hiányosságot föl kell számolnunk, így két részre bontottuk az ötéves időtartamot. Az első két évben magát a nyelvet kell alaposan elsajátítaniuk, a nyelvi hiáÚj tantárgyak, szakmai integráció Nyeivgyaknrlás külföldön

nyokat pótolniuk. Ez oz úgynevezett alapozó képzés, amit a második év végén komplex fölméréssel zárunk le. Csak az léphet tovább,, aki megfelelő szinten elsajátította a nyelvet. A következő három év az angol nyelvű szakképzés ideje. Ezektől a jövendő tanároktól viszont már azt várjuk el, hogy az ő tanítványaiknak, ha angol szakon akarnak tovább tanulni, már ne legyen szükségük az említett kétéves alapozó részre, hanem mind az öt évet az idegen nyelven folyó szakképzésre fordíthassuk. Ez az a pont, ahol kitörhetünk az ördögi köriből.

— Ez azt is jelenti, hogy a távolabbi jövőben, aki 18 éves koráig tanult angolt és

— mondjuk — közgazdaság- tudományi szakra iratkozik, vagy bármely más szakmát tanul, annak is olyan szintű lesz a nyelvismerete, hogy már egyetemi évei alatt bedolgozhatja magát a szakmájába vágó külföldi szak- irodalomba?

— Igen ez is a célunk, s ezt a gazdasági helyzet is egyre inkább megköveteli a szakemberektől. De mielőtt erről beszélnénk, visszatérnék az egyetemi szintű angol tanárképzés egyelőre még szükséges „bevezető” két évére. Ehhez a nyelvi alapozáshoz két új tantárgyat vezetünk be: az egyik az angol nyelvet beszélő népek kultúrája, történelme, a másik a „dráma a nyelvtanításban". Magyarországon sehol nem tar. tanok egyelőre ilyen stúdiumot.

— Éppen ezért szeretnénk erről egy kicsit bővebben hallani.

— Természetesen nem azt kell érteni itt „drámán", amit a köznyelvben annak nevezünk. A társadalom különböző szituációkban használja a nyelvet, a beszélgetés szempontjából ezek őzök a bizonyos drámai vagy akár dramaturgiai helyzetek. Ez a stúdium ezekre a spontán „drámai” helyzetekre épül, cél. ja a nyelv szocializálása. E tárgy bevezetéséhez természetesen a személyi feltételeket is meg kellett teremtenünk, s ez sikerült :Andy Rouse, aki korábban anyanyelvi lektor volt nálunk és Egerben, 1982 augusztusától már itt van státusban. Ennek a tantárgynak a programját ő dolgozta ki, s kísérletesen már tanítja is.

— Lesznek-e új tantárgyak a képzés második három évében?

— Igen. Nyelyészetet és irodalmat tanulnak a hallgatók; ez önmagában még nem új. Az irodalmi struktúra azonban átalakul: specializálódni lehet angol vagy amerikai irodalomra, de az alapismereteket mindenkinek mindkettőből meg kell szereznie. Ugyancsak harmadévben indul egy új tárgy, a tutorial, melynek lényege, hogy minden oktatóhoz külön is tartozik 4—6 hallgató; ez a tárgy a hallgatók specializálódását segíti elő. Maga a tutorial kötelező, de mindenki szabadon választhatja meg azt a témát, amivel ezen belül foglalkozni kíván. A harmadik év harmadik negyedévében mindenkit részképzésre küldünk angol nyelvterületre, mégpedig nem nyelvórákra, hanem idegen nyelvű szakképzésre valamelyik egyetemre. A negyedévesek itthon általános iskolai, az ötödévesek középiskolai gyakorlaton vesznek részt, A tartalmi feladatok megvalósításában nagyon fontos az egyetemi tanszékek közötti szakmai integráció, amelynek személyi feltételei lényegében már megvalósultak a JPTE-n.

Diicső Csilla

Felsöszentmárton 1985-ben 750 éves lei

Szabó Béla felsöszentmártoni falukrónikás a község régi házairól is gyűjti az emlékeket.

Falukrónika két nyelven

Felsöszentmárton közel 1500 lokosú, szépen gyarapodó, gazdagodó község, kiváló eredményességgel gazdálkodó termelő- szövetkezettel. Ami egy pillanatra mégis a mocsaraktól övezett régi világra utal, az a kiszárított lápos területek helyén maradt sík határ.

— Azért maradt más emlék is azokból az időkből — magyarázza Szabó Béla, a folu krónikaírója, ahogy sétálunk a Fő utcán. — Van még egy-két talpas ház o faluban, meg későbbi építésű, de régi lakóház. Egyre kevesebb lesz belőlük, új házak épülnek, az utóbbi tíz évben legalább 25 került tető alá. Valahogy ezért a régi építési stílus emlékeit is meg kell őrizni. Fényképeket, színes diákat készítek róluk, s próbálom összegyűjteni ezekről a házokról fennmaradt fényképeket is. A harmincas években még zsúp- és nádfedeles házak voltak itt.

A beszélgetést a termelőszövetkezet irodájában folytatjuk: Szabó Béla ugyonis a Zrínyi Mgtsz tagja, régebben építészeti részlegvezető volt, most energetikus és egyben munka- védelmi és tűzvédelmi felelős. Eléggé rendhagyó eset, hiszen a falukrónikások többsége pedagógus, esetleg tanácsi tisztviselő, nagyon kevés közöttük a műszoki ember.

— 1969-ben végeztem el a bányaipari technikumot, de akkor ebben a szakmában nem volt nagy kereslet a kezdők iránt. A katonaság után 1971- ben lettem a termelőszövetkezet togja. A motívum igen egyszerű: megnősültem és feleségem felsöszentmártoni. Magyar-orosz szakos tanár, itt tanít az általános iskolában.

Az elnöki irodában, ahol beszélgetünk, a titkárságrál beszédfoszlányok szűrődnek ót: magyar és horvát szavak, de javarészt az utóbbiak.

— Természetes, hogy így van — veszi észre a házigazda, hogy o kinti hangokra figyelek.

A banyatechnikusböl

helytörténész |ett

— Felsőszentmártonban a lakosság 98 százaléka horvát nemzetiségű. Nálunk így aztán minden ünnepség, rendezvény legalább két nyelven zajlik. Sejtem, hogy mi lesz a következő kérdése. Nem, én nem vagyok horvát, a feleségem viszont igen. Azért már én is go- gyogok egy kicsit horvát nyelven — teszi hozzá mosolyogva.

Mint később kiderül, a falu- krónika is két nyelven íródik Felsőszentmártonban, úgyhogy Szabó Béla horvát nyelvtudása ma mór jóval több lehet annál, hogy igozából „gagyogásnak” lehetne minősíteni.

— Nem nehezítette meg a helytörténeti kutatást, a falukrónika írását az a körülmény, hogy nem itt született, s más anyanyelvű, mint a helybeli lakosok túlnyomó többsége?

— Inkább tolón megkönnyítette. Az öregek számára sokkal természetesebb, ha olyan valaki kíváncsiskodik tőlük a falu múltjáról, aki nem itt született, mintha olyasvalaki tenné ugyanezt, akinek családi hagyományból is ismernie kellene ennek a közösségnek életét, emlékeit. Szívesen mesélnek, ho van, oki érdeklődéssel hallgot- ja őket. Persze, nem volt könnyű elkezdeni a krónikaírást 1977- ben, mert semmi tapasztalatom nem volt oz ilyen munkóbon. De egy-két év alatt belejöttem.

— Magnóval és fényképezőgéppel járok emlékeket gyűjteni a falu öregjeihez. Arra kérem őket, hogy meséljenek életükről, hogyan gazdálkodtak régen, s így lossan eljutunk odóig, hogy készségesen magnóra mondanak régi meséket, horvát dalokat énekelnek, fénymásolásra kölcsönadnak érdekes okmányokat. A munka másik része o levéltári kutatás, s ez Felsöszentmárton esetében

nem is könnyű: a legkorábbi adatok ugyanis erről a községről főként nem a Baranya és Somogy megyei levéltárban találhatók, hanem a zágrábiban. A falu az 1900-as évek elejéig a vaskai apátság birtoka volt. Minden réqi dokumentumot itt őriztek a faluról, amelynek létezésére 1235-ből maradt fenn adat. Tehát két év múlva lesz a község 750 éves.

Kalandozunk a falu történetében: ősi neve Szentmárton, aztán Vaska-, Tót-, Dráva-, majd végül 1901. július 1-től Felsöszentmárton. 1554-ben egy török adólajstrom „városnak" említi. 1712: a szlavóniai hor- vátok és bosnyákok települnek a falubo. Ök a mai lakosok ősei.

— A falu múltjából még sok minden feldolgozásra, felkutatásra vár. Bővíteni kell az adatokat az 1712 előtti évekről, s vannak egyéb fehér foltok is, például az 1918—20 évek, amelyeknek az emlékeit most gyűjtöm. Sikerült elvégezni a falu környéke földrajzi neveihez fűződő legendák összegyűjtését, s talán jövőre sor kerülhet a népmesékre is. A termelőszövetkezet története folyamatosan íródik. Van egy határidőnaplóm, amibe feljegyzem az eseményeket és kollégáim is ide írják be mindazt, amit a falukrónikában megőrizni érdemesnek tartanak, így aztán igazán nem panaszkodhatok, hogy egyedül dolgozok a helytörténeti kutatásban — mondja búcsúzóul Szabó Béla, aztán váratlanul megtorpan:

— Azért egy segítség még elkelne. Ha valaki legalább kölcsön tudná adni nekem dr. Margalits Ede „Horvát történelmi repertórium” című könyvét, ezzel nagyon megkönnyítené számomra a múlt kutatását. D. I.

1 Elkészült az új mozgalmi ház

Az elmúlt héten adták át Lvov-Kertvárosban, a Németh László utcában az új mozgalmi házat, ahová szerdán már beköltöztek, s ma mór itt dolgoznak. Kik kaptak helyet az új mozgalmi házban? Ide költözött a Kossuth tér 1. szám alól a 2. számú lakóterületi pártvezetőség, valamint a Ivov- kertvárosi 2. számú lakókörzeti pártalapszervezet. A lakókörzeti alapszervezet minden héten hétfőn délután 16—18 óra között tart fogadóórát, a pártvezetőségi fogadóórák pedig hétfőn, szerdán és pénteken lesznek, délelőtt 9-től 12 óráig.