Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-24 / 82. szám

Dunántúlt napló 1983. március 24., csütörtök A Dunántúli Napló Siklóson 147 millió forint értékben állítanak elő étkező-és kárpitos garnitúrákat 1983-ban a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárában. A gyár ez évi exportterve ötmillió forint, az Egyesült Államokba szállítanak bútoraikból Tavaszodik a Tenkes-hegy oldalán Művelődési körkép a vár teraszáról Minden hét végén érdemes kulturális program A siklósi vár teraszáról letekintve Dunántúl egyik legszebb vidé­kének látképe tárul elénk: a Tenkes-hegy előterében szépen művelt szőlők, lábunk alatt a csöpp város, amely erős vár­kastélya ellenére viszonylag keveset hallatott magáról a történelem során. Hangulatos utcái, rendezett központja lát­tán óhatatlanul fölmerül az em­berben a kérdés: milyen mű­velődési programot tud adni Siklós az itt élő embereknek, s a turistaként ide érkezőknek? Kihasználják-e a művelődésügy irányítói mindazokat a lehető­ségeket, amelyek ebben a gyö­nyörű fekvésű városkában adódnak? — Ahhoz túl kevés az erőnk, hogy „non-stop" műsort, állan­dó művelődési és szórakozási programot biztosítsunk akár a lakosságnak, akár a turista- szezonban érkező vendégeknek —, mondja Pávics János, a mű­velődési központ igazgatója. — De tisztában vagyunk a hely­ség idegenforgalmi és kulturá­lis jelentőségével, ezért az utóbbi években arra töreked­tünk, hogy egyetlen hétvége se teljen el látogatásra érdemes rendezvény nélkül.- Vegyük sorra a lehetősé­geket. — Itt van a vár, a turisták elsődleges célpontja. Sokáig nem jutottunk közös nevezőre az idegenforgalmi hivatallal, amely a vár kezelője. Több kulturális rendezvényt szeret­tünk volna idehozni — lévén nagy helyszűkében a művelő­dési központban — de évekig hiába próbálkoztunk. Most együttműködési megállapodás született intézményünk és a hi­vatal között, így a remek akusztikájú várudvart, a kápol­nát, a pécsi múzeum által re­mélhetőleg hamarosan kiürí­tendő lovagtermet sokkal gyak­rabban vehetjük igénybe kon­certek, kiállítások számára. Jó volna, ha a nem hozzánk tar­tozó várbeli kiállítások anyaga gyakrabban cserélődnék, mert ezzel is több érdeklődőt von- zanánk ide. A művelődési ház körül egy­előre még törmelék- és homok­kupacok között kell botladoz­ni, de ha minden jól megy, az átalakított és felújított épület­ben áprilisban, májusban meg­kezdődhet a munka. A könyv­tárat máris berendezték, és ha­marosan elkészül a nagyterem is. A nagyterem, amely még mindig kisebb, mint amekkora az igények szerint elegendő volna ... — Itt lesz majd szükség a harkányi művelődési házzal való együttműködésre - jegy­zi meg Dömötör János, a Já­rási Hivatal művelődési osz­tályvezetője. — Harkányban színházi leőadásokra is alkal­mas terem épül, a nagyobb te­ret kívánó előadásokat ott le­het majd megtartani. A siklósi városi-járási könyvtár is együtt­működhet a most épülő harká­nyival, hiszen a két helység kö­zött alig néhány kilométer a távolság; a könyvtárközi köl­csönzés tehát nem napok, ha­nem percek kérdése. További, megoldásra váró gond egy megfelelő szabadtéri színpad kialakítása. Harkányban ezt is tervbe vették, de a siklósi vár­udvar adottságait érdemes vol­na minél előbb kihasználni. Kérdés, lesz-e hozzá anyagi lehetőségünk. Siklós kulturális életének je­lentős tényezője a színvonalas zeneoktatás. — Mind az ének-zene tago­zatos általános iskola, mind az állami zeneiskola szép eredmé­nyeket mondhat magáénak. Er­ről azért is érdemes külön megemlékezni, mert nem volt ez mindig így —, mondja Mu- ráth István, a városi tanács művelődési osztályvezetője. — Egészen alacsony szintről indult a siklósi zeneoktatás, annak ellenére, hogy száz éve mű­ködő vegyeskarunk van. Az is­kolákból kikerülő énekesek, mu­zsikusok alkotják a kórus tag­jainak és a város fúvószeneka­rának utánpótlását, de sokan folytatták tanulmányaikat fel­sőbb zenei iskolákban is. Ha Siklóson jár az ember, nem kerülheti el figyelmét az egykori kolostor újjáépítése. Ez a kerámiaszimpozion szék­helye, néhány kilométerrel tá­volabb, a nagyharsányi hegy oldalában pedig a nemzetközi szobrászszimpozion vonja ma­gára a tekintetet a kőbánya platóján elhelyezett alkotások­kal. — Természetes, hogy együtt­működésre törekszünk ezekkel az alkotóműhelyekkel. Szeret­nénk az eddigieknél jobban bevonni a siklósi kulturális életbe az itt dolgozó művésze­ket — mondja búcsúzóul Pá­vics János. Tavaszodik a Tenkes-hegy oldalán. Visszanézve a gyűdi útról, a vár úgy magasodik a város fölé, mintha egy régi cí­merről mintázták volna a verő­fényes képet. Aki egyszer meg­látja, többször visszakívánko­zik ide. Havasi János Termékeik 70 százalékát exportálják Divat-, sport- és munka­védelmi kesztyűk Siklósról Negyedmillió pár kesztyű bérmunkában A két alapanyagból évente több mint 160 000 négyzetmé­ternyit használnak fel: kéthar­mada a nappa, ami többnyire hazai gyártmány, de érkezik Svéd-, Spanyol-, Francia, és Olaszországból, Angliából is, aztán a hazai sertés hasszél1. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőr­ruházati Vállalat siklósi gyárá­ban mi minden készül e tete­mes ‘bőrmennyiségből? Elöl­járóban: csak konkrét megren­delésre készítenek divat-, sport- és munkavédelmi kesz­tyűt, férfi-, női, gyermekméret­ben, béleltet, béleletlent, öt­vagy egyujjast, különböző mé­retekben, fazonokban és szí­nekben, aszerint, hogy a meg­rendelő a 18 000 modell melyi­kéből választ. A siklósi gyár elmúlt évi termelési értéke 134 millió forint volt, ezt a bedol­gozókkal együtt 662-en érték Épül az ABC Régóta igényelte Siklós lakossága és idegenforgal­ma, hogy növeljék a keres­kedelmi üzlethálózatot. Ép­pen az ABC-áruházak terü­lete volt a legszűkebb. A tu­risták zöme is olyasmit ke- I rés, ami általában égy ABC- áruházban kapható napi cikk. Elviselhetetlen volt már ez a hiány, ezért a tanács anyagilag támogatja egy ABC-áruház építését. Máraz V. ötéves tervben tervezték, házakat is bontottak, de a BÉV 50 millió forintját, a me­gye sok tervezett ABC-áru- házát nem volt miből felépí­teni. A VI. ötéves tervben is voltak nehézségek, de a vá­rosi tanács most már minden körülmények között meg akarta csináltatni. A nyáron létkérdés, mert olyankor a A tanács 7 milliót ad forgalom elviselhetetlen a siklósi élelmiszerboltokban. A siklósi belvárosban, a bank mellett régi, kétszáz­éves lakóházakat bontottak le. Tizenhárom családnak kellett helyette lakást adni, s most egy ABC-áruházat építenek oda, 14 millió fo­rintért. Ennek fele a városi tanács pénze, másik fele pe­dig a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalaté. A tervek szerint 1984 első ne­gyedévében nyílik majd meg. Bár az idei enyhe télen sok munkát korábban elvégeztek, mint ahogyan számították. Ezért lehetséges, hogy ennek az évnek a végén esetleg mór megnyitják. A mellette lévő piac megmarad, az új ABC-áruházat szinte a piac­ra telepítették. A tömeg, ha faluról hoz árut eladni, utána gyorsan bevásárolhat sok mindent a közvetlenül mellette lévő ABC-ben. Az eddigi két kisebb belvárosi élelmiszerbolt feladatát is átveszi. A két kisebb üzlet­ben megszűnik az élelmiszer­árusítás, helyette szakboltot nyitnak majd bennük. A két bolt egyike a magánüzletek államosítása után kialakított nagy önkiszolgáló bolt, az úgynevezett „nagy Önki”. Nincs külön ifjúsági áruhá­zuk például, pedig igen nagy iránta az igény, lehet, ott nyitnak majd egyet. el. Tavaly 620 000 pár kesztyűt varrtak, termelésük 70 százalé­ka exportra ment — annak is kétharmada a tőkés piacon öregbítette a siklósiak hírnevét. A hajdani gyümölcsaszalá, majd gyapotraktár, végül fűzfa­vessző feldolgozó épületben kezdte meg 120 siklósi lány és asszony — a dolgozók aránya ma is: minden négy nőre jut egy férfi — 1959-ben a kesz­tyűvarrást. Iparitanuló-képzés- sel, átképzéssel a 69—70-es évben érték el a rekordot, ami. kor is 827 volt az átláglétszám, de a gyesen lévőkkel elérték az ezret. Azóta a fokozatos lét­számcsökkenés — a két mű­szak, a bejárás növekvő költ­ségei, az otthonhoz közelebbi, vagy helyben levő munkahelyek csábították, vagy tartják távol a munkaerőt — nyomja rá bé­lyegét a siklósi termelésre. A tanulóidőszak után ugrásszerű volt a fejlődés, míg 1960-ban még csak 65 200, az azt követő év fokozatos gépesítését köve­tően 1970-ben érték el a 678 000 páros termelést. A mélypontot majd évtizede vé­szelték át, nem érték el a hat­százezer párat. Igaz, akkor hó­dított véglegesen tért a siklósi főprofil, a sportkesztyű. Azóta is csak a siklósi gyár készíti a boxkesztyűket. Hol van már az indulás, a néhány száz pár? Jelenleg 28-féle modellből évente 10 000 pár boxkesztyű hagyja el a gyárat. Tavaly rukkoltak ki a karatekesztyűk­kel, ezer párral. A boxnáí ma­radva : készítenek verseny- és edzőkesztyűket, gyártanak — igaz, műbőrből — gyermekek­nek boxjátékkesztyűket. A bé­lelt sí- és a béleletlen, sífutó­kesztyűkből általában 200 mo­dellből évente 70—80 000 párat készítenek — ezekből gyárt a központi gyár is. Kesztyűvel lát­ják el a lovasokat, focikapuso­kat, motorosokat, kerékpároso­kat. Három éve hagyta el a siklósi gyárat a tízmilliomodik pár kesztyű és ebben a sport- kesztyűknek is mind nagyobb az arányuk. A munkaerőgond őket sem kíméli. Megszüntették — érdek­telenség miatt — a szakmun­kásképzést tizenegy éve, azóta a betanított munkásoknak in­dítanak szakmunkásképzőt, ta­valy harmincnyolcon végeztek. Éveken át folyt a technikuskép­zés, a két négyéves kurzust 36- an fejezték be — igaz, közülük 16 már elment. Jelenleg a mű­vezetőképzés folyik. Az indulás­nál új munkaalkalmat jelentett a siklósi gyár, azt jelent ma is, de azóta más munkahelyek is foglalkoztatják a környéken élőket. A bejárás mind kevésbé fizetődik ki a közlekedési tarifa- emelés és az utazással elfecsé­relt idő miatt. A siklósi gyárban 22 faluból 103 bejárót tartanak nyilván — tavaly a gyár utaz­tatásukhoz négyszázezer forint­tal járult hozzá. A termelés kö­zel egyharmadát a bedolgozók végzik. A bejárók megtartása késztette a siklósi gyárat, hogy Sellyén telephelyet, Vajszlón átadóhelyet hozzon létre, ahol a környékbeliek leadják a kész­terméket és megkapják a kö­vetkező munkát. Tavaly több mint háromezer forinttal növekedett az átlagke­reset az előző évhez képest. Az idei tervek a mennyiség mellett a minőséget, a hatékonyságot sorolják a legfontosabb fel­adatként. Másfél száz ezer sportkesztyű, valamint több di­vatkesztyű, negyedmillió pár bérmunkában készített divat­kesztyű az NSZK-beli megren­delőnek és félszázezer pár munkavédelmi kesztyű a sikló­siak előirányzata. Hogy mind­ezt elkészíthessék és hosszú távon se okozzon fennakadást a régi épület, tavaly megkezd­ték a teljes rekonstrukciót. A gőzfűtést meleg vizes fűtéssef váltották fel, jelenleg a szociá­lis létesítmények felújításán a sor, új gépi szabászod műhely épüt, visszavan az elektromos rendszer teljes megújítása. A dolgozókat tömörítő 20 szocia­lista és két munkabrigád eddig is mindent megtett, hogy a Siklósi Kesztyűgyár termékeivel megvédje azt a hírnevét, melyért megalakulásától, majd negyedszázada mindent meg­tesz. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom