Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-20 / 78. szám

1983. március 20., vasárnap Dunántúli tlapíö 5 MEGDÖBBENT TOLVAJ Egy nyugat-németországi kisváros helybeli kórházá­nak orvosa lakásának erké­lyén elfogott egy tolvajt. Amíg sportpuskájával sakk­ban tartotta, felesége tele­fonált a rendőrségre. Az or­vos azonban nem tudta el­viselni az esemény okozta idegfeszültséget, szívromha- mot kapott, és azonnal meghalt. A tolvajt annyira megdöbbentette az orvos halála, hogy nem használta ki a váratlanul! kínálkozó szökési lehetőséget: a hely­színen megvárta, amíg meg­érkezett a rendőrőség. GÖRIZŐ RABLÓK Az Egyesült Államokban korszerűsödnek az utcai rablótámadások módszerei. A rablók görkorcsolyával közlekednek. Kiszemelt ál­dozataikat — elsősorban nőket — görkorcsolyán kö­zelítik meg, és miközben nagy sebességgel elhalad­nak mellettük, kiragadják kezükből a táskát, aztán villámgyorsan eltűnnek. Az utóbbi időben az Egyesült Államok valamennyi na­gyobb városában sok ezer ilyen esetet jegyeztek fel. KORSZERŰ ÉKSZERTOLVAJ Az olaszországi Teramó- ban az egyik ékszerüzlet­be gyermekkocsit toló nő lé­pett be, hogy megnézzen egy briilüánsgyűrűt. Meg­kérte az ékszerészt, vigyáz­zon addig a gyermekre, amíg ő az üzlet előtt tar­tózkodó férjével megbeszéli, megveheti-e a gyűrűt. Ami­kor a nő kilépett az üzlet­ből, a kocsiban felsírt a gyerek, Mivel az anya vá­ratott magára, a csecsemő pedig egyre sírt, az éksze­rész meg akarta nyugtatni és a kocsiba nyúlt, hogy ki­emelje onnan. Csak akkor vette észre, hogy a kocsi­ban gyerek helyett magne­tofon van, a „mama” pedig már messze jár az éksszer- rel. Mátyás király portré. Ismeretlen festő műve a XVI. század elejé. ről a bécsi Kunsthistorisches múzeum tulajdona. Mátyás egykori, Európa-szerte csodált fényűző palotája helyén, a budai várban nyílt meg az utóbbi évtizedek legnagyobb- szabású kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Több tu­dományág hazai és külföldi ku­tatóinak együttes munkája nyo­mán minden eddiginél részlete, sebben mutatkozik be a magyar reneszánsz, történelmünk utolsó európai rangú korszaka. A sokszáz tárgyat szemlélte­tően, didaktikus rendben felvo­nultató kiállítás központja Má­tyás király legendás alakja, akit a mai nemzedék számára sem árt felidézni a történelem sár­gult lapjairól, egyénisége annyi tanulsággal szolgál. Uralkodása nemzeti létünk egyik fénykora volt, emlékeit még a török pusz. títás sem tudta teljesen meg­semmisíteni. A páratlanul gazdag kiállítás megpróbálja nyomon követni Mátyás hatalmas életművét, s vele a reneszánszot, az új stílus­törekvést, amelynek a király egyik kimagasló képviselője volt. A kiállítás két évszázadot ölel fel az előzményektől a stílus utóéletéig. A legszemléltetőbb, a leggazdagabb azonban a Mátyás királyt és udvarát bemu. tató rész, amely sokrétűen il­lusztrálja az uralkodó és kör­nyezete ünnepeit és hétköznap, jóit. 1473 és 1490 között volt leg­aktívabb az uralkodó, ekkor vi­rultak leginkább olaszországi kapcsolatai. Kereskedők, diplo­maták és főpapok jártak-keltek Buda és az itáliai városok kö­zött. Felesége, Aragóniái Beat, rix méltó társa volt a műveltség­ben és a művészetek pártfogó­Ádámkosztüm-bí rság A tavasz, majd a strandidény közeledtével elkerülhetetlenül kö­zeleg ismét a nudizmusról hazánkban folyó heves viták ideje. Nem vigasznak szánjuk, de máshol is akad gond a meztelenül napozni szándékozókkal. Képünkön: például egy New Yersey-i város seriffje helyszíni idézést nyújt át egy pőrén napfürdőző csa­ládnak, akik „akciójukkal” a nudizmus engedélyezését akarták elérni a helyi nyilvános parkban. Mátyás király és kora sóban egyaránt. Mátyás maga köré gyűjtötte a kor neves mű­vészeit és íróit. (Bonfinit, Gale- ottót, Callimachust) s Európa egyik legnevezetesebb huma­nista központjává tette Budát. Palotáit az új stílusban építet­ték a firenzei építészek és kő­faragók; mint a budai, ásatá­sokból származó faragványok, a nyéki vadászkastély építészeti töredékei, kedvenc tartózkodási helyének, a budaszentlőrinci pá. los kolostornak vörös márvány emlékei, és a nagyszabású, pél­dásan helyreállított visegrádi oyaralápalota mutatja. A király legbüszkébb azonban messzeföldön híres könyvtárára volt. Állandóan és sokat olva­sott, 'humanistáit is gyakorta a könyvtárteremben fogadta. Itá­liában, Firenzében a legjobb illusztrátorokat foglalkoztatta, Attavantet, Gherardot stb. Köny­vei, a híres, saját ízlését mutató Corvinák közül a kiállításon nemcsak a hazai kötetek, a Phi- lostratusz Kódex, Bonfini Rerum Ungaricarum Decades-e és Cro- nicája, hanem a külföldi gyűjte­mények féltve őrzött kincsei is láthatók, amelyeket londoni, va­tikáni, párizsi, bécsi könyvtárak és múzeumok kölcsönöztek. Mátyás korszerű, jól felfegy­verzett hadseregének, a fekete seregnek a fegyvereit és felsze­relését is bemutatják. Szapolyai István nádor síremié' ke Szepeshelyről (1499) Herkules szobor Bertoldo di Giovanni munkája (1490—91) Kályhacsempe Alexandriai Szent Katalin alakjával Besztercebá< nyáról (1490—1500) (Fotó — Hauer Lajos — KS] Pécsi utcák - híres emberek A Kóczián Sándor utca A Jászai Mari, Nagy Jenő és Dr. Doktor Sándor utca csomó­pontjából észak felé nyílik a kis Kóczián Sándor utca. 1945 előtt Kiskirály utca volt a neve. Kóczián Sándor költő volt, az irodalom egyik királya lehetett volna, ha nem lett volna élete oly rövid, mint a róla elnevezett utca. Ha freudista pszichológusok Kóczián Sándor életpályáját vizsgálnák, bizonyosan dörzsöl­nék a kezüket: igazolva látnák ugyanis ama tételüket, hogy minden művészet egy ifjúkori szerelemből forrásozik. Kóczián Sándor, a Nagy La­jos Gimnázium érettségi előtt álló tanulója alig múlt tizen­nyolc éves, amikor egy kisdiák özvegy anyjába szerelmes lett. A kis gimnazistát Kóczián inst­ruálta. Amikor az ifjú költőt a szere­lem fuvallata erősebben meg- legyintette, naplót is kezdett ír. ni. ' (A 156 oldalnyi füzetet je­lenleg, verseivel együtt a Janus Pannonius Mú­zeum őrzi). Ebből az 1869. dec. 6-tól 1870 ápr. 10-ig vezetett (május 4-én már meghalt) fi­nom lélekrajzból megtudjuk, hogy a vágyakozás szomjúsá­gától a reménytelenség keserű epéjéig megízlelte a szerelem minden ízét, mert halála előtt még azt is át kellett gyötrőd­nie, hogy észrevegye: Paulához katonatisztek is járogatnak .. A „Barátok utcai 12-dik szá­mú házból” — ahogy a gyász- jelentés írja — (később Feren- ciók, 1945 után Sallai utca 24) vitték ki a költőt a balokányi tó mellett elterülő, úgynevezett bu. dai külvárosi temetőbe. Amikor 1929-ben ezt a temetőt a város megszüntette, néhány sírt a hoz. zátartozck még exhumáltak, s áttelepítették a hamvakat az új, a központi temetőbe. Kóczián Sándornak már nem voltak hoz­zátartozói, de akadt egy akkor névtelenséget kérő pécsi ember, oki vállalta a város által ado­mányozott helyre, (a kápolnától détre) a sír áthelyezését, a sír­kő felújítását, s így a költő e két sorának bevésését is: „Sötét síromnak néma éje, / Korán át­léptem küszöböd”. E derék pé­csi polgár, aki azóta már szin­tén Kóczián elyziumi világába evezett, Vogl Jenő kőfaragó mester volt. 1983 kora tavaszán a város új­ra lebontásra ítélt egy régi bel­városi házat. A ház tulajdonkép­pen három részből, az utca homlokzatára két különálló, egy földszintes és egy emeletes épületből állott, s a kettőt egy íéglából rakott félköríves kocsi­bejáró kapu kötötte össze. A két épülettel párhuzamosan hátút az udvart ismét egy emeletes, hosszúkás, többlakásos ház zár­ta le. E házcsoport lebontásával a Sallai „sétáló” utcából át le­het majd menni a Geisler Eta utcába. Eltüntetek tehát egy háztömböt, amely stílusával, külső architektúrájával még mű­emlék jellegű épületnek sem volt mondható, csupán beépítési rendszerével példázta a XVIII. századi pécsi kispolgári házak jellegzetességét. Nem volt szép, nem kár érte. Csak éppen eb­ben lakott Kóczián Sándor. S akadt egy lelkes irodalomtanár is, — Tüskés Tibor — akinek sugallatára tanítványai a házon emléktáblát is helyeztek el: Itt élt városunk szerencsétlen sorsú költője Kóczián Sándor 1850—1870 Megemlékezésül a Pécsi Áll. Janus Pannonius Leánygimn. magyar szakköre Remélem, a táblát, mint a kultúráért, minden szépért, jóért lelkesülő pécsi ifjúság egyik tiszteletreméltó tanújelét a váro­si vezetés megmenti, s valami kiegészítő szöveggel — „e he­lyen állott stb.” — megfelelően elhelyezi. Harcos Ottó Éles anyanyelvűnk A kétbalkezes bizonyára jobb híján kapta a nevét. Sajátos kollektív vezetés: vak vezet világtalant. A magyar futball is kétkezi munka eredménye. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Annyira ateista, hogy egy szalmaszálat se rak keresztbe. Egy revizornak krónikus hiányérzete van. Felemelkedésének egyetlen eszköze a lift. Egy szerelmes pók hálótórsra vágyik. Az építőipar költői kérdése: „Áll-e még az ősz Peterdi háza?" Meglepő, de az éjszakai pillangó nem a délibáb további fej­leménye. Az alkoholisták másnapos konferenciát rendeztek. Kerekes László 6 Bélyeg Hazai és külföldi újdonságok Március 31-én a posta If­júság címen 4-j—2 forintos bé­lyeget ad ki. Az Állami Nyom­dában készül, tervezője Gá­bor József grafikusművész. ötszáz éve született Raffa- ello Santi (1483—1520) az érett reneszánsznak Leonardo és Michelangelo mellett a harmadik legnagyobb óriása. Az évfordulóra a magyar pos­ta hétcímletű sor és blokk kibocsájtását tervezi. Felhív­juk a figyelmet arra, hogy az 1960-ban kiadott festmény­sorozatunkban — a Szépmű­vészeti Múzeumban lévő olasz festők műveit tartalmazó gyűj. töményéből —1 Rafaello két alkotása is szerepel, az Ester­házy Madonna és az Ifjú kép­mása, amelyet régebben ön­arcképének tartottak. A posta március 21-én Húsvét '83 címen, százezer példányban, egyforintos be­nyomott bélyegű levelező­lapot jelentet meg. Az Állami Nyomdában készült, tervező­je Kékesi László grafikusmű­vész. + Röviden: A Magyar Posta legközelebbi bélyegsora a Budapesti Tavaszi Fesztivál al­kalmából jelenik meg — Egy szál virágot tartó kéz köszönti egyiptomi bélyegen az idő­sekről tartott első nemzetközi konferenciát. — Bájos kislány az ábra azon az osztrák bé­lyegen, amely a gyermekbarát szervezet 75 éves jubileumára, jelent meg. — Svájc bélyegen is megemlékezett a hazai ha­lászati szövetség centenáriu­máról. — Gustav Husak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének 70. szü'e-' tésnapjáról hazája postája bélyegen emlékezett meg. — A kubai posta Marx Károly halála 100. évfordulójára cen­tenáriumi bélyeget ad ki. — Svédország a hazai könyv- nyomtatás ötszázéves jubileu­mára bélyegsort jelentetett meg. — Portugália már a nyolcadik bélyegen mutatja be ötszáz éves kerámiaipará­nak legszebb termékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom