Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-20 / 78. szám

1983. március 20., vasárnap Dunántúli napló 3 i Tavaszi munkák Szombaton országszerte benépesült a határ: vetették a kora tavaszi növényeket, előkészítették a talajt, szór­ták a műtrágyát, a kertésze­tekben pedig hozzáláttak a palánták kiültetéséhez. A legkorábbi vetésű növé­nyek, az árpa, a borsó és a mák nagy része — legalább is a déli megyékben — már a földben van. Szombaton is több ezer traktor járta — gyakran nyújtott műszakban - a táblákat. A vetéssel egy- időben folytatták a naprafor­gó és a kukorica, illetve a cukorrépa magágyának elő­készítését. Az elmúlt napok nyárias időjárása felmelegítette a ta­lajt, s ennek nyomán Bács- Kiskun megye gazdaságaiban már hozzáláthattak a burgo­nya vetéséhez. Az idén 1200 hektáron termesztik a burgo­nyát a megyében. A felmelegedett talaj a kertészetekben is kedvez a munkáknak, most más évek­nél korábban láthattak hozzá Fejér, Zala és Hajdú megyé­ben a hagyma dugványozá­sához, a palánták kiültetésé­hez. Máshol, mint például Heves megyében a hevesi Rákóczi Tsz fóliasátraiban, tűzdelték a primőrnek szánt, jól fejlett paradicsompalán­tákat, a szántóföldeken pe­dig a dinnye telepítéséhez készítették elő az ültetvénye­ket. Elkészült az új OTP-székház A költözés időpontja bizonytalan A felesleges helyiségeket átadják Élsportra es itthonra Az 1983-as kollekció a pécsi Cipész KTSZ-ben Tavaszi cipöújdonságok A süttői mészkőburkolatból ki. álló tartóvasak még üresek; a hóz oldalára nagy O, T és P betűk kerülnek, a homlokzatra pedig az, hogy Országos Taka­rékpénztár. A „fehér ház” Pé­csett, a Rákóczi út és a Jókai utca sarkán van, a közeljövőben ide költözik az OTP Baranya megyei Igazgatósága, a máso­dik és a harmadik emeletre pe. dig — az ott lévő két és fél­szoba hallos lakásokba — 10 fakó. Az IMS szerkezetből épített épületben most már a hiány­pótlásokon és kisebb, még hát­ralévő munkákon dolgoznak a BÁÉV munkásai és takarítanak. Visszavan még a környezet ren. dezése, a parkosítás, de az épü­let mögött — a Jókai utcából megközelíthetően — kész a mintegy 100 gépkocsi részére alkalmas parkoló. Mit tud ez a jó megjelenésű épület? A mélyföldszintjén (ami az említett parkoló felé néz) lesz az irattár, az orvosi rende­lő, a telefonközpont és más épületgépészeti berendezések helye. A földszint főbejárata a Rákóczi út felől nyílik, tardosi vörösmárvóny burkoltat van kí­vül is, belül is a padozaton, bent a falakon és ez a barna berendezéssel együtt roppant elegáns, igazán banki benyo­mást kelt. A tágas térségben mozog az üqyfél, körben az üvegfalak előtt, a két, félkaréj­ban kialakított pultok mögött helyezlkadinek el mtajd az ügyin­tézők. A földszint különleges­sége még a bejárat mellett két­oldalt lévő üvegfalú szoba. A bejárattal szemben lévő lépcső az emeletre vezet, ahol az igaz. gatásági irodák lesznek, s a ta­nácstermek A nagyobbikban nem a megszokott hosszú asztal mellé, hanem valódi kerékasz­tal mellé ültetik majd a tárgya­lások résztvevőit. A lakások tá­gasak, jól használhatónak ígér. keznek. A második emeleti ta- kássor előtt 360 négyzetméteres (!) terasz van, amit a tíz lakó a Rákóczi út szüntelenül óri­ási forqalma ellenére célszerűen használ majd ifci; a városra, a hegyre ’nyíló kilátás igazán szép. A ház két oldalán a lépcsőhá­zak vannak: az ÖTP-t és a lakó­kat kiszolgáló lépcsőházak mindkét oldaion egymást elkü­lönítetten kerülik. Bizonytalan még, hogy mi­kor költözhet az OTP. Pillanat­nyilag nem sok a valószínűsége annak, hogy április 4-ce ez megtörténhet. Az viszont biztos, hogy — ha az előbbi határidő semmiképpen sem megv — má. jus 2-án már itt áll a lakosság rendelkezésére a takanékoénz- tár. Ez természetesen hálózati változásokkal jár. A Bem utcá­ban számlakezelői fiókot hoz­nak létre, a Kossuth Lajos ut­cában az emeleti helyiségeket átadják a Baranya megyei Le­véltárnak, a földszinten valuta- és egyéb ügyekkel foglalkozó kirendeltség marad Az átszer­vezés kapcsán az OTP a Dok­tor Sándor utcában és a Pe­tőfi utcában lévő helyiségeit a városi lakás- és helyiséggazdál­kodási hatóság rendelkezésére bocsátja. H. I. Néhány hete beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy milyen cipőkollekcióval készült a ta­vaszra és a koranyárra a Du­nántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat. A körképből akkor ki­maradt a Baranya megyei Ci­pőipari Szövetkezet. Most fel­kerestük őket és megnéztük kí­nálatukat. Elég volt egy pillantást vet­ni a bemutatott modellekre, látszott, hogy most a legdi­vatosabb lábbelik közül válo­gathatnak majd a lányok és az asszonyok. A német Quelle- áruháznak szállítanak különbö­ző színekkel kombinált velúr balerinacipőket, és úgy dön­töttek, hogy a hazai vásárló- közönségnek is biztosítanak be­lőlük. így áprilistól a pécsi Pe­tőfi utcai mintaboltjukban és a budapesti szövetkezeti áru­házban lehet vásárolni a cso­dálatosan harmonizáló, vagy pedig merész, szokatlan szín- kombinációs tarka papucs-ci­pőkből. Hasonló jellegű, de színes bőrökből kombinált és nyitott orrú cipőket is készíte­nek. Valószínű, hogy a nyár legnagyobb slágere lesz a lyu­kacsos, fehér vászonból készült pehelykönnyű cipő. Mindhárom fazon ára 360 Ft körül lesz. A zártabb, elegánsabb cipők­nél továbbra is divat marad a trottőr sarok. A szövetkezet a kereskedelemnek kétféle fazont kínál: perforált (lyuggatott) bőrből készült piros cipőt, kör­be fehér szegéllyel és masni­val, valamint hasonló bőrből készült, fehér színű, sötétkék szegélyű, gombolásos cipőt. Március végétől, április elejé­től az ország egész területén kapható lesz, 15—18 000 pár készül belőlük. 430 forint körüli áron értékesítik. Bizonyára még mindig so­kan vannak, akik továbbra is ragaszkodnak a magasabb sar­kú szandálokhoz. Nekik most igazán gyönyörű cipőket és ki­egészítőt ajánlanak. A Cipő­nagykereskedelmi Vállalat, a Pécsi Bőrgyár, a Hunor Kesz­tyűgyár és a Cipőipari Szövet­kezet — közös vállalkozásba fogott. A Bőrgyár adta a kro­kodilbőr utánzatú, piros-bordó, szürke-fekete és sárga-drapp színű hasított sertésbőrt, a Kesztyűgyár háromféle fazon­ban — egy elegánsabb, egy mindennapos utcai és egy le­vélalakúban — készítette el a női táskákat és a hozzájuk il­lő — ugyanolyan bőrből ké­szült cipőket a Cipőipari Szö­vetkezet észítette. A CNV pe­dig a Kip-Kop szaküzleteiben árusítja jövő héttől. Aki a ci­pőt és a hozzávaló táskét is kéri, 690 forintot fizet, ha kü- lön-külön vásárolják, akkor a cipő 360, a táska 450 forintba fog kerülni. A szövetkezet idén új pró­bálkozásként gyermekszandá­lokat készít 23—26-os nagy­ságig. Március végétől júniusig 15 0Ö0 párt szállítanak a CNV- nek. Áruk 90—100 forint között lesz. Végül is említést érdemel a szeptemberben „utcára" kerülő Robin Hood velúrcsizmd. Nyolc fazonban, a legkényesebb íz­lést is kielégítő kivitelben és a nyugati divatirányzattal meg­egyező színkombinációkban ké­szül. A bokacsizmák nagyrésze — 12 000 pár készül belőlük — a Fővárosi Cipőbolt Vállalat üzleteibe és kevesebb a min­taboltjukba kerül. Az áruk 560 —580 forint. Ádám Erika Hallgatózni illetlenség. Vo. natan nem hallgatózni lehe­tetlen. — Hova utazik a néni? — Megyek a fiamhoz, Du­naújvárosba, most született unokám. Viszek nekik egy kis hazait. Mást úgyse lehet ne­kik adn'i, mint gyümölcsöt Cneg süteményt. — Ott dolgozik a fia? — Igen Ott nősült meg. Nem örültünk neki, hogy el­vette azt*a semmi kislányt. Kedves is, meg szeretjük is, dehát nincs semmije. Ä szü­lői nem segítik. Pedig volna miből. Vállalati osztályvezető az ipám, csoportvezető a na­pom. Autó, horgásztanya, minden évben külföld. Ha el. megyünk hozzájuk, folyik a konyak, a házba nem férni be a könyvektől. De a lányuk­nak nem adtak hozományt. Szégyenli is a kismenyem. Meg a fiam is, de ezek után ő sem fogad el tőlünk sem­mit. Ezért áll a kisunokám ágyta mellett csak egy heve­rő: másuk sincs az egész szobában. — Saját lakásuk van? __ Már hogy lenne? Egye­temi évfolyamtársánál laknak, aki most villanyszerelő, há­romszobás szolgálati lakása van, de nőtlen. Azt mondta: tietek az egyik szoba, csak a villanyt fizessétek. Mondom a kedves szülőknek: adjunk nekik 200—2Ö0 ezret, had le­gyen mivel belevágni az épít­kezésbe De ők nem tudnak adni. Tőlünk meg nem fogad­ja el a fiam. Azt hajtogatja: majd a saját keresetükből. De kérdem én, mikor keres a nnyit egy mérnök meg egy óvónő? — A néniék mit dolgoznak? — Az uram kőműves a tsz­ben, de kiváltotta az ipart is. Én takarítónő va­gyok. Nem szégyelljük a mun­kát, egy ekkora badacsonyi szőlőt nem adtak ingyen. Itt­hon disznót meg bikát hizla­lunk. A gyerekért dolgoztunk mindig, aztán hiába: nem kellünk neki, — Biztosan szereti a szü­leit ... — Szereti, szereti. De ki tudja, nem tántorítják-e el tőlünk. Nem jól neveltük, nem mindig tudja, mi az ő saját érdeke. És maga, kedveském hol dolgozik? — üzletszerző vagyok egy ipari- szövetkezetben. Sokat utazom — így hét végén is? Vagy most a fiújához megy? Úgy kicsípte magát. — Az anyukámat megyek meglátogatni. Beteg, mór há­rom éve. Már nem is fog fel­kelni Hétirözben ideqenek ápolják, hétvégén én. A test­véreim helyett is. Három éve minden héten utazom hozzá. — Akkor maga erre keres. — Nemcsak erre. Javíttatni kell a házat is, amiben lakik, öreg ház. És anyaukám sze­reti a narancsot, meg a ba­nánt. Ha csak lehet, viszek neki. — Elfogad egy kis túrósré­test? Vigye el. az édesany­jának. És üdvözlöm, bizonyá­ra nagyon kedves asszony. — Én meg a fiát üdvözlöm. Nagyon rendes ember lehet. Gárdonyi Tamás Kamaraest a Liszt Teremben Súlyában és terjedelmé­ben hatalmas műsort hall­hattunk az Országos Fil­harmónia szerda esti hang­versenyén. Egy Schubert- és három Brahms-kamara- mű hangzott el, a meghir­detett műsortól eltérően, Tarjáni Ferenc kürtművész megbetegedése miatt. A program gerincét Brahms kései kamarazené­je alkotta. Elsőként az Op. 120-as, f-moll klarinét-zon­gora szonáta hangzott fel Paláncz Tamás és Jandó Jenő tolmácsolásában. E kései brahmsi világ kettős­ségét, a befelé fordulás és kitörő szenvedély antago- nizmusát oly híven tükröző darab saját szépségében szólalt meg, jól reprezentál­ván a visszafogottság és fel­fel csattanó érzelmi kitöré­sek kettősségét Paláncz Tamás klarinétjátékának az utóbbi időben megfigyel­hető változása, amely a nemesen egyszerűbb, férfi­asabb klarinéthang kimun­kálásában nyilvánult meg, szerencsésen találkozott e mű alapgondolatával. A klarinétra, gordonkára és zongorára komponált a- moll trió (Op. 114.) követ­kezett ezután. Ez a trió épp­úgy, mint a hangversenyt záró Esz-dúr trió a legma­gasabb technikai és kama­razenei igényt támasztja előadóival szemben. Ezen igényeknek csak ma­gas szintű hangszeres tudás és gazdag ér­zelmi világ birtokában lehet megfelelem. Az a tény, hogy ezt a művet is teljes gazdagságában hall­hattuk, óz előadók magas­fokú felkészültségét bizo­nyítja. A cselló szólamát Kemény Krisztina játszotta. Személyében olyan művészt ismertünk meg, aki amel­lett, hogy nagyszerűen il­leszkedett a mű, a hang­zás egységébe, egyéni hangját megtartva szépen formált pillanatokat terem­tett — természetesen a mű adta lehetőségeken belül. Schubert a-moll (Op. 137. No. 2.) hegedű—zongora szonátája hangzott el szü­net után. jandó Jenő fan­tasztikus, mindenkivel azo­nosulni tudó kamarazenei képessége ezúttal a min­dig elsöprően szubjektív hittel és magas technikai színvonalon játszó Gyermán István hegedű játékával pá­rosulva eredményezett szép koncert-produkciót. Brahms hegedűre, kürtre és zon­gorára írott Esz-dúr trió­jában — a hangverseny befejező számaként — az előbbiekhez társult Fried­rich Ádám kürtművész nagyszerű játékát élvezhet­tük. Fényesen tiszta-, meleg hangon Brahms hangszín­világának legbensőbb szép­ségét értő ihletettséggel tolmácsolta. Bár mindvégig partner­ként, az est „szólistája” mégis Jandó Jenő volt, aki egyenletesen igen magas színvonalú teljesítményével bizonyította ismét egyéni, különleges zenei és hang­szeres felkészültségét. Kircsi László ..Fehér ház” a Rákóczi úton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom