Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-17 / 75. szám
e Dunántúlt llaplo 1983. március 17., csütörtök Mit vállalnának a szülők? Mozgássérült gyermekek oktatása Számtalanszor elmondtuk már Sorstársak rovatunkban, a mozgáskorlátozott emberek legfontosabb életeleme a munka, a munkalehetőség. Ez utóbbi viszont igen korlátozott, csupán néhány szűk terület. Holott bizonyára számos szakirányú tevékenységben számíthatnánk a szakképzettségükre. Kérdés, ho- gyon tudják ezt a szakképzettséget megszerezni. A kérdésre rendkívül nehéz választ adni. Az országos és ip baranyai lehetőségek is azt mutatják, igen nehéz a mozgáskorlátozott gyermekek oktatását megoldani. Az első négy osztályt általában a legtöbben elvégzik. A szülők nagy erőfeszítéssel magánoktatók foglalkoztatásával megoldják. A felsőbb osztályok? Nincs szervezett képzés. Budapesten van ugyan intézeti nevelés, és a Mozgáskorlátozottak Szövetségének tervei szerint szeretnék több helyen megszervezni az intézeteket. De vajon ez az egyetlen megoldás? A mozgáskorlátozott gyermekek nagy része szellemileg alkalmas az általános és felsőbb iskolák elvégzésére. Tulajdonképpen éppen az oktatás, a tanulás az egyetlen lehetőségük, hogy önállóan alapozzák meg életüket. A négy osztály még ahhoz sem elég, hogy később o közlekedésükhöz nélkülözhetetlen gépkocsihoz jussanak, hiszen nem szerezhetnek jogosítványt sem. Az is tény, hogy személyiségük fejlődéséhez elengedhetetlen a családi környezet, és tény, hogy önálló életük szervezéséhez a szervezett oktatás-nevelés sem. Ezt a két fontos dolgot kellene eayeztetni. A felmérések szerint Pécsett és környékén több mint harminc 6—14 éves gyermek van, akik részt vehetnének az általános iskolai oktatásban. Csakhogy a hazai intézmények eleve úgy épültek, hogy mozgáskorlátozott gyermekek nem használhatják. Mire is lenne szükség? Semmiképpen sem külön, zárt intézményre, valószínűleg valamelyik már meglévő iskolában meg lehetne oldani: földszinti osztálytermekben kellene oktatni speciálisan képzett nevelőnek, gyógytornásznak, s természetesen szükség van az iskolaorvos állandó segítségére. Bizonyára egyik iskola sem látná kárát, ha ezek a gyermekek részt kaphatnának a közösségi nevelőmunkából. összegezve: nem költséges beruházáson kellene gondolkodnunk, csupán szervezés, körültekintő szervezés kérdése az oktatás beindítása. Elmondtuk, Pécsett már elkészültek a felmérések. Ám nem tudjuk, hogy a szülők, általában magukra hagyatva hogyan oldják meg problémáikat. A Mozgáskorlátozottak megyei Egyesülete a hamarosan elkészülő kultúrközpontjába szeretné meghívni a pécsi szülőket: mondják el gondjcjikat, s azt is, mikéit tudnának segíteni: például az utaztatásban, a gyermekek felügyeletébe. Az egyesület egyben szeretné megszervezni a gyermekek gyógy- tornásztatásót, a szülőknek pedig a rendszeres szaktanács- adást is. Sőt akár egy szülői munkaközösséget is szerveznének a várhatóan április végén átadandó központban. A már meglévő felmérésekhez tehát szükség van a szülők véleményére — amit természetesen mi is várunk, és szívesen továbbítunk az illetékesekhez — valószínűleg támogatásukkal is közelebb jutnánk a gyermekek oktatásának megszervezéséhez. Szocialista brigád segítségét kérjük Lépcsőfeljáróra van szükség Gerhát Gyöngyitől, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium ifjú vöröskeresztes titkárától kaptunk levelet: ,,A házunkban lakik egy mozgáskorlátozott fiú, aki tolókocsihoz van kötve. Nagyon sok gondot jelent neki a lépcső- házban való közlekedés, mert egy rendkivül rossz állapotban lévő deszkán tud csak kimenni a házból. Nagy megkönnyebbülést jelentene számunkra, ha valaki, vagy valakik elkészítenék ezt a lépcsőfeljárót betonból." A mozgássérült fiatalember Pécsett, az Alkotmány u. 46-bon lakik. S a levél háttereként el kell mondanunk, hogy a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete ismeri a család problémáit, s többek között azon dolgozik, hogy földszinti lokáshoz juttassák egyesületi tagúkat. Addig is csatlakozunk a levélíró kéréséhez: egy szocialista brigád segítségét kérjük, amely vállalná az építést. A PlK biztosítaná a szükséges onyagot, de a munkát nem tudja vállalni. Talán a vállalat valamelyik brigádja segítene a mozgáskorlátozott fiatalember problémájának megoldásában. Sportprogram a mozgássérült gyermekekért A KIOSZ Baranya megyei szervezete és az MTSH Baranya megyei Kézilabda Szövetsége KIOSZ kézilabda terem-kupát rendez április 23—24-én a pécsi Sportcsarnokban. A verseny bevételét a mozgássérült gyermekek támogatására ajánlották fel a szervezők. A rangos kézilabda-tornán tizenegy csapat" vesz részt Budapestről, Csongrádból, Somogy, Bács-Kiskun, Heves, Tolna és Baranya megyéből, valamint a PMSC ifi, a VM Konzum és o Baromfifeldolgozó Vállalat ké- zilabdásai. A verseny győztesének a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete ajánlotta fel a kupát. Eladó lovat keresünk Meglepő kéréssel fordult hozzánk M. M. nagypeterdi olvasónk, aki egy eladó lovat keres. Bár kérése nem is olyan meglepő, ha ismerjük körülményeit: Olvosónk három éve elveszítette mindkét lábát. A rokkantsága miatt érzett elkeseredését enyhítette, hogy volt egy segítőtársa, egy csendes, szelíd iá, amely megkönnyítette közlekedését. Tavaly társát is elveszítette, s most ezúton fordul a baranyai termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz: van-e eladó öreg lovuk, amelytől már amúgy is megválnának, ám elfogadható áron olvasónk szívesen átvenné. Kérjük tehát a segítséget olvasónk nevében, szívesen közvetítjük az adós-vételt, vagy értesíteni lehet Pintér Lászlónét (7912 Nyugotszenterzsébet, Szabadság út 16.), ő intézi M. M. ügyeit. szerkesztőség postájából B A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat megkez dte a virágtálak tisztítását, beültetését Pécsett, (kilencszáz van a városban), s ezt a városlakók bizonyára örömmel üdvözlik. Ám szeretnénk felhívni a figyelmet: a vállalat dolgozói ezt a munkát abban a reményben végzik, hogy a feldíszített virágtálak valóban a várost szépítik épségben, tele virágokkal. Fotó: Szokolai István Olvasóink írják Csupán néhány szó... A TÜZEP pécsi, Megyeri úti telepén mór többször vásároltam építőanyagot. A kapucédulát ellenőrző portásnőtől, vagy férfitól (mi- koi ki volt) mindig kaptam néhány kedves szót: ,, Kellemes hétvégét!", ,,Jó építkezést!", „Legyen szerencsénk máskor is", és ehhez hasonlókat. Szívesen hallanám ezt sok más helyen is. Cselkő Károly Pécs, Lengyel Gy. u. 4/B. „Körtánc a tánc körül Vf Valamikor mi is Gill Imrénél táncoltunk. Sajnos tudomásul kellett venni a tényeket. Nem értek egyet Stenczer Bélával (március 10-én a Körtánc a tánc körül megjelent írásunkban nyilatkozott). Azt mondja: Meg aztán véleményem szerint, ha olyan régóta nem működik ilyen klub, nincs is rá szükség, nincs rá igény. Szerintem ez nem így van, mert mi annak idején nem így láttuk. Lehet, hogy eleinte küszködéssel indulna a versenytáncklub, és rengeteg energia kellene hozzá, Gill Imrének lenne erre energiája, ö tette a lehető legtöbbet ezért az ügyért. A szombati nap sem lehetne akadálya (ekkor biztosítana helyet a pécsi Nevelési Központ), lenne jelentkező. Csak el kell kezdeni ! Broida Arpádné Kiss Sára Pécs, Hajdú Gy. u. 2. Tájékoztató Rendezték befizetéseket Vállalatunk szolgáltatási tevékenységét a közelmúltban racionalizálta. Olyan korszerűbb munka- és üzemszervezést vezettünk be, amely gazdaságossági célkitűzéseken túl rugalmasabban kiván alkalmazkodni tisztelt üqyfeleink kéréseihez, igényeihez. Sajtó útján a közelmúltban tájékoztattuk megrendelőinket, hogy Pécs városában és közvetlen környékén minden hét kedd és pénteki napjain végezzük a tisztítási munkát. Ezeken a napokon minden lakossági igényt ki tudunk elégíteni. Ügyfeleink megjelölhetik napot és azt az időpontot is, vagyis azt, hogy délelőtt, vagy délután 14—16 óra között kérik a szolgáltatást. A szolgáltatás díjának befizetését — szombat kivételével — vállalatunk pénztárában 8—12 óra között, kedden és szerdán 14—15.45 óra között is be lehet fizetni. Azon tisztelt ügyfeleinknél, akiknél rendszeresen jelentkezik a tisztítási igény, ugyanakkor az esetenkénti befizetés problémát okoz, azok részére lehetőség van a csekken való befizetésre is, amelyet kérhetnek személyesen pénztárunknál. vagv kérésre a lakásra is meqküldjük. A csekken való befizetésnél az időpontot kérjük úgy meqjelölni, hogy 4-5 napot be kell kalkulálni annak beérkezéséig. Végül a csekk kitöltésénél kérjük a lakcímet minden esetben a meqfelelő rovatban és olvashatóan kitölteni, nehogy azt véletlenül a gép levágja. Dr. Schmidt Antal, a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatója Válaszolnak az illetékesek Buszjárat az ipartelepre A Dunántúli Napló 1983. január 1'3-i számában a szerkesztőség postáiéból „Választ kér az olvasó, Buszjárat az ipartelep és Kertváros között” 24 aláírással megjelent cikkre az alábbiakat válaszoljuk. A Siklósi városrész és a keleti városrész között a közvetlen összeköttetést a 29-es járattal biztosítjuk. A járattal nemcsak a Felszabadulás és Edison u. környékére települt üzemekhez, hanem a keleti városrész egyéb üzemeihez és intézményeihez, mint a Kesztyűqyár, Zsolnay- gyár, külfejtési üzem, Bőrruházati gyár, Szikra Nyomda, Kenyérgyár, Rendelőintézet stb. is szállítunk hasonló, sőt nagyobb létszámban is utasokat. A jelenlegi közlekedési rendszer — az ötnapos munkahétre való átállás során — a vállalatoktól kapott utazási igény információk, valamint az utasszámlálási adataink figyelembevételével lett kialakítva. Az utazási igény levezetéséhez a 29-es járat 15 perces követési idővel való közlekedtetése indokolt, amely a Mohácsi úti átszállással (a leszállók száma változóan 15—30 fő) biztosítja az eljutást a Felszabadulás úton lévő üzemekhez. A kérelmező által javasolt megoldási forma — az Ipari úton, csúcsidőszakban közvetlen eljutás biztosítása a 16-os vonalról 2—2 járat kivételével — o jelentkező utazási igények miatt nem valósítható meg, sőt a 16-os vonalon további járatfejlesztéseket, sűrítést tartunk szükségesnek végrehajtani. A város ipartelepülés-szerke- zete, mint adottság figyelembevételével, a törzsvonalak vonzáskörzetében levő üzemekhez közvetlen módon, míg a leágazó vonalakon levőkhöz továbbra is csak átszállással kívánjuk az eljutási lehetőséget biztosítani. Albert Ferenc igazgatóhelyettes „Jeleztük, hogy üzemeltetési problémák lesznek Az 1983. február 26-i számunk 13. oldalán megjelent: „Beáznak az ablakok, hidegek a radiátorok, didergés a Lánc utcai rendelőintézetben" című cikkünkkel kapcsolatosan, az olvasók teljes körű tájékoztatása céljából a cikket az alábbiakkal szeretném kiegészíteni. 1. Az épület külső nyílászáró, it — országos típusterv alapján — a BÉV asztalosüzemében gyártottuk le, azok jó minőségben készültek el. Az ablakok beépítése során felszerel, tűk a típusterv szerinti fehér színű, gumitömítéses műanyag vízvetőket. Ezeket a tervező — esztétikai okokból — leszereltette és az ablakkeretekkel azonos színű, tömítés nélküli, szakszerűtlen vízvetőket sze. reltetett fel. Ez okozza az ablakok beázását. A beázások megszüntetésére bádog vízvetők felszerelését rendelte el az építtető, melynek kivitelezése folyamatban van. 2. Tervezői utólagos intézkedésre a nyílószárnyak légmentes tömítését az ÉLISZ-nél megrendeltük. 3. Az épület fűtésszerelése terv szerint készült el Ugyancsak esztétikai okokból a fűtésszerelés úgy lett megtervezve, hogy a radiátorok el lettek rejtve az üreges homlokzati falpanelek üregeibe, és le lettek takarva egy tömör burkolattal. A hőszabályozó szelepek is az üregbe vannak beépítve, így a falpanelek üregeiben lévő hőmérsékletet szabályozzák és nem az épület helyiségeinek hőmérsékletét. Ezen túlmenően valószínűleg az épület fűtése is alul van tervezve, mert a radiátorok nem egyenletes hőmérsékletűek, vannak teljesen hideg radiátorok is. A hcköz- pont üzemeltetését a Hőszolgáltató Vállalat nem vette át, az intézménvnek nincs a hőközpont kezelésében jártas fűtő szakembere, íay többször szakszerűtlenül elállítják a hő- köz'Dont szelepeit is. Úgy a szabványos, gumitömítéses ablak vízvetők lesze- reltetésekor, mint a radiátoroknak a panel üregekbe való be- éoíttetésekor észrevételeztük a megoldást és jeleztük, hoay várhatóan üzemeltetési problé. mák lesznek Sainos a kivitelezés jogrendje olyan, hogy tervezői elrendelésre. a kivitelező jobb meggyőződése ellenére is köteles elvéqezni a munkát. Egyébként az eddiqi ideiglenes tervezői intézkedések kivitelezését vállalatunk soronkívül megkezdte, és a fűtési tervek felülvizsgálata utáni, szükséges kivitelezést is soronkívül el fogjuk végezni. Bertram Jenő, a B. m. Maqas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója Jogi tanácsadó A. Béla kérdése, hogy a kisiparosként töltött időt mikor lehet a szövetkezeti tagnál számításba venni? A 3/1982. (XII. 29.) ME. sz. r. 6. §-a értelmében a munkában töltött idő alapján járó jogok szempontjából a szövetkezeti tagként és a munkaviszonyban töltött időket a munkajogi szabályok szerint kell számítani az alábbi kiegészítésekkel. Ehhez képest a bedolgozó tagként töltött idő csak biztosított bedolgozói vagy azzal egy tekintet alá eső munkavégzés esetén vehető figyelembe. Az ipari szövetkezetnél figyelembe kell venni azt az időt is. amely alatt a tag iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosként, nyilvántartásba vett háziiparosként, vagy iparengedéllyel rendelkező kiskereskedőként megszakítás nélkül dolgozott, feltéve, hogy ezt követően harminc napon belül, legkésőbb 1956. december 31. napjáig ipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesített és azóta is szövetkezetnél tag. Ugyanez vonatkozik a segítő, közreműködő családtagra is, ha a kisiparossal. háziiparossal vagy kiskereskedővel együtt lépett be a szövetkezetbe. A szövetkezeti tagsági viszonyban, illetőleq munkaviszonyban töltött idő számítása szempontjából a foglalkoztatás szüneteltetése a munkaviszonynak fizetés nélküli szabadság miatti szünetelésével esik egy tekintet alá. M. Tiborné komlói olvasónk gyermeke lisztérzékeny. Kérdése: a gyermek hároméves kora után is kaphat-e gyermekgondozási segélyt? Igen! Az elmúlt év május egy napjától hatályos rendelkezések szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében az anyát vagy a gyermekét egyedül nevelő apát, a gyermek HAT éves koráig megilleti a gyermekgondozási segély, az egyéb teltételek fennállása esetén. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlék jár. Ezt az állapotot a ayermek állandó lakhelye szerinti körzeti gyermekorvos (ennek hiányában a körzeti orvos) igazolja az e célra rendszeresített nyomtatványon. Azt javasoljuk olvasónknak, hogy keresse fel a körzeti qyermekorvost és kérjen tőle igazolást a fentebb írtak szerint. Horváth T. és G. K. kérdezi, hogy az új lakbért meddig kell közölni a bérlővel? A 45/1982. (X. 7.) MT. sz. rendelet 12. §-ában előírtak szerint a bérbeadók az 1983. január 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszony esetében kötelesek az új lakbér összegét meqállaoítani és azt, továbbá az évenként fizetendő lakbér összegét a bérlőkkel folyamatosan — legkésőbb 1983. március 31. napjáig —. írásban közölni. Ha a bérbeadó a lakbérközlési kötelezettségét határidőben nem teljesítette, a bérlő az új lakbér megállapítását a bérbeadótól 1983. április 30. napjáig kérheti. Az 1983. január 1. napja utón keletkezett lakásbérleti jogviszony esetében az új lakbér és az évenként fizetendő lakbér összegét a lakásbérleti szerződésben kell megállapítani és a bérlővel közölni. Arról is tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a lakbérközléssel kapcsolatos vita elbírálását a bérlő — a bérbeadó útján — a) tanácsi bérlakások, tanácsi házkezelési szerv által kezelt vállalati bérlakások, fegyveres testületi s?^lgálati lakások és műteremlakások, továbbá a nem állami szervek és az állampolgárok tulajdonában álló lakások, valamint a vegyes tulajdonban álló lakások esetében a lakás fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási •:zervét«í'i b) a most nem említett vállalati bérlakások, szolgálati lakások és műteremlakások esetében a lakással rendelkező szerv felügyeleti szervétől. illetőlea feqyveres testületi szolgálati lakások esetében az illetékes miniszter által meghatározott szervtől kérheti. Választ kér az olvasó Kaphat-e ápitési kölcsönt, akinek már van tartozása? A kérdésre dr. Horváth Lászlótól, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől kaptunk választ: A kölcsönnel terhelt ingatlanok esetében 5 éven belül általában nem indokolt újabb építési munkák elvégzése, ezért újabb kölcsön engedélyezésére nem kerülhet sor. Kivétel ez alól, ha utólagos hőszigetelésre és energiatakarékos fűtésre történő átállásra igényelnek újabb kedvezményes kölcsönt. öt év után, a ténylegesen szükséges építési munkákhoz kedvezményes kölcsön (évi 3 százalék kamat) az eredeti kölcsönből már visszafizetett összeg mértékéig adható. E felett — a felmerülő építési költségek 70 százalékáig — bankkölcsön (évi 8 százalékos kamat) is engedélyezhető. Rovatszerkesztő. GALDONYI MAGDOLNA
