Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-16 / 74. szám
6 Dunántúlt RqpIo 1983. március 16., szerda Hagyomány Élő múlt- élő iskolatörténet A pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola fennállásának 125. évfordulóját ünnepli. „Ősünk" az 1857-ben létesült SZABAD KIRÁLYI PÉCS VÁROSI ALREÁL TANODA, amelyet a Bach-korszakban, az Entwurtf hatására létesített e város. Az iskolák története fontos részei Pécs múltjának, a reáliskola különösen érdekes intézmény volt, ráadásul városi, majd állami intézmény — abban a korban, amikor a legtöbb középiskola egyházi volt. Története tehát figyelmet érdemel. Az iskola célja A reáliskola 1857-ben meghirdetett célja: „az ipari foglalkozásokhoz szükséges közepes előképzés biztosítása, illetve a technikai tanintézetekre való előkészítés." Ez az iskolatípus tehát a gyengén fejlett ipar, kereskedelem, bányászat stb. számára kívánt szakembe- reket képezni, s a gimnáziumok egyoldalú, latinos-humán tananyagával szemben a reál tárgyakat, a természettudományokat és a modern nyelveket helyezte előtérbe. A pozitív törekvéseket a durva németesítés tette nemzeti szempontból elfogadhatatlanná. Ennek ellent tudtak állni a nagy múlttal és hagyományrendszerrel rendelkező katolikus és protestáns gimnáziumok, de a reáliskola, az elnyomó rendszer teremtménye, kiszolgáltatott volt egy ideig. Pécs szabad királyi város Alreáltanodájába 50 tanuló jelentkezett, 1859-ben a három osztályba már 113 diák járt, a hatvanas években pedig kétszáz fölé emelkedett a létszám. Az intézmény első igazgatója Dobszay Antal belvárosi plébános lett, aki biztosította a katolikus szellemet; a tanulók mindennap reggel fél nyolctól szentmisét hallgattak, pedig a városi iskolába nagyon sok nem katolikus — főleg izraelita — tanuló járt. A tantárgyakat németül adták elő. A magyar nyelvet heti három órában tanították, de egy olyan tanárra bízták a tárgyat, aki — cseh származású lévén — alig tudott magyarul. Tanítás magyarul Az iskola a régi apácakolostorba költözött be, amely a mai Mátyás király utcai iskola helyén állt. Az Alreáltano- da történetében fordulópontot jelentett az 1859-es év. Ekkor Pécs szabad királyi város bátor lépésre szánta el magát; a felsőbb hatóságokat meg sem kérdezve bevezette a reáltanodában a magyar nyelvű oktatást. A Helytartótanács dörgedelmes leiratban fenyegette meg a várost, s kilátásba helyezte az intézmény bezárását, de a tanács nem hátrált meg. A válaszlevélben kifejtette: „mi a Magyarországon élünk, s kötelesek vagyunk nemzeti nyelvünket emelni.” Végül a Helytartótanács engedett, a tanítás nyelve magyar maradt. A reáltanoda igazgatója 1860-1874-ig Szauter Antal belvárosi plébános volt, aki a tanítóképzőt és a városi elemi iskolát is vezette. Szauter szervezőmunkájának eredményeképp 1869-ben egy érdekes szerződés jött létre Pécs szabad királyi város és a vallás- és közoktatási minisztérium között. Ez a szerződés hozta létre az első állami középiskolát Pécsett. A 12 pontból álló irat lényege a következő: Pécs város közössége átadta az államnak az alreális- kolát minden felszerelésével együtt, s kötelezte magát, hogy öt éven belül — tehát 1875-ig — egy megfelelő épületet emel a főreáliskola számára. A szerződés szerint minden egyéb költség - tehát a tanárok fizetése, szemléltető eszközök stb. — az államot terheli. 1870-től a reáltanodát hatosztályos, 1875-től pedig nyolcosztályos főreáliskolóvá fejlesztették. Mit nyert a város a szerződéssel? Egy olyan iskolát, amely, egész Dél-Dunántúl ifjúsága számára biztosította a reál irányú képzést. Sok neves ember került ki az iskolából; itt érettségizett 1897-ben Fejér Lipót, idejárt a XX. század elején Breuer Marcel, a világhírű építész, és Hajdú Gyula. A szerződésben vállalt „megfelelő" épület viszont nem készült el, helyette az apácakolostort és a körülötte lévő épületeket kezdték alakítgatni. így alakult ki a Mátyás király utcai iskola mai képe. Iskolaépítés A XX. század elején az állam átvállalta az építés költségeit, a város csak telket adott az Irányi Dániel téren. Itt épült fel Pischler Andor műépítész tervei szerint 1912— 14-ig „a legszebb állami középiskola” (a mai jogtudományi és közgazdasági egyetem épülete). A hatalmas palotában végre otthonra találtak a szertárak, a gyönyörű könyvtár és a kb. 650 diák, de nem hosszú időre. A trianoni béke után Pozsonyból Pécsre költözött az Erzsébet Tudomány- egyetem, s a szép, új épületet 1922-ben át kellett adni. Ekkor került a főreáliskola mai helyére, a Kossuth Lajos utcába, a püspöki lyceum ódon épületébe. Sok érdekeset lehetne írni még a régmúltról; a múlt században például a reáliskolában oktattak először felnőtteket, és a közelmúltról, 1925- ben vette fel az iskola Széchenyi nevét, volt gyakorló gimnázium is, a második világháború alatt és után többször költözködött, s meg is szűnt öt évre. A múltról sokat lehetne még írni .... de zárjuk a jelennel. A 125. évforduló ünnepségsorozatát a forradalmi ifjúsági napok keretében március 15-én kezdtük meg. Sok rendezvényünk lesz, amelyek „főszereplői" iskolánk régi tanárai, diákjai. Nowotarski István, Lantos Ferenc, Lantos Miklós, KJub K. György, Tillai Ernő tárlatai mellett lesz iskolatörténeti kiállításunk is. író-olvasó találkozóink sorát már megkezdték Galsai Pongrác és Rubin Szilárd, a költészet napján Arató Károly és Galambosi László folytatják. Vendégünk lesz dr. Temesi Mihály, Horváth Adolf Olivér, dr. Tóth István, Róbert László. Május 24-én megkoszorúzzuk régi tanáraink és régi neves igazgatónk, Dischka Győző sírját, akiről utcát neveztek el Pécs városban. A koszorúzáson és a színházi záróünnepségen ott lesz Dischka Győző 94 éves fia is, a Kos- suth-díjas mérnök, aki iskolánk „legöregebb diákja". Zsoldosné dr. Olay Ágnes, a Széchenyi Gimnázium tanára A 48-as bizottságok szerepe az ország újjáépítésében, hatása Baranya megyében 1848 szellemében 1947 márciusában a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa és a koalíciós pártok kezdetné, nyezésére megalakult az Országos 48-as Ifjúsági Bizottság. Fő céljuk volt, hogy a demokratikus erőket összefogva méltóképpen ünnepeljék meg az 1848-as forradalom centenáriumát. A mozgalom fővédnökévé Tildy Zoltán köztársasági elnököt választották. A 48-as bizottságot pártoló és támogató tagszervek sorában részt vettek többet között a politikai ifjúsági szervezetek, az MNDSZ, a NÉ- KOSZ, az országos kormány- szervek, a Magyar Rádió, az Olimpiai Bizottság stb. Az országos 48-as bizottság első fel. adata volt, hogy egyéves nemzetépítő ifjúsági programot dől. gozzanak ki, melyet 1947 III. 15-től 1948. III. 15-ig el kell végezni. Az akció- program céljai Az akcióprogram összeállításában figyelembe vették, hogy azok megfelelejnek a há. borús veszteségektől sújtott or. szág újjáépítési céljainak is. Országszerte szerveztek 48-as előadásokat, az iskoláknak havi egy 48-as órát kellett tartaniuk, támogatták a szabadság- harc szellemi és tárgyi emlékeinek gyűjtését, s az összegyűlt anyagból a fővárosban országos jellegű kiállítást rendeztek. Ehhez a programhoz tartoztak az egy év alatt folyamatosan zajló különböző szintű kultúr- versenyek is. Ezenkívül az országos munkaterv programjában szerepelt az ifjúság szociális helyzetének javítása, a különböző sportversenyek szer. vezése. Az országos programban külön fejezet szólt a paraszt, munkás, egyetemi és diákifjúság részfeladatairól. Az országos bizottság felszólította A csángók néprajzának kutatója A Baranyába telepített moldvai csángók néprajzának kutatója dr. Hegedűs Lajos tanár, nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa hetvenöt évvel ezelőtt, 1908. március 1-én Budapesten született. Egyetemi tanulmányait Gombócz Zoltán tanítványaként kezdte, majd Bécsben és Londonban végezte. 1932—1944. között a pécsi, illetve debreceni gyakorlógimnázium tanára, 1943-ban pedig egyetemi magántanár lett. 1944-től 1950-ig Pécsett a Dunántúli Tudományos Intézetbe és a Pedagógioi Főiskolára, majd 1950-ben a Magyar Nyelvtudományi Intézetbe került, ahol megszervezte az első hazai fonetikai laboratóriumot. Csaknem 2000 felvétellel létrehozta a magyar nyelvjárások laboratóriumát. Főbb művei: 1. ,, Magyar hanglejtésformák grafikus ábrázolása" (Budapest, 1930); 2. „A magyar versritmus kérdése". (Budapest, 1934); 3. „Elektroakusztikai berendezések a beszéd- és nyelvjáráskutatás szolgálatában" (Budapest, 1941); Pécsett 1946-ban jelent meg dr. Hegedűs Lajos: ,,Népnyelvi szövegek az Ormánságból" című műve. Hegedűs Lajos pécsi tartózkodásának éveit felhasználta arra, hogy a Baranyába telepített moldvai csángók nyelvjárását kutassa, tanulmányozza, összegyűjtse. Hosszabb-rövi- debb időközben több mintegy évet töltött a Baranyába telepített csángók között. Gyűjtőmunkájának eredményeként jelent meg Budapesten 1952-ben „Moldvai csángó népmesék és beszélgetések" című műve. A bevezető a csángó nép történetével és jelenlegi életével foglalkozik. A . gyűjtés módjának ismertetése után következnek az eredeti moldvai helységnevek szerinti csoportosításban a gyűjtött népmesék és alkalmi beszélgetések. A kötet végén a mintegv 1800 szót tartalmazó szógyűjtemény a nem szakemberek számára is élvezhetővé teszi a népnyelvi gyűjteményt. ,,. . . örömmel állapítjuk meg — írta könyvéről az ugyancsak Pécsett működött néprajzkutató: Muszty László —, hogy a szerzőnek szűkebb hazájával, Baranyával kapcsolatos népnyelvi tanulmánya o mai tudományos életünknek fetűnően jól sikerült alkotás. Igazolja véleményünket az, hogy az eddig megjelent legjobb szöveggyűjtemény; szó- gyűjteménynek legnagyobb része ismeretlen és a magyar Tájszótárban sincs meg; oz, hogy a szövegek elsőrendű forrást jelentenek nyelvészeti szempontból, különösképp mondattani, alaktani és stílustani tekintetben; az, hogy szöveg- gyűjteménye tartalmilag is értékes, s a szellemi néprajz, a meseirodalom kutatói számára is kitűnő forrás. Nagytávlatú ez a könyv azért is, mert a csángók nyelvének vizsgálatához tudományos alapot szolgáltat, a fejlődés későbbi fázisait megbízható alapanyaggal lehet mindenkor egybevetni." Hegedűs Lajos 25 évvel ezelőtt, 1958. július 23-án Budapesten hunyt el. a pártokat és az ifjúsági szövetségeket a megyei 48-as bizottságok megalakítására. A megyei és városi bizottságok Az MKP Baranya megyei Bizottsága ifjúsági osztályának havi jelentése szerint: „A megyei 48-as bizottságot hosz- szas tárgyalások után 1947, III. 17-én megalakítottuk." A 48- as bizottság megyei titkárságának vezetője Takács László lett. A megyei bizottság koordináló funkcióiján kívül a Pécs városi 48-as bizottság tevékenysége mérvadó a megye területén. Pécs thj. városi 48-as bizottsága 1947. V. 2-án alakult meg a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság helyiségében. Az alakuló ülésen képviseltette magát a Szabadművelődési Tanács, a NÉ-KOSZ, MNDSZ, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége, a 6.. hadosztály küldöttei és az ifjúsági pártszervek. A megválasztott Pusztai József Az 1948. március 11-én felavatott Szabadság emlékmű a Mecseken. / vezetőség: Elnök: Tolnai József polgármester, ügyvezető elnök: Szabó Erik SZIM-titkár. Titkár: Orbán László, MADISZ-titkár. A jegyzőséget a FISZ vezetői kapták, míg a gazdasági vezetést a Cserkészek városi szövetségére bízták. A jelentősebb rendezvények Az első jelentősebb rendezvény Komlón zajlott le 1947. V. 18-án, ahol sport és kultúrren- dezvények egész napos programjai követték egymást. Ezután a 48-as bizottság megyei titkársága felhívására VI 1-én megrendezték a már-már hagyományossá váló magyar ifjúság napját. A Pécs és környéke fiataljainak számára Pécsbá. nyatelepen, míg a vidékieknek Németbóly, Villány, Szentlőrinc központi helyeken rendezték meg az ifjúság ünnepét. A mozgalom első hónapjaiban a munkaterv hagyományőrző kulturális és művelődési programjaiban jeleskedtek az ifik. 1947 nyarára főleg a SZIT-rohambri- gádok újjáépítő mozgalmait összekapcsolták a 48-as 'bizottságok országépítő, gazdaság- fejlesztő társadalmi munkáival, így sokat hallatnak magukról a 48-asok a széncsatában, tevékenyen részt vesznék a Dráva menti falvak újjáépítési akcióiban, ott találhatók fém-papír és más hulladékgyűjtési akcióknál, s egyéb társadalmi munkákat vállalnak. Eredményeket tudnak felmutatni az egyéves munkaterv V. fejezetében taglalt szociális munkaprogram megvalósításában is: részt vettek az 1947 novemberében indult országos karácsonyi segélyakció gyűjtési munkálataiban. 1947 XII. 6-án, a megyei bizottság szervezésében a Ml- OT meghívására 60 parasztfiatal látogatott Budapestre az országos üdültetési akció keretében. S mintegy az 1947-es év befejezéseként a Széchenyi tér 13. sz. alatt karácsonyi vásárt rendeztek A vásáron a megye 6 középiskolája és a Vámház utcai iskola vett részt készítményeivel. A bevételt segélyezési célokra használták fel. 1948. kora tavaszán pedig a Mecseken nagyarányú társadalmi munkaóra befektetéssel elkezdték a Szabadság pihenőpark építését. Emlékműépítés A munkálatok fő patrónusa a megyei SZÍT szerveret volt A pihenőpark építésével egyidő- ben pályázatot hirdettek egy „Szabadság" emlékmű tervezésére, melyet a parkban állítanának fel. A pályázatot Balázs Gyula építőipari hallgató nyerte e| 4,5 m magas emlékmű tervezetével. A mecseki üdülő Szálló és a Dömörkapu közötti úton létesített parkot az emlékművel együtt az 1948. III. 11-én rendezett centenáriumi ünnepségen adták át. Ezen az eseményen a megye és a város 48. as bizottságainak küldöttei vet. tek részt. Lényegében ezzel az eseménnyel záródott a megye ifjúsága számára a magyar ifjúság egyéves munkaterve. Márfi Attila
