Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-15 / 73. szám

ő Dunántúli napló 1983. március 15., kedd A balatoni táj, szivárványban ms Badacsony, 1930 Egry József centenáriuma P artra lépünk a bada­csonyi kikötőben s a móló végén Egry Jó­zsef fogad. A maga módján magányosan, bronz alakban, ahogy Marton László szoborba álmodta. Talán így is él majd bennünk az idők végezetéig, mezítlábason, feltűrt nadrág­gal, lábujjaival görcsösen ka­paszkodva a horgászpallóba, hóna alatt kisszék, s ö mered előre, hunyorgó szemmel a sem­mi nagy víz felé. Konokul ke­mény vonású arcán megtörik a napfény, mint a hegy bazalt­ján. De lehet, hogy úgy, ahogy Borsos Miklós emlékezetből vörös márványba faragott Egry- portréja. Fényképről néz rám asztalom mellől, naponta most is, hogy születésének századik évére emlékeztetek. Olyan ez a fej, akár Egry képei: a vésővel ütött barázdák úgy metszik át az emberi test formáit, s fogják végül is egybe, mint amilyen kö­nyörtelenül belerajzolja a he­gyet, a fát, az embert, jószágot a Balaton szivárványos vizébe, partjába, egébe. „A Balaton párás fényei átalakítják a reá­lis formákat, tárgyakat. A távla­tok, perspektívák szüntelenül változnak, alakulnak és a fé­nyek maguk is képi formát kap­nak” — jegyezte fel. Első gyűjteményes kiállítását Medgyessy Ferenccel rendezte, 1928-ban. Már előtte is jó ba­rátságban voltak: amikor Egry József 1918-ban nősülni akart, Medgyessyt elhívta Badacsony­ba, nézné meg: milyen a meny­asszony és a hozomány. Egry hozzászokott a világbolyongás­hoz, a fővárosi szabad legény­élethez, de háborúban meg­romlott tüdejének kellett a jó levegő, nyugalom. Megszerette a badacsonyi katonakórházban nemcsak a Balaton világát („Én nem a Balatont, hanem annak világát festem" — írta), de Pauler Juliskát is, aki való­ban a jóban és főleg a nehéz időkben kitartott mellette, va­gyonát rááldozta. Medgyessy a derűs, kerekded menyasszonyt rokonszenvesnek találta, a Ba- laton-panti szőlőt, házat elég­nek, s rábeszélte: „Maradj csak nyugodtan az ülepeden, meg­hosszabbítod az életed itt a Balaton mellett!” Csak azután árulta el Egry: félt, hogy lebe­széli a házasságról. De a jó barát kitalálta kívánságát s Egry hű feleséget és kitűnő ápolót kapott. így beszélte el nekem Medgyessy Ferenc, én is így adom tovább. Egry József a zalai Újlakon született 1883. március 15-én. Apja napszámossá lett kevés földjéből kiforgatott parasztem­ber volt, s együtt járták a föl­dönfutók útját. „Homályosan emlékszem az akkori világunk­ra. Különböző vándorlásainkra (apám nyakába kapaszkodva), nagy havazásokra — vizekre — idegen falukra — templomokra, szentképekre. Uradalmi béres lakásokra, bivalyokra, vályogte­tőkre, füstös odúkra, büdös trá­gyadombokra. Ordítozásokra, sírásokra, veszekedésekre. (El­hagyott macskánkra, kis feke­te kutyánkra — rókánkra.) észről lecsüngő jégcsapokra, miket szopogattunk. Búcsúra, édes márcra, bábokra, húsvéti hímes tojásokra. Szarvasboga­rakra, madarakra." Milyen szemléletes, tiszta képek — s máskor és mindég! — annak a tollából, aki arról panaszko­dott, hogy kín számára az írás. Kosarat hord fillérekért, nép­konyhára jár, vizet árul a liget­ben, s megcsinálja az ügyetle­nek rajzait. Csoda-e, hogy min­dég a szegények zászlaját hor­dozta? Szegények között élt Pá­rizsban, Münchenben, Belgium­ban s a Balaton-parti házra is többször borult a sors árnyéka, mint vidította a jó napok me­lege. Talán ezért sóvárgott Egry úgy a fény után, a szürke hét­köznapokból a természet ünne­pébe. „A Balatonnak nincs hétköz­napja", s „terében minden fi­gura valamilyen ünnepi meg­jelenésben magasztosul". Szí­véből jöttj hogy: „A Balatont a szegény halászok avatták szent­té.” Senkit sem szeretett job­ban a halászoknál, kikötőmun­kásoknál, szőlőművelőknél, és semmi mást, mint a fényt, a vi­zet. Mikor az állam aranyérmét vitték el hozzá, éppen horgá­szott, s dühösen intette csendre a lelkes küldöttséget: „Pszt! Harap!” A megálmodott nagy halra gondolt, vagy éppen a nádast, az elszálló madarat, a fény íveit, függönyeit figyelte, a minden percben más színű vi­zet, a levegő rezzenéseit. Mert ezt senki más úgy nem látta meg a festészetben, mint Egry. Azt mondta ő el a festészet nyelvén, amit a természettudo­mány jól tud, hogy: a mi föl­dünk élőlényeit a Nap táplálja, a Nap sugarait viszont a föl­dünket körülvevő levegőréteg szűri át fénnyé, alakítja vilá­gossá, sok ezernyi néven nevez­hető színné. Amikor Egry a Ba­latont festette: szivárványban és a levegő moccanásaiban az élet lényege foglalkoztatta, s ha kétkezi munkásokat festett, akkor a természettel viaskodó és barátkozó, a mindenségben élő alkotó embert. A brüsszeli világkiállításon aratott sikert 1957-ben már nem érte meg, de az elsők között kapott Kossuth- díjat, még 1948-ban. A bará­tok, műértők megbecsülték éle­tében, igazi közönségsikere az emlékét is szorító csönd után mégiscsak tihanyi kiállítása volt, 1966-ban. Akkor már ké­szülődött az emlékbizottság, hogy házát múzeummá alakít­sák. Néhány lépésre a szobrá­tól, túl az országúton tíz éve áll az Egry Múzeum. Sarkán te­rebélyes fügefa ontja termését évről évre, szinte jelképéül a napra, fényre tárulkozó termé­szetnek. A kirándulók zaja ide nem hallatszik. A múzeum fehér falai áhítatra intenek s a ké­pek szótlanul tanítanak meg látni a kimondhatatlant, azt, amit szóval megfogalmazni valóban kín és képtelenség. Egry a legnagyobb festők egyike. Szemlélete a sajátja, nem hasonlítható senkihez. Koczogh Ákos STOP A hét végén az Agroker Vállalat Gagarin szocialista brigádjának tagjai társa­dalmi munkával járultak 'hozzá a pécsi közlekedési park idei nyitásához. A mai naptól ismét látogathatják a város fiataljai az újme- csekaljai KRESZ-patkot, ahol délelőttönként a vá­ros általános iskolai tanu­lói délutánonként és hét­végeken pedig bárki gya­korolhatja a közlekedés szabályainak helyes alkal­mazását. * A Merkur pécsi autósza­lonjának heti kínálata: S 100-as kipufogódobok, te­tőcsomagtartók, csillag-, vil­láskulcs-készletek, külső visszapillantó tükrök, ülés­huzatok. * Az Építőipari Szállítási Vállalat speciális fuvarfel­adatokat ellátó gépkocsive­zetői vállalati KRESZ-ver- versenyen vettek részt. A résztvevők közlekedési és műszaki ismeretekből, he­lyes menetlevél-kezelésből, üzemanyag-takarékos autó­zásból versenyeztek. A leg­jobb eredményt élért négy fő képviseli a pécsieket a március 18-án Budapesten megrendezésre kerülő or­szágos versenyen. * A jó idő a robogók irán­ti vásárlási kedvet is meg­hozta. Ez derül ki a Bara- nyaker pécsi járműboltjá­ban, ahol még ezen a hé­ten kedvezményesen árusít­ják az igen népszerű Póni robogókat. * — Módosították a kom­lói Kossuth Lajos utcai köz­út átépítési terveit. E sze­rint a pártbizottság előtt illetve a Berek utcában a közvilágítási gombát nem helyezik át. így Pécs irá­nyából továbbra is a jelen­legi, de az építést követően egyirányú úton térhetnék ra a gépkocsik a Kossuth La­jos utcára. Műszaki felülvizsgálat Pécsett A Baranya megyei Közleke­désbiztonsági Tanács, a Ma­gyar Autóklub Baranya me­gyei Szervezete, a KPM Autó­felügyelet Baranya megyei Igazgatósága és a Pécsi Autó­javító Kisvállalat közös szer­vezésében, magán személygép­kocsi és motorkerékpár tulaj­donosok részére március 26- án 07.00—13.00 óráig ingye­nes műszaki felülvizsgálatot tart. Amennyiben a jármű megfelel a műszaki követelmé­nyeknek, lehetőség van a for­galmi engedély helyszínen tör­ténő meghosszabbítására, 150 forint vizsgadíj befizetése ese­tén (ÁT-csekken). Az ingyenes műszaki felülvizsgálat helye: az Autójavító Kisvállalat Szi­geti úti telepe, valamint az Autóklub Citrom utca 3. szám alatti telepe (nemcsak klub­tagoknak). A torlódások elkerülése vé­gett kérik az autótulajdonoso­kat, hogy az ingyenes műszaki felülvizsgálatra március 6-tól 25-ig mindennap 08.00-tól 13.00 óráig személyesen — a Rácvárosi út 68. szám alatt —, illetve telefonon, a 21-941-es számon jelentkezzenek. Á közlekedési erkölcsről Dr. Oltai Lászlóval, a Városi Bíróság elnökhelyettesével be­szélgetünk a közlekedés bizton­ságáról. Válaszai nemcsak köz­lekedési bírói tapasztalatai miatt érdemelnek megkülönböz­tetett figyelmet, hanem 16 éves balesetmentes vezetői gyakorla­ta okán is. Többek között ezért is szólnak kérdéseink el­sősorban a gyakorló autóveze­tőhöz. — Milyennek látja a városi közlekedés képét a biztonság tükrében? — Nem megnyugtatónak. Belülről nézve a kép más, mint amiről a statisztikai adatok árulkodnak. Idegesség, figyel­metlenség, türelmetlenség jel­lemzi a vezetők egy jelentős • • Önnek mi a véleménye? részét. Kevéssé törődnek mások jogaival, rosszul értélmezik vagy nem tartják be az el­sőbbségadásra vonatkozó kö­telmeiket. Igaz, ebben szerepet játszhat a vonatkozó jogsza­bály is, amely nem egyértelmű. Szerencsére, ez a kérdés a kö­zeljövőben tisztázódik, világo­sabb megfogalmazásban kerül majd bele a módosított KRESZ- be ... Aztán a gyalogátkelők: sokan azért teremtenek kritikus helyzetet, mert nem ismerik sa­ját képességüket, de azt sem, hogy mekkora a járművük fék­távolsága. Ez egyfajta képzet­lenségre, ismerethiányra utal. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Vigyázat, balesetveszély! Bukkanó - tábla nélkül Magyarszék község északi bejáratánál szerintem hiány­zik egy fontos forgalomirányí­tó tábla. Nos, nem lopták el, nem döntötték ki — nem is volt. Pedig kellene. Nélküle csakis a szerencsén múlhat, s múlhatott eddig is, hogy még nem történt karambol. Miért? Közeledem Sikonda után a faluhoz, már a helynévjelző tábla is látszik, leveszem a gázt, lassulok. A helynévtáb­la tájékán előttem egy vonta­tó, pótkocsival. „Kukucskálok” — az utca teljesen üres, nyu­godtan előzhetem. Az irány­jelző karján az ujjam, balra indexelek, amikor előttem, szemben, az út másik oldalán — mintha a földből bújt volna elő — felbukkan egy Lada és erőteljesen gyorsulva elsuhan mellettem ... Egyetlen másodpercen múlt. Ha megkezdem az előzést, semmi nem ment meg ben­nünket a frontális ütközés­től... Magyarszék északi bejárata előtt van egy olyan bukkanó, ahol egy gépkocsi akár 3-4 másodpercre is eltűnhet a szemben közlekedő járműveze­tő szeme elől. Ha baleset tör­ténne, ilyenkor kit vonnak fe­lelősségre? Jó lenne mielőbb elhelyezni itt a bukkanót jelző forgalom- irányító táblát. Amíg nem ké­ső... W. E. KRESZ-barangolás Több száz megfejtés érkezett Kisorsoltuk a nyereményeket Véget ért hat hétig tartó KRESZ-barangolásunk. A Ba­ranya megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács, az ATI és szerkesztőségünk rejtvénypá­lyázatának nagy volt a sikere, amit az is bizonyít, hogy több száz megfejtést kézbesített a postás címünkre. Tegnap reg­gel az MKBT titkárságán a legtöbb helyes megfejtést be­küldők között sorsoltuk ki a hat darab 1000 forintos vá­sárlási utalványt, (me a nyer­tesek: Vörös Attila, Szigetvár, Basa utca 14., Vörös Füle Im­réné, Pécs, Jedlik Ányos utca 1/B, Prezenszki József, Pécs, Fürst Sándor u. 75. l/2„ Gyar­mati Csaba, Pécs, Baranya- vár utca 31., Körmöndi Béláné, Pécs, Szigeti út 4/B„ Nagypál László, Romonya, Béke utca 60. Gratulálunk a győztesek­nek, a vásárlási utalványok át­adásának időpontjáról levél­ben értesítjük őket. Legutóbbi, utolsó fordulónk helyes megfejtése: az A jelű tehergépkocsi vezetője vétett a bekanyarodás szabálya el­len. (KRESZ 31. § (6). De említeni lehet a bosszantó dolgokat is, amelyek jobbára a tilos parkolás számlájára írha­tók. — Az országúti irgalommal kapcsolatban mik a tapaszta­latai? — Nos, az utakon gyakori a durva, szándékos szabálytalan­ságok sorozata. Amíg ez a vá­rosi forgalomban — a mérsé­keltebb sebesség miatt — eny­hébb következményekkel járó baleset okozója lehet, addig az utakon könnyen vezethet tragé­diához. Itt is elsődlegesen az agresszivitás a leggyakoribb ri­, zikófaktor. Különösen azért, mert a veszély láncreakcióját indíthatja el. Ezért épp azok válhatnak áldozattá, akik vét­lenek. Például egy kierősza­kolt előzés a veszélybe sodort szembejövőt éppúgy sokkolhat­ja, mint a megelőzöttet. Vér- mérséklet, rutin és szerencse kérdése, hogy milyen következ­mények vonzatával ... Gyakori veszélyforrás az is, hogy sokan nem tartják be jobbratartási kötelezettségüket. Pedig ezzel nemcsak önmaguk, de közleke­dési partnere biztonsági tere is fokozódnék. Útjaink egy része — pl. a 6-os főút — olyan szé­les, hogy a saját sávjukban jobbra tartó személygépkocsi­kat feltételezve, mások zavará­sa nélkül akár előzni is lehetne — szemből jövő forgalom elle- lenére is ... Külön téma az éjszakai ve­zetés. Érthetetlen és félelmetes, hogy a tompított fénnyel közle­kedők milyen tempóval mernek száauldani (előzni!), holott a belátható pálya csak 60—65 km/h sebességet tenne lehető­vé. Tovább rontja a helyzetet, hogy gyakori a rosszul (magas­ra) beállított fényszóró és a ke­resztbekötés is. Ezt gyakrab­ban kellene ellenőrizni a for­galomban is ... Azzal aligha mondok újat, hogy a sebességkorlátozást ke­vesen tartják be. Nemcsak a 80 km/h-t, hanem a kihelyezett kisebb tempóra vonatkozókat is. Igaz, — ezt sem lehet elhall­gatni —, sok esetben indoko­latlan korlátozásról beszélhe­tünk, mert a táblát egyszerűen ottfeleUik. Ennek különösen nagy veszélye az, hogy minden közlekedési szabály hitelét, ér­tékét rontja. — Mit tart a legkritikusabb vezetői magatartásiormának? — A türelmetlenséget, az erőszakosságot. Röviden: az agresszivitást. Ez az élet más területein csak visszataszító, az utakon valóságos életveszély. — A defenzív vezetésen kí­vül mit iorolna még a bizton­ság alapvető követelményei kö­zé? — A nyugalmat. Azaz, a ve­zetéshez nélkülözhetetlen pszi­chikai és fizikai állapotot. Te­hát ne üljünk volán mögé föl­zaklatott idegállapotban, bete­gen, bizonyos gyógyszerek ha­tása alatt — és természetesen fáradtan sem. Talán kevéssé elfogadott a fáradtság okozta veszély jelenléte, mert sokan túlértékelik saját teherbíró­képességüket. A biztonsághoz jó kocsi is kell. Műszakilag megbízható állapotban, hibátlan abroncsok­kal, bennük a gyári előírásnak megfelelő nyomással. Erről gyakran feledkeznek meg. De említeni kell az utasok maga­tartását is. A jó utas biztonsá­gi faktor is: alkalmazkodik a vezetőhöz. Beszélget vele, ha az igényli és tud hallgatni is, ha az adott helyzet úgy kíván­ja. Utasként lehetőleg ne dohá­nyozzunk. Ez a tanács a veze­tőre is vonatkozik, hiszen a dohányzás figyelemelvonó mű­veletekkel jár. Búsbarna László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom