Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-12 / 42. szám

1983. február 12., szombat Diinnntiili Finnin 13 Magyar film E hét végén talán egy kicsit megint a magyar film felé for­dul a közfigyelem: tegnap Bu­dapesten megkezdődött a XV. magyar játékfilmszemle. (Mint ismeretes, egyik évben Pécsett, a másikban a fővárosban ren­dezik meg a szemlét.) Bár ta­lán pontosabb lenne úgy fo­galmazni, hogy a játékfilm­szemle alkalmából megint Bu­dapest felé irányul a figyelem. Ezt több minden látszik bizo­nyítani: például az, hogy a hé­ten hivatalos és országos be­mutatója volt egy új magyar filmnek, a Talpra Győzőnek, de ez Baranyába még nem került el — feltehetően a szemle miatt. Ugyancsak a Pest-cent- rikusságot mutatja, hogy míg a tavalyi, pécsi filmszemle idején a szemlefilmekből Budapesten is tartottak vetítéseket, addig ezt a kölcsönösség alapján idén nem tartották fontosnak a budapesti szervezők. Mint ahogy azt sem, hogy a pécsi játékfilmszemlék baranyai véd­nökeit és szervezőit idejekorán tájékoztassák az idei szemle programjáról. A szemle zsűrije jövő szerdán délelőtt — a tavalyihoz hason­lóan — nyilvános ülést tart, s szerdán este az is eldől majd, mely filmeket érdemesítettek elismerésre méltónak a már is­mertek és a nagyközönség által még nem látottak közül. Merthogy a szemlén az egy év­ben — most tehát 1982-ben — elkészült filmek szerepelnek, nem pedig az előző évben be­mutatottak. Az bizonyos, hogy nem egyenlő eséllyel indulnak tehát a filmek: majd fele „szü­zén", a másik fele pedig „vi­haros" vagy éppen „szolid” múlttal: a kritika és főképpen a közönség által már megmé­retettem S ez utóbbi a legfontosabb: hogyan viszonyul a magyar kö­zönség a magyar filmhez? S ami legalább ennyire fontos: hogyan viszonyul a magyar film a magyar közönséghez? Mindkét kérdésre lehet jó és elrettentő példákat sorolni. A MÉV Ságvári Endre Műve­lődési Házában például ősztől működik az új magyar filmek klubja: melyben az országos bemutató előtt kerül a közön­ség elé egy-egy új alkotás. A klubtagok száma már maga is jelzi, hogy a közönség igenis érdeklődik a magyar film iránt — általában. Ezt az érdeklő­dést viszont alaposan próbára teszik némely alkotások. Eddig három film szerepelt a klub műsorán: első alkalommal Ká­sa Ferenc Guernica című film­jét és magát a rendezőt igen lelkesen fogadták a klubtagok. Tarr Béla Panelkapcsolata vi­szont már próbára tette sokuk türelmét, s hogy mégis a sike­resebb találkozók közé sorol­ható az a program, az a film főszereplőjének, Pogány Judit­nak volt köszönhető. A harma­dik találkozót technikai fogya­tékosságok, zavarok is kompro­mittálták, de sem a Szerencsés Dániel című Sándor Pál-film, sem a megjelent írónő és férfi­szereplő nem vonta magára annyira a figyelmet, mint az el­ső két alkalommal. E filmklub, lehet, nem általá­nosítható erővel ugyan, de jel­zi a közönség és az alkotások viszonyát. Elsősorban azt, hogy nem feltétlenül az olcsó szóra­kozásért, kikapcsolódásért haj­landó moziba menni a magyar néző, de mindenképpen él­ményért. Ügy tűnik, az élmnéy tartalmában azonban nem egy­séges a két fél felfogása: mint­ha a magyar film téma- és gondolatvilága elmaradna a közönség — jogos — igényé­Import horganyzott csövek helyett hazai PVC-t Kétnapos szakmai tanácskozás Pécsett Versenden tartotta zárszáma­dási közgyűlését tegnap a szajki Béke Tsz, amely fennállása óta eddigi legjobb évét zárta 41,5 millió forint nyereséggel. Speidl József tsz-elnök 25., s egyben utolsó zárszámadási be­számolóját tartotta tegnap. A tsz kollektívája meghatottan vett búcsút a nyugdíjba vonuló el­nöktől, majd titkos szavazással Husti Mihályt, a tsz eddigi fő- agronómusát választották meg egyhangúan, ellenszavazat nél­kül a Béke Tsz új elnökévé. Ugyancsak tegnap vetettek számot az elmúlt év eredmé­nyeivel a pécs-reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezetben. A szövetkezét tavalyi árbevétele csaknem elérte a 230 millió fo­rintot, a bruttó jövedelem 47 millió, a nyereség 25 millió fo­rint. Rné—V. J. Előnyei: műszakilag jobb, olcsóbb, könnyebb és egyszerűbb a szerelése (Folytatás az 1. oldalról) Műanyag csőidomok iránt nagy volt az érdeklődés a tegnapi ÉPTEK bemutatóján C«r\lr aI/ii I Szokolai István felvétele rámutatott, a következők: a megfelelő géppark, az egyre jobban irányító szakvezetés, a javasolt változtatások után be­vezetett célszerű termelésszer­kezet, végül, de nem utolsó­sorban: a tagság lelkiismerete­sebb, a korábbinál jóval oda- adóbb munkája. A 15—20 éves, halmozódott terhek mindegyi­két ugyan továbbra sem képe­sek maradéktalanul' saját erő­ből kigazdálkodni, de azért az idén még többet tesznek. A gépipari alkatrészgyártás, ba­romfifeldolgozás után májusban új melléküzemágakat indítanak be. Ezek közt a legjelentősebb az a műkőüzem, amelyben lép­csőket, geodéziai jelzőkarókat és műmárvány-termékeket készí­tenek majd a siklósi márvány­bánya — eszerint korántsem mellékes — melléktermékeiből. A Szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskola állattenyésztési szakkörének kezdeményezésére tegnap az iskolában megalakult a magyar mezőgazdaság baráti köre. A mezőgazdasági könyv­hónap keretén belül könyvkiállítást és szakmai-politikai vetélkedőt is rendeztek. Az eseményeken részt vett dr. Fehér Károly, a Magyar Mezőgazda ság című szakfolyóirat főszerkesztője és . munka­társai. Képünkön: pillanatkép a vetélkedőről. Az átélt előadásmód a fő szempont ellátásban már bevált PVC- nyomáscsövekről. A C—PVC- csövek és -idomok alkolmazó- sárvak külföldi tapasztalatait a Deutsche Kapillar NSZK-beli cég képviselője foglalta ösz- sze. A délutáni konzultációt követően szerelési bemutatót tartottak a CSŐSZER és a HMV szakemberei. Hazánkban tizenkét éve in­dultak meg a PVC-nyomócsö- ves kísérletek, azóta több mint 10 000 lakásban alkalmazták. Az utóbbi öt évben a meleg­vizes-ellátás C—PVC-csövei is mindinkább tért hódítanak. Ed­dig mindkét megoldás hibát­lanul bevált. A horganyzott csőből ko­mibban évente 30—32 000 ton­nányit importáltunk a tőkés piacról, 81-ben már csak 11,5 ezer tonnát, tavaly mindössze 5,5 ezer tonnát. Ez évben a tőkés importot teljes mérték­ben már a HMV 16—63 milli­méter átmérőjű PVC csövei — ha szükséges, gyárt a Borsodi Vegyi Kombinát is — és ido­mai szorítják ki. Ezzel az épü­leten belüli hidegvíz-ellátás ha­zai termékekkel biztosítható. A melegvíz-ellátásban is lassan kiszorul a horganyzott cső, mert annál az utánklórozott C—PVC-cső és -idom — bár tőkés importból származik — mintegy ötödével olcsóbb. Fel­mérik a hazai C—PVC-igénye- ket és a továbbiakban vagy importáljuk, vagy a HMV kezdi majd el gyártani. A kétnapos szakmai tanács­kozás egyértelműen bizonyítot­ta, érdemes, sőt szükséges, hogy az építkezéseken kiszo­rítsa a PVC- és a C—PVC-cső a horganyzottat. M. L. Ha két anyag közül választ­hatunk, érthető, hogy amellett döntünk, ami többet tud, köny- nyebb, olcsóbb, felhasználása egyszerűbb és kevesebb élő­munkát igényel, amellett tőkés import helyett hazai alap­anyagból és gyárakból szerez­hető be. A PVC-nyomócsövek az épí­tőiparban témakörben megtar­tott kétnapos országos tanács­kozás és szakmai bemutató Pé­csett egyérteműen megadta a választ a kétkedőknek: a tőkés importból beszerzett horgany­zott acélcsöveket érdemes — sőt szükséges! — hazai PVC- csövekkel helyettesíteni az épü­leteken belül. Hogy hogyan és” miként, arra a házigazda BÉV ' építők szállója előtt felállított panel vizesblokkok és a ha­gyományosan felhúzott vizes­blokk csövei, bekötései adták meg a választ. A kétnapos szakmai programban csütörtö­kön másfél száz kivitelező és kisiparos, tegnap kétszáz — az ország minden részéből érke­zett — tervező, beruházó, kivi­telező és karbantartó győződ­hetett meg a PVC-nyomócsövek, -idomok előnyeiről. A tegnapi tanácskozáson — melyet Nemeskéri László, a BÁÉV igazgatója nyitott meg — Biró Kálmán, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium fejlesztési főosztályának főmér­nöke, Szóráti Ödön, a Külke­reskedelmi Minisztérium főelő­adója, Farkasinszky László, az Építőipari Termelőeszköz­kereskedelmi Vállalat (ÉPTEK) kereskedelmi igazgatóhelyet­tese, Dulai Pál, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat (HMV) debreceni gyárának igazgatója beszélt a hidegvíz­Népdaléneklési verseny Mohácson Ülést tartott a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága Az ügyfélfogadás rendje ülést tartott pénteken dél­előtt Pécs megyei város Taná­csának végrehajtó bizottsága, melyen egyebek közt megtár­gyalta és jóváhagyta *a Pécs város; Népi Ellenőrzési Bizott­ság tájékoztatóját, mely az állampolgárok ügyeinek mun­kaidőn kívüli intézésének vizs­gálata alapján készült. A vizsgálat négy fő területre terjedt ki, így a tanácsigazga­tásra, szolgáltatásra, kereske­delemre és a munkáltatókra, célja pedig az volt, hogy meg­állapítsa: az államigazgatási szervek és a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásokat végző gazdálkodó szervezetek, keres­kedelmi egységek nyitvatartási ideje, munkarendje, tevékeny­ségének szervezettsége milyen lehetőséget biztosít az állam­polgárok számára a munka­rendjükhöz igazodó ügyintézés­re. A munkáltatók munkaügyi tevékenységében pedig milyen helyet foglal el a különböző magánügyekből adódó munka­idő-kiesések kezelése, az eltá­vozások szabályozása, nyilván­tartása. A tájékoztató megállapítja, hogy a tanácsigazgatós terüle­tén kialakított ügyfélforgalmi rend általában megfelel a he­lyi igényeknek, azonban a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az egységesen, kialakított ügy- félfogadási rend az igényekkel nincs összhangban, nem diffe­renciált. S tény az is, hogy az egy műszakban dolgozó embe­reknek gondot okoz az ügyfél- fogadás jelenlegi rendszere, bár egyszerűbb ügyekben le­hetőségük van munkaidőn túli ügyintézésre. A hozzászólások­L elkes közönség fogadta tegnap délelőtt a ha­gyományos népdalver­seny első programját Mohá­cson, a Kossuth filmszínház­ban. A jeles mohácsi pedagó­gus és népdalgyűjtő, Schnei­der Lajos emlékére először 1970-ben meghirdetett megyei népdaléneklési vetélkedő azóta négy megye — egész Dét- Dunántúl — általános és kö­zépiskolás tanulóinak nemes versengésévé terebélyesedett ki, s ma már Somogy, Tolna, Zala és Baranya megyében diákok ezreinek figyelmét .'irá­nyítja zenei anyanyelvűnk leg­szebb dalaira. A helyi vagy iskolai versenyeket városi, utá­na megyei válogatók követték. ban elhangzott, hogy a NEB- vizsgálat alapján, a lakosság igényeihez alkalmazkodva március elsejétől megváltozik a városi tanács vb-hivatalnak és a városj tanácsnak az ügyfél- fogadási rendje, melyről majd részletesen tájékoztatjuk olva­sóinkat. A NEB kérdőíves felmérése azt bizonyítja, hogy a megkér­dezettek többsége megfelelő­nek tartja a szolgáltatást vég­zők félfogadási, nyitvatartási idejét, de figyelemre méltó, hogy sokan munkaidőben bo­nyolították le ügyeiket, s tá­vollétüket nem kellett igazol­niuk a munkáltatóknál. Az ülé­sen megjegyezték, hogy a nem tanácsi felügyelet alá tartozó szolgáltatóknak is jobban kel­lene idomulni az állampolgá­rok munkaidejéhez. A kereske­Végül a tíz-tíz legjobb általá­nos és középiskolai tanuló jut el minden év februárjában, a busójárás előtti napokban Mohácsra, a döntőre. Tegnap 42 általános iskolás énekelt, és hét népi hangsze­res szólista muzsikált a frissen pergő műsorban. Ezenkívül részt vett a versenyben két kis­lány a jugoszláviai Baranyából (Kopács és Laskó iskoláiból) is. Megnyitásképp a résztvevők megkoszorúzták Bartók Béla szobrát és Schneider Lajos emléktábláját. Itt Várnai Fe­renc, Baranya megyei szak- felügyelő méltatta a névadó érdemeit a baranyai népdal- gyűjtésben. Ezután az ötvenegy delmi és vendéglátó egységek­nél a tapasztalatok kedvezőek voltak. A munkáltatóknál az eltávo­zások engedélyezésének jog­köre szinte mindenütt a közvet­len munkahelyi vezetőkhöz kö­tődik. A távozásokat rögzítik is, azonban gyakori, hogy a nyil­vántartásokat nem ellenőrzik. A munkáltatók megemlítették, hogy célszerű lenne módosíta­ni az OTP, az Állami Biztosító, a TÜZÉP, az üzemorvosi rende­lések, a tanács, a rendőrható­sági szervek és egyes gazdasá­gi szolgáltatók ügyfélfogadási rendjét, idejét. Egységes volta vélemény, hogy ez ügyben munkáltatói oldalról nem tud­ják csökkenteni a munkaidő­kieséseket. A városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén nevezték ki Merckle Lászlónét az Állami Nevelőotthon igaz­gatójának. R. N. versenyző sorrendben színpad­ra lépett. Mindenkinek két dalt kellett előadnia. Egyiket ő vá­lasztotta, a másikat 'a zsűri je­lölte ki. Sokan kissé elfogó- dottan énekeltek, ami érthető: nemcsak a szigorú zsűri, de a több száz főnyi közönség elé is kellett állniok, hiszen a te­rem kétharmada zsúfolásig megtelt. (Kaposvárról például 30 ének-zenetanár is eljött meghallgatni a versenyt.) Még többen, nagyobbára kislá­nyok, egy kis izgatottság mel­lett is tudtak valamilyen szép és kedves élményt nyújtani a két népdal ’előadásával. S nem kevés volt azok száma sem, akik felcsillantva a ma­guk tehetségét, felmutatták azt a kincset, amit a Kodály-gyűj- tésű, a Mohács-vidéki, Duna- menti, zalai, vagy a különleges fényben ragyogó — ma már dunántúli — csángó és buko­vinai székely népdalok rejte­nek. A verseny alapos követel­ményeket támasztott már azzal is, hogy résztvevőinek 10 régi és 10 új stílusú népdalt kellett előadásra megtanulniok. A bí­rálók fő szempontja a népdal előqdása: átéltsége, hangvéte­le, a népdal lelkületének tol­mácsolása volt, természetesen zenekíséret nélkül. Az öttagú szakmai zsűri hosszas latolgatás után az alábbi döntést hozta: Az ének­kategóriában az I. díjat Pető László ozorai (Tolna m.) álta­lános iskolai tanulónak ítélték oda. A további II—V. díjakat sorrendben: Müller Annamá­ria (Mohács, Park u. Ált. Is­kola) ; Jankó Gabriella (Egyhá- zaskozár); a IV. díjat megoszt­va Vízi Krisztina (Komló, zenei általános iskola) és Károly Ka­talin (Paks); az V. díjat Bellái Judit (Kaposvár) kapta meg. A hangszereseknél három díjat adtak ki: az I. díjat Pikk Ba­lázs (Bonyhád); tekerőlanton játszott, a II.rat Kiss Gyön­gyi hegedűs (Siklós, ze­neiskola), a lll-at Mudik Zsolt furulyás (Pécs, zeneiskola) ér­demelte ki. Ma a középiskolások verse­nyével folytatódik a mohácsi népdaléneklési verseny. W. E. Zárszámadások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom