Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-10 / 40. szám

e Dunántúlt napló 1983. február 10., csütörtök Mozgásterek Nemrégiben tv-riportot készí­tettünk egy mozgássérült fiatal­emberrel. Amikor a felvett anyagot megnéztük, kiderült, hogy több mint tízpercnyi be­szélgetés van a képmagnósza­lagon. Magazinműsorunkba, a Sorstársakba ilyen hosszú anyag nem kerülhet, így jó né­hány percet le kell faragnunk a riportból. Le kell, de hogyan? Mit kell kivennünk? Mi az aminek fel­tétlenül maradni kell? Megtud­juk-e ragadni a lényeget négy percben, anélkül, hogy megha­misítanánk riportalanyunk sze­mélyiségét? Ez a munka olyan a szer­kesztőnek, mintha a fogát húz­nák — érzéstelenítés nélkül. Két- három órás kínlódás után mégis sikerült összeállítani. Kerek egésznek tűnt, de ben­nem mégis hiányérzetet keltett valami. Felkerestem Füredi Zol­tánt. A toronyházban lakik és az 508-as Szakmunkásképző Intézetben tanít. Megpróbáltuk közösen kitalálni, mi legyen a kimaradt részekkel, de néhány perc múlva. ennél sokkal fon­tosabb kérdések merültek „fel. * A Magyarországon élő rok­kantak jelentős hányada fiatal, harminc év alatti ember. Gon­doljunk arra, hogy az úgyneve­zett egészséges fiataloknak mi­lyen nehéz az indulás — ha­csak a szüleik nem támogatják, őket. A továbbtanulás, pálya- választás, párkeresés, lakás- szerzés — mind olyan égető probléma, amely megnehezíti és sok esetben meg is keresít- heti az önállósuló fiatalok éle­tét. Nem nehéz elképzelni, mekkorára nőnek ezek a gon­dok, ha szenvedő alanyuk van, hallás-, vagy mozgássérült fia­tal. Különösen nehéz annak a súlyos mozgássérültnek, aki nem tudja magát ellátni, tehát legalapvetőbb életfunkcióinak elvégzéséhez is külső, emberi segítségre van szükség. Csa­ládjuk sokszor nem tudja, egyes esetekben nem is akar­ja otthon tartani őket. Marad kényszermegoldásként az in­tézeti elhelyezés. De hol, mi­lyen intézetben? A rehabilitáció elsődleges célja a társadalmi beilleszkedés megvalósítása. Ennek a beilleszkedésnek aka* dálya a jó intézeti elhelyezés hiánya. Milyennek kellene len­ni az ilyen intézetnek? Minde­nekelőtt nyitottnak. Legyen ta­nulási, kulturális és munkale­hetőség. Helyette mi van? Az ilyen intézetekben az ottmaradás korhatárhoz, vagy az iskola il­letve a szakma elvégzéséhez kötött. Innen kikerülve vagy el tud helyezkedni a fiatal vagy nem. A nagyon súlyos mozgás- sérültet azonban fel sem veszik az intézménybe, mivel nem tudja magát ellátni. Az intézet nincs a fogadásukra felkészül­SORSTÁRSAK h on ÉS A PÉCSI TU REfiBBILITB CIÚS _______FÓRUM v e, mondván, ez nem az ő fel­adatuk. A súlyos mozgássérültek tíz— tizennégy éves korukban beke­rülnek egy az adminisztráció által hajtott sodrásba és az egyik intézetből a másikba ve­tődnek. Ha szerencséjük van, elvégezhetik az általános iskola nyolc osztályát, de ez nem min­denkinek sikerül, holott erre a magyar törvények kötelezik. De térjünk vissza azokra a fiatalokra, akiknek „könnyebb”, akik el tudják látni magukat, tehát nem kell intézetben él­niük. Ne higgye valaki is, hogy a mozgássérült fiatal aszkéta életmódot folytat. Ellenkezőleg, ugyanúgy szeretne élni, szóra­kozni, szeretni mint az egészsé­ges. De hol, kivel és hogyan? A szerencsésebbek, a nyitottab- bak könnyen kerülnek olyan társaságba, ahol nem jelent problémát a többieknek az, hogy egyik társuk tolókocsival jár. Persze ez nem mindenki­nek sikerül. Van aki egyedül, magányosan él, pedig van va­lahol az országban egy sors­társa, akivel boldog lehetne. Az egészségkárosodottak is él­nek nemi életet, csak erről ed­dig nem beszéltünk. Sajnos a fogyatékosban kialakult pszi­chés gátlás is nehezíti a pár- kapcsolat keresését s ez azok­ra is vonatkozik, akiknek fogya­tékossága független a nemi tevékenységtől. Nagy előny az egészséges partner, hiszen ő el is tudja látni társát. Az átme­neti kapcsolat azért is hátrá­nyos, mert a rokkant nehezeb­ben viseli el, ha újra egyedül marad. Persze a szórakozáshoz, kul­túrához, egyáltalán a normális életvitelhez pénz kell. Azt is tudjuk, hogy egyre több pénz. Pénze pedig annak van (lehet), aki dolgozik. De hol tud elhe­lyezkedni az egészségkároso­dott? Hova járjon sportolni? Mit csináljon, ha tanulni szeretne? Tolókocsival egy főiskola,\vagy egyetem felsőbb szintjére el sem lehet jutni. * Ezekről a dolgokról beszél­gettünk Zoltánnal és az a vé­leményünk, hogy a kérdések nem maradhatnak megválaszo­latlanok. Utána kell járni, és nyilvánosságra kell hozni. El is kezdjük. A Sorstársak műsora márciustól új, rovattal bővül. Ezentúl rendszeresen foglalko­zunk majd a fiatalok problé­máival, megpróbálunk segíteni, ha mással nem, jó tanáccsal. Szűcs Imre A budapesti Pátria Nyomda dombóvári részlegének megbízásá­ból hajtogatnak, illetve kötegelnek papirtörölközöket a Pécsi Szo­ciális Foglalkoztató dolgozói. Az általuk csomagolt törölközők kerülnek a MÁV expressz szerelvényeire. Egy-két hónap múlva befejezik a hárommillió forint értékű munkát, s a közeljövőben nyomdai vágógépet vásárolnak a pécsi Tempótól, amivel könyv, táraknak készítenek tasakokat. Fotó: Szokolai István szerkesztőség postájából S Hozzászól az olvasó Miért nem megy házhoz a tej? Az 1983. január 20-i szám­ban a pécsi KISZ-lakótelep egyik lakója panaszolta, hogy február 1-től a kacsótai Me- csektej Termelőszövetkezeti Közös Vállalat megszüntette a két éve tartó tejtermék és pék­sütemény házhoz szállítását. A vállalat igazgatója válaszában elmondta, hogy felmondott a házmegbízott, ak; eddig napra­készen gyűjtötte a megrendelé­seket és kiosztotta az árut. A Mecsektej továbbra is kí­nálja a szolgáltatását és bár­milyen háztömbbe szívesen szállít, ha ott mellékállásban egy megbízott vállalja a teen­dők szervezését. Ehhez kapcso­lódva kaptuk a következő leve­let: A Március 21. téren 1980 őszén a lakóbizottságok városi vezetőségének kezdeményezé­sére a 45. számú lakóbizottsá­gunk vállalta, hogy felmérj e szolgáltatás lehetőségeit. Ezen előzetes felmérések eredménye­képpen én, mint a körzet ta­nácstagja, a lakóbizottság el­nöke és a vállalkozó házmeg­bízott felkerestük a vállalat igazgatóját és megszületett a megállapodás, amelynek értel­mében 1981. január 1-től 25 hónapon keresztül minden reg­gel a lakók a kilincsükre akaszt­va találták a friss tejterméke­ket és a péksüteményt. A havi megrendelések, a pénzbeszedés, az elszámolás és egyéb gondok, hiányosságok bonyodalmainak intézésével korántsem merült ki a megbí­zott megfizethetetlen, önzetlen munkája, aki mjnden reggel (szabad szombaton is!) hajnali 5 órakor felkelt tejet hordani. Arról nem is beszélve, hogy a megbízott is ember: megbe­tegedhet, el kell utaznia, a nyá- q szabadság is jár neki. Ilyen­kor bizony a tér lakói, a lakó­bizottság aktívái szervezték meg estéről estére, hogy más­nap hajnalban valaki kihordja a tejet. A szolgáltatás megszünteté­sének okai közé tartozik véle­ményem szerint, hogy a Me­csektej szállítói korántsem olyan korrektek már, mint a kezdeti időben, rendkívül meg­szaporodtak a hiányosságok, a minőségi kifogások, aminek következtében a korábbi 60— 70 család helyett jelenleg már hónapok óta csak 30—35 csa­lád rendelt árut. Másrészt azt hiszem, havi 400—500 Ft-ért senki sem szí­vesen ugrik ki hajnali 5-kor az ágyból és járja az emeleteket (mert a jelenleg, megrendelé­sek alapján ennyi lenne a „fi­zetség"), mondom lenne, mert bizony a Mecsektej Vállalat november óta nem fizetett a „megfáradt megbízottunknak”. Hrubi György tanácstag Komló-mánfai olvasónk kérde­zi, Hogy a lakás-használatba­vételi díj kérése mikor esedékes és hány évig lehet kérni? A szükséges adatok hiányá­ban csak az alábbiakról tudjuk tájékoztatni olvasónkat. A mó­dosított 2/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 2 § (1) bekezdése ér­telmében a bérlő megürese­dett tanácsi bérlakás kiutalása esetében egyszeri lakás-hasz- nálatbavételj díjat köteles fi­zetni a tanács részére. A hatályos előírások szerint a lakásügyi hatóság a lakást kiutaló, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatását elismerő határozatban állapítja meg és közli többek között a lakás­használatbavételi díj össze­gét is. A bérlő a lakás-használatba­vételi díjat a megállapított és közölt feltételeknek megfele­lően a lakásbérleti szerződés megkötése előtt köteles a bér­be adó útján a tanács részére megfizetni. Tájékoztatásul közöljük azt is, hogy a rendelet 19. §-ában meghatározottak szerint a nem Felvételeink Pécsett készültek, és ismét a vandál rongálások nyomait örökítettük meg a Ivov-kert- városi Diana téren, a Széchenyi téri dzsámi oldalán és szintén Lvov-Kertvárosban, a Sarohin tábor­nok úton. Fotó: Proksza László------------------------------------------------------------------¥ ----------------------------------------------------------------­o lvasóink írjak Mikor kapok építési engedélyt? Építkezni akarnak Pécsett Hegedűs Ferencnéék. Tavaly májusban megvették a telket, októberig összeszedték az épí­tési engedélyhez .szükséges pa­pírokat, beadták és vártak. Idő­közben kaptak egy felhívást a földhivataltól, hogy a telkük­ből egy kis részt (42 négyzet- métert) e| kell adniuk telek­rendezés miatt. A jószándékú szomszédjuk hajlandó volt a vásárlásra, megkötötték a .szer­ződést, aztán megint kaptak egy felhívást — ezúttal a ta­nácsol —, hogy vigyék be a hivatalos rajzot, melyen a te­lekrendezés a végleges formá­ban fel van tüntetve. Mivel az adás-vétel Hegedüsék érdeke, ők vállalták a hivatalos intézni­valót. Hegedüsné levélben írta meg szerkesztőségünknek, hányszor járt a földhivatalban, az illetékhivatalban, aztán a tanácson különböző pecsétek, aláírások, adó- és értékbizo­nyítványok, határozatok intézé­se ügyében, s akkor keseredett el végképp, mikor közölték ve­le, hogy azt a kis részt (42 négyzetméter) fel kell értékelni, de -ne számítson erre rövid időn belül, mert rengeteg a felérté­kelésre váró telek. De idézzük Hegedűs Ferencné levelét: Én Komlóról jártam be Pécsré, hogy mindent elintézhessek. Két kicsi gyermekem van, őket vagy hurcoltam magammal. vagy otthon hagytam valakire. Nekem még szerencsém is van, mert gyesen vagyok, de ha nem lennék, akkor’ mikor tudnám mindezt intézgetni. Mivel a különböző hivatalok nem azonos napokon tartanak ügyfélfogadást, az ügyintézés rendkívül nehézkes. Melyik az a vállalat, amelyik ennyi időt tud biztosítani a dolgozójának ügyintézésre?! Egy vidékinek pedig azért sem mindegy, hogy hányszor térül-fordul, mert az útiköltség sem olcsó. Az egész hercehurca azért is érthetetlen számomra, mert mindenütt azt mondják, hogy segítenek a ma­gánerőből építkezőknek, főleg a fiataloknak ... A jó üzlet alapja az udvarias, becsületes kiszolgálás A Dunántúli Napló 1983. ja­nuár 22-i számában „Kenetlen palacsinta” cím alatt jelent meg glossza, amit a szakmá­ban 'dolgozók körében alapo­san kielemeztünk. Felháborító­nak tartjuk a kiszolgáló határ­talan merészségét, hogy a jo­gos vásárlói kifogásra nem volt hajlandó a „vásárlók könyvét" átadni a panaszosnak, vagy legalábbis, hogy bocsánatot kérő szót kimondani a „téve­déséért”. De vegyük sorjába a követ­keztetéseinket: A megtörtént eset nem mi­nősíthető valamiféle tévedés­nek vagy feledékenységnek, hisz a vásárolt 15 darab pala­csintából nem egy-két darab volt kenetlen, vagy töltetlen, hanem 7 darab, ami közel 50 százalékos fogyasztói megkáro­sítást okozott. Már pedig ezt szándékos megkárosításnak volna illő minősíteni. Érdekes, hogy nem a 9 forintos lisztet igyekezett megspórolni az el­adó (bár ki tudja .. . mert a palacsintatésztánál nem került sor adagvisszamérésre), hanem a jóval magasabb értékű lek­várt, vagy kakaót „felejtette” ki. s A KÁÜSZ valamennyi keres­kedelmi és vendéglátóipari te­vékenységet folytató üzlet ré­szére kötelezően előírja, hogy „A vásárlók könyvét a vevők számára könnyen elérhető, jól látható helyre kell kifüggeszte­ni és írószerszámmal ellátni. Nem szabad a vásárlót beírási szándékáról lebeszélni, vagy abban megakadályozni.” Ez a Jogi tanácsadó állami (az állampolgárok, ille­tőleg a nem állami szervek tu­lajdonában álló) lakás bérbe adása esetében a bérbe adó és a bérlő a lakásbérleti szer­ződésben lakás-használatba­vételi díj fizetésében is meg­állapodhat. A lakás-használatbavételi díj megfizetésének módjában és feltételeiben a felek szaba­don állapodhatnak meg. Azt is elmondjuk, hogy a la­kás-használatbavételi díj a hasonló tanácsi bérlakásra megállapítható lakás-haszná­latbavételi díj mértékét nem haladhatja meg. F. J. bólyi olvasónk kérdezi, hogy a nyugdíjas, 50%-os utazá­si kedvezmény érvényes-e az autóbuszra? Igen! A T3/1982. (XII. 27.) KPM sz. rendelet mellékletének IV. fejezetében írtak szerint a nyugdíjasok az országos köz­forgalmú vasutak vagy a Volán menetrend .szerinti járatain évente 8 alkalommal 50%-os utazási kedvezményben ré­szesülnek. • A kedvezmény szempontjá­ból nyugdíjasnak minősül a saját jogú nyugellátásban, a hozzátartozói vagy az egyesí­tett ellátásban részesülő sze­mély.. Nein jogosult a kedvezmény­re a baleseti járadékos. A nyugdíjas az őt megillető kedvezményt házastársával vagy élettársával megoszthat­ja, ha az a nyugdíjkorhatárt már elérte és munkaviszonyból (szövetkezeti tagsági viszony­ból) származó rendszeres jöve­delemmel nem rendelkezik. A házastárs (élettárs) az igényjogosulttal együtt történő vagy önálló utazása esetén is igénybe veheti a kedvezményt. Ha a házastársak saját jo­gukon jogosultak az utazási magánkereskedőkre is vonatko­zik. Ugyancsak a Kereskedelmi üzletszabályzat Írja elő, hogy a felügyeleti szervek névsorát és címét a vevő által jól lát­ható helyen kell kifüggeszteni. De úgy látszik erről is megfe­ledkeztek az érintett üzletnél. Utoljára, de nem utolsó­sorban talán annyit, hogy a magánkereskedőnek kellene megvédeni jó üzleti hírnevét azzal, hogy udvarias, becsüle­tes kiszolgálással szerezné meg a vásárlók megbecsülését. En­nek szellemében adtak ki részé­re működési engedélyt, s ezt joggal elvárják a vásárlók is. Lippai Gyula kér. dolgozó 7633 Pécs, Tarr I. u. 8/C. utalványra, egymás utalványát nem használhatják fel. Balogh Imréné olvasónk aján. dékozással kapcsolatban kérdezi, hogy az ajándékokat mikor lehet visszakövetelni? A Polgári Törvénykönyv 582. §-ában írtak szerint a még meglévő ajándékot az ajándé­kozó visszakövetelheti annyi­ban, amennyiben arra létfenn­tartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadá­sa a megajándékozott létfenn­tartását nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hoz­zátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándé­kozó visszakövetelheti az aján­dékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. Az ajándékozó visszakövetel­heti az ajándékot, vagy köve­telheti az ajándék helyébe lé­pett értékét akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb vég­legesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom