Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-02 / 32. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XL évfolyam, 32. szám 1983. február 2., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Az ifjúság családi életre nevelése (3. oldal) „Jó estét, Kertváros!” (5. oldal) A nagypeterdi Egyetértés Tsz központi kukoricatároló­jának a szárítótornya. (Tu­dósítás a 3. oldalon) Fordulat a gázkitörésnél Levált a kút záró­szerkezete Kedden a reggeli órákban je­lentős változás történt Hajdú­szoboszlón a 77-es számú gáz. kútkitörésnél: az elzárószerke­zet felső része a sok homok- szemcsével kevert, nagy erővel kifújó gáz erodáló hatása kö­vetkeztében letört, és az aknába esett. A zárószerkezet leválása következtében most már nem ferde irányban, hanem nyílegye­nesen tör magasba a kétszáz milliméter vastag gázsugár. Megváltozott a kút hangja is, sokkal „mélyebb", mint az el­ső két napon volt. A szegedi és a Hajdúszo­boszlói mentőcsoportok tagjai nagy műszaki felkészültséggel dolgozták kedden délelőtt a gázkút aknájának bontásánál. Ehhez újabb, nagy teljesítmé­nyű gépet kaptak Szegedről. Mint a szakemberek elmondot­ták. az elzárószerkezet felső ré­szének természetes úton történt eltávolodása kedvezően befo­lyásolhatja a megkezdett mun­kákat. Egyrészt azért, mert az erős gázsugár olyan magasra röpíti a vizet, hogy azt a szél a fcúttól távolabb sodorja, s nem kell árkot ásni a víz elve­zetésére. Kedvező továbbá, hogy a termelő kút csőfejének állapota nem romlott. Folyama­tosan dolgoznak azon, .hogy olyan munkahelyet alakítsanak ki, ahonnan a különböző sze­relések nagyfokú biztonsággal elvégezhetők. Kedden estére sikeresen be­fejeződték egy újabb elfojtás! kísérlet előkészületei a 77-es gázkútnál keletkezett gázkitö­résnél. Sikerült hozzáférhetővé tenni a megsérült kút csőfejét, és így megvan a remény arra, hogy rá tudják majd helyezni a kútra az új zárósZereivényt, Kedden este a mentőcsopor­tok tagjai ismét megbeszélést tartottak, és pontosan rögzítet­ték a szerdai feladatokat: perc­nyi pontossággal szabták meg az egymást követő munkamoz­zanatok menetrendjét. Az első tennivaló a csőfej sérült, hasz­nálhatatlanná vált részeinek eltávolítása lesz. Ha ez meg­történt, felrakhatják az új elzá­ró szerelvényt. # U j formákat kíván a kisvállalkozások és a háztájik biztosítása Több a betörés, a tűzeset (Munkatársunk telelonjelentése) Számos baranyai példával is fűszerezte szavait dr. Gerebe- nics Imre, az Állami Biztosító vezérigazgatója azon a sajtótá­jékoztatón, amelyet tegnap dél­előtt tartott a pénzintézet üllői úti székházéban. Budapesten. Említette egyebek között, hogy a tavalyi bányatüzekre — köz­tük a Mecseki Szénbányák egyik üzemében történtekre — összesen 200 millió forint biz­tosítási díjat fizettek ki. A me­zőgazdasági biztosítások helyze. te tavaly igen kedvezően ala­kult. az összes térítés 3,7 mil­liárd forintot tett. ki. ezen be­lül az állatkárokra egymilliár- dot, a’ álló- és forgóeszközök­re pedig 120 milliót fizettek ki. A növénytermes,ztés legsúlyo­sabb veszteségeit tavaly is a jég Okozta, ezekre országosan mintegy 1.6 milliárd forint térí­tést kaptak a gazdaságok. Igen kedvező viszont az immár nyolc éve „üzemelő" baranvai jégkár­elhárítási rendszer mérlege: en­nek bevezetése előtt megyénk­ben 150 millió forintos vo't a kártérítés, utána viszont „csak” 40—50 millió, s körülbelül uavanennyit tett ki a fenntartás költsége. A rendszer tehát egy­értelműen bevált, az érdekeltek most fáradoznak azon. hogy más területeken is bevezessék. A biztosítások tavalyi mérle­gét az országos számadatok jól szemléltetik. Az- ÁB díjbevétele 1982-ben megközelítette a 13 milliárd forintot, a károkra ösz- szesen 10 mifliárdot fizettek ki. Életünkben általában nőtt a gondos előrelátás szerepe, ezt jelzi, hogy 10 éve hazánk egy lakosára még csak 40, tavaly viszont már 547 forint biztosí­tási díj jutott. Sok ezerrel nőtt a személyi és életbiztosítások száma, biztosítva van a lakása­ink kétharmada, és a személy- gépkocsi park több mint fele. Az intézet működési költsége jóval meghaladja, nyeresége pedig eléri az 1 milliárd forin­tot. Milyen új tendenciát, jelentet, tek tavaly, s mi várható az idén? Lényegesen megszapo­rodtak a tűzesetek és a betö- iréskárok, az utóbbiak főleg Bu­dapesten. A rablások, lopások jelentős hányada a lakások­ban található nem megfelelően elzárt műkincseket, ékszereket célozza. Hogyan lehetne segí­teni? Eavebek közt például a kármegelőzés szerepének növe­lésével. amire egyébként a biz­tosító számos módom — példá­ul ha nincs kár, dijengedmény- nyel. a tűzoltóságokkal kötött szerződésekkel stb. — hangsú­lyozottan töreki;:!: is. Tovább bővülnek az idén a biztosítás formái, lehetőségei. Új, rugalmas formák bevezeté­sét kívánják meg például a kisvállalkozások, amelyek közt az ún. „csőd elleni" biztosítás is kérhető és adható. Tovább kell finomítani viszont a háztá­ji gazdaságok biztosítási formá­it, lehetőségeit. Bővül az idén a személybiztosítások köre is. Remélhetőleg „megszületik” a vasutas—CSB, júliustól új jára. dékot is tartalmazó balesetbiz­tosítás bevezetésére kerül sor, ugyancsak júliustól kérhető a rokkantsági biztosítás. A biztosítási díjak az idén — a gépkocsiárak emeléséből adódó növekedést kivéve — nem változnak. A vezérigazga­tó ismételten felhívta az autó­sok, motorosok figyelmét airra, hogy a díjfizetési kötelezettség megszűnése, nem azonos a biz­tosítás megszüntetésével, az ügyfeleknek etrre nincs díjfize­tési kötelezettsége, sőt a fölös­leges befizetéseket az Állami Biztosító visszatéríti. Varga J. Állás-stabilitás-, figyelem-, kézremegésmérő műszerek és tesztfeladatok árulkodnak A Mecseki Szénbányák munkalélektani laborja Reagan „csúcs­találkozó” javaslata A javaslat, amelyet Rea­gan elnök „Európa népei­hez intézett üzenete" tartal­maz, nem javaslat, csupán annak az ismert amerikai álláspontnak a megismét­lése amely szerint Reagan elnök kész aláírni Jurij Andropovval egy, a „nulla- változaton" alapuló genfi megállapodást — ismerte el hétfőn este a Fehér Ház egyik helyettes szóvivője. A szóvivői nyilatkozat előtt mindhárom amerikai televíziós állomás európai tudósítói hasonlóan óvatos hangnemben számoltak be Reagan „csúcstalálkozó- javaslatáról", s teljesen egyöntetűen aláhúzták: az aláírását ajánlja, amelyről tudja, hogy nem jöhet lét­re, mivel a szóban forgó nullaváltozatot, a szovjet közép-hatótávolságú raké­ták egyoldalú leszerelését, a Szovjetunió elfogadhatat­lannak tartja. Központi munkalélektani laboratóriumot adtak át Komlón A fokozottabb követelményeknek csak a fizikailag, idegileg egészséges bányász tud eleget tenni A görcsönyi téglagyár 32 millió tégla gyártását tervezte 1983-ra a közkedvelt B—30-as téglatipusból, amelyet 13 éve, a gyár átadásának kezdetétől gyártanak itt. Még ebben az évben megkezdik a kísérleteket a korszerűbb, nagyobb üregtér­fogatú Uniform téglatipus gyártására, amely 1984-től felváltja a B—30-as tipust. Fotó: Proksza László • Ha valaki nem áll biztosan a lábán — ami nem­csak italtól, kimerültségtől is előfordulhat. — árulkodik az állás-stabilításmérő. A fáradtsá­got, pillanatnyi idegállapotot jelzi a kétféle kéz, és ujjak re­megését jelző műszer, a figye­lemvizsgáló, áz illúziómérő, va­lamint a térbeli és mélységlá­tást vizsgáló berendezés is. Tegnap átadtak Komlón a Mecseki Szénbányák Központi Munkalélektani Laboratóriumát, és a fenti műszerek e laborató­rium fontos munkaeszközei. A nyólt-tízféle elektromos mérő­műszer mellett a legkülönbö­zőbb tesztfeladatokkal tudják vizsgálni itt az emberek reflexe­it, testi, és idegi állapotát. A berendezésék a külső szemlé­lőnek először szórakoztató já­téknak tűnnek, (az átadó ün­nepség résztvevői ki is próbál­ták valamennyit), azonban na­gyon komoly, felbecsüfhetetle. nül fontos feladatot látnak el. Mint ahogy Méréi Emil, a Me­cseki Szénbányák vezériaazga- tója is mondta, ahhoz, hogy a liászprogram fejlesztési célkitű­zéseit megvalósíthassák, méa fo­kozottabban előtérbe kerül az emberekről valló gondoskodás, az egészségvédelem. Hiszen a mecseki szénbányászattal szem­ben támasztott fokozott minő­ségi és mennyiségi követelmé­nyeknek csak testileg, idegileg egészséges emberek képesek tartósan megfelelni. A Mecseki Szénbányák mun­kahelyeinek többsége nagy fi­zikai és pszichikai megter­helést jelent az ott dol­gozó embereknek. Nem ke­vés azoknak a munkaköröknek a száma, ahol még sajnos ma is erősen károsító hatással ta­lálkozunk. — A munkakultúra javítása érdekében eddig is komoly erő. feszítéseket tettünk. Alapgon­dolatunk, hogy mindent meg kell tenni dolgozóink egészsé­gének megvédésére. A most át­adásra kerülő munkalélektani laboratórium igen jelentős té­nyező abban a munkáiban, amelyet a dolgozó ember érde­kében végzünk — mondotta Móréi Emil. Mi módon tudja a munkát se­gíteni a munkalélektani labora­tórium? Nos, legelőször is a bá­nyába jelentkezők alkalmas- sági vizsgálatát is itt végzik majd el. A bányamentők kivá­lasztása és a rendszeres ellen­őrzése is itt történik Megszer­vezik a föld alatti dolgozók rendszeres ellenőrzését, hogy megelőzzék egyrészt a nagyobb károsodást, másrészt az idegi- fizikai kimerültségből adódó balesetéket. Foglalkoznak a re- habilitáltakkal, és az esetleges bányaszerencsétlenség során lelki-idegi traumán átesett bá­nyászokkal. A komlói központi munkalé­lektani laboratórium nem telje­sen újdonság, hiszen 1980 óta már Zobák-bónyán működött ilyen. Most a Kossuth-bánya és Zobók-bánya üzem közös össze­fogásával hozták létre a kibő­vített. műszerekkel jobban fel­szerelt új loboratóriumot. A kü. lönbc-ző műszereket prospektu­sok alapján Nemesi Ároád elektroműszerész, Zabák-bánya dolgozója készítette, (negyed- annyiért, mint amennyibe egyébként került volna). A la­boratórium vezetői és munka­társai pedig dr. Debreceni László, dr. Vereby György üzem­orvosok, dr. Tolnai Klára psy­chiater és Pintér János pszicho­lógus. S. Zs. Biztosítási saj tótájé kozta tó A kármegelőzésé a jövő

Next

/
Oldalképek
Tartalom