Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-08 / 38. szám

1983. február 8., kedd Dunántúlt napló 5 Döntés előtt a nyolcadikosok Döntés előtt állnak az álta­lános iskolák végzős diákjai. Csak a fővárosban 22 ezer nyol­cadikos fejezi be, tanulmányait. Őket a gimnáziumokban 6700, a szakközépiskolákban 9500, a szakmunkásképző intézetek nap­pali tagozatán 14 250 és a szak­iskolákban 1000 hely várja. Ez az arány országosan jellemző: jóval több a középiskolai helyek száma, mint a végzős nyolcadi­kosoké. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkit tanulmányi eredmé­nyétől és képességeitől függet­lenül ott folytathatja tanulmá­nyait, ahol szeretné. Vannak „divatos" foglalkozások, a hír­adás- és a számítástechnikai szakmákban többszörös a túl­jelentkezés. A kereskedelmi »és szolgálta­tó jellegű szakmunkásképző iskolában a felvehetők több­szörösére nőtt a jelentkezők száma. A közepesnél gyengébb tanulmányi eredményűeknek alig van esélyük, hogy szakács, nak, cukrásznak, felszolgálónak ■tanuljanak tovább. A tovább­tanulási lapon tehát — amelyet március 10-ig kell kitölteni és továbbítani — első és második helyen két divatos szakmát meg­jelölni nem célszerű. Alig-alig akad olyan foglalkozás, amely­hez hasonló, ám még kevésbé ismert vagy népszerű szakma ne lenne; tanácsos a második he­lyen ezek közül jelölni. Fontos tudnivaló a pályát vá­lasztók számára, hogy felvételi kérelmük elbírálásakor tanulmá­nyi eredményeikből elsősorban a választott szakmához szüksé­ges tárgyak osztályzatait veszik figyelembe. Döntő szerepe van még a tanulók képességéről, szorg a l m á ró I, rá t e rm e ttség érő I írt iskolai jellemzésnek, amit a szülőknek, ha kérik, meg kell mutatni. Teriíletelőkészités a 3. szerkezeti egységben A múlt hét második felében megmozdult az élet azon a mintegy negyed négyzet-kilomé­ternyi területen, amit a beruhá­zási szakzsargon a Siklósi vá­rosrész (Lvov-Kertváros!) 3. szer­kezeti egységének nevez. A Má. lomi út, az Egri Gyula út és az 58-as út határolja, az északi szomszéd a Bajcsy-Zsilinszky Endre laktanya. A terület dél­nyugati sarkánál jó ideje áll már a háromszögelési pont há­romlábú fatornya: ehhez iga­zodva tűznek ki minden épít­ményt, közművet és épületala­pot . .. Pár hónap óta mindig tör- téngétett itt opródcnként egy és más, de ezt a nagy-nagy mozdulatlanságban csak az vet­te észre, aki igencsak odafi­gyelt. Aztán egyszerre csak megjelent ott egy talajgyalu, két kompresszor, majd egy le­gömbölyített élő-sarkú beton­doboz: a DÉDÁSZ szakembe­rei által tervezett új trafóház. A terület a múlt hétre már rendszerezett külsőt öltött. És akkor jött a mozdulás. A DÉLVIÉP jelent meg a ke­rítés tövénél s egy közel 3 mé­ter széles közműárok kiásásá­hoz kezdett. Sok-sok egyeztetés, tárgyalás előzte meg ezt a mozzanatot. Tervezőasztalon már évek óta „él" ez a terület, s hónapok óta folyik kemény viták köze­pette a kivitelezés előkészítése, szervezése, különféle időpontok összehangolása. A legfőbb idő­pont: még ebben az évben 120 lakást át kell adni a MÉV mun­kásainak. A múltheti mozdulás e Hét első reggelén megtorpant: a vasárnapi havazás mindent le­takart. De délelőtt, amikor Müller Ferenc építésvezetőtől kértünk tájékoztatást a mun­kákról, ő már megnyugtatott: — Ahol kell, a havat letoljuk és csináljuk tovább. A kis ha­vazás miatt nem állhatunk le . . A terület közművesítését, pon. tosabban a mélyépítési munkáit a DÉLVIÉP végzi, s ebben az első az említett munkaárok, amiben a szennyvíz és csapa­dékcsatorna gerincvezetékét fektetik le. Az árok a Malomi úttól indul. Atvágják-e az utat? Természetesen! És ez újból né­mi kényelmetlenséggel jár imajd az erre közlekedőknek, Sorra jön majd a primér és a szekundér távhővezeték, az ivó­víz és a locsoló-jrízhálózat. Ezek mind külön árokba kerülnek, hiszen ez a szerkezeti egység nem kapcsolódik be a közmű­alagút és folyosó rendszerbe. A hagyományos és a korszerű között az Egri Gyula út a vá­lasztóvonal. A DÉLVIÉP-re vár még a finom tereprendezés is, ami a humusz alatti szintet je­lenti, valamint a belső útháló­zat kiépítése — aszfaltozás nél­kül. Most 8—10 ember dolgozik és egy Jumbó típusú markoló. De ahogy az idő javul, 25—30 főre növelik a létszámot és igény szerint gépet is telepít ide a DÉLVIÉP. A rendezési terv szerint tíz darab ötszintes, három darab középmagas és három darab garzonház épül, s lesz itt óvo­da, bölcsőde és általános isko­la is. A terület északi peremén széles parksáv létesül. H I. Nagy forgalom az áruházakban A téli vásár első napja 3ól jött a hó, nagy a keletje a téli holmiknak A minden évben szokásos téli szezon végi kiárusítás ebben az évben a várt­nál jobban kezdődött, s ehhez nagyban hozzájárult, hogy az idei első, igazi téli •napok éppen a vásár idejével estek egybe. Ez, valamennyi áruház és üzlet egybehangzó véleménye szerint határozottan forgalomnövelő tényező. Az ide vásár tegnap kezdődött, s február 19-ig tart; mindenütt egységesen 40 százalékos ked­vezménnyel kínálják a vásárba bevont árukat. A Centrum Áruházban ösz- szesen 5,5 millió forint értékű árucikket vontak be a kedvez­ményes áruk körébe, s már az első délelőtti forgalom arra enged következtetni, hogy igen sok érdeklődőt vonz az akció. Leginkább a kifejezetten téli holmik iránt nagy a kereslet, így például a konfekcióosztá­lyon a legkelendőbbek a téli­Kiállítások a Mozgalmi Házban Közművelődési programjai többször felhívták már a fi­gyelmet a pécsi Mozgalmi Házra. Ezeknek szervezői kö­zött gyakran találjuk a Ba­ranya megyei Művelődési Központot, amely tartalmas kiállítási programot is kidol­gozott a Mozgalmi Ház ré­szére. Pécs kiállítási prog­ramjában is jegyzett a ház egyik 75 négyzetméteres he­lyisége, amit alkalmassá tet­tek a különféle tárlatok, be­mutatók fogadására. A Pécsi Galéria, az Ifjúsági Ház, a Helyőrségi Művelődési Köz­pont kiállítási programjai mellett önálló szerepet vállal, gazdagítja a város ilyen lehe­tőségeit a Mozgalmi Ház. Van úgy, hogy kamarakiállí­tások rendezésében teher­mentesíti a Pécsi Galériát. Jelenleg a magyarországi művésztelepeket • bemutató dokumentációs anyag látható e falak között. Márciusban a Janus Pannonius Múzeum anyagából az Európai Iskola törekvéseit bemutató kiállítás lesz ugyanitt 'látható. Ezután rendezik meg a Pécsi Grafi­kai Műhely kétévenként ak­tuális bemutatkozását a mű­hely pécsi tagjainak munkái­ból és azokból az alkotások­ból, melyeket az itt megfor­duló külföldi művészek készí­tettek. Bemutatkozik a Moz­galmi Házban Vadász György építész. is, a zalaegerszegi „csipkeházak”, továbbá a mohácsi Történelmi Emlék­hely tervezője, aki terveit, ma­kettjeit, modelljeit hozza el a pécsi bemutatóra. Két külföl­dön élő magyar művésznek is rendeznek kiállítást ebben a galériában, köztük Kálmán Béla Bostonban élő fotó­művésznek. A régióra való ki­tekintést is vállalják a kiállí­tás rendezői. A zalaegerszegi A. Tóth Sándor, aki Pápán Nagy Lászlót tanította rajzra, íróportréival mutatkozik be a Mozgalmi Ház galériájában. Végezetül azokról a kiállí­tásokról szólunk, melyek te­matikuson is szorosan kap­csolódnak a Mozgalmi Ház funkciójához. Ezek a Pécs mozgalmi múltját, e mozga­lom vezető alakjait, Doktor Sándort, Hajdú Gyulát, Bo­ros Istvánt bemutató emlék- kiállítások, melyeken a me­gyei levéltárban őrzött doku­mentumok, relikviák 'idéznek majd fel helyi eseményeket. A tegnap kezdődött télivósár alkalmából a Meruker Ifjúsági Áruházba kétmillió forint értékű árut kínál a vevőknek. kabátok. A hóesésnek nagy sze­repet tulajdonítanak a keres­kedők abban, hogy igen sokan vásároltak sapkát, téli kesztyűt, s a cipőosztályon is a téli bun­dacipőket, csizmákat keresik. A méteráruosztályon és az áru­ház mintaboltjába is hatféle színben nagyon szép téli kábít­ás kosztümanyagok érkeztek, s ezek csakúgy, mint a fonalak szintén nagyon népszerűek vol­tak. A Centrumban, akár a többi helyen, az első igazi csúcsforgalom a déli órákban, 11—12 óra között zajlott. Szerencsés véletlen, hogy éppien a minap kezdett havazni," mondták a Konzum Áruházban is, ahol közel 8 millió forint ér­tékű árut kínálnak negyven százalékkal olcsóbban. Délben, a délelőtti csúcsforgalom után, már több mint egymillió forin­tos bevételt tudhattak maguké­nak. A legkeresettebb áru itt is a női, férfi- és gyermek téli­kabát, s valmennyi téli ruha­nemű. így kelendőek a pulóve­rek, a férfi flarjellingek, flanell- pizsamák. Női csizmákból 37-es méretnél nagyobb már nem is volt, de a meglevő készletből majdnem a legtöbb elfogyott. Sokan vásároltak téli férfi boka­cipőt, bélelt kesztyűt, házicipőt, kabát- és bútorszövetet. A téli vásárral párhuzamosan — de attól függetlenül — reklám­áron kínálják a műpehelypap­lant és a takarókat, s ezek is igen keresettek voltak már teg­nap is. A Meruker 43 boltot vont be a téli vásár lebonyolításába: négyet Komlón, hármat Szász- várott, ötöt Mohácson, négyet Siklóson, huszonhetet Pécsett; a kedvezményesen kínált áruk összértéké 26 millió forint; a bázisárukészlethez viszonyítva mennyiségben annak 130 száza­léka. Ehhez az is hozzájárult, hogy az enyhe december miatt eleve nagyobb árukészlettel rendelkeztek, mint máskor, most azonban — kereskedelmi szempontból — örömmel fogad­ták a havat. A jelek szerint itt is nagyobb lesz a téli vásár forgalma, mint tavaly. A qpő- boltokban igen nagy volt a for­galom; akadt olyan üzlet, ahol külön csoportokban engedték csak be a vásárlókat, akkora Ilyenkor érdemes vásárolni Szokolai István felvételei tömeg gyűlt össze. Vevőre ta­láltak a bundacipők, bokacipők, hosszú szárú csizmák. Ugyan­csak sokan keresték a télikabá­tot, a rövid műszőrme bundá­kat, a férfi műirhakabátokat, a meleg kötöttárut, kesztyűket, sapkákat. Már ránézésre is nagyobb a tömeg, mint tavaly, mondták a Mecsek Áruházban; az első napi tapasztalatok alapján mi­nimum ugyanolyan forgalomra számítanak, mint az előző év­ben, de minden esély megvan arra, hogy annál nagyobb for­galmat bonyolítanak qpajd le. Hárommillió forint értékű árut vontak be a kedvezményes vá­sárba; itt is nagyon kelendő a télikabát, a méteráru, az öltöny, a szoknya. Leginkább a téli holmikat keresik, de tulajdon­képpen minden kelendő, amit ebben a két hétben kedvezmé­nyesen' kínálnak. A Szliven Áru­házban viszont kisebb volt a forgalom, mint az előző évek­ben, ami annak tulajdonítható, hogy itt megszűnt a konfekció­osztály, .tehát aki télikabótot is nézett, az nem ide tért be, de azért a méteráruosztályon volt forgalom, ha nem is ki­ugró. D. Cs. A fehér ember A képlet roppantul ismerős: van egyszer a lenyűgözően szép, ősi világ, az ilyen-olyan bennszülöttek szétszórt csoport­jaival, benne háborítatlan titkos kultúrák, amelyekbe beteszi a lábát a fehér ember. Három­négy fehér ember áll szemben több száz, néha több ezer bennszülöttel. Ez az arány nagy­jából tükrözi az erőviszonyokat. A fehér embereknek olyan ideáik, szempontjaik vannak, amiket a bennszülöttek * rend­szerint nem értenek meg. Ez többnyire a pénz, az arany, a hatalom, az angol zászló, néha, ritkábban, a tudomány, vagy más, látszólag az egész embe­riség üdvét szolgáló eszmék. Továbbá a fehér emberek kö­zött mindig akadnak gazembe­rek, tükrözvén a reális statisz­tikát, de nagy humanisták is, akik érzékeltetni hivatottak a fehér emberek valóban minden más kultúránál magasabb ren­dű civilizációját, amely nem egy a sok közül, hanem min­den fölötti. Világhírű tudósok munkálko­dása alapján már több mint száz éve tudjuk, hogy ez a ci­vilizáció azonos a kapitalizmus­sal. Annak a megállíthatatlan terjeszkedése hozta létre a gyarmatosítást, a maga lénye­gében azonos, formáiban két­ségkívül változó, sőt az idők fo­lyamán finomodó módszereivel. Az eszmék, elméletek, erkölcs és gondolkodásmód cammog­va, néhol bakugrásokkal igye­kezett követni a valóságban kí­méletlen gyorsasággal zajló eseményeket. Századunk köze­pére lehetetlenné vált, hogy ezt a folyamatot a keresztény­ség nevében, vagy akár csak a kultúra nevében egyértel­műen helyeseljük, ezért* aztán raffinált megoldások születtek. Például a filmben. Úgy, hogy kitalálták többek között Tar- zant, a magányos vadembert, aki sajátos átmenetet teremt a bennszülöttek és a fehér em­berek között, s aki azért titkon — azáltal, hogy egyedül a dzsungelben kis magánciviíizá- ciót teremtett magának, s nem ám csordában, ami a bennszü­löttekre jellemző — önmagá­ban is azt bizonyítja, hogy a fehér ember messze magasabb rendű másoknál. Tarzan a hu­szadik századi fehér ember elő­retolt őrse a feketék között. Magányos hős, a kalandfilmelc törvényei szerint, emberfeletti képességekkel, s olyan morális töltéssel, ami egy tudós, egy püspök, egy szabadgondolkodó és egy született arisztokrata erényeit egyesíti magában. Eszemben sincs 1983-ban megkritizálni a Tarzan-filmek gyermetegségeit, még azt se mondom, hogy a maguk mód­ján nem találtak rá valami olyanra, .ami — míg ember az ember — mindig elbűvöli a né­zőt, és ahogy változik a világ, mindig jobban: hisz mind ke­vesebb lesz a háborítatlan dzsungel, mind kevesebb a sza­badon élő elefánt, krokodil és a tiszta vizű tó, nem beszélve az olyan nagyszerű majmokról, akik okosabbak sok embernél. Csak azon tűnődtem el, mi­lyen természetes számunkra, hogy mindig az innenső oldal­ról nézzük ezt a kérdést. Min­dig a fehér ember, a Sir X. és Mr. Y. szemszögéből. Mindig az erő, mindig a hatalom, min­dig a győztes oldaláról. A fil­mek szép csendesen szuggerál- ják, hogy aki hódít, annak ál­talában igaza van. A másik ol­dalról is meg kéne nézni ugyanezeket a dolgokat. A kon- dérba dobott, fölnyársalt, ka- *róba húzott misszionáriusok és kereskedők és katonák ügyét azonban elítéljük. Az csúnya dolog volt. Barbár dolog. Tud­juk ugyan, hogy aki szelet vet, vihart arat. De a vihart nem szeretjük. H. E. Idén 120 MÉV-lakás __________i_______________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom