Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-26 / 56. szám

1983. február 26., szombat Dunántúli napló 13 Elnök­választás a Mohácsi­szigeten Több mint féléves gond, il­letve hiányosság megszünteté­sére került sor tegnap délután a Mohácsi-szigeten. A lapunkban előzőén ismertetett okok miatt a tagság által visszahívott el­nök pótlására előzőén Új­mohácson, Sárháton és végül tegnap Homorúdon megtartott részközgyűlésen, elnökválasz­táson ellenszavazat nélkül Csizmár József agrármérnököt választották az újmohácsi Du- navölgye Termelőszövetkezet elnökévé. Borverseny Villányban A hagyományos borversenyt február 24-én rendezték Villány­ban. A bírálóbizottság elnöke Katona József a Szőlészeti Ku­tató Intézet főmunkatársa volt. A zsűri 168 mintát értékelt. Siller-fajtából egy ezüst, négy bronz, vörös fajtából 28 arany, 51 ezüst és 40 bronz díjat adott ki a zsűri. A legtöbb pontszá­mot oportó fajtából Faludi Zsigmond, kékfrankosból Kemé- nyicfci József, Cabernetből Göb Antal Zweigelt borból Tiffán Imre, óborokból Boah József ér­te el. A zsűri elnöke az értékelés után Faludi Zsigmondnak átad­ta a VOSZK különdíját, annak elismeréséül, hogy hosszú éve­ken keresztül mindig kiváló mi­nőségű bort értékesített a vál­lalat részére. A legjobb borok a megyei és az országos borversenyen is részt vesznek majd. Hétfőn este ismét: Városi televízió A hónap utolsó hétfője lévén február 28-án ismét jelentkezik a Magyar Televízió pécsi kör­zeti stúdiója és a pécsi Neve­lési Központ közös vállalkozá­sa, a kábeltelevízió kísérleti adósa. Ezúttal majdnem három, órás lesz a műsor, amely szo­kás szerint a budapesti 1. prog­ram helyén jelentkezik azoknak a tévénézőknek a készülékén, akik Lvov-Kertváros'ban a Var- sány utcaUnagyközösségi anten­na-rendszerre csatlakoznak. 18.40-kor jelenik meg a mo­noszkóp az adás 19.00-kor kez­dődik, a hírek után a mentők, tűzoltók, rendőrség jelentkezik, majd sport, meteorológia, orvo. si tanácsadás következik. Az esti mesét 19.33-kor láthatják a gyerekek. A Kulturális Panoráma után tudósítást láthatunk a földgáz kertvárosi bevezetéséről, a fia­talok műsorában egyebek között a Benkó—Jandó koncertből hall­hatunk részleteket. Beszélgetést közvetít a televízió a lakótelepi együttélésről és a Pécsi Távfűtő Vállalat tájékoztatóját a ked­vezményekről, díjvisszatérítések­ről. Információkat kapunk a kertvárosi albérletekről, a pé­csi stúdió és Czeizel Endre kö­zös meglepetéséről. 21 óra 14 perces kezdettel megismétlik a Láz című tévéjá­tékot, 22 órakor dr. Molnár Zol. tán, a Pécs városi Tanács el­nökhelyettese válaszol a telefo. non beérkezett kérdésekre. Te­lefon az adás alatt: 24-540. Hogyan tovább a szocialista brigádmozgalomban? Postás brigádvezetők tanácskozása Pécsett ■dén 25 éves a szocialista brigádmozgalom, idén rendezik meg * a szocialista brigádok vezetőinek újabb országos tanácsko­zását. Ennél több aktualitást talán nem kellene keresgélni arra, hogy miért rendezték meg tegnap Pécsett az SZMT székházának nagytermében a Pécsi Postaigazgatóság brigádvezetöinek ta­nácskozását, amelyen több mint 150-en vettek részt Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből. Valójában azonban nem az évfordulóról való megemlékezés volt a tanácskozás alapvető cél­ja: a postás brigádvezetők évenkénti találkozója régi ha­gyomány a Pécsi Postaigazga­tóságnál. Ilyenkor véleményezik a munkaverseny célkitűzéseket, pályázatokat, a brigádkitünteté- sekre vonatkozó javaslatokat, vitatják meg a szocialista bri­gádmozgalom elmúlt évi ered­ményeit, problémáit, a felada­tokat. Az évenkénti brigádvezetői tanácskozásoknak, s így a teg­napinak is, a legátfogóbb leg. lényegibb kérdése mindig ez: hogyan, merre haladjon, fejlőd, jön tovább a szocialista brigád, mozgalom, valóban megtor­pant-e a lendülete, ahogy ezt mostanában oly sokszor lehet hallani, s ha igen milyen okok miatt? Kántor Sándor igazgatóhe­lyettes beszámolóját a tavalyi eredményekről, idei tervekről akár vitaindítónak is lehet te­kinteni, hiszen az 1982-es fel­adatok kiemelkedően jó telje­sítésében fő szerepet vállaltak a szocialista brigádok, s nem kevesebb hárul rájuk idén sem: a posta szolgáltatásainak színvonalát, megbízhatóságát tovább kell javítani. Az igaz­gatóhelyettes azonban a bri­gádmozgalom hibáira, az új követelményekre is felhívta a fi­gyelmet. Ezek közül néhány: a szakmai vezetés elképzeléseit és a brigódvállalásokat a változó körülményekhez alkalmazkodva kell jobban összehangolni, gyorsabban kell reagálni az új dolgokra, az új megoldásokra, sok brigád felüliről várja az öt. letet a vállaláshoz, egyre keve. sebb az újítás a brigádok vál­lalásaiban stb. Szépe Lőrinc, a Postás Szak- szervezet területi bizottságának titkára a formális vállalásokról szólt, mint tipikus hibáról. „Az alapvető szakmai követelmé­nyek teljesítését, például a pon­tos munkát, az ügyfelekkel szem­beni udvariasságot nem lehet brigádválltílásként feltüntetni, — hangsúlyozta, ugyanakkor pozitív változásként értékelte, hogy a különböző brigádok vál­lalásai mindinkább egymásra épülnek, összekapcsolódnak. A vitában 18-an szólaltak fel. Közülük néhányon megeléged­tek brigádjuk történetének is­mertetésével, a többség azon­ban a problémák elemzésével, vagy legalábbis megjelölésé­vel igyekezett hozzájárulni a „hogyan tovább" kérdésének megválaszolásához. Hogy mi lehetne az előre­lépés a jelenlegi helyzetben? — erre-a postás brigádvezetők ta. nácskozása sem adott biztos re­ceptet. Egy tapasztalt, ma már nyugdíjas brigádvezető vélemé­nyét mégis érdemes külön ki­emelni. Hantai Lászlóné, a Pécs I. Postahivatal a 25 éves múltú „Martos Flóra” szocialis­ta brigádjának egykori vezető­je a kollektív szellem erősítésé­ben látja a megoldást, hogy ne kötelezettség, hanem belső igény legyen minden brigádtag számára a közösségi élet. D. I. 80-90 tonna fűtő­olaj a Dunában Egy tolózár hibás beállí­tása miatt még február 16-án mintegy 80-90 tonna fűtőolaj került a Dunába Nyergesúj­falunál a Magyar Viscosa- gyárból. Az olaj, szerencsére, azonnal tömbökre mereve­dett amint érintkezésbe ke­rült a hideg vízzel, a tömbö­ket pedig ugyancsak szeren­csére, az átlagosnál erősebb szél a part felé sodorta. En­nek köszönhető, hogy a fűtő­olaj nem okozott halpusztu­lást, és nem szennyezte a körzetben lévő kutakat. A tömbökbe merevedett olaj mintegy 3 kilométeres parti szakaszon helyezekedett el, így nem érintette sem a fo­lyam belső felületét, sem a távolabbi partjait. A vízszennyezést az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság mérőhajója február 22-én fedezte fel. A vízügyi igazga­tóság a riasztással egyidejű­leg harmadfokú vízminőség­védelmi készültséget rendelt el, és szakemberei — a vis- cosagyáriakkal együttesen — azonnal hozzákezdtek a fo­lyam megtisztításához. Spe­ciális vízi járművekkel, mar­kológépekkel és más eszkö­zökkel dolgoznak azóta is az olajtömbök eltávolításán. Gépekkel, emberekkel segí­tenek a környező, a nyerges­újfalui és a lábatlani üzemek is. Péntekig a kiömlött fűtő­olajnak 80 százalékát sikerült összeszedniük és eltávolíta- niok. A KÖJÁL, a Vízügyi Igaz­gatóság, az Észak-dunántúli Víz- és Csatornaművek, vala­mint a Magyar Viscosagyár azonnal megszervezte a Du- na-parti kutak állandó, szi­gorú ellenőrzését, hogy a la­kosság továbbra is kifogás­talan ivóvizet kapjon. Az országos diáknapok előkészületei Pécsett Minősítő bemutatók Két nap alatt 81 műsorszám hangzik el Tovább él a régi diákhagyo­mány — csupán helyszíne vál­tozott, A kétévenkénti országos diáknapok eddig is az iskolai közművelődés legjobb eredmé­nyeit voltak hivatottak repre­zentálni. Pécs-Baranya diákjai immár lassan negyedszázada sok szép sikert arattak, sok ran­gos díjat hoztak el Keszthelyről, a diáknapok helikoni ünnepsé­geiről. Ennek a folyamata most annyiban változik, hogy az idei évtől Keszthely ezután keve­sebb diákot fogad be, erejéhez szabott méretekben. A diák­fesztivál városok sora (Eger, Sárospatak, Gyula, Keszthely, Sopron, Székesfehérvár) pedig kiegészül Péccsel. Az idei or­szágos diáknapok időszakában 1983. április 29.—május 1. kö­zött Baranya megye székhelyén is több mint ezer diákfiatal mutatja be színvonalas műso­rát, a vendéglátó megyén kívül Csongrádból és Budapestről. A rendezvények egyhetes me­gyei bemutató sorozata tegnap délután kezdődött meg a pé­csi Ifjúsági Házban. Ezen a mi­nősítő bemutatón a vers- és prózamondók tömegében a Jelenet az 508. sz. Szakmunkásképző diákszinpadának előadásából Fotó: Szokolai I. diákszínpadok és irodalmi szín­padok szinte elenyésznek. A két napon elhangzó 81 műsor­szám közül mindössze a Janus Pannonius Szakközépiskola bóbegyüttese; az 508-as, to­vábbá az 501-es sz. Szakmun­kásképző és a Pécsváradi Me­zőgazdasági Szakmunkásképző diákszínpada, valamint a Leö- wey Klára és a Nagy Lajos Gimnázium irodalmi színpada képviseli a csoportos produk­ciókat. A háromtagú zsűri dr. Becsy Tamás egyetemi tanár elnökletével ma délután bírálja el az elhangzott műsorszámo­kat. Az előadók meghallgatása ma délelőtt folytatódik. A továbbiakban március 2-án délután az IH-ban a néptánco­sok; március 5-én a pécsi Ne­velési Központban a kamara- együttesek és egyéb zenei cso­portok, zenekarok, dzsessz­együttesek; 3-án és 4-én dél­után a József Attila Művelődési Házban a szólóhangszeresek és énekesek, végül március 6-án Mohácson a kamarakórusok és hangszeres előadók lépnek az ugyancsak 3-3 tagú bíráló bi­zottság elé. A minősítő bemu­tatók után döntik majd el, me­lyik együttesek és szólisták kép­viselik Baranya megyét a So­pianae diáknapokon a megye szerkesztett műsorában, ami az idei diáknapok egyik alapköve­telménye. Beáznak az ablakok, hidegek a radiátorok Didergés a Lánc utcai rendelőinlézethen Nagyon nehéz lenne hűvös tárgyilagossággal, felháboro­dás nélkül szólni az új pécsi, Lánc utcai rendelőintézet sa­nyarú helyzetéről. Az átadást, a gyógyítás szolgálatába lépé­sét követő öröm sem volt egé­szen felhőtlen, hiszen rengeteg küszködés, sokszoros határidő­módosítás után sikerült meg­nyitni kapuit a betegek előtt. De akkor úgy gondoltuk, hogy minden jó, ha a vége jó. Csakhogy a vége még rosz- szabb lett. A szemre nagyon tetszetős, modern épület, amelyet alig négy hónappal ezelőtt adtak át, jelenleg — mondjuk ki ke­reken — alkalmatlan a felada­ta betöltésére. Az északi front ablakain egy-egy nagyobb eső­zés során befolyik a víz, a leg­több rendelőben tócsában áll az esőié. A várók, irodák, ren­delők hidegek, a kartonozóban pédául télikabátban, pufajká- ban ülnek a nők és forró teát kapnak védőital gyanánt. December 30-án a külső hő­mérséklet fagypont alatti 3 C fok volt, hideg északi szél fújt. Az egészségügyi szervek mérései szerint a kartonozóban 13, a nőgyógyászati rendelőben 10 C fok volt. A legmagasabb hő­mérsékletet, 20 fokot a telefon- központban mérték. Ezt a helyi­séget hősugárzóval voltak kény­telenek fűteni, mert 18 fok alatt a központ üzemképtelenné válik. Mindehhez annyi megjegyzést kell fűzni, hogy a szabályok ér­telmében az orvosi rendelőkben előírt minimális hőmérséklet 22 C fok. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények gazdasági vezeté­se, műszaki kollektívája kétség- beesetten telefonálgatott, kö­tetnyire duzzadt a levelezés, kiderült, hogy ki miért nem tartja magát hibásnak, de ettől még nem lett melegebb az in­tézményben. Dr. Horváth Imre, az Egyesített Egészségügyi In­tézmények gazdasági igazgató- helyettese egy 1982. november 8-án kelt levelet mutat, mely­ben két héttel az átadás után már jelezték a generálkivitele­zőnek, a Baranya megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnak, hogy nem kielégí­tő a fűtés, az ablakok résein utat talál az esővíz, s még inkább a hideg. December 15-én az összes ér­dekelt: tervező, beruházó, kivi­telező, üzemeltető egy műszaki megbeszélést tartott, amelynek során néhány hiba kiküszöbö­lésére ígéretet tettek, a felelős­ség megállapításánál azonban hol ide, hol oda „pattogott a labda”, a négyoldalas jegyző­könyv alig tartalmazott valami konkrétumot. Közben egyre zordabbra, igazi téliesre fordult az időjá­rás, ez év február 17-én újabb megbeszélésre került sor. Itt már hétoldalas jegyzőkönyv készült, miközben a legmele­gebb rendelőben sem volt több 18 C foknál, a nőgyógyászat, a kartonozó, a labor, s meg több rendelő hőmérséklete nem emelkedett 15 fok fölé. Pillanatnyilag ott tartanak, hogy a tervező, az Általános Épülettervező Vállalat felül­vizsgálja a fűtési terveket, a nyílászárók tömítésének lehető­ségeit és március elején elkül­di a javaslatait. Hogy e java­solt munkák elvégzése milyen eredménnyel jár? Félő, hogy már csak a következő télen fogjuk megtudni. Kurucz Gyula FILMJEGYZET Noé bárkái Egészen pontos mását készít­hetjük el Noé nevezetes bár­kájának, ha tartjuk magunkat az isteni technológiai leírás­hoz: „Csinálj magadnak bárkát góler fából, rekesztékeket csi­nálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kívül szurokkal. Ekképpen csináld pedig azt: A bárka hossza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harminc sing. Ablakot csinálj a bárkán, és egy singnyire hagyd azt fe­lülről; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld; alsó, közép, és harmad padlásuvá csináld azt..." Könnyű volt Noénak — csak az özönvizén kellett átmenekí­tenie az élőket: egyszeri és rö­vid lejáratú veszedelmet kellett kiállnia bárkájának. Bár sejt­hető, bárkája nem volt jó min­den élőlény megmentésére: a szauruszok például nem fér­hettek fel, ki is pusztultak a föld színéről . . . Lehet, e mulasztás miatti rosszallás nem ad felsőbb hely­ről útmutatást arra, miképpen menekítsük ma földünk élővilá­gát a jövőnek. S hát az is le­het, hogy az égieknek megha­ladja a tudományát átfogó környezetvédelmi program adá­sára. Marcid a feladat nekünk, embereknek, annál is inkább, mert hát végső soron saját bő­rünket kellene menteni. S ugyancsak van mi elöl. Le­gyünk optimisták, hogy a több százmilliárd ember életének kioltására alkalmas nukleáris fegyverek — míg meg nem old­juk a teljes leszerelést — ma­radnak ott, ahol vannak, s nem keveredünk helyre már nem hozható világméretű konflik­tusba, mely előcsalogatná őket rejtekhelyükről. Bizakodjunk abban, nem azért várakoznak, hogy majd hatékonyabban használhassák őket: Földünk valószínűleg úgysem tudna el­tartani pár százmilliárd em­bert... Reménykedjünk, hogy pár milliárdért még nem hoz­zák működésbe e technokrati- zált modem özönvizet. Marad még így is elég ten­nivalónk, a környezet, a termé­szet, az élővilág — az ember megmentésére. Vegyük csak kenyerünket: hogy előteremt­hessük, rengeteg energiával rengeteg nitrogénműtrágyára van szükségünk. Egyes véle­mények szerint ezt a hatalmas mennyiségű műtrágya alkalma­zása jelenti az ember legna­gyobb beavatkozását az élővi­lág életébe: sajnos jókora ré­sze nem haszonnövényeinkben értékesül; nem búzává, kuko­ricává, rizzsé alakul, hanem ki­mosódva a talajból felbillenti azt az egyensúlyt, ami létünket is biztosítja a földön. S hol van akkor a freon, a szén­dioxid, a fenol, a felsorolhatat- lanul sok vegyi anyag, ami sor­ra pusztítja ki az élőlények faj­táit! A bárka helyett óriási hajó­kolosszusok flottáira van szük­ségünk: nem elsősorban az egysejtűek, a gerinctelenek, a nyitvatermők, a halak, a zuz­mók és a madarak megmenté­sére, de magunk jövőjének biz­tosítására. Természetvédelmi területek­kel, a rossz hatások részleges kompenzálásával építettünk Noéhoz hasonlóan „bárkákat”. S épített képletesen Kollányi Ágoston a Noé bárkái című filmjével, öröm, hogy az isko­lásokat csoportosan viszik a film vetítéseire: talán kedvet, kötelességtudatot kapnak a né­zőtéren ők js a bárkaépítésre. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom