Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-26 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XL. évfolyam, 56. szám 1983. február 26., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az apró cikkek is fontosak a vásárlónak (3. oldal) Átmeneti üzletek a volt tűzoltó-laktanyában (5- oldal) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Áruforgalmi gyorsjelentés Megduplázódott üzleti partnereik száma Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az alkotmány 22. paragra­fusának 2. bekezdése alapján március 24-én 10 órára össze­hívta az országgyűlést. Ezután bírákat mentett fel és választott, majd egyéb folya­matban levő ügyekről tárgyalt. Tanácselnöki értekezlet Pénteken a fővárosi, a me­gyei, a megyei városi tanács­elnökök értekezletet tartottak a Parlamentben. Az eszmecserén — melyet Papp Lajos államtit- kár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezetett — ott volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. A jelenlevők először megvitatták Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter tájékozta­tóját a tárca időszerű kérdései, ről, majd a tanácsi tevékeny­ség aktuális feladatairól tár­gyaltak. Bolgár­román tárgyalások Pénteken Burgaszban folyta­tódtak a legmagasabb szintű bolgár—román tárgyalások. Todor Zsivkov bolgár párt- és államfő és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke a kétoldalú együttműködés fej­lesztéséről és időszerű nemzet­közi kérdésekről tárgyalt. A román párt- és államfő pénteken ellátogatott a bur- gaszi olajvegyészeti kombinát­ba, amely tudományos-műszaki együttműködési megállapodás alapján tart fenn kapcsolatot a ploiesti olajfinomítóval. A burgaszi kombinát termékeinek egy részét Romániába expor­tálja. A tervezettnél többet vásároltunk Az év első hónapjában 29 milliárd forint értékű árut vá­sárolt a lakosság, folyó árakon 13,1 százalékkal főbbet, mint a múlt év azonos hónapjában, s többet a tervezettnél is. Élel­miszerekből és élvezeti cikkek­ből az értékesítés 8,9 százalék­kal több volt, mint egy évvel ezelőtt. Az áruellátás többsé­gében jó, illetve kielégítő volt, csupán néhány termékből adódtak hiányok. Húsból és húskészítményekből — főként a disznóvágások miatt — a me­zőgazdasági településeken mérséklődött a kereslet. Az el­látás a füstölt, főtt áruk és szá­razáruk kivételével kifogásta­lannak bizonyult. Javult a kíná­lat édesipari termékekből, no­ha egyes lisztes árukból to­vábbra is voltak választékhiá­nyok. Hiányzott az üzletekből néhány fűszerféle, például kö­ménymag és vaníliás cukor. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsfélékből a tárolt kész­letek bőséges kínálatot bizto­sítottak. Kedvezően alakultak a piaci árak, a burgonyái mint­egy 5, a gyümölcs 10 százalék­kal olcsóbb volt a tavalyinál, viszont a zöldségfélék ára 2 százalékkal emekedett. Januárban élénk volt a ke­reslet a háztartási vegyi cikkek iránt. Az előző hónapokhoz ké­pest javult a kínálat, jobb volt az ellátás mosószerekből és cipőkrémből, bár e termékből még mindig hiányos volt a vá­laszték. Az ipar szállítási le­maradásából adódóan a szo­kásosnál szűkebb volt a pipe­reszappan, a kozmetikai kré­mek és habfürdők, továbbá a fogkrémek választéka. A ruházati forgalom folyó áron 12,4 százalékkal volt ma­gasabb, mint tavaly január­ban. Méteráruból a keresletet kielégítették, csupán a kord­bársony és düftin volt kevés. Nem volt hiány téli- és átme­neti kabátokból, öltönyökből, szűkös volt azonban a férfiza­kók, női kosztümök választéka. Téli lábbelikből volt elegendő, a divat jellegű női csizmákból azonban kevésnek bizonyult a kínálat. Többre lett volna szük­ség 35—38-as fiú- és leányka­cipőkből és -csizmákból is. A vegyesiDarcikkek forgalma igen dinamikusan növekedett, az előző évhez képest 17,2 szá­zalékkal. A kereskedelem ösz- szességében megfelelő kíná­lattal állt a vásárlók rendelke­zésére. Élénkült a kereslet a bútorok iránt, szekrénysorokból, kárpi­tozott bútorokból megfelelő volt a kínálat, de elemes és apró kiegészítő cikkekből to­vábbra sem volt elegendő. A tüzelőanyagok iránt ja­nuárban mérsékelt volt a ke­reslet, kielégítőnek bizonyult a kínálat. A viszonylag enyhe időjárás miatt sokan vásároltak építőanyagot, de a kereskede­lem az iaényeket csak részben tudta kielégíteni. Kevés volt a tetőfedőcserép, a válaszfaltég­la és a fenyő fűrészáru. Horváth László öntő az indukciós kemencékben olvasztáshoz készíti elő az alapanyagokat Fotó: Proksza László Sajtótájékoztató a lengyel gazdasági reformról Az 1962-ben bevezetett lengyelországi gazdasági re­formról a lengyel külkereske­delmi kamara, a statisztikai főiskola és iparvállalatok ve­zetői, gazdasági szakembe­rek pénteken sajtótájékozta­tót tartottak a budapesti Len­gyel Kultúrában. A lengyel közgazdászok el­mondták, a reformot nehéz körülmények között kezdték el, hiszen az ország nemzeti jövedelme az utóbbi években csökkent, nincs egyensúlyban a gazdaság és a piac, vissza­esett az életszínvonal. Mégis a reformra szükség van, mert csak annak fokozatos meg­valósulásával szűnhetnek meg a mai negatív tenden­ciák. A reform lényege, hogy növekedjék a gazdasági cse­lekvés hatékonysága. A vál­lalatoknak önállóan kell gaz­dálkodniuk, működésük ön­igazgatáson és önfinanszíro­záson alapul. Munkájuknak egyeznie kell a központi terv célkitűzéseivel és azok érvé­nyesítésére, illetve megvaló­sítására gazdasági eszközö két alkalmaznak. Jelenleg, a gazdasági meg újulás első, úgynevezett át­meneti időszakában a len­gyel vállalatoknak számol­niuk kell azzal, hogy a leg­fontosabb nyersanyagokat, alapanyagokat, devizát köz­pontilag osztják el. Az elmúlt alig több mint egy év alatt módosult a tervezési rend­szer. Növekedett a vállalati önállóság, bevezették a be­szerzési és az értékesítési árak reformját, megváltozott a vállalatok pénzügyi rend­szere, új tanácsadó és kon­zultatív testületek létesültek és megnövekedett a bankok szerepe. Egész sor korábbi trösztforma megszűnt, helyű két a vállalatok önálló dön­tésén alapuló társasági for­ma váltotta fel. Végül elmondták, hogy gazdaságirányításukban fel­használják más szocialista or­szágok tapasztalatait is. Az önállóságot tanulja a vaskapui öntöde A megrendelők kívánságához igazodnak szalántai tsz vaskapui precíziós acélöntödéjének 24 fős kol- 0U lektívája januártól önállóan teszi az első lépéseit: telje- sert5 az árugyártásra rendezkedett be, a megrendelők igényeihez igazodik. Néhány baranyai öntödében egyfajta válsághangulat uralkodik, elsősorban az alapanyagok beszerzése, nehézsége miatt, de ezt Vaskapun nem tapasztaltuk február 25-i üzemláto­gatásunkkor. Bemutatkozunk címmel rendezte meg önálló zenei estjét tegnap, pénteken a Liszt Teremben a pécsi Nagy Lajos Gimnázium A műsorban fellépett az intézet vegyeskórusa, vonószenei ara, vokál együttese, leánykara, Orff-együttese és szólistái léptek fel. A jövő pénteken este 6 órai kezdettel az iskola kamaraegyüttesei, irodalmi színpada s hangszeres szólistái irodalmi esten mutatkoznak be, Don Quijote c- műsorukkal az Ifjúsági Házban. Távoli Ferenc üzemvezető ar­ról tájékoztatott, hogy az egy­kori menedzselő partner, a Pé­csi Vasas Ipari Szövetkezet ja­varészt megszüntette a támo­gatását. önállóan, saját erőből kell most már bizonyítani, ami nem csekély gonddal jár épp a minőséget és az alapanyag­ellátást illetően. Ilyen helyzet­ben mi a megoldás? Egyebek között az, hogy minden kido­básra szánt hulladékanyagot ismét felhasználnak. Vonatko­zik ez elsősorban a hazai és a külföldi acélanyagokra, az étiI- szilikát és a kvarcliszt akadozó beérkezésére. Emiatt egy percet sem akarnak állni, amire nincs is még példa. Mert ilyen eset­ben akár két hónapon át be­segített a Mecseki Ércbánya Vállalat öntödéje. Bár .ebben bizonyos mértékig közrejátszott a bérelt és vásárolt elörege­dett gépek műszaki állapotá­nak a megromlása is. Az anyagvásárlásban még közreműködik bizonyos mérték­ben a Pécsi Vasas Ipari Szövet­kezet, de nem a régi megszo­kott mértékben. Az egyre na­gyobb önállósulás keserves, de tanulságos leckét ad fel, amit úgy látszik, hogy megoldanak a vaskapui öntödések. Megem­lítjük a megrendelők egyre sza­porodó számát, köztük a Me­dicor Műveket, a Forgácsoló­ipari Vállalatot, az Orvosi Mű­szergyárat, a Cserkúti Mező­gépet, a Pécsi Vízmüvet, ame­lyek a legkényesebb megmun- kálású alkatrészeket igénylik akár a mennyiséget, a pontos határidőtartást és a legszigo­rúbb minőségi követelménye­ket illetően. Tavaly még csak hét cég je­lentkezett megrendelőként, idén ennek a dupláját fogad­ják Vaskapun. Az elmúlt esz­tendőben 70—75-féle terméket kellett produkálni, idén már 100—120-féle az alkatrészek száma. Mindezt a speciális viaszpréseléses technológiával győzik, de betelt a kapacitás. Elsősorban a minőségi követel­mények kerülnek előtérbe és ha ezeket nem teljesítik, part­nereket veszítenek el. A jelen­legi helyzetben szó sincs erről. Bicskei, orosházai, budapesti öntödék állnak sorban, hogy igényükkel bejussanak. Mindez annak is köszönhető, hogy a hat környékbeli községből si­került stabil munkásgárdát ver­buválni. Nemcsak azért, mert háztól házig viszik a munkáso­kat, hanem azért is, mert meg­felelő fizetést biztosítanak. Be­tartják az üzem- és környezet- védelmi előírásokat, a másfél év alatt egy dolgozó sem mon­dott fel panaszkodva, esetleg az egészségre ártalmas körül­ményekre. Tavaly az árbevétel 9 millió forint volt, idén 11 millió forint várható, s ehhez igazodik nö­vekvő ütemben a nyereség is. A vaskapui öntöde biztos hogy megállja helyét saját erejéből is. Csuti J. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom