Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-25 / 55. szám

1983. február 25., péntek Dunántúli napló 5 Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az influenzáról Az Egészségügyi Minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint az elmúlt héten a fővárosból, valamint Baranya, Borsod-Aba- új-Zemplén, Heves, Pest So­mogy, Szabolcs:Szatmór, Tolna és Veszprém megyéből nagy­számú influenza-megbetegedést jelentettek E megyéken belül változó azoknak a települések­nek a száma, ahol előfordultak e vírusos betegségek. Az eddigi információk szerint a megbetegedések csaknem minden korosztályban előfordul­nak, és általában enyhe lefo- lyásúak. A betegek vizsgálati anyagából eddig harminckét al­kalommal A/H3N2 altípusú és kétszer B-virustörzset mutattak ki. Ezek hasonlóak az utóbbi években Magyarországon előfor­dult törzsekhez, A Borsod megyei Közegész­ségügyi és Járványügyi Állomás igazgató főorvosától kapott in­formáció szerint a megyében elsősorban Ózd és környéke, Kazincbarcika, Leninváros és a hozzá tartozó járás területén fordult elő tömeges megbete­gedés. A betegek nagy része tizennégy éven aluli fiatal- A magas lázzal, levertséggel, fá­radékonysággal járó influenza megelőzése érdekében minél több vitamindús étel, ital fo­gyasztását, és az időjárásnak megfelelő réteges öltözködést javasolják az orvosok. D Pedagógus Szakszervezet elnökségi ülése A pályakezdő fiatal pedagó­gusok helyzetéről, élet- és mun­kakörülményeik, erkölcsi és anyagi megbecsülésük, közéleti tevékenységük, beilleszkedésük kérdéseiről tárgyalt csütörtökön a pedagógusok szakszervezeté­nek elnöksége. A tanácskozáson elhatároz­ták: a szakszervezet a pálya­kezdő fiatalok helyzetének ja­vítása érdekében javasolja, hogy a megyei, illetve a helyi tanácsok által nyújtható mun­káltatói lakásépítési kölcsön ki­egészítéseként a községi peda­gógusok a lakásépítéshez, la­kásvásárláshoz kaphassanak további támogatást. A kis te­lepülések munkaerő gondjai­nak enyhítése érdekében a szakszervezet szorgalmazza a letelepedési segély és a területi pótlékkeret növelését. A testü­let fontosnak tartaná, hogy a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatán töltött tanulmá­nyi időt is ismerjék el munka- viszonyban töltött, illetve szol­gálati időnek. Területfejlesztés, környezetvédelem Kutatómunka a Dunántúli Tudományos Intézetben Tovább növekedett a Magyar Tudományos Akadémia Dunán­túli Tudományos Intézetének tekintélye a szakmai közélet­ben. A munkatársak a terület- fejlesztési és környezetvédelmi kutatásokban olyan eredmé­nyeket értek el, hogy a DTI stabil kutatóhellyé vált a hazai tudományos életben. Az intézet belső és külső munkatársai alapkutatásokat végeznek a különböző elméleti és módszertani kérdések ki­dolgozására. Ezt a munkát ki­terjesztették az ország más térségeire is a különböző in­tézményektől kapott megbízá­sok alapján. így például kap­csolódnak az Országos Terv­hivatal egyik kiemelt főtémájá­hoz, amely „A területfejlesztést megalapozó kutatások" címet viseli. Ezek a kutatások alkal­masak a gyakorlati hasznosí­tásra, állami, politikai dönté­sek előkészítésére. Ebben a té­makörben végezték például a győri agglomeráció vizsgálatát is. A nyolcvanas évtized elejére összeszokott, jól felkészült ku­tatói középnemzedék alakult ki az intézetben —, tájékoztattak bennünket a Dunántúli Tudo­mányos Intézetben. Beértek azok a fiatalok, akik nyolc— tíz évvel ezelőtt kerültek a DTI-be; egyre többen hívják fel magukra a figyelmet mun­kásságukkal országos fórumo­kon is. Többen dolgoznak kan­didátusi disszertációjukon, né­hányon az akadémiai doktori értekezésen. T. Mérey Klára néhány nappal ezelőtt védte meg sikerrel „nagydoktori” ér­tekezését: ez jelentős ese­mény az intézet életében. A DTI munkatársainak tollából számos publikáció jelent meg tavaly tanulmánykötetekben és monográfiákban. Az idén tovább folytatják a területfejlesztési és környezet- védelmi kutatásokat, összefog­lalják az elméleti-módszertani eredményeket. Az Országos Tervhivatal számára a gyakor­lati tapasztalatokról készül összefoglaló jelentés. Több kiadványt is megjelentetnek, így például „Dolgozatok a te­rületfejlesztés tudományos megalapozása témaköréből" címmel nemzetközi kitekintés készül; megjelenik az „Agglo­merációk — Vonzáskörzetek" című tanulmánykötet második része és a „Területi struktúrák és folyamatok". Két konferencia is lesz 1983- ban Pécsett. Az egyik a kör­nyezetvédelem közgazdasági és jogi problémáival foglalko­zik, a másik a vonzáskörzetek gazdasági és körigazgatási kérdéseivel. Ez utóbbi tanács­kozáson az ismert hazai szak­emberek mellett külföldi kuta­tók is előadásokat tartanak. G. T. Finn ifjúsági delegáció Baranyában Magyarországi látogatásá­nak tegnapi napját Baranyá­ban töltötte a Finn Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség há­romtagú delegációja Harri Moisio, az SDNL elnökének, a Finn Népi Demokratikus Unió Központi Bizottsága tagjának vezetésével^ A finn ifjúsági küldöttséget délelőtt a KISZ Baranya megyei Bi­zottságán Tasnádi Péter, a megyei bizottság titkára tájé­koztatta a baranyai ifjúság­mozgalmi munkáról. A finn vendégek a délelőtt további részében Pécs nevezetessé­geivel ismerkedtek, délután pedig a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát bári baromfiüzemé­be látogattak és háztáji gazdaságokat tekintettek meg Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titkárának társaságában. A finn küldöttség este KISZ- vezetőkkel és a Magyar—Finn Baráti Társaság baranyai ak­tivistáival találkozott. A be­szélgetés során Harri Moisio tájékoztatta baranyai ven­déglátóit a finn belpolitikai életről és az SDNL tevékeny­ségéről. A finn delegáció ma reggel utazik vissza Buda­pestre. A gödrei Béke Termelőszövetkezet 60 hektáros tábláján fejtrágyázzák a búzavetést. A négy gép a hét végére befejezi a munkát- A képen: Baranyajenő határában újratöltik az egyik szórógépet. Erb János felvétele 331 millió forint társadalmi munka A településfejlesztést és -fenntartást segítő társadalmi munkák elmúlt évi megyei eredményeit, tanulságait te­kintette át tegnapi ülésén — más napirendi pontok mellett — a Hazafias Népfront Bara­nya megyei elnöksége. A tavaly településfejlesztést segítő társadalmi munkák leg­általánosabb tanulsága, hogy teljesített feladatok önkéntes vállalások eredménye sokkal konkrétabb, mint a korábbi években volt: utak, járdák, buszváró öblök, felújított, bőví­tett óvodák, napközik, orvosi rendelők, új sportpályák, par­kok bizonyítják a lakosság áldozatkészségét a lakóhely fejlődéséért. 1982-ben több mint 331 millió forint volt Ba­ranyában az ilyen jellegű tár­sadalmi munkák értéke; egy lakosra 764 forint jut. Az ösz- szeget tekintve a tavaly előtti eredményhez képest mintegy Vezet Siklós és Mohács, Harkány és Bély 13—14 százalék a növekedés. Megyei átlagban a közsé­gekben végzett társadalmi munkák értéke szinte teljesen azonos az 1981 évivel, a vá­rosok lakossága azonban 146 százalékos teljesítményt produ­kált az előző évi eredményhez képest. A községekben az egy főre jutó társadalmi munka ér­téke 1090, az öt városban vi­szont 518 forint volt. A városok közül Siklós és Mohács a két listavezető, a községek között különösen Harkány, Boly, Szederkény, Királyegyháza, Töt- tös, Drávaszabolcs, Nagybud- mér, Görcsönydoboka, Szűr, Kásád, Tófű, Erdősmárok, Pécs- bagota, Pécsdevecser és Mar- tonfa lakossága dicsekedhet szép eredménnyel. A tegnapi ülésen tájékoztat­ta a megyei népfrontbizottság 25 éves a szocialista Ünnepi tanácskozás a Pécsi Bőrgyárban Huszonöt éves a szocialista brigódmozgalom. Ebből az alkalomból tegnap délután a Pécsi Bőrgyár szocialista bri­gádvezetői ünnepi tanácsko­zást tartottak. Az összejöve­telen Szekeres Istvánné, a vállalat igazgatója tekintett vissza az elmúlt negyedszá­zad eredményeire. A Pécsi Bőrgyárban a hat­vanas években csatlakoztak a mozgalomhoz. Ma 57 bri­gád működik csaknem hat­száz taggal, a dolgozókegy­harmadát tömörítve. A ma működő brigádok jelentős része 1973—74-ben és 1980- ban szerveződött, és az utób­bi 12 évben minden eszten­dőre esik egy-egy brigádala­kulás, s mind több az ifjúsá­gi brigádok száma is. Persze, nem a mennyiség az érdekes — bár mint elhangzott, még több dolgozót szeretnének bevonni a munkaverseny- mozgalomba —, sokkal in­kább a tartalom. Ebből a szempontból eiég csak szám­ba venni az elmúlt év törté­néseit, a brigádmozgalom szép eredményeket hozott. Ami a munkavállalásokat illeti, az elmúlt év legfőbb célkitűzése a tőkés export teljesítése, a termékek minő­ségének javítása, a takaré­kosság, a szállítási határ­idők betartása, az ütemes termelés - biztosítása volt. Megállapítható, a tőkés ex­port teljesítésében és az anyagtakarékosságban fi­gyelemre méltó eredmények születtek. Ugyanakkor ked­vezőtlenebb a helyzet az utóbbi egy-két évben a mi­nőség állandósítása, valamint a szállítási határidők betar­tása terén, ezért Szekeres Istvánné felhívta a figyelmet, a szocialista brigádoknak ezeken a területeken erősíte­niük kell vállalásaikat. Kiemelkedő eredmények születtek az általános és a szakmai műveltség emelési­ben. Egyes brigádok egészen az országos döntőkig elju­tottak a különféle kulturális és munkavédelmi jellegű ve­télkedőkben. Igen sok bri­gádtag vett részt a szakmai képzésben, sokan bekapcso­lódtak a közművelődés ren­dezvényeibe. Még szerte­ágazóbb a tevékenység a társadalmi munkavállalások terén. Pécs városának is sok hasznot hajtottak, szinte minden brigád patronál isko­lát, óvodát, szociális otthont. De gyárkapun belül is önzet­lenül segítettek, sok-sok tár­sadalmi munkát végeztek, így például a vállalati óvoda és bölcsőde építésénél, az orfűi vízi sporttelep létesíté­sénél, a zobáki turistaház felújításánál, ezenkívül sokat tesznek az étkezőhelyiségek, a műhelyek, az irodák csino­sításában. A jubileumi tanácskozáson ezután a brigádvezetők vet­ték át a szót, ismertetve tevé­kenységüket. Végül kiértékel­ték és odaítélték a tavalyi munkaverseny győzteseinek járó kitüntetéseket, egyúttal bejelentették, a Pécsi Bőr­gyár tavalyi eredményei alap­ján megpályázza a Kiváló Vállalat címet. Végezetül ä brigádok emléklapot kaptak, a kiemelkedő munkát végző brigádvezetőket kitüntették, megjutalmazták. elnökségét az otthoni balese­tek alakulásáról, s megelőzé­sükkel kapcsolatos feladatokról Gábor János, az Állami Biztosí­tó Baranya megyei igazgatója. A testület egyetértett azzal, hogy az otthoni, vagyis a mun­kahelyen kívül történő balese­tek megelőzésével kapcsolatos feladatokat a népfront aktivis­táinak is propagálniuk kell minden lehetséges fórumon. Az Állami Biztosító megyei igaz­gatója meghökkentő statiszti­kai adatokkal bizonyította e té­ma rendkívüli fontosságát. Ezek közül csak néhányat említünk példaként. Az üzemen kívüli balesetek száma rohamosan nő, s ezek miatt a népgazda­ságot háromszor akkora vesz­teség éri, mint az üzemi bal­esetek következtében. 1980-as adat szerint az Állami Biztosító 3464 halálos kimenetelű bal­esetre fizetett kártérítést, s eb­ből 263 volt a munkahelyi, 1807 a közlekedési, 166 a sport, játék és kirándulás köz­ben történt, 5 az iskolai és 1223 az otthoni baleset. A nem halálos kimenetelű balesetek között még nagyobb az otthoni balesetek aránya: a 380 918 közül 163 714 esik ebbe a ka­tegóriába, vagyis 43 százalék, A legalapvetőbb ok: az ott­honi balesetek megelőzésére nagyon is kevés figyelmet for­dítunk. A hatásosabb propa­ganda érdekében a Hazafias Népfront országos elnökségé, nek Balesetvédelmi Társadalmi Munkabizottsága és az Állami Biztosító közös pályázatot hir­detett meg négy témakörben: magánerős építkezés; kertba­rát- és kistenyésztő-mozgalom; barkácsolás, hobbitevékenység és egyéb tevékenység. Pályáz­ni lehet: egyoldalas baleseti leírással (okok, javaslatok a baleset megelőzésére), illetve levelezőlap nagyságú fényké­pekkel. A pályázatokat „Előz­zük meg a baleseteket!" jel­igével 1983. június 1-ig lehet beküldeni az Állami Biztosító központja címére: Budape'stT üllői út 1., 1813- D. I. Kisded Szó-Tár Az élő nyelv változik. Szavak tűntek el, ugyanakkor új sza­vak, kifejezések születtek. Sok szó értelme változott meg és ma egészen mást jelent, mint két-háromszáz évvel ezelőtt. Ér­dekes fellapozni Baróti-Szabó Dávid „Kisded Szó-Tár" című munkáját, hogy megtudjuk, két­száz évvel ezelőtt miként be­széltek magyarjaink. A buta szó első értelmezé­se: tompa, életlen. Másodlago­san említi a buta elmét. Két­száz év alatt eltűnt az elme, maradt a buta. A fiatal szó alatt ifjú, növőfélben lévő fát, suhángot értettek. Aki manap­ság a galand szót hallja — ki­egészíti, hogy; galandféreg. A szó eredetije: alá-való pántli­ka, szafying. Ma egy hosszú szalagszerű bélféreq sajátította ki magának ezt a szót, s ön­magában már senki nem hasz­nálja. Évekkel ezelőtt Hofi Gé­za szilveszteri műsorában egy magyar film parodizálásánál sokszor említette: bak-fitty. En­nek értelme bukfentz, hengeri- butz (ezen utóbbit már nem használjuk). Debella: nagy, magas lányról mondták. Daj- na: testes, tenyeres-talpas asz- szony vagy menyetske (ezt ma is így értelmezik). Érdekes vál­tozáson ment keresztül két sza­vunk magyarázata Mi a mo- kány jelzőt a kemény, edzett, szívós emberre alkalmazzuk, minden rossz hátsó gondolat nélkül. Szabó Dávid viszont a következőképp jellemzi: durva, vad, goromba, otromba, idom- talan, paraszt — például — ember. A betyár szóval ellen­kezőleg igen kegyesen bánik: nőtlen, rá-tartós paraszt le­gény (tehát nem bűnöző még akkor). A paraszt mint jelző — akkor sem volt különösebben dicsérő, bizonyítja egyik kitéte­le: sültt paraszt. A trágyázás szó eredeti jelentése az volt, hogy valamit valamivel meg­hintenek, megszórnak. Régen semmi kivetnivalót nem talál­tak abban, hogy a túrós tésztát töpörtyűvel trágyázták meg, hogy egy fejdíszt gazdagon megtrágyáztak drágakővel. Sőt a trágya szó értelmezése között fűszer, pipere, tsemege szere­pel. A sokféle értelmezésből nékünk már csak a ganéj-ra szűkített fogalma maradt. Régi jelző és nem becenév a matza: azaz szeretője, ágyasa, matzája valakinek. Ebbe a té- • makörbe vág, hogy ükapáink vajon mit értettek a ringyó szó alatt. Kitűnik, ugyanazt, amit mi, lotyó, szajha, tzafra. Érde­kes, hogy a ribantz szó akkor még „csak" rongyot jelentett. A pongyola nem a női köntös­szerű ruhát jelentette, hanem; felöltözetlen. Pongyoláskodni: pőrén hordozni magát. Tsán- gó: „nem szép szavú harang". Ez az első értelmezése. De megemlíti: „Tsángónak hívják a Molduvába született magya­rokat is. Az ondó jelentése; kö­les, korpa A kankó: szűr, zeke, tzondra, darótz. A poszáta: nyomorék, ügyetlen. A bókolni szó eredetileg nem a hajlongó, kedvest, szépet mondó fo­galommal volt azonos, hanem: bólogatni, szundikálva le-le üt­ni fejét. A fardagály nem az, amire első pillanatban gondol­nánk, hanem abrontsos, kávák­ra varrt tárituppos szoknya (te­hát az ősi „Ez a divat” szak­lapban való kifejezés). íme, egy kis betekintés, mennyit változott nyelvünk, de talán sokkal inkább egyes sza­vak értelmezése. Azóta óhatat­lanul új szavakkal bővült szó­tárunk. Kétségtelen, nem minden új szóval gazdagodott nyelvünk és az sem állítható, hogy minden régi kifejezés ma is használ­ható. Dr. Szalai István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom