Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-24 / 54. szám

Dunántúli napló 1983. február 24., csütörtök Szociális segélyek Öregek napközi otthona Szociális otthonba, illetve intézménybe való beutalás Olvasóinkat januárban a nyugdijakkal kapcsolatos idő­szerű jogszabályi előírásokról tájékoztattuk. Ma a szociális gondoskodás néhány minden­kit érdeklő rendelkezését ismer­tetjük. • Rendszeres szociális segély­ben részesíthető az az állam­polgár, aki 18. életévét betöl­tötte, munkaképtelen, illetőleg rokkant, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, kere­settel, jövedelemmel — ideért­ve az esetleges nyugellátást is — nem rendelkezik, vagy az nem éri el a jogszabályban megállapított értékhatárt (havi 1700,- Ft), — és akinek nincs tartásra köteles hozzátartozója vagy olyan személy, aki polgári jogi szerződés alapján tartá­sára köteles lenne. A rendszeres szociális se­gélyre jogosultság szempontjá­ból egészségi álapotára való tekintet nélkül munkaképtelen­nek minősül az a nő, aki a 65., illetőleg az a férfi, aki a 70. életévét betöltötte. Egészség/ állapota miatt munkaképtelen az a nagykorú személy, aki veleszületett álla­pota, vagy beállott egészség- romlás következtében munka végzésére még a csökkent munkaképességűek részére szervezett munkahelyen is al­kalmatlan, illetőleg az arra il­letékes orvosi bizottság rok­kantnak nyilvánította. A rendszeres szociális segély megállapítását kérheti maga az érdekelt személy, képviselője, illetőleg bármely állami vagy társadalmi szerv. A kérelmet az érdeket állan­dó lakhelye szerint illetékes községi tanács vb szakigazga­tási szervénél, illetőleg a városi tanács vb egészségügyi szak- igazgatási szervénél kell elő­terjeszteni. • Rendkívüli szociális segély­ben részesíthető az a 18. élet­évét betöltött személy, aki va­lamilyen rendkívüli körülmény miatt - saját hibáján kívül — átmenetileg nehéz anyagi hely­zetbe került, emiatt létfenntar­tása veszélyeztetve van és hely­zetének megjavítása más mó­don nem biztosítható. A rendszeres szociális segély­ben részesülő személy részére is adható rendkívüli szociális segély. A most ismertetett- feltételek fennállása esetén sem adható rendkívüli szociális segély an­nak, aki valamely jogcímen más forrásból rendkívüli anyagi támogatásra jqgosult. Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb négy esetben részesülhet rend­kívüli szociális segélyben. A rendkívüli szociális segély iránti kérelmet maga az érde­kelt kérheti szóban vagy írás­ban. De kérheti azt a tanács­tag, a tanács illetékes állandó bizottsága, valamint a szociális gondozásban közreműködő tár­sadalmi szerv, vagy annak ak­tívája is. Hivatalból megindíthatja a segélyezéssel kapcsolatos eljá­rást a lakóhely szerint illetékes tanács vb szakigazgatási szer­ve is. A kérelmet a már ismertetet­teknek megfelelően az állandó lakóhely szerint illetékes ta­nácsnál, illetve szakigazgatási szervénél kell benyújtani. A napközi otthonba azt az idős — kivételesen indokolt esetben azt a 18 éven felüli — — személyt lehet gondozni, aki állapota, (kora, betegsége, fo­gyatékossága) miatt munka- képtelen vagy csökkent munka- képességű, saját ellátására csak részben képes és felvéte­lét szociális helyzete is indo­kolja. Nem részesülhet a napközi otthon gondozásában, aki nap­közben családi gondozásban van, aki mozgáskorlátozottsága vagy egyéb betegsége miatt sem egyedül, sem emberi vagy gépi segítséggel nem tud a napközi otthonba elmenni, aki fertőző beteg vagy baktérium- gazda, továbbá akinek elmeál­lapota vagy magatartása olyan, hogy a közösségbe nem tud beilleszkedni. A napközi otthonba való fel­vétel iránti kérelmet a kérel­mező lakása szerint illetékes községi, nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervénél, illetve a városi tanács vb egészség- ügyi feladatokat ellátó szervé­nél 'ehet előterjeszteni. A jogszabályi előírások sze­rint a szociális intézménybe való beutalás általános felté­telei az alábbiak: a) az idős, beteg vagy fo­gyatékos személy gondozása nincs biztosítva (saját jövedel­méből, készpénz vagy ingatlan vagyonából nem képes magá­ról gondoskodni, illetőleg tar­tása öröklési vagy tartási szer­ződéssel nincs biztosítva, tar­tásra köteles hozzátartozója nincs vagy tartásra köteles hoz­zátartozója a gondozására kép­telen) : b) a fogyatékos személy ok­tatása, képzése, kereső tevé­kenységének folytatása, vagy foglalkoztatása kizárólag szo­ciális intézeti keretek között valósítható meg. Az a) pontban foglaltakon túlmenően a szociális otthonba való beutalás további feltéte­lei : a) az időskorúak szociális otthonába azt az öregségi nyugdíjkorhatáron felüli sze­mélyt lehet beutalni, aki kora vagy betegsége miatt nem ké­pes magáról gondoskodni, ál­lapota rendszeres gyógyinté­zeti kezelést nem igényel, szo­ciális gondozása az öregek napközi otthonában és a házi szociális gondozás keretében nem oldható meg: A szociális intézménybe tör­ténő beutalás kérelem alapján történik. A kérelmet az állandó lakóhely szerinti tanács szak- igazgatási szervénél kell be­nyújtani. Az eddigiekben csak a szo­ciális gondoskodás néhány for­májáról, lehetőségéről írtunk. A többire lehetőségeink szerint az elkövetkező időben még visszatérünk, így például a há­zi szociális gondozásra, a szo­ciális étkeztetésre stb. S. A. szerkesztőség postájából Válaszolnak az illetékesek „Ha a jegy másik végén van a lyuk A fenti címmel megjelent írás után több érdeklődő leve­let, telefonhívást kaptunk ol­vasóinktól. Valamenniyen a 12- es Volán válaszára kíváncsiak. Albert Ferenc, a 12-&s Volán igazgatóhelyettesének leveléből idézünk, amelyet Kovács Sán- dornénak, az eset szenvedő alanyának küldött Boldogasz- szonyfára: „Tájékoztatom, hogy a jegy nem kockázott-számozott olda­lán a lyukasztás általában crzért nem fogadható el a menetjegy érvényesítéséül, mert az ilyen menetjeggyel az utazás megis­mételhető. Az ellenőr tehát a kapott eligazítás szerint járt el, jóllehet, figyelmen kívül hagyta azt az intelmet, hogy az ilyen — vagyis önhöz hasonló — esetekben méltányosan járjon el. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy helybeli utas előbb meg­ismeri az utazással összefüggő teendőket, mint az, aki más helységből kerül ide és ritkán utazik az autóbuszokon. Az előbbiekre való tekintet­tel helyben Jcell hagynom az ellenőr eljárását, ugyanakkor azonban — az ön által elvárt megértésnek is eleget téve — méltányosságból felmentem a fizetési kötelezettség alól. Ha a pódíjat időközben netalán befizette, annak visszaküldésé­re természetesen intézkedem. Megjegyezni kívánom, hogy az ilyen lyukasztásból is megálla­pítható az, hogy az adott já­raton történt-e a menetjegy­érvényesítés. Ezért kívántuk — amin ezt ön is tudja — meg­tekinteni az önnél vélt menet­jegyet, amelynek birtokába azonban nem jutottunk. Ennek — vagyis a bizonyítási lehető­ség hiánya — ellenére jutot­tam az előbbiekben közreadott elhatározásra.” * Molnár Gábor pécsi olvasónk gondja: a 30-as helyi járat a Szalai utcai elterelés miatt nem érinti az itteni megállót. Ezért ennek a szakasznak nincs közvetlen összeköttetése a Szé­chenyi térrel. Nem lehetne-e a 30-as buszt a Rózsa Ferenc ut­ca felé közlekedtetni, onnan a Rákóczi út—Hal tér—Széchenyi tér felé? A Volántól kapott válasz: gondoltak erre a lehetőségre, de ez túlzottan megnövelte volna a menetidőt, több jármű kellene, és a várhatóan két hó­napig tartó elterelés ideje alatt több száz kilométerrel többet mennek így is a 30- asok Egyébként az a helyi já­rat most a Szabadság úton fel­megy a Zsolnay-szoborig, ott a Rákóczi úton a Hal térig, majd tovább a régi útvonalá.n. A Szalai András utcai megálló valóban kiesik, de onnan a tá­volság a Zsolnay-szobornál lé­vő átmeneti megállóig mintegy 300—400 méter. . Miért árusítottak az italboltban? A baranyajenői vegyesbolt nyitvatartási rendjét tettük szó­vá február 15-i számunk 15-000 rovatában. Az észrevételre a következő választ kaptuk: Baranyajenői vegyesboltunk vezetőjének férje balesetet szenvedett és ágyban fekvő be­teg lett, akinek ápolásra volt szüksége. A családban az ápo­lást' nem tudta más ellátni, a bolt vezetője kénytelen volt sürgős szabadságot kivenni. Mivel helyettesítő dolgozó nem áll rendelkezésünkre, kénytele­nek voltunk a vegyesboltot zár­va tartani. A lakosság kenyér- és tejellátását az italbolton ke­resztül biztosítottuk. Az italbolt 9 órától 11 óráig és 16—21 óráig tartott nyitva A vegyes­bolt zárva tartása miatt az ital­bolt vezetője a heti szünnapját sem vette ki, hogy az ellátást tejből és kenyérből biztosítsa. Megjegyezni kívánjuk, hogy az egyszemélyes boltok vezetői szabadságolásának idejére he­lyettesítő dolgozóval létszám- hiány miatt nem rendelkezünk. Ilyen beosztásra vállalkozás hiányában még kiemelt mun­kabérrel sem találunk dolgozót. Kénytelenek vagyunk az egy­személyes bolti, italbolti dolgo­zók szabadságát elaprózva (1—5 nap) kiadni. Az ellátás érdekében célunk továbbra is az, hogy helyette­sítő dolgozókat keressünk és amennyiben ilyet sikerül alkal­mazni, úgy hasonló eset nem fordul elő. Mázgár Tibor, Hegyháti ÁFÉSZ, Sásd, kér. főoszt.-vez. „Irénke nővért már a lépteiről is megismerem Szép hagyomány ápolására gyűltek össze a pécsi Köztár­saság téri Általános Iskolában a környékbeli idős emberek. öt óra körül megszólaltak az ismerős dallamok. Feri bácsi — ki tudja fjányadszor az asztal elé állt régi harmonikájával, énekelt is hozzá. „Deres már a határ”.,. Lassan bekapcso­lódtak a többiek is. A kívülálló, a késve érkező azt hihetné, hogy most egy fé­lig ismerős, félig ismeretlen közösség próbál itt ünnepelni — tévedett. Azok az emberek ugyanis akik hétfőn este itt időztek — egymás régi 'isme­rősei. A közös sors, a mindany- nyiukat kínzó magányosság, az egymásrautaltság, a közös em­lékek kovácsoló ereje fűzi ösz- sze őket. A hétfői teadélután — a hétköznapi gondokban egymásra utaltak találkozóhe­lye volt. Nem teljes persze a kép a 32-es sz. vöröskeresztes körzeti bizottság elnöke, cfr. Fűrész Er­zsébet és fáradhatatlan mun­katársa, Irénke nővér, Túrós Jánosné nélkül. Név szerint ismernek mindenkit. Még a nyugdíjas találkozó ünnepi hangulatában sem feledkeztek meg arról, hogy Józsi bácsi a teát csak szaharinnal «hatja, s Teri néni — bármennyire is fáj a szíve érte — nem ehet édességet. De azt is jól tud­ják, hogy ki szeret csárdásozni. Véleményük szerint ahhoz, hogy valóságos tevékeny se­gítséget tudjanak nyújtani, meg kell ismerni a körzet la­kóinak nemcsak jelenlegi gondjait, hanem egész életét, törekvéseit, vágyait, igényeit — mindenkinek a múltját. Ez két évtizedes pályafutásukkal és igyekezetükkel alighanem si­került is. Ezen a délutánon is csak úgy záporoztak a kérések, hi­szen a doktornő és Irénke nő­vér eddig is annyi mindent el­intézett. Hát ebben a remény­ben sorolták: szükség lenne tolókocsira, szociális segélyre, ingyenes étkezésre, lakásra, társra — csupa emberi dolog­ra. Egy vak néni hozzómfordul, „Tudja édes lányom, énnekem annyit segített már Irénke, annyiszor van nálam, hogy én már a lépteiről megismerem. Egyszer még az életemet is megmentette. Elestem az ud­varon télen, senki nem volt a közelben, s ő éppen megláto­gatott — mert, nemcsak akkor jön, ha hívják ...” A műsor tovább folytatódik. Zene, tánc, versek, tombola, a Posta és Zsolnay Porcelángyár szocialista brigádjainak aján­dékaiból. A versek és az énekek az if­júságról, az életről és az öreg­ségről szólnak. És arról is: ne hagyjuk magukra őket... László Judit Új kirakat a pécsi Sallai utcában Február 15-i lapunkban egy felvé­tel jelent meg a pécsi, Sallai utca 5-ös számú házról. Az arra járók számára meglepetés volt, hogy a nemrég felújított szép ház homlok­zatát újra megbontják. Zsilák Andrástól, a ház tulajdono­sától kaptunk magyarázatot az utó­lagos munkáról: ,,Az épület tatarozását saját pén­zemből, tulajdonostársaimmal együtt végeztük el 1981-ben. Az utcában egyébként ez az egyetlen magán- tulajdonú ház, amelynek homlok­zatfelújítása a határidőre elké­szült. Az épületben levő üzlethelyi­ségemet 15 éve a Tempó Ktsz bérel­te, ám a tatarozás idején az üzletet nem tudtuk felújítani, mert a bérlő nem tudta vállalni a költségek egy részét. Tavaly decemberben visszakaptam az üzletet, s most kénytelen vagyok a homlokzatot újra felújítani, mert a kirakatportál olyan rossz állapot­ban van, hogy a cseréje elkerülhe­tetlen . . ." Tudósítóinktól Segítség az építkezőknek Szigetváron megalakult a Magánlakásépítési Ta­nácsadó Bizottság a váro­si tanács műszaki osztálya, tervosztálya és igazgatási osztálya, az OTP járási­városi fiókja, a földhivatal, a TÜZÉP, a járási hivatal illetékes osztálya, valamint az ÉTK és a KIOSZ képvi­selőinek részvételével. A hosszú felsorolás nem vé­letlen. A résztvevők sok­rétű tevékenysége a bizto­síték arra, hogy az építés tervének megszületésétől a ház befejezéséig segítik tanácsaikkal, útmutatá­saikkal a saját erővel ott­hont teremtőket. A bizottság márciusi-én kezdi munkáját. A Sziget­vári városi Tanács párthe­lyiségében minden hó pá­ratlan heteinek keddjén 14—17 óráig lehet érdek­lődni személyesen, telefo­non a Szigetvár 1, 2, 72 telefonszámon, vagy írás­ban a városi tanács mű­szaki osztályának címezve. A bizottság tagjai tár­sadalmi munkában látják el ezt a feladatot, ameny- nyiben igény lesz rá, a vá­ros területén levő üzemek­ben, valamint a járás köz­ségeiben is tartanak ta­nácsadást. A dunántúli virágköté­szeti versenyen, amelyet a közelmúltban rendeztek meg Kaposváron, a „meny­asszonyi csokor, koszorúk, kirakatrendezés” kategó­riában Ginder Lászlóné, a szigetvári Városgazdálko­dási Vállalat virágboltjá­nak vezetője hatodik he­lyezést ért el, K. Cs. szigetvári tudósító Köszönjük A pécsi Tüzér utcai szo­ciális otthon lakói a hónap elején jelmezes farsangi bálban szórakoztak. A han­gulatos mulatságot — mint minden évben — ezúttal is az otthon dolgozói ren­dezték az idős emberek­nek. Mindezt az otthon lakói­nak kedves hangú levelé­ből tudtuk meg, akik ez­úton is köszönik a szép él­ményt. Farsangi teadélutánt rendeztek a pécsi Köztársaság téri iskolában a lakóterület nyugdíjasainak »

Next

/
Oldalképek
Tartalom