Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-23 / 53. szám

1983. február 23., szerda Dunántúli napló 3 ésí, 1083 A telefon nem luxus! Fejlesztés, korszerűsítés idén Kép a nemzetközi központból Elkezdődött a távközlési év. Tartalma és mondanivalója tu­lajdonképpen röviden össze­foglalható: legyen minél jobb, gyorsabb, szorosabb az embe­rek közti kapcsolat, tudjanak érintkezni és értekezni egymás­sal a földkerekség lakói. Bele­tartozik ebbe a távközlési programba a rádió, a telex és a telefon, amely a XX. század utolsó negyedében a minden­napi élet, a kultúra, a gazda­sági fejlődés szerves része. Maradjunk ezúttal a telefon­nál. — A telefon nem luxus — mondja Pammer János, a Pos­ta-vezérigazgatóság szakosz­tályvezetője, aki sok év óta egyik főirányítója a telefonhá­lózat fejlesztésének, — A táv­közlés műszaki színvonala meg kell hogy feleljen a gazdasági struktúrának. Pontosabban: meg kellene hogy feleljen an­nak. Köztudomású, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a gazda­ságilag közepesen fejlett or­szágok közé tartozik, de a táv­közlés — vegyük szűkebben: a telefon — tekintetében messze elmaradt ettől a színvonaltól. Ennek okát hosszan lehetne vizsgálni és elemezni, de ettől egyetleneggyel sem lenne több telefonunk. Induljunk ki inkább abból, ami van, s nézzük, mit hoz a közeljövő. Egyetlen összehasonlító mé­rőszám van: hány telefonbe- szélőhely (nem szép kifejezés, de hivatalos) jut száz lakosra. Az európai lista élén járó Svédországban 80, Olaszor­szágban 34, Csehszlovákiában 21 jutott 1982-ben. Nálunk egy évvel ezelőtt 12,1 és most, 1983 elején 12,42 a száz lakosra ju­tó telefon-beszélőhelyek ará­nya. Alig van európai ország, ahol ennél kevesebb volna. Pedig — hogy még egy ki­csit maradjunk a számoknál — az elmúlt évben Budapesten 4056, a vidéki városokban 12 100 új telefont szereltek fel, s ezek túlnyomó többsége la­kásokba, magán előfizetőkhöz került Erősen lehangoló vi­szont, hogy ugyanakkor 300 ezerről 325 ezerre emelkedett a telefonra várakozók száma országosan, s nagyon is lehet­séges, hogy ez év végére a 350 ezret is eléri. Ami — feltéte­lezve a lehetetlent, vagyis azt, hogy közben nem emelkedik tovább a várakozók száma — azt jelentené, hogy a mai ütemben körülbelül 22 év alatt lehetne kielégíteni az igénye­ket. Akkor hát: mekkora jelenleg a „telefonforgalmunk” és mit várhatunk a távközlés évétől, meg a további esztendőktől a telefonfejlesztés ügyében? 1982-ben egymilliárd-egy- százkilencvennégy millió tele­fonbeszélgetést bonyolítottunk le, ezenkívül 94,6 millió darab volt belföldi helyközi és 5,12 millió nemzetközi beszélgetés. Az viszont ismét az elmaradás bizonyítéka, hogy a belföldi helyközi hívások közül 41,5 mil­lió, a nemzetköziekből pedig 900 000 még kézi kapcsolással jött létre. Mégis vigasztaló, hogy mindkettőnél ez a kiseb­bik rész. S jelentős eredmény az is, hogy 1982-től az öt me­gyei város és Kecskemét tele­fonelőfizetői is — éppúgy, mint évek óta a budapestiek — köz­vetlenül tárcsázhatják 27 euró­pai ország számait. Tovább javul a telefonhely­zet 1983-ban. A tervek szerint összesen 19 ezer főállomást kapcsolnak be országosan, s Budapest ebből ötezerrel ré­szesül. Javítják a főváros és a többi, távhívással elérhető helység kapcsolatát azzal is, hogy befejezik a budapesti távhívóközpont bővítését. Ka­posvár a jelenlegi telefonköz­pont fenntartása mellett új, konténerközpontot is kap, Haj­dúböszörményben pedig a kon­ténerközpont felváltja a régi, kézi kapcsolású központot Du­nakeszin olyan telefonközpon­tot helyeznek üzembe, amely távhívásra is alkalmas lesz. Bizonyára van köze az ide­genforgalomnak is ahhoz, hogy a legnagyobb fejlesztések Pest környékén és a Balaton vidé­kén lesznek. Az előbbinél foly­tatják az úgynevezett Rural- hálózat (közismert elnevezé­sén: falusi rendszerű, kézi kap­csolású telefonközpontok) kor­szerűre, crosbarra cserélését. Tavaly a Duna-kanyarban tör­tént meg a csere, az idén Bics­ke és környéke kerül sorra. A Balaton körül ugyancsak nagy­szabású korszerűsítési munkák kezdődnek, illetve folytatódnak, ennek során 1983-ban megkez­dik a veszprémi telefonközpont A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság központjában: a korszerű be­rendezések megkönnyítik a belföldi beszélgetések lebonyolítását. A távközlési év emblémája építését, s a hetedik ötéves terv kezdetére automata tele­fon lesz csaknem az egész Ba- laton-parton. Ugyancsak jelentősen nö­vekszik a nyilvános telefonok hálózata. 1983 és 1985 között összesen 1507 darab, távhívás­ra is alkalmas nyilvános tele­font szerelnek fel, s ezek közül 203-at telefonnal teljesen el­látatlan területeken. Idegenfor­galmi centrumokban, üdülőhe­lyeken, határátkelőknél lesznek ilyen nyilvános telefonok, ahon­nan természetesen megfelelő érmék, többnyire fém tízforinto­sok bedobásával — belföldi, némelyik fülkéből nemzetközi távhívásokat is lehet bonyolí­tani. Ezek a telefonok könnyen megközelíthető helyeken lesz­nek, éjjel-nappal működnek — s nem utolsósorban a helybe­liek gondosságán múlik, hogy meg is maradjanak, ne válja­nak a telefonrongáló garázdák martalékává. Ezek már világszínvonalú ter­vek, s ha megvalósulnak, sok tekintetben elmondhatjuk, hogy gazdasági fejlettségünknek megfelelő telefonjaink* telefon­összeköttetéseink is vannak A hangsúly még az ,,i«" szócskán van! Hiszen ma — sőt a je­lenlegi ötéves terv végén is — a magyarországi helységek na­gyobb részében kézi kapcsolá­sú központ működik, s az is csupán a postahivatalok nyit­vatartási ideje alatt. A legkor­szerűbb elektronikus közpon­toktól az említett Ruralig sok­féle szerkezettel kell dolgoz­niuk a postásoknak, s — nem utolsósorban — bajlódni, bosz- szankodni a telefonálóknak. Készülnek a távlati tervek is. Annyi már biztosnak látszik, hogy az ezredfordulóig — te­hát a következő 17 év alatt — elérjük a száz lakosra jutó 28— 30 telefon-beszélőhelyet. Le­gyen ez a vigasztalásunk azért, hogy ez év — a távközlési év — végén még csak 12,74-nél fogunk tartani ... Várkonyi Endre A harkányi példa „Tessék a szobájuk és megmutatjuk, hol az ebédlő, s mikor lehet étkezni!" Ha valahol így fogadnak egy tu­ristát, arról az idegenforga­lomról a modern utazó em­bernek megvan a véleménye. Ehelyett tálcán kell vinni a programokat, szinte a bőség zavarát kelteni a kínálattal, hogy az üdülő, a turista tes­ti-lelki felfrissüléséhez a szá­mára legrokonszenvesebb módszereket választhassa. Ehhez nyújt országos vi­szonylatban is példát a Me- csektourist siklós—harkányi kirendeltsége, amelyet fél esztendeje vontak egybe a korábbi két önálló kirendelt­ségből. Moldván László kirendelt­ségvezető már az egyesítés Idegenforgalmi rendezvényszolgáltatás Jön a fiákeres Törzsvendégek Katowicéből előtt sokféle rendezvénnyel kísérletezett a siklósi várban és egyáltalán a siklósi ki- rendeltség hatáskörében. Az UNESCO védnöksége alatta kerámiaszimpozíont segített megrendezni, avagy a KGST egyik szervezetének tanács­kozását. Ezt az idegenforgal­mi szellemet vitte magával az egyesített kirendeltségbe, ahol ennek következtében most már rendezvényszolgá­lat működik. Nemcsak önálló rendezvények szervezése, ha­nem elsősorban üdülőhelyi programok előkészítése, ajánlata, lebonyolítása miatt. Például szerződést kötöttek egy harkányi lakossal, akinek lófogata van, hogy fiákért állít az idegenforgalom szol­gálatába. Kellemes, nem fá­rasztó kirándulásokat is ösz- szeállítottak, így egyet Szi­getvárra és környékére, egyet Mohácsra, egyet pedig a szűkebb környezetbe, Villány- kövesdre, s a kirándulás vé­gén a máriagyűdi borkós­tolóra. A külföldiek részére össze­állított program olyan jól kiegészíti a gyógyfürdő alap­célját, a reumás betegségek kúrálását, hogy a lengyelek már rendszeres bányászüdül­tetésre gondolnak. Eszerint a katowicei bányászok folya­matosan jönnének Harkány­ba. Méltán, hiszen a három­hetes és mindössze 10 000 forintba kerülő üdülésben — a strandfürdő és az idegen- forgalmi kirendeltség kötötte szerződés alapján — a gyógykezelés, aztán kirán­dulások gazdagítják a teljes ellátással, kétágyas, fürdő­szobás elhelyezéssel járó üdülést. Most éppen a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból érkezett csoport élve­zi a harkányi életet. De a rendezvényszolgálat további ötletek megvalósítására ké­szül Harkányban, országos példaként is. Február közepéig 2111 megújított lakásigénylés Pécsett Megkezdték a lakbérközlések postázását Új fejlemények késztettek arra, hogy ismét foglalkozzunk a pécsi lakásügyekkel. A múlt héten kifüggesztették az ideig­lenes lakáselosztási névjegyzé­ket, e héten pedig megkezdte a PIK a lakbérközlések postá­zását. Ideiglenes névjegyzék A névjegyzékkel kapcsolat­ban dr. Szlovák Tibortól, a városi tanács vb-hivatala la­kás- és helyiséggazdálkodási osztályának a vezetőjétől kér­tünk tájékoztatást.- A névjegyzék összeállítá­sának az alapja az igénylések megújítása. Mi a helyzet e te­kintetben? — December végén 10 200 körüli nyilvántartott lakásigény­lő volt Pécsett. Február köze­péig 2111 igénylés-megújítás futott be (közte 116 csereigény­lés) és ezen kívül 145 új igénylő jelentkezett. Mi legalább ezer­rel többre számítottunk eddig az időpontig. Megjegyzem, hogy 7500 garnitúra igénylő­lapot adtunk ki, 5000 tehát még kint van. Az alacsony számból természetesen nem szabad messzemenő következ­tetést levonnunk, hiszen az igénylések június 30-ig újítha­tok meg.- Viszont a névjegyzéknél a már megújított igényléseket vették figyelembe ...- Természetesen, hiszen idén már az igénylési letétet is meg kell fizetni. A december 31-ig nyilvántartott igényléseket a jogosultság megállapítása vé­gett most csak azoknál vettük elő, akik korábbi igénylésüket megújították mór. — Mit tehet az, aki az ideig­lenes névjegyzék összeállítá­sáig nem újította meg az igénylését, de a lakáselosztási irányelvekben meghatározott kategóriák valamelyikébe tar­tozván jogosult idén a lakásra?- Egyetlen lehetőség, hogy a 30 napos kifüggesztés ide­jén fellebbezést jelent be, s ak­kor a lakásügyi társadalmi bi­zottság elbírálja azt. Néhány lakásnyi tartalékunk van e cél­ra.- Egyébként mennyi lakást osztottak el idén névjegyzékre? — 242 tanácsi bér- és szövet­kezeti lakást, valamint 201 OTP lakást.- Volt-e jelentkező nem szo­ciális bérlakásra? — Tizenheten jelentkeztek ilyen igényléssel, s ezek a jog­szabályoknak megfelelően fel is kerültek a névjegyzékre. Egyébként valamennyien olya­nok, akik a nagy anyagi teher vállalása nélkül - 15 ezer fo­rintos igénylési letét, négysze­res használatbavételi díj, két­szeres lakbér — éveken belül nem számíthattak volna lakás­ra. A számukra felszabaduló lakást juttatunk. — A megújtott igénylés átvi- hetö-e más városba? — Igen. A tanács hivatalból küldi el az iratokat a másik tanácsnak, ahol az igénylés jogfolytonosságot élvez, de ter­mészetesen csak akkor, ha ott befizeti az illető az általunk a részére visszafizetett igénylést letétet. Ismerkedjünk az új lakbérrel Lakbérközlés . . . Mostantól kezdjük megtudni, mennyit vál­tozik a jól megszokott lakbé­rünk. Dr. Kutas Évától, a PIK igazgatóhelyettesétől a lakás­felmérések helyzetéről, a lak­bérközlésekről érdeklődtünk. — A bérlemények felmérése elvileg kész, csupán elhanya­golhatóan kevés lakás maradt el, ahol valamilyen okból nem tudtuk elvégezni ezt a munkát. A felmérések során sok prob­léma merült fel a belvárosban és más régi lakóterületeken. Nem egyeztek a lakásméretek, legtöbbször engedély nélküli belső átalakítások, berendezé­si tárgyak cseréje stb. miatt. Számítunk észrevételezésre Pécsszabolcs györgytelepi ré­széről, ahol korábban a Szén­bánya egy komfortfokozattal visszasorolta a lakásokat, amit nekünk most a jogszabály értelmében törölnünk kellett, s emiatt némileg emelkedik majd a lakbér. 24 500 bérleményünk többségében általában simán, zökkenőmentesen, a lakók se­gítő közreműködésével ment végbe a felmérés. Az adatok felmérése erőteljes ütemben folyik. A héten egyes házkeze- lőségeink már megkezdték a lakbérközlés postázását, amit egyébként március 31-ig kell lebonyolítanunk. — Mit tudunk meg a lakbér­közlésből? — Természetesen a megálla­pított lakbér mértékét, azzal együtt, hogy 1988. július 1-ig hogyan változik a fizetendő összeg. A hivatalos nyomtat­ványhoz adunk egy mellékletet, amelyen az új lakbérrel együtt az egyéb fizetendő tételeket — szemétdíj, központi tv, lift, bú­torhasználat stb. — közöljük, hogy a bérlő ilymódon tudja, mennyit kell összesen fizetnie. Adunk még egy „Tudnivalók a lakbérközléssel kapcsolatban" c. nyomtatványt is, ami segít az eligazodásban. — Mire figyeljünk? — Az alapterület megállapí­tásának a helyességére, a fo­rintösszegnél a kiszorzás pontos­ságára és általában az adatok helyességére. — És aki nem éu egyet vala­miért a megállapított lakbér­rel, az mit tehet? — Élhet az észrevételezés jo­gával a lakbérközlés kézhez­vételétől számított 15 napon belül. Ezt mi kötelesek vagyunk 15 napon belül elbírálni, s ha megalapozottnak találjuk a ki­fogást, új lakbérközlő lapot küldeni. Ha nincs egyetértés, a felügyeleti szervhez, a vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztályához továbbítjuk az észrevételt, s az 30 napon belül dönt szakértő bevonásá­val. Ez ellen felülvizsgálati ké­relemmel lehet a tanács elnö­kéhez fordulni. H. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom