Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-22 / 52. szám
1983. február 22., kedd Dunántúli napló 3 Tsz-ek gazdasági egy üttm ü ködése Baranya tsz-ei 306 együttműködésben vesznek részt Kevés a tisztán tsz-közi kooperáció Indokolt esetben sem ••• i * . m r • r jón letre fúzió Újitásak a Pécsi ÉPSZÖV-nél Új terméket, ezúttal légszűrőbetétet gyárt a Pécsi építőipari Szövetkezet lakatosüzeme Halmai Ede tmk-lakatos és Molnár Béla osztályvezető irányításával. A gyártógépsor a két szakember újítása. (Fotó: Erb János) Építőipari kisgépgyártás - magas szinten A z önerőből történő, házilagos gépgyártásra szolgál szép pél- * ^ dóval a Pécsi Építőipari Szövetkezet két újítója, Molnár Béla gépgazdálkodási osztályvezető és Halmai Ede tmli-csoport- vezetö. A lakatosüzemben új sorozatgyártó egységet alakítottak ki negyedmillió forintért. Ha nem újítanak, akkor az összeg kétszeresét kellett volna befektetni. A termelés bővítésének, hatékonyságának növelése nem nélkülözheti a termelési, pénzügyi és szellemi erőforrások koncentrálását. A gazdasági koncentráció lehetőségei és keretei az utóbbi években jelentősen megváltoztak. 1975-re többségében kialakultak azok az üzemi méretek, amelyek összhangban álltak a tsz-ek termelői erőinek fejlettségével Most erőforrások koncentrációja az önállóan működő vállalatok és termelőszövetkezetek gazdasági együttműködésének szélesítésével és erősítésével érhető el. Az együttműködés „örökzöld" téma. A Baranya megyei Tsz Szövetség múlt év végén a tagszövetkezetek és a vállalatok közötti, ez év elején pedig a tsz-ek egymás közötti gazdasági együttműködésének helyzetét vizsgálta meg. Minden tsz tagja valaminek Az elnökség megállapította, hogy megyénk termelőszövetkezetei nagy számban vesznek részt a különböző közös vállalatok, gazdasági társaságok és termelési rendszerek munkájában. A megye valamennyi tsz-e tagja valamely gazdasági együttműködésnek, egész pontosan a baranyai tsz-ek 306 esetben vesznék részt 35 gazdasági együttműködési szervezetben, így egy tsz átlagosan öt gazdasági együttműködésnek a tagja. A 35 együttműködésből 16 a megye területén működik. Ezek közül négy agrokémiai társulás, hat repülőgépes, illetve helikopteres együttműködés, két juhtenyésztő társulás, valamint a Baromfifeldolgozó, a Szigetvári Zöldségtermelő, a Pécsvá- radi Építő és a MECSEKTEJ Közös Vállalatok. A baranyai közös gazdaságok évente 5,5—6 milliárd forint ér. tékű terméket adnak el a megyében működő élelmiszeripari és felvásárló vállalatoknak. Kapcsolatuk minősége tehát meghatározó jelentőségű a tsz- ek kereskedelmi és értékesítési tevékenységében, s jelentős be. folyást gyakorol a termelés alakulására. E kapcsolatokban időről időre feszültségek támadnak, mivel a felvásárlás és a feldolgozás szervezetének fejlődése az utóbbi időben elmaradt a termelés fejlődésének ütemétől. A TESZÖV elnökségi tagjai önkritikusan állapították meg, hogy a taggazdaságok nem törekszenek eléggé arra, hogy saját kereteik között vagy társulásos formában hozzák forgalomba, dolgozzák fel termékeiket, amelyek zömét a hagyományos úton, azaz a felvásárló vállalatok útján tudnak csak értékesíteni. Gondot okoz az is, hogy a tsz-ekben nincsenek képzett áruforgalmi szakemberek. Ez az oka annak, hogy gyakran fel sem ismerik jogaikat és lehetőségeiket, vagy ha igen, akkor sem képesek azok érvényesítésére. Ezért a TESZÖV állást foglalt amellett, hogy sürgősen meg kell kezdeni a tsz-szakem- berek ilyen irányú szakképzését. Vannak jó példák is az együttműködésre. Ilyen a gazdaságok és a megyei állatfor- galmi és húsipari vállalat által létrehozott sertéstermelő gazdasági társaság, amely kedvezően befolyásolja a termelés szerkezetét s a minőség alakú, lását, s ezáltal az ágazat eredményességét. A Pécsi Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat a termelés, a feldolgozás és az értékesítés teljes folyamatára kiterjedő együttműkö. dést valósított meg példaszerűen. Ugyanakkor a Kaposvári Cukorgyár esetében rendszeresen visszatérő feszültségek kelet, keznek a termék átvétele és minősítése során. Veszteségek érik a tsz-eket a fuvartérítéseknél is, amit a vállalat merev magatartása miatt mindmáig nem sikerült rendezni. Szerény előrehaladás A szomszédos termelőszövetkezetek egymás közti termelési együttműködését a régi beidegződések, a fúziótól való félelem és személyes ökok hátráltatják. Ennek ellenére, ha szerény mértékben is, de bővül a szomszédos tsz-ek, főként segítő jellegű együttműködésének köre. Évről évre mind nagyobb segítséget nyújtanak egymásnak a tsz-ek a betakarítási csúcsmunkókban, az őszi mélyszántásban, a silózásban és a szállításban. Általánosan elterjedt a 'baranyai tsz-e'k közti együttműködés az anyag-alkatrészellátási gondok enyhítésében. Több tsz foglalkoztat közösen növényvédő és energetikus szakembert, jogtanácsost. Ezek az együttműködé. sék azonban inkább a szövetkezeti elvekből fakadóan segítségnyújtás jellegűek, és nem rendelkeznek a közös befektetés és kodkázatvállalás vonásaival. Az utóbbi időben már e téren is van némi előrelépés. A kátolyi és szederkényi tsz például közös terményszárítót léte. sített és üzemeltet. Ide sorolha- a kovácshidai és baranya- hídvégi tsz közös tevékenysége a szarvasmarha-tenyésztésben, vagy a drávafoki—felsőszent. mártoni—csányoszrói tsz-együtt- működés az anyagbeszerzésben, anyaggazdálkodósban. A boksái és bogádmindszenti tsz-ek baromfiágazati tevékenységüket hangolták össze, a pécsváradi és egyházaskozári tsz az ipari tevékenységben valósított meg szoros együttműködést. Sikeres együttműködés Egyházaskozár és még nyolc termelőszövetkezet fagazdasági kooperációja. Újszerű együttműködés volt Lippó és Kisharsány növénytermesztési együttműködése, amely csak az utóbbi tsz egyesülése miatt szűnt meg. Ez a forma azonban tovább él és terjed. Múlt évben kötött hasonló megállapodást a bicsérdi és a kővógósző- lősi tsz a gabonaprogramban való együttes részvételre. Élve az újonnan megjelent szabályozás lehetőségével, Drávasztára és Csápyoszró tartalékalapjából egy-egy millió forinttal vesz részt Egyházaskozár szarvasmar. ha-ágazatónak fejlesztésében hét esztendei időtartamra. Á járáshatár nem lehet ok Az előremutató törekvések mellett akadtak kudarcok is — az i'bafai fatársulás, a kútfúró társulás stb. megszűnése — s nem valósult meg az 1978-ban kidolgozott és kilenc körzetben elfogadott tájkörzeti termelés kialakítása. Ma ez csak papíron van meg. Ebben bizonyára köz. rejátszott az is, hogy nem voltak konkrét tervek, csak átfogó elképzelések. A konkretizálásra feltehetően azért nem került sor, mert a tervek nem voltak tekin. tettel a közigazgatási határokra, s ezért az érintett külső irányító szervektől sem kapták kellő támogatást. Napjainkban az együttműködési feltételekben is lényeges változás történt, mivel feltehetően hosszabb távon és igen nagy mértékben csökkentek a termelés növelésének az eszközök bővítése által történt lehetőségei. A növekedés forrása mindinkább a meglévő eszközök, természeti lehetőségek hatéko. nyabb kihasználása. Ezért előnyben kell részesíteni azákat a gazdasági együttműködéseket, amelyek a termelés 'bővítését nem az eszközök bővítésével, hanem a rendelkezésre állók jobb kihasználásával biztosítják. Ennek útja a szakosodás és specializáció, illetve a legkevesebb ráfordítást igénylő térségi gazdasági együttműködés. —Rné— Kezük munkáját dicséri a peremező, hengerítő, egyengető és a lemezszabó gép, csak a ponthegesztőket, valamint az excenter prést vásárolták. A speciális hengerítő és a lemezszabó célgépként üzemel. A sorozatgyártásra alkalmas egységen gyártják a Bajai Gép- és Kismotorgyár részére a légszűrő-berendezéseket. Az új termék jelentős árbevételt hoz, kapacitásbővítést eredményezett, több éven át biztos piacot jelent az ipari főüzemnek. Molnár Béla gépésztechnikus az ötlet születésének, megvalósításának történetét így vázolta fel: — Tanulmányoztuk a bajai gyátástechnológiát, ami sok kézi munkával jár. Rajzokkal, számításokkal bebizonyítottuk, hogy nálunk csak kisgépesítés- sel éri meg az új termék bevezetése. így nagyobb a pontosság, gyorsabb a sorozat- gyártás, nincs szükség utólagos megmunkálásra, jobb a termék minősége. Munkaerő, idő és bér takarítható meg. A költségkalkulációnkat, az anyag- és alkatrészbeszerzési ajánlatunkat elfogadta az újítást elbíráló bizottság. Amit nem tudtunk megvenni a MÉH- telepen, a Magévnél, azt magunk készítettük el a tmk szakmunkásainak, többek között Viorál Jenő, Papp Zoltán bevonásával. Az anyagoknak, alkatrészeknek mindössze egynegyede származik a kereskedelemből. fgy megérte, idegen cég nagyon drágán dolgozott volna. Úgy újítottak, hogy egy percre sem zavarták a termelést. Egy újdonság kivitelezése 2—3 hónapig tartott, utána rögtön a munkások betanítása, a munkafogások elemzése, majd a próbaüzem következett. Az előkészítés és a próbagyártás másfél évet vett igénybe. A múlt év tavaszától teljes ai üzem az egész gyártósoron. Közben derült ki, hogy az elektromos ponthegesztö hűtése takarékosan is megoldható. Most már évente 600-700 köbméter városi vizet takarítanak meg a zártkörű hűtőrendszerrel. Az üzemeltetés feltételeit javító pótlólagos újítást is díjazta a szövetkezet vezetése. A Pécsi ÉPSZÖV-nél a házilagos kisgépelőállitás komoly műszaki, gyakorlati múlttal rendelkezik. A kezdeményezés legnagyobb szakmai tekintélye Halmai Ede lakatos, aki kifejlesztette még korábban a panelbeemelő és -rögzítő, a mellvédelhelyező szerkezetet. Kitűnően bevált a márvány és egyéb hidegburkoló anyagokat vágó kisgép, nagy iránta az érdeklődés, sorozatban készülhetne. Balogh Andor főmérnök szerint a sorozatgyártás kérelmezése hosszú ideig tart, bürokratikus, s nagyon sokba kerül, ám a szigorú minőségvizsgálatokról, szakvéleményezésektől cseppet sem tartanak. így marad az olcsó, önellátásra berendezkedett kisgépgyártós. Csuti J. A szederkényi és a kátolyi tsz közösen létesített egy Bábolna- tipusú szárítóüzemet Máriakéménden, A máriagyűdi kézbesítő A z újságok, levelek, táviratok kiválogatva, katonás rendben várják a kézbesítést. — Mi fél hétre jövünk dolgozni, tennivaló akad bőven, Julika kitakarít, begyújtja a kályhát, rendet tesz. A postakocsi negyed nyolc körül jön, utána kibontjuk a zsákokat, szortírozzuk a küldeményeket, majd megkezdjük a kihordást. Mindennap így kezdünk — mondja Somorjai Viktorné, a máriagyűdi postahivatal vezetője. Julika, azaz Eőri Julianna kézbesítő, postás rangja szerint főkezelő már indulásra készen áll, bőrtáskája dugig rakva, de újságokból még a bal kezébe is jut. — Mennyi lehet ez a súly, amit naponta magával visz? — Még soha nem mértem meg, de általában olyan 15 kiló megvan. Lehetőségem lenne, hogy kis kézikocsiba pakoljak, de ezeken a falusi járdákon nehéz lenne vele dolgozni. Meg már így szoktam meg ... Eőri Julianna harminc éve szállítja a máriagyűdieknek az örömteli és a szomorú híreket, az újságokon keresztül a világ eseményeit. Hogy. azóta hány kilométert gyalogolt, nagyon nehéz lenne kiszámítani, de ezen nem is gondolkodott. — A lényeg, hogy minél kevesebb hibával dolgozzak, mindenhová időben eljussanak a küldemények, mert az emberek nogyon várják, legyen az levél vagy napilap. Majd meg fogja látni ... Elindulunk kézbesíteni a máriagyűdi templom felé. — Mindig ebbe az irányba kezdek, igyekszem úgy megszervezni a munkámat, hogy ne legyen sok üresjárat. Az első hóznál a vaskapun egy zománc tábla, rajta egy kutyafej, s felirat: „Vigyázz a kutya harap!" Valóban harap? — kérdezném, de abban a pillanatban a németjuhász vad ugatásba kezd. — Jobb ha kint marad, mert ez nem szereti az idegeneket. Engem már ismer. Eőri Julianna beviszi a Dunántúli Naplót, szót vált a háziakkal, s már jön is ki. — Miért nem a postaládába tette az újságot? — Ha tudom, hogy otthon vannak, akkor inkább a kezükbe adom. Az a pár méter nem számit, s örülnek is... Ez a jelenet ismétlődik meg a következő házaknál, a különbség annyi, hogy néhánynál nincs kutya. Útközben többen érdeklődnek, kaptak-e levelet, Julianna benyúl a táskájába, kivesz egy paksamétát, s ha érkezett átadja. Ha nem: — Sajnos nincs, pedig nagyon várfa, ugye? Az egyik háznál keresztülmegyünk a nagy udvaron, s belépünk egy kis lakásba. A konyha- asztalon boríték, címzésre vár- va. — Amerikába küldöm a levelet a lányomnak, de már rosszul látok, a múltkor is visszajött, mert biztos nem tudták elolvasni. Ezért kérem meg Julikát, hogy címezze meg nekem — mondja az idős asszony, miközben a tűzhelyen megmelegíti a kávét. Mór az utcán jegyzi meg Eőri Julianna: — Ez nem tartozik a munkaköri kötelességemhez, de hát hogy ne csinálnám meg! A szociális otthonban az újság kiáltásra vagy tízen jönnek össze, s vesznek napilapot, képes újságot, lottót. Miközben folyik az árusítás, elbeszélgetnek a falu dolgairól. Lassan véget ér az első kézbesítési kör, 11 óra van. Visszamegyünk a hivatalba. — Úgy látom szeretik a faluban. Ezt talán a jó kedvének köszönheti? — Egyrészt annak, de talán azért is, mert igyekszem rendesen elvégezni a munkámat. Meg aztán olyan régen dolgozom itt, hogy mindenki ismer, s tudják milyen vagyok. Eőri Juliannának még hét éve van a nyugdíjig, de arra az időre még nem gondol Mint harminc éve minden nap, jelenleg is a posta, a kézbesítés tölti ki napjaj nagy részét. Hogy ne lenne így, mikor ez az élete ...
