Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-20 / 50. szám
1983. február 20., vasárnap Dunántúli nanio 3 Négyszázan vetélkedtek Pincegondok Egerben Az Építők úti Általános Iskola csapata a természettudományi vetélkedőn Újabb pincegondok tartják izgalomban Egert. A város központjában, a Szabadság tér alatt eddig ismeretlen pinceágra bukkantak az aknamélyí- tők. A veszély mértékét jelzi, hogy a nyolc méter hosszú üreg boltozata és a felette elhaladó nagyforgalmú úttest között alig egy méter vastag a földréteg. Szerencse, hogy eddig hem szakadt be a sűrű gépkocsiforgalom alatt, mind ez ideig ugyanis fölötte haladtak el a súlyos rakománnyal közlekedő teherautók, a csuklós helyijáratú, valamint a távolsági buszok és a személy- gépkocsik. A városi tanács és a közlekedési hatóságok vezetői az értesülést követően a veszélyes útszakaszról azonnal kizárták a forgalmat: Az illetékesek mindent megtesznek a veszély végleges és gyors elhárítására, addig azonban a terelő útra kényszerülő gépjárművezetők türelmét kérik. Az igazság oly egyszerűnek tűnik: okos ember mások kárán tanul, a buta sajátján sem. Az elmúlt héten tájékoztatót tartottak az idei várható építőanyag-ellátásról. Ebben az esztendőben csaknem hatvanezer lakás épül magánerőből, a téma bizonyára fokozott érdeklődést keltett országszerte. Különleges bátorság kell ahhoz, hogy ma bárki erre vállalkozzék, hiszen az anyagi alapok előteremtésénél is nehezebbnek látszik a szükséges építőanyagok beszerzése. Mint a számok bizonyítják, mégis sokan megkísérlik, hogy otthonukat magánerőből megteremtsék. Bizonyára sokkal előbb, igényeikhez jobban igazodó lakáshoz jutnak, mintha az államtól várnák a segítséget. Ezért is különös a nyilvánosságra került néhány Egy hónap múlva megyei döntő a tudományos-technikai úttörőszemlén A tudományos-technikai úttörőszemle Pécs városi döntőjét tartották tegnap a Pécsi Nevelési Központban. 411 úttörő vetélkedett az arany diplomáért, amt, a megyei döntőn való részvételre jogosít. öt szakágban, egyéni és csapat- versenyeken az általános iskolai versenyek legjobbjai válaszoltak a kérdésekre, melyek komplex tudást kívántak a gyerekektől, különösen a természetkutatók és a társadalom- kutatók részéről. A természet- kutatók biológiai, fizikai, kémiai, földrajzi ismereteikkel, a társadalomkutatók történelmi, művészeti, földrajzi tudásukkal adhattak jó válaszokat — írásban és szóban. Az orosz szakágban természetesen csak szóban, a matematikaiban pedig Írásban kellett megoldani a feladatokat, s az ily jellegű versengésben legnagyobb múltFALUSI PÁLYÁZAT Színjátszók megyei bemutatói Falusi pályázat címmel megyei bemutatót rendeztek tegnap Szentlörincen és Pécsvára- don, falun működő amatőr színjátszó együttesek számára. A Népművelési Intézet korábban országos pályázatot hirdetett a falusi amatőr színjátszás felkarolása és újjáélesztése céljából. A pályázat egyik előfeltétele, hogy a pályázó együttesek megyei bemutatón vegyenek részt ez év februárjában. Szentlörincen tegnap délelőtt négy gyermekcsoportot láttunk. Tolna megyéből Váralja és Hő- gyész általános iskolai gyer- megszínjátszó-csoportjai, Baranyából ugyancsak két csoport, az újpetrei „Bimbula” nevű gyermekszínpad és a sellyei „Csiribiri'' gyermekszinpad lépett a zsűri és a közönség elé. Az újpetrei gyerekek Fésűs Éva vidám játékát, a Kiváncsi királykisasszonyt; a sellyeiek ezúttal is saját modern meséjüket állították szírtpadra, A ház, amelyik nem fagylalt címmel. Mindketten sok derűt fakasztottak a hálás gyerekközönség soraiban. Délután Pécsváradon egy újabb gyermekszínpad, a vajsz- lói iskolások együttese, majd három felnőtt együttes: a má- zaszászvári és a beremendi színjátszó csoport, majd az újpetrei „Antropo" ifjúsági színpad következett. A három tagú zsűri Máté Lajos (Népművelési Intézet) elnökletével valamennyi együttesvezető részére fontos szaktanácsokat adott értékelésében. ra visszatekintő ifjú technikusok gyakorlati érzékére is kíváncsi volt a szigorú zsűri. A városi úttörőelnökség és a Városi Tanács művelődési osztálya által szervezett vetélkedőnek jó házigazdája volt a Nevelési Központ. Idén először nyílt lehetőség — éppen a Nevelési Központ adottságainak kihasználásával —, hogy egy napon, egy helyütt folyjék az öt szakági verseny. A tudományos-technikai úttörőszemle megyei döntőjét pontosan egy hónap múlva tartják meg, a legjobbak pedig már az országos versenyen képviselik Baranyát. A tegnapi verseny nyertesei: természetkutató: Jókai úti, 39- es dandár úti, Építők úti iskola. Társadalomkutató: Jókai utcai, 39-es dandár úti, és dr. Hal József utcai iskola. Úttörő-technikusok: Egyetem utcai, 39-es dandár úti, Köztársaság téri iskola. Orosz nyelvbaráti vetélkedő: Jókai utcai, I. sz. Gyakorló Iskola, dr. Hal József utcai iskola. Matematikusok 7. osztályos vetélkedője: Kucsera Itala (39-es dandár úti iskola), Hegedűs Mihály (Jókai utcai iskola), Szűcs Gábor (Anikó utcai iskola), Bakán András (Egyetem utcai iskola). Vili. osztályosok: Farkas István (Dr. Hal József utcai iskola), Han- gay László (Jókai utcai iskola), Kotánczi. Zoltán (II. sz. Gyakorló) és Szabó Zoltán (I. sz. Gyakorló). A komlói „Rituális vér” együttes az IH színpadán Ki mit tud?-döntő Szombaton délután Pécsett, az Ifjúsági Házban rendezték meg a Ki mit tud? megyei döntőjét. Ez a négyórás műsor már igazi Ki mit tud?-hangulatot árasztott: már nem unott magamutogatás folyt a színpadon, hanem igazi, rámenős mérkőzés, amelynek tétje van: eljutni a budapesti válogató versenyre, vagy ha nem, hát legalább megnyerni a termet zsúfolásig megtöltő közönség rokonszen- vét, elnyerni tapsait.- Ez mindenkinek sikerült — ha nem is egyforma arányban —; hiszen ide a 7 elődöntő 270 műsorszámának legjobb 29 előadója jutott. Márpedig „jót, s jól” előadni volt olyan nehéz, mint amit a verseny szellemes emblémája mutatott: egy labda tetején egy kézen megállni és a másik kézben virágot tartani. A zsűri elnöke Gálos Tibor, a Népművelési Intézet főmunkatársa volt, tagjai pedig a Magyar Televízió, a KISZ KB képviselői és a különböző művészeti ágak Baranya megyei képviselői, akiket a versenyzők már, az előző versenyekről ismertek. Szigorú szemük, fülük — és pedagógusszívük — 13 szólistát, illetve együttest jelölt továbbjutásra az április 11-i budapesti — még nem kamerák előtt zajló — országos elődöntőre. A Pelikán és a Figurina bábegyüttest, Szabó Zsuzsa és Németh Tibor táncdalénekest, Szajcsán Évát Ivánácz István zenekarával, Balogh' Mária és Ruppert Erika versmondót, Do- náczi Károlyt (szólótánc), Csertő Lászlót (gitár), a Mecsek zenekart, a Szélkiáltó együttest, a pécsi Spirituálé együttest ésta Royal Dixiland zenekart. A verseny után a zsűri elnöke így foglalta össze véleményét a Dunántúli Napló számára: — Semmiféle műfaji és számbeli megkötöttség nem szabta meg, hányán jutnak tovább, A 29-ből 13 — ez jó arány, ösz- szehasojilítási alapunk csak városi, kerületi döntőkről van — mert a baranyai az első megyei döntő az országban. A színvonal jónak mondható. (G. T.) 100000 forint értékű lefoglalt áru Azt persze nem nekünk, vásárlátogatóknak, kacatot vagy éppen értékesebb holmik között turkálóknak-válogatóknak kell észrevennünk, hogy olyan áruféleség akadt az utunkba, amely nem törvényesen, nem a megengedett úton került az országba vagy a kereskedelmi forgalomba. Holott az ilyen, a pécsi vásárban megvehető dolgok köre nem túl tág: lemezek, kazetták, szexújságok, különböző híradástechnikai cikkek, kozmetikai szerek adják a döntő többségüket. Akik azonban nyitott szemmel járnak — mert ez a feladatuk, mert olyan munkára vállalkoztak ami a fogyasztói érdekvédelem sajátos területének mondható —, gyakran bukkannak ilyen rendellenességekre. Néha kevesebbre, néha meglepően nagy a fogás. A minap a pécsi Városi Rendőrkapitányságon bárom önkéntes rendőrnek adott át jutalmat dr. Garai József .alezredes, városi kapitány. Dr. Keszthelyi Három önkéntes rendőr, három eladó Jutalom az eredményes munkáért László, Mustos József és Szom- mer Imre, — a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság népgaz,- dasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztálya speciális-önkéntes rendőri csoportjának tagjai — a janugri vásárban nagy fogást csináltak. Az eredmény korántsem volt véletlen. Rendszeresen járnak ki a vásárba, alapvető feladatuk a közrend a közbiztonság vigyázata mellett a fogyasztói érdekvédelem. Ez utóbbi kifejezés a hétköznapok tartalmában azt jelenti: igyekeznek kiszűrni minden vásárlói megkárosítást, minden tisztességtelen hasznot. A januári vásárban lefülelteket már hosszabb ideje figyelték. Még a múlt év novemberében feltűnt nekik, hogy mennyi külföldi eredetű áruval érkeznek a pécsi vásárba. Januárban már kifejezetten erős gyanú alapján kérték a három eladótól a szükséges engedélyeket. Amelyek persze nem voltak. Volt ellenben rengeteg hanglemez, testápoló szerek, Lego-játékok, rágógumi, kilószóm a Vegeta és így tovább, összesen mintegy 100 000 forint értékben. A ,,kér- dezősködést” később más szervek, hatóságok és más helyeken is folytatták, s jutottak el ilyen értékű áru lefoglalásáig. (A három eladó közül ketten házaspár voltak, a feleség külkereskedelmi üzletkötő, a férj taxis, de ez utóbbi munkája inkább csak alibiként szerepelt a személyi igazolványában, hiszen a busás haszonnal túladott árük éppen elég jövedelemhez juttatták őket). Dr. Keszthelyi László és Mustos József a PIK-nél dolgoznak, míg Szommer Imre már nyugdíjas. Mint elmondták: ugyan hosszú ideje önkéntes rendőrök, s régóta tagjai az említett cső. portnak, de ekkora fogásuk még nem volt. Sikernek érzik, bár azóta — a februári vásár-' ban — ismét lefüleltek egy dé- vizabűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható férfit. Az eredményesen dolgozó önkéntes rendőrök jutalmazását követő beszélgetés során dr. Garai József megköszönte példamutató támogatásukat. Elmondta, hogy a közrend, a közbiztonság fenntartásában elsődleges feladatai a rendőri szerveknek vannak. Világosan kell látni azonban azt is, hogy a rendőri munkát a jövőben eredményesebben — a megnövekedett társadalmi igényeknek megfelelően — csak úgy lehet végzeni ha még szélesebb körben támaszkodnak az önkéntes segítőkre. Megnyugtató — mint ezt a példa is bizonyítja —, hogy egyre többen ismerik fel városunkban is ennek szükségességét, s' fáradtságot .nem ismerve segítik a rendőrség munkáját. M. A. információ, amelyben mint már évtizede visszatérően, ismét a szakemberek által korszerűnek ítélt, a nagy termelékenységgel előállítható és új típusú kézi falazóelemek használatára biztatják az építőket. Bár berzenkedünk a „majd én megmondom neked, hogy mi a jó" magatartástól, hiszen az emberek döntő többsége érett ahhoz, hogy a társadalmi, etikai kötelezettségek, normák keretein belül viszonylag a legjobb belátása szerint döntsön. Az igazán jót, az érdekeinkkel megegyezőt szívesen fogadjuk. Hiszen jobb más kárán tanulni. Talán mégsem ilyen egyszerű azonban ez a tégla esetében. Sokan (mint a tájékoztató hangsúlyozta) feleslegesen ragaszkodnak a kisméretű tömör téglához. Pedig ezzel rosszul járnak a magánlakásépítők, hiszen a kötelező hőszigetelési szabványok szerint a kisméretű tégláből épült falakat szigetelőréteggel kell ellátni, enélkül a tanács nem adja ki a használatbavételi engedélyt. Ily módon — szól a tanács, intő figyelmeztetés, talán kissé fenyegetés is — a falazat kétszeresébe kerül. Az elmúlt évtizedben milliárdos nagyságrendben felújított téglagyárakban most gyártanak többségében a poro- tont, thermótont és más hőtartalékos téglát. Igaz, a kicsi, elavult, nehéz fizikai munkát követelő téglagyárak egész sorát kellett azóta újból üzembe helyezni, mert a családi házat építők (évente 30 000—32 000) valamilyen oknál fogva mégis kisméretű téglából akarják házaikat felépíteni. Egy évtized után, amikor a reklám, a felvilágosítás, sőt most a büntető szankciók ellenére (merthogy a rendelkezést aligha lehet másként értelmezni, mint a szerkesztőségünkbe telefonálók is elmondották), mégis a kisméretű téglát keresik. Lehetséges, hogy hazánkban a nagy anyagi, fizikai áldozatot vállaló magánépítők olyannyira buták lennének, hogy még saját kárukon sem képesek okulni? Lehetséges, hogy nem vglós a tájékoztatás azon része, miszerint mindent megtesznek, hogy a helyi igényeket is kielégítsék, merthogy a szükségleteket ösz- szességében az építőanyagipar képes kielégíteni? A HNF Baranya megyei Bizottságán éppen az elmúlt héten erről tanácskozott a Fogyasztók megyei Tanácsa is. Mint megállapították, kevés a tégla, a tetőcserép, a fenyőfűrészáru. Félő, hogy a gyárakból kikerülő tégla nemcsak hogy kevés, de nem is olyan kerül ki a gyárakból, amely a fogyasztói igényekkel megegyezik. Nem könnyű ezt leírni, hiszen 1969- ben a görcsönyi téglagyár beruházása közben jómagam is többször megírtam, hogy csaknem automatizált téglagyárban, nagy termelékenységgel, a lakossáq igényeinek a legmegfelelőbb téglát gyártják majd. A falusi építőmesterek, a kalákában építő és építtető családok azonban mitsem törődnek azzal, hogy a szakemberek milyen korszerű építőanyagot terveztek számukra, oda sem hallgatnak arra, hogy megmondják, mi a jó nekik. Ök a hagyományos téglával szeretnék a sokszor egy élet munkája árán megtakarított pénzükből házaikat felépíteni. Aligha hihetjük, hogy amikór hazánkban a családi és bérházak döntő többsége a kisméretű téglából van felépítve, hogy ésszerű és hatékony lenne büntető szankciókkaU„jobb belátásra bírni" azokat, akik magukra vállalták az otthonteremtés fáradalmait, áldozatait, valljuk be, kínjait is. Lombost lenő Felesleges ragaszkodás?
