Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-18 / 48. szám

1983. február 18., péntek Dunántúlt napló 5 #• 400 milliós alkatrészrendelés Baranyának Arató-cséplőgép és MTZ-motorok az AGROKER pécsi telepén Szokolai István felvétele Színházi premier a Ságváriban Stephen Poliakoff, a legfia­talabb angol drámaíró nemze­dék egyik legtöbbet játszott al­kotója. Alig 30 éves és már csaknem egy évtizedes, igen ter­mékeny időszak áll mögötte. Nálunk eddig két műve keltett figyelmet: a néhány éve Debre­cenben, Miskolcon és a Buda­pesti Irodalmi Színpadon be­mutatott „És te, szépségem . . (Cukorváros); illetve a tv-ben 1981 november közepén elő­adott A természet lágy ölén c. drámája, amit ma est; bemuta­tóval ezután a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházában, a Ságvári Művelődési Házban láthatunk. A fiatal angol drámaíró kivé­teles érzékenységgel közelít a mai angol társadalom legkü­lönbözőbb problémáihoz. Hangvétele kemény és kegyet­len őszinteségű, A természet lágy ölén (Eperföldek) c. drá­májában is. Erről váltottunk né­hány szót a produkció rendező­jével a tegnap délelőtti főpró­ba előtt: — A terrorizmus világjelen­ség számba megy,’ ha nálunk nem i.s téma. Általános vonat­kozásaiban azonban a mi tár­sadalmunkban is időszerű le­het Nálunk is vannak, akik a perifériákra szorulnak, s a ki­emelkedéshez onnan a legkü­lönbözőbb tévutakat választják. Poliakoff lélektani analízist ad ebben a drámájában az ilyen cselekmények felé vezető útról: hogyan jut el egy fiatal a tu­datos gyilkosságig, bemutatva a pedagógia csődjét is egy ún. jó helyen nevelkedett úrilány alakjában — mondotta a szín­ház fiatal rendezője Vas-Zoltán Iván, A darab három főszerepét Bieder Éva, Balikó Tamás és Bánky Gábor, négy epizódsze­repét Nagy Réka, Vizi György, Unger Pálma és Mptoricz ló- zsel játssza. Munkalehetőség azoknak, akiknek korábban nem volt A szociális foglalkoztató varrodájában jelenleg ágyneműket készítenek Tájképeket, virágcsendéletet, arcképeket festett egy újra népszerűvé vált stílusban a tavaly elhunyt Tóth B. László, akinek tegnap dél­után nyílt meg a kiállítása a Képcsarnok pécsi Ferenczy-termé- ben. év folyamán beérkező hazai — kivéve a Rábát — és import­gépek kínálatáról tájékoztatta a résztvevőket. Molnár Béla, a vállalat alkatrészosztály veze­tője elmondta, hogy tavaly re­kord mennyiségű, 444 millió fo­rint értékű alkatrészt forgalma­zott a pécsi AGROKER, s ez meghaladta az új gépek for­galmát. Az idei nyitókészletük 160 millió volt, s ez évre 400 millió forint értékű alkatrészt rendeltek meg. A tanácskozást követően a résztvevők Pécseft a Megyeri úton megtekintették a vállalat jelenleg meglévő nagy értékű gép- és alkatrészkészleteit. —Rné— Tízmilliót hozott a műanyagüzem Rekordévet zártak Mindszentgodisán A foglalkoztató varrodájában Jó hangulatú zárszámadási közgyűlést tartottak tegnap a mindszentgodísai Ady Endre tsz-ben. A szövetkezet fennállá­sa óta első ízben fizettek a ta­goknak nyereségrészesedést. Igaz, az összeg csak három heti keresetnek felel meg, de náluk már ez is nagy szó. Különös­képp, ha figyelembe vesszük, hogy volt olyan év, amikor a tagok az éves bérüknek csak 80 százalékát vehették fel. A mostoha termőhelyi adottságú hegyvidéki szövetkezet egy év­tizeden át „betegeskedett", mígnem 1977-ben 12 millió fo­rint veszteséggel a csőd szélére került, s szanálni kellett. Ekkor változás történt a ve­zetésben A következő években szívós munkával megkezdték a veszteség kigazdálkodását, 1978-ban még nem volt nyere­ségük, 1979-ben is csak 60 000 forint, 1980-ban már egymillió, 1981- ben 1,5 millió, s most, 1982- ben 2,6 millió forint tiszta nyereséget mutat a mérleg. A vezetőség nevében Kovács Gyula tsz-elnök számolt be a végzett munkáról, amelyet ked­vezőtlenül értek a külpiaci ha­tások. Állattenyésztésük hús­hasznú szarvasmarha-tartásra és juhtenyésztésre szakosodott. Tavaly 1626 darab pecsenyebá­rányt fél év késedelemmel vett át tőlük a külkereskedelem a nyomott külpiac miatt. Ezen 800 000 forintot veszített a szö­vetkezet. A húsmarhánál is csak állami támogatással tudtak nul­lára „kifutni”. Mindezt ellensú­lyozni tudták a kedvező nö­vénytermelési árbevételek és a melléküzemek. A drótfonó üze­mük bevétele 900 000 forint volt, a gatterüzemre sem fizettek rá, noha a fa exportára is mint­egy 10 százalékkal csökkent. Annál jövedelmezőbb volt a műanyagüzemük termelése, és a bedolgozás, mindez 10,2 millió­val növelte árbevételüket, s en­nek a részlegnek köszönhetik, hogy egy év alatt csaknem megduplázták a nyereségüket. A tagok személyes jövedelmét 5,2 százalékkal növelték. A tegnapi közgyűlésen elfo­gadták az idei tervet is, s eb­ben műanyagfeldolgozó üzem fejlesztéséről, a bedolgozói há­lózat bővítéséről határoztak. A képződött fejlesztési alapból újabb hét fóliaragasztó gépet vásárolnak és helyeznek ki a tagokhoz. A közgyűlés vitájában dr. Vi­da József, O'komlói járási párt- bizottság első titkára méltatta a nehéz körülmények közt gaz­dálkodó szövetkezet munkáját, szép eredményeit. — Rné — Félig-meddig feldúlt udvaron megyünk végig, hosszú, ala­csony épületek között, melyek valaha egészen más célt szol­gáltak, mint az utóbbi időben. Ezek az épületek több mint másfél éve munkahelyet adnak olyan embereknek, akik koráb­ban otthon várták a megoldást nehéz helyzetükben, s próbál­koztak egy-két dologgal, de ál­talában azonos lett a végered­mény: nem volt munkájuk, nem tudtak hol elhelyezkedni. Amióta megnyílt a pécsi szo­ciális foglalkoztató, igen sok ember kilátástalannak tűnő helyzetén tudtak segíteni. A Tü­zér utcai épületekben ma már több mint kétszázan dolgoznak, többségükben nők, életkoruk szerint pedig minden korosz­tály képviselteti itt magát. Ta­lán még ma sem tudja pon­tosan mindenki, hogy a szo­ciális foglalkoztató nem idő­sek számára jött létre, hanem olyan embereknek akartak és teremtettek is munkalehetősé­get, akik különböző okok miatt nem tudtak elhelyezkedni más­hol. Dolgozik itt például rok­kantnyugdíjas, olyan fiatal nő vagy férfi, aki fizikai állapota, betegsége miatt nem vállal­hat munkát máshol, vagy olyan, aki gyermeke egészségügyi ál­lapota miatt kényszerül erre a félnapos munkalehetőségre — ami, ha nem is biztosít valami nagy jövedelmet, mégiscsak fölér egy közepes fizetéssel. S ha nemcsak a megélhetést nézzük, hanem az embert, ön­magát, akkor pénzben kifejez- hetetlen érték, hogy jó néhány „embernek ezzel a foglalkozta­tóval be tudták bizonyítani, hogy igenis szükség van a tár­sadalomban az ő munkájukra is. Amíg a fotó készül, egy fia­tal nő mellett állok a varro­dában; az imént került új da­rab a tű alá: kék-fehér csíkos ágynemű készül éppen. — Korábban nem tudtam dolgozni sehol, otthon sem volt olyan munkám, amit bedolgo­zóként el tudtam volna látni. Én úgy kerültem ide, hogy be­teg vagyok. A csípőm . .. En­nek a lehetőségnek nagyon örültem, én már a kezdettől fogva itt dolgozom. Mennyit? Napi hat órát, reggel héttől fél kettőig. Az, hogy valakinek van mun­kája és van fizetése, ez a leg­több embernél természetes — és mégis, vannak, akiknek ko­rábban önhibájukon kívül nem volt, s akiken ez a már rég­óta időszerű foglalkoztató se­gített. Az említett varrodában tizenhárom nő dolgozik, de persze vannak még többen, legalább húszán, akik nem jár­nak ide, hanem bedolgozóként tagjai a varrodának, köztük nemcsak pécsiek, hanem vidé­kiek is. Teljesítménybérben dolgoznak, Czijáki Zoltánná, a varroda vezetője mondta, hogy átlagban a havi 2500—3000 Ft- ot tudják megkeresni. Persze emellett van jtt még szabászat, csévéző, papírüzem, is, s ha minden igaz, jövőre talán lesz bőrdíszműves részleg is. 1984- ben ugyanis elkészül az új épü­let, s ez nagyobb is lesz, mint jelenlegi helyük, s így'nemcsak új részleget tudnak nyitni, ha­nem több embert is tudnak majd foglalkoztatni. Mert je­lentkező van bőven ... D. Cs Készletbemutató a Pécsi AGROKER-nél Megyei tanácskozás a mezőgazdaság műszaki színvonaláról Tavaly 8 százalékkal nőtt Ba­ranya mezőgazdasági termelé­se. Az üzemek rekord mennyi­ségű növényi és állati terméket állítottak elő, amelyben a mű­szaki ágazatnak meghatározó szerepe volt. A Baranya me­gyei Tanács, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Pé­csi AGROKER Vállalat és a MAE gépész szakosztálya ren­dezésében tegnap Pécsett ta­nácskoztak a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok műszaki ógazatvezetői, gépé­szeti főmérnökei. — A műszaki ágazatnak 1983-ban, a mind nehezebbé váló gép- és gépalkatrész be­szerzési lehetőségek miatt még nehezebb feladatot kell meg­oldania, mutatott rá megnyitó­jában dr. Tarcsay Imre. Az el­öregedett erő-, munka-, és szállítógéppark üzemben tar­tása mind nagyobb mérték­ben drágítja a termelési költ­ségeket. A megye mezőgazdasági üze­meinek műszaki helyzetéről és a fejlesztési lehetőségekről adott átfogó tájékoztatást Maxim Jánoí megyei főmérnök. Aggasztó a szállítópark hely­zete, 877 teherautóból 228 nul­lára leírt. Pótkocsival jól ál! a megye, de a szükségesnél ke­vesebb a kombájn és az erő­gép, a 2366 traktor 42,5 szá­zaléka nűílóra leírt, az 58 szá­zaléka pedig 5 évnél idősebb. S bár egy sor újdonság lép be az idén — olasz, román és NDK-beli traktorok, Bison Re­kord lengyel kombájnok stb. — az országos beszerzési lehető­ségek mennyiségileg előrelát­hatóan nem fedezik a tényleges igényeket. A gyenge tsz-ekben pénzügyi problémák gátolják a gépbeszerzést. Németh Antal, a pécsi AG­ROKER Vállalat géposztályá­nak vezetője, a jelenlegi gép­készletekről a megrendelt és az Folyóiratszemle Napjaink kérdéseiről Februári számában a VALÓ­SÁG című folyóirat több olyan írást közöl, mely napjaink kér­déseivel foglalkozik, sokakat ér­deklő témákat érint, igyekszik a viták, a megközelítések meg­értetését elősegíteni, további gondolkodásra ösztönöz. Elsőként Csikós-Nagy Béla akadémikus, államtitkár, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal el­nöke Gazdaságunk tíz „kényes" kérdése című írásra hívjuk fel a figyelmet. A szerző elöljáró­ban utal arra, hogy hazai és külföldi újságíróknak, rádió­kommentátoroknak az elmúlt hónapokban a szokottnál több­ször kellett „kényes" kérdések­ben rögtönzött válaszokat ad­nia. A négyszemközti beszélge­tésekben visszatérő problémá­kat rendszerezte és adta közre. Milyen „kényes” kérdésekről is van szó? Csak néhányat példa­ként megemlítünk: Válság van-e a világgazdaságban? Igaz-e, hogy Magyarország nemzetközi fizetési nehézségek­kel bajlódik? Elértük, vagy meg­haladtuk-e a külföldi adósógok racionális határát? Van-e új növekedési pálya, és ha van, mikor kínálkozik esély a stcrg- náció leküzdésére? S a vála­szok közül az utolsóra adottból egy mondat idézetként: „Előbb- utóbb mégiscsak meg kell te­remteni azt a politikai klímát, és azokat a nemzetközi rende­ző elveket, amelyek korunk új követelményeihez igazodóan teszik lehetővé a gazdaság konszolidált fejlődését." Vitányi Iván, a Művelődéskuta­tó Intézet igazgatójának Hely­zetrajz a kultúra magyarországi intézményrendszerérői című írá­sa olvasható a folyóiratban. Ab­ból indul ki, hogy hazánkban sok vita folyik arról, hogy mi­lyen állapotban van a kultúra intézményrendszere. Szerinte a viták sokszor megalapozatla­nok, érzéseken, benyomásokon alapulnak. írásában igyekszik egy valóságosabb képet nyúj­tani a helyzetről. Foglalkozik a különböző intézmények közös­ségekhez kapcsolódásának ér­telmezésével, a kulturális intéz­mény fogalmának meghatáro­zásával, az intézmények rend­szerével, a magyar kulturális intézményrendszer alakulásával 1945 előtt, a felszabadulás után. Érdekesek következtetései is, melyek a jelen intézményrend­szer tartalmi fejlesztésében a minőséget és a demokratizmust jelölik meg egyik legfontosabb feladatnak. Véleménye szerint az intézményhálózat olyan mi­nőségi átalakítására van szük­ség, amely jobban, teljesebben képes a mai magyar szocialista kultúrát a dolgozó néphez köz­vetíteni. Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmet Lázár Istvánnak, a folyóirat munkatársának Terü­letfejlesztésünk és a falu ön- kormányzata című írására, mely a falu szocialista átala­kulásával foglalkozó, múlt évi kecskeméti tanácskozáson el­hangzott előadása alapján író­dott. és sok e téren szerzett ta­pasztalatát, élményeit összeg­zi a szerzőnek. M. E. Jegesedflr a Balaton Csütörtök reggelre megkez­dődött a jegesedés a Balato­non: a parttól mintegy másfél— két kilométer szélességben kép­ződött a jég. A siófoki Mete­orológiai Állomás szakemberei szerint, ha ez a hideg tovább tart, két napon belül teljesen „beáll*' a Balaton, összefüggő jégpáncél borítja majd a tó vizét. A 1MAHART Balatoni Ha­józási Üzemigazgatósága az ed­dig közlekedő kompot is a sió­foki kikötőbe irányította, ahol megkezdik karbantartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom