Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-17 / 47. szám

6 Dunántúli napló 1983. február 17., csütörtök Komlónak a legdinamikusabban fejlődő üzeme a Carbon Könnyűipari Vállalat. A modern gyártócsarnokokban 2178 fő dolgozik. A vállalat profilja a konfekció, cipő- és bútorgyártás. A konfekció­üzemnek évek óta kapcsolata van a Lee Cooper céggel, amelynek farmernadrágokat, szabadidőruhákat gyártanak és a holland légitársasággal, a KLM céggel, ahova formaruhákat, munkaru­hákat készítenek. A múlt évben az üzemből egymillió 156 ezer ruhadarab indult útnak külföldre. A cipőüzemben férfi bokacsizmákat gyártanak, kizárólag exportra. Az elmúlt évben 800 ezer pái felett volt a termelés, A bútorrészlegnek változatlan slágere a Gabi gyermekheverő, az igény változatlanul nagy, nem tudják kielégíteni, pedig 1982-ben is 38 500 darabot készítettek. A Carbon Vállalat 1982-es évi termelési eredménye 749 millió forint volt, és 75 millió nyereséget értek el. Képünkön: az angol és szovjet megrendelésre gyártott férfi bokacsizmak, a népszerű Gabi he­verő és a konfekciórészleg ez évi újdonságai láthatók. Bemutatjuk a legnagyobb vállalatokat Ipar és szolgáltatás Komlón Aknamélyítéstől a víztisztítási kísérletig Bár Komló tipikusan bá­nyászváros, a város életében, az itt lakók életlormájában, Komlónak a várossá fejlődésé­ben meghatározó szerepe volt és van a bányának — mégis a rohamosan duzzadó városban a fejlődés törvényszerűségeit követve, sorra jöttek létre más ipari létesítmények, üzemek, gyárak és a fejlődő különböző szolgáltatások. Komló tehát sokarcú ipari város is lett. Valamennyi ipari létesítményt lehetetlen bemu­tatni, közülük a legnagyobba­kat röviden ismertetjük. A bányászkodástól elválaszt­hatatlan a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat munkája. Te­vékenységük 75—80 százalékát a Mecseki Szénbányák számá­ra végzik. Kik az aknamélyí­tők? Ök azok, akik a különbö­ző bányatérséget előkészítik a bányászok számára. Ok azok, akik egy-egy új rész feltárása­kor először hatolnak a föld mélyébe, először néznek szem­be ismeretlen veszélyekkel és ók lesznek/ akik Zobákon a hatalmas tűz miatt lezárt bá­nyatérséget majd megnyitják, és ők látják majd először a pusztítás nagyságát. Az itt dol­gozóknak speciális képzettség­gel kell rendelkezni, a fiatal vájárok közül is csak azokat választják ki erre a munkára, akik nagyfokú rátermettséggel rendelkeznek. Az 1983-as és a következő évek a Bányászati Aknamélyítő Vállalatnál is a liász-program jegyében telnek, a nagy program megvalósítá­sában számukra is döntő fel­adat jut. * / Százmilliós vállalat a Dél­dunántúli Kőbánya Vállalat komlói üzeme - ennyi forint termelési értéket állít elő, és a bányáiból kitermelt kő mennyi­sége csaknem eléri az egymil­lió tonnát. A komlói üzemhez négy bánya tartozik. A bük­kösen bányában mészkövet, Er- dősmecskén gránitot, Pécsvá- radon homokot, Komlón ande­zitet bányásznak. Természete­sen'ez utóbbi a legtöbb, az össztermelésből 850 ezer tonna innen kerül ki, napi 3—3 és fél tonnás termeléssel. Az erdősmecskei bánya nagy fej­lesztés előtt áll, hiszen a már pár évvel ezelőtt végzett kísér­letek bizonyították, hogy az itt található gránit csiszolva na­gyon szép, diszitőkőnek alkal­mas. * 1981-ben ünnepelte 10. szü­letésnapját a MOM Komlói Gyára. A három műszakban 515 dolgozót foglalkoztató gyárban közúti jármű alkatré­szeket gyártanak, komplett fék­rendszereket, fékhengereket, vontatókhoz légfékszelepeket. És mindezt - az 1982-es év mérlege alapján - 142 millió forint értékben. Az 1983-as év terveiben 180 millió forint fe­letti termelést céloztak meg. A nem éppen korszerű központi régi épület mellé 1979-ben új 1(^00 négyzetméteres gyártó- csarnok épült, modern gépi berendezésekkel. Itt zárt tech­nológiai folyamatokban a leg­korszerűbb módon történik a gyártás. Ha már közúti járműalkatré­szekről beszéltünk, szóljunk a komlói AFIT utódjáról, a Gép­járműjavító Kisvállalatról. A múltról, az átszervezés körül­ményeiről most nem beszélünk, csak arról, mi lesz az újdon­ság, amit az 1983. január 1-től önállóvá alakult kis vállalat kí­nál. Eddig a lakossági szolgál­tatás a tevékenységük 20 szá­zaléka volt — fő munkájuk a targoncák javítása, amit to­vábbra is megtartanak, hiszen az országban ők az egyetlenek, akik ezzel foglalkoznak. A la­kossági szolgáltatások bővíté­sére olyan újdonságokat vezet­nek be, mint pl. hogy hívásra garázshoz mennek, vagy utcán elakadt járművekhez. Tervezik e9y-egy különösen nehezen kapható, drága alkatrészek fel­újítását, ezek árusítását és ez­zel a javitást olcsóbbá teszik. Komló vízellátása sokáig gond volt, hiszen a rendkívüli módon gyarapodó lakóházak igényeit a régi rendszer már képtelen volt ellátni. A gond az elmúlt évben megoldódott, a Baranya megyei Víz-..és Csa­tornamű Vállalat jóvoltából. A vállalat feladata az egész me­gye területén a vízellátás, szennyvíz-elvezetés, -tisztítás egyes fürdők üzemeltetése. Komló vízellátásán kívül a für­dők közül Magyarhertelenden megoldották az áldatlan WC- óllapotokat, Sikondán a terü­letet kibővítették, és az orfűi stranddal kapcsolatos munká­kat befejezték. 1983-ban indul a vízcsomagolás a veszélyezte­tett területek számára, és a tv ötletmeccs című műsorában látott víz nitróttalanitó kísérle­teket tovább folytatják. A ku­tatási és üzemeltetési tervei­ket számítógépes program alapján végzik. A vállalat jó­voltából Komló térségében 1983-ban alapvető vízellátási gondok nem lesznek. S. Zs. if teöröl tatéira Kifelé a szürke­ségből „A mi városunk akkor szép, amikor beragyogja a naplény, vagy amikor belepi a hó .. — hallottam, amikor éppen bo- rult-esős időben rugaszkodtam neki először ennek a riportnak. Aztán amikor napsütésben jár­tuk a dombokat Kis/s Józseffel, a Honismereti és Városszépitő Egyesület elnökével, megértet-, tem a megjegyzés értelmét. kérdezték Helyreállítják a megrongált utat? Keddi lapunk 15-000 rovatá­ban panaszolta Létai Józsefné komlói olvasónk, hogy a kisegí­tő iskola építése közben meg­rongálódott a Kazinczy utca járdája, sőt egy kandelábert is kiemeltek s azóta botorkálnak a járókelők a hepehupás úton. A komlói városi Tanács mű­szaki osztálya már szerdán in­tézkedett, s a következő tájé­koztatást kaptuk Martini József osztályvezetőtől: A kisegítő iskola építkezését megkezdve az útszélesítés miatt emelte ki a lámpaoszlopot a TÁÉV, amelyet február 28-ig a kiszélesített út mellett, új he­lyen állít fel, és saját költségén a DÉDASZ komlói kirendeltsé­gével üzembe is helyezteti a lámpát. A járda újraaszfaltozá- sát a BAÉV vállalta soron kívül, s amint az idő engedi, elvégzi a munkát, FELSZÁMOLJÁK A GRUN- DOT? • A szilvási lakóterületen ter­jedt el a hír, amelyre megnyug­tató tájékoztatást adhatunk, hogy felszámolják az arboré­tum felső részén lévő grundot, amelyet a városrész lakói ma­guk építettet társadalmi mun­kában. A szilvósiak úgy hallot­ták, családi házakat építenek a helyén. Családi házak építésére al­kalmas telkek kialakítását való­ban tervezi a városi tanács ezen a területen, de szó sincs a grund felszámolásáról. Tisz­teletben tartják a szilvásiak tár­sadalmi összefogását, sőt to­vábbra is számítanak segítsé­gükre a játszótér 'karbantartá­sában. RENDBETESZIK A LÉPCSŐ- FELJÁRÓT? Szántó_ Imre tanácstag tette szóvá a kökönyösiek nevében, hoqy rendkívül rossz állapotban van a belvárost és a kökönyösi városrészt összekötő lépcsősor. A városi tanács műszaki osz­tályától kaptuk ez ügyben is a tájékoztatást: A Költségvetési üzem ideig­lenesen rendbe tette a feljárót, s rövid időn belül gondoskodik a lépcsősor teljes felújításáról. HASZNÁLHATJÁK-E A BEVA. SARLÓKOCSIKAT? Érdemes idézni GilSczéné Sándor Judit, komlói olvasónk leveléből: „Kezdő háziasszony vagyok, általában a csütörtö­köt választom nagybevásárlási napnak. Ezt szívesen ajánlom mindenkinek. Édesanyámtól tá- nultam, hogy milyen kényelmes a heti szükséaes árut így be­szerezni, a többi napon ez már időmegtakarítás”. Olvasónk általában a szilvá­si, a Lenin téri, illetve a Zen­gő ABC-ben vásárol, s a gond­ja az, nem lehet használni a nagyobb bevásárlókocsikat, mert a boltok áru tárolására használják. Sajnos rendkívül forgalmasak, zsúfoltak ezek az üzletek, a Le. nin téri ABC-ben nem lehetne a kocsival a gondolák között közlekedni. A Zengőben igye­keznek nagyobb gondot fordí­tani a vásárlók ilyen jellegű igényévé is, amit ajánlunk a szilvási ABC-ben is A Kossuth tér látképe Komló szürkének Született. Beszürkitette a szénpor, szürkék voltak az üzemi épületek és va­lamiért szürkék lették a lakó­épületek, a középületek is. Ezt a szürkeséget oldotta fel mindig a napfény, s vonta fehér lepel­be a hó. Komló most kezdi le­vetni a szürkeségét és nem lesz szüksége álcára sem. * Kökönyös és Dóvidföld hatá­rán állunk meg először, ott, ahonnan nagyszerű kilátás nyí­lik a túlsó oldalra: Kenderföld­re, a Szilvásra, alant Kossuth- bányóra ... Szilváson hófehéren ragyognak a házak, köztük szí­nesek is megvillannak; lent Ken­derföldön a Zrínyi tér és a hoz­zá csatlakozó házsor friss szí­nekben pompázik, .s a Kossuth bányai üzemi épületek is „át­öltöztek" a közelmúltban: a sö­tétszürkét a sokkal barátságo­sabb zöldeskék váltotta fel. * Itt állunk Kökönyös és Dávid- föld határán, a lassan rekulti- válódó ^meddőhányók fölött, amelyekből — így tudom meg Kiss Józseftől — mutatványos­tér, vásártér és ATI-rutinpálya lesz. íme, a nemrég még mocs­kosszürke kőhegyek is zöld kön­töst öltenek a komlóiak örömé­re. Körbe a dombokon egy má­sik nagy komlój siker, a hobbi­kertek sokasága. A város körül szinpompós paletta a sokféle ilyen-olyan ház, házikó, házacs­ka, mi több: bodega összevisz- szasága. Hanem a kiskertek be­férkőztek a belvárosba is, a fö­léje emelkedő domboldalra. Igaz, ezek voltak itt előbb, s csak utána lett olyan a bel­város, amilyenné most formáló­dik. És ennek az újnak nagyon rossz háttér-kulisszája ez a ren­dezetlen domboldal. Nem tu­dom, vajon a város szót tudno-e érteni a kerttulajdonosokkal ab­ban, hogy a házaikat ehhez a most születő-épülő belvároshoz igazítsák. * Most születő ... Tón fél évti­zede, hogy ez a belváros szinte csak oz üzletsorrq, és a Lenin tér középületeire korlátozódott, meg ős-Komló düledező házai­ra. És most egy mozgalmas, forgalmas — bár féloldalas — city van előttünk: az újabb üz­letsor, a Zengő Áruház, a pí- ramisház, a zeneiskola, a szín­ház, az úttörőház. A Kossuth La­jos utca északi oldala imponá­lóan urbánus jelenség, amire méltán lehet büszke a bányász­város. A déli oldal kevésbé egy­értelmű. Gondolom, az lenne az igazi, ha a túlsó oldalnak vala­miféle párja alakulna k; itt. De erre egyelőre vajmi kevés a ki­látás. Persze, ha nem lenne itt a pályaudvar, a buszvégállomás, a szénelőkészítő ... Hát kérem, ez — egyelőre — egy ilyen bel­város! Ezt a b^lvárosrészt vi­szont két tér határolja, egyik vé­gén a szép, rendezett, városias Lenin tér a másikon az isten­tudja milyen Kossuth tér. Itt idő­zünk most Kiss Józseffel, aki lel­kesen magyarázza, hogy Komló most már a magyar történelem előtt is tisztelegne, s itt állítaná fel Kossuth Lajos szobrát. Itt? — csodálkozom — Hiszen ez nem is tér! Picinyke valami is­kolaudvarral, pályaudvar-vég­gel, TÜZÉP-pel, épülő bírósági­ügyészségi épülettel, templom­mal, Május 1. művelődési ház­zal, egy középmagas házzal és a mögüle ki,kandikáló szellemes Carbon-üzemházzal. Hát ez így, ahogy most kinéz, nemcsak egy majdani Kossuth-szoborhoz, de a mai belvároshoz és az ellen­pontozó Lenin térhez sem méltó. A Május 1.? Hát itt kellene kez­deni mindent, hiszen ez a 30-as években született, formájában és tömegében mai szemmel is elismerésre méltó, ám hiányos épületegyüttes ugyancsak elha­nyagolt állapotban van, különö­sen a legnagyobb attrakció, az árkádsor. A tízemeletes előtt egy ígéretes, mármint a tér szempontjából ígéretes terület. Valójában azonban semmit sem ígér, csak a beépítést. ÁB-fiók lesz itt. Nem tudom, hogy a bel­város formálásában oly igényes városvezetésnek nem kellene-e újból fontolóra vennie: itt, a színházzal és az úttörőházzal szemközti, igen értékes terüle­ten nem inkább a térjelleget kellene erősíteni, hiszen igazi Kossuth tér csak itt lehet, ÁB- fiók viszont- másutt is. Hársfai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom