Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-12 / 42. szám
GYEREKEK RONGYBABA Fogarasi Vera Orsolya... Száll a jégen Orsolya Pici lábán korcsolya Jobbra tőle cirbolyás Balra tőle borbolyás Az erdők is lábra kapnak A városba bekaptatnak S visszatérve korcsolyával Elsuhannak Orsolyával Fucskó Miklós Táncbahívó Gyöngyösmelléki gyermekjátékra) Án, tón, tini Száj reke vini Ölöm, pölöm, puft. Szó, szól. zene Hivj táncba, gyere Forogj, pörögj, állj. Csak az a jó tánc, Amit velem jársz, Amit velem ide-oda jársz. Ropd a táncot: hopp! Lábad járjon: kopp! Amíg járjuk, addig minden jobb. Eci, peci, pec Ova mala zee Ova mala eci, peci, pec Kistestvérnek, szomszéd gyereknek készítsetek maradék anyagból rongybabát. A szabásmintát úgy tudjuk kinagyítani, hogy behálózzuk négyzetes kockákra a kis ábrát — például 5x5 mm nagyságúra — így kb. 65 cm nagyságú lesz a baba. A baba részei: 41. fej 2-szer 42. törzs 2-szer 43. kar 4-szer 44. láb 4-szer Ing részei: 45. eleje 1-szer 46. lába 1-szer Nadrág részei: 47. nadrág 4-szer. A test részeit kiszabjuk, körbevarrjuk, maid összevarrjuk a darabokat egymáshoz. A legmegfelelőbb anyag a krémszínű jersey, de csinálhatjuk erős vászonból is. A babát vattával vagy laticel törmelékkel tömjük ki. Haját sötét színű, vastag fonalból készítjük, szemét gombból varrjuk fel. A szabásminta még fehérneműt is ábrázol, amit egyszínű vagy virágmintós jerseyből készíthetünk. [gy összeáll az „alapbaba”, melynek tetszés szerint varrhatunk ruhát, hosszú nadrágot, hálóinget — esetleg már a gyerek fantáziájának és kézügyességének a segítségével. Hornicsek Erika Papp Mária Kiszámolós Három fa a réten egy fa meggyfa két fa tréfa három párom lesz ezen a héten 1 1 ! K 2 42 < 43 44 2 ^>C 47 Papp Mária Kiszámolós Három fa a réten egy fa meggyfa két fa tréfa három párom lesz ezen a héten Az erdei pele A hazánkban élő három pele- faj közül a legritkább és életmódjában a legkevésbé ismert az erdei pele. Alig nagyobb egy jókora pocoknál, bundája felül barnásszürke, alul fehéres, szemei körül a fülkagylókig fekete sáv húzódik. Farka a pelékre jellemzően dúsan szőrözött, bozontos. A lomberdők és a nagyobb bokrosok lakója, de megtelepszik az akácosok bodza aljnövényzetében is. A fákon mókusok módjára szaladgál, ügyesen ugrál egyik ágról a másikra, kitűnő egyensúlyérzékkel a legvékonyabb gallyakon is végigszalad. A pelék éjszakai állatok, erre utal nagy fekete szemük is. A nappalt faodúban, sziklarésben töltik. A szürke bundájú nagy pele gyakran épületek padlásain telepszik meg. Rejtekhelyükön összegömbölyödve pihennek, és csak az alkony beállta után élénkülnek meg. Ekkor indulnak táplálék után a bokrok és a fák között, de a hajnal első derengése már' ismét vackukon találja őket. •Az erdei pele, fajtársaihoz hasonlóan, téli álmot alszik. Az időjárástól függően szeptember végén vagy októberben vonul nyugovóra, és harkályok vájta odúk mélyén, néha a cinegék számára kihelyezett fészkelőló- dikákban készített puha vacok- ban alussza át a téli hónapokat. Alvás közben bozontos farkával, mint valami paplannal, takarózik. Mély álmából az idő felmelegedésével, áprilisban ébred, és valószínűleg rövidesen párzik, de ennek pontos ideje még nem ismeretes. A nőstény többnyire 3—5 kölykét abban a száraz fűszálakból és levelekből készített fészekben hozza a világra, amelyet a pele többnyire viszonylag alacsonyan, bokrok ágai között épít. Gyakran előfordul, hogy feketerigó vagy énekesrigó elhagyott otthonát alakítja át saját céljaira, azaz száraz levelekkel, növényi rostokkal egyszerűen beboltozza őket Az építőanyagot az avarban keresi, és a szájában hordja fel a fészekhez. Az erdei pele étrendje elsősorban különböző magokból, bogyókból és gyümölcsökből áll, de állati eredetű táplálékot, bogarakat, hernyókat, tojásokat, madárfiókákat, sőt, alkalmilag kisebb rágcsálókat is fogyaszt. Ősszel jelentős zsírmennyiséget szed magára, kövéren, jóllakotton kezdi meg téli pihenőjét. A pelék hazai elterjedése csak hézagoson ismert, az erdei pe- létől meg éppen nagyon kevés adatunk van. Esetleges felbukkanását a Természettudományi Múzeum Állattárának (Budapest, Baross u. 13., 1088) lehet bejelenteni. Gyakorlati védelme szempontjából is elsőrendű fontosságú élőhelyeinek ismerete. Természetes ellenségei között első helyen áll a macskabagoly és a nyest, de a fiatal állatokra például a szajkó is veszélyessé válhat. Ha a pelék táplálékért a földre merészkednek, a menyét, a róka vagy a görény is nagy veszélyt jelentenek számukra. Hazánkban mindhárom pelefaj védett, pusztításuk és a fészkek háborítása tilos. Schmidt Egon Pető Sándor HO Elül B El Egy téli napon a ház elé, pontosan Bencéék ablaka alá egy hóember költözött. Senki nem tudta, honnét jött, talán a gyerekek készítették, hógolyóból gömbölyítve hatalmas hasát, fejét, gombóc-lábát. De az is lehet, hogy egy másik térről gyalogolt ide, megunva az ottani ácsorgást. Lábos-kalapja ferdén ült a fején, konzervdoboz-szemében szomorúság csillogott. Bence fedezte fel egy reggel. Halkan felöltözött, és behúzva maga után oz ajtót, kiosont a szobából. — Szerbusz hóember! — kö. szöntötte a jövevényt. — Hogy hívnak? — Hóembernek — válaszolta a hóember. — Miért állsz itt? — Nincs hova mennem. — Te már ovis vagy? — Micsoda?— nézett rá értetlenül a hóember. — Áh, persze, te már felnőtt vagy. — Nem, én hóember vagyok. — Játszunk valamit? — Mit? — Fussunk versenyt. — Azt én nem tudok. — Akkor .játsszunk ugróiskolát. — Azt se tudok. — De unalmas hóember vagy, nem tudsz te semmit! Én még azt hittem, hogy barátok leszünk. — Azért azok lehetünk. — De, hát te nem tudsz semmit se játszani I — Taníts meg! — Nehéz eset vagy. — Na, taníts meg! — kö- nyörgött a hóember. — Na, jó. Tudod, mit? Hógolyózzunk, azt biztosan tudsz, hiszen hóember vagy, és azok tudják gyúrni a legmesszebb szálló hógolyót. — De én azt se tudok. — Azt s^, azt se... akkor mesélj valamit! Azt talán csak tudsz? — Tudok. — Na, akkor kezdd. — Egyszer volt, hol nem volt... — kezdte a hóember. — Ezt már ismerem! — vágott közbe Bence. — Az üveghegyen is túl, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egyszer egy okárki. — Nem akárki, hanem egy ... — Király, egy sárkány, egy királyfi, egy királylány. Valami mást nem tudsz? — Tudok, de az is így kezdődik. — És fuss el véle, úgy végződik — legyintett Bence. — Hát akkor mesélj te! — dörmögte sértődötten a hóember. — Én? — vakarta meg a fejét Bence. — Na, ugye, te se tudsz mesélni! — De az apukám tud. — Az apukád, az apukád. Azt az enyém is tud. — Akkor most mi legyen? A hóember nem válaszolt. — Nem hallod? Mit csináljunk? De a hóember most se válaszolt. — Miért nem beszélsz, meg- kukultál? A hóember erre sem mondott semmit. — Mondj mór valamit! Kismisi fordult be a sarkon. — De jó hóember! — kiáltotta messziről. — Jó? Dehogy jó, egy kukkot sem akar szólni! — Persze, hogy nem, mert a hóember nem tűd beszélni. —• Dehogynem! Az előbb még mesélt is nekem. — Ez? — Igen, ez. — És miről? — Egy királylányról, aki olyan szép volt, hogy az emberek állandóan a napba néztek, mert az nem vakította őket annyira, mint a lány szépsége. — De buta mese! — Ez neked butá? Hát tudd meg, hogy egyáltalán nem buta, mert a hóemberek tudják a világon a legeslegszebb meséket. És nemcsak mesélni tudnak, de futni is, meg ugróiskolát játszani, és legfőképpen hógolyózni tudnak. — Hisz meg se mozdul! — Mert már elfáradt. Annyit játszott velem, hogy alig győzi kipihenni. — Hát ha így van, akkor legyen így. De most velem fuss versenyt! — Azzal Kismisi szaladni kezdett. Bence a hóemberre kacsintott, s aztán uzsgyi, ő is szaladni kezdett. A hóember meg csak nézte, és titkon az ő győzelméért szurkolt. Főzőcske Egész héten szidom az üzemi konyhát és készítem a számat a vasárnapi ebédre, az otthoni ízekre, az otthoni illatokra. Végre azt, amit én szeretnék, s úgy, ahogy én szeretem — csirkepaprikást, apró galuskával; fóliás húst karikás krumplival; újházi tyúklevest meg rántott csirkét uborkasalátával ... Szóval valami jót, valami csodálatosat, aminek az ízét a következő vasárnapig őrzi az ember az ínyében. Igen, most valami olyat kell enni, amilyet az üzemi szakács nem is tud, vagy nem is akar: töltött csirkét! És egyetért vele az egész család, a gyerekek majdnem körbehor- doznak: az kell, töltött csirke, meg krumplipüré, meg birs- kompót! Természetesen ennek ára van. Reggel korán ki kell menni a piacra, hogy találjon az ember igazán hozzávaló csirkét, amelyik már nem gyerek, de még nem is öreg, amelyiket nem táppal fújtak föl, hanem jóféle szemes takarmánnyal. Tehát meg kell venni a csirkét, továbbá a leveshez zöldséget, a pőréhez krumplit meg még egy kis ezt és azt vásárolni, majd otthon el kell vágni a csirke nyakát, és segíteni kell a tollasokból kiszedni azt a sok-sok apró tokot. Segíteni kell, mert különben nincs vasárnapi ebéd, mehetünk a vendéglőbe. Segít is mindenki, apró és nagy és tizenegykor már párolog a leves gőze, vágjuk a zöldséget, áztatjuk a zsömlét, kaparjuk a májat, reszeljük a hagymát a töltelékhez és ügyesen dugdossuk a csirke bőre alá. Már a tepsiben is van, pezseg a bőre, locsoljuk zsírral, kenegetjük sörrel, hogy ropogós legyen, megpucoljuk a krumplit, a birset, keverjük, rakjuk, ízesítjük . . . Csupa iitat a konyha, csupa éber figyelem a család: ki ne fusson, oda ne égjen, el ne sózzuk. Dörzsöljük a tenyerünket, ujjúnkat tartjuk a leves gőzébe, aztán végre, végre egy órakor asztalhoz ülünk és eszünk. Nem is eszünk, hanem falunk, az ember állón meg az ujján fut, szivárog le a zsír. No, még egy kicsit, már igazán csak egy falatot, ezt nem lehet otthagyni, ezt már igazán csacsi- sóg volna félretenni ... Tehát megeszünk mindent, az utolsó falatig, az utolsó csöp- pig és nem akaródzik fölkelni az asztaltól. Pedig föl kell kelni, mert egy mosatlanhalmaz a konyha, nincs már egy szem tiszta tányér vagy lábas, se kanál, se villa, és olyan a környék, mint a csatatér. Csak egy negyedórácskát azért pihenni kell előbb, és aztán, aztán ne- kiállunk, súrolunk, csutakolunk, öblítünk, törölgetünk, lemossuk az asztalt, fölmossuk a konyhát, helyére rakunk mindent — és akkor összeesünk. Magunkba roskadunk, sóhajtozunk, s megállapítjuk, hogy ez tiszta őrültség, bolondság, ennyit dolgozni azért a nyomorult gyomorért! Különben is egészségtelen ez a magyar zabálás, ez az ízekkel való telhetetlenség, be is kellene venni valami gyógyszert... És ésszerűtlen is reggel héttől délután négyig a hassal ver- . gődni. Hol itt a pihenés, a vasárnapi megnyugvás? Hétfőn jólesik az üzemi koszt, mert más fut utána, más főz és más mosogat. Kedden már nem olyan egyszerű a kérdés, szerdán egyhangú az ebéd, csütörtökön undok, pénteken már gyalázatos, szombaton pedig már éppen csak csípünk belőle valamit, mert majd vasárnap, végre vasárnap ismét főzünk otthon valami jót! Sz. Simon István Báriumpoliszulfid 45 A télvégi lemosó permetezéshez a Neopolt használta nagyon sok termelő. A Neopol 20 százalék báriumpoliszulfid hatóanyagot tartalmazott. A vegyszert árusitó boltokban jelenleg 49 százalékos hatóanyag-tartalmú, Báriumpoliszulfid elnevezésű nö- vényvédöszer kapható. A Báriumpoliszulfid név alatt forgalmazott szer pontosan kétszeresen annyi hatóanyagot tartalmaz, mint a Neopol. Az előkészítésnél és permetezésnél ugyan azok az előírások. Mivel a kéntartalmat növelték, a jelenleg kapható szer hatásfoka főleg a lisztharmat ellen jobb, mint a Neopolé volt. A Báriumpoliszulfid gyümölcsösben és szőlőben rügypattanás előtt, rügypattanáskor 5 százalékos töménységben elsősorban lisztharmat ellen, valamint gyenge pejzstetű-, atka- és levéltetű tojásfertőzöttség gyérítésére használható. Előírás szerinti alkalmazáskor méhekre nem veszélyes. A permetlékészitést a csomagolóanyagon feltüntetett utasítás szerint végezzük. A permetlé készítésekor mindig marad üledék, amit ajánlatos a talajba forgatni. A Báriumpoliszulfid halakra közepesen veszélyes. A szermaradékot vízfolyásba vagy állóvízbe önteni szigorúan tilos. Dr. Frank József A Pannónia Sörgyár FELVESZ a műszaki főosztályra GYORS- ÉS GÉPÍRÓT, valamint KAZÁNKEZELŐT (magasnyomású olaj- és gáztüzelésű kazánkezelésre), FÉRFI ÖLTÖZŐŐRT, valamint férfi és női SEGÉDMUNKÁSOKAT. Kereskedelmi szakközépiskolát végzett és kereskedelmi gyakorlattal rendelkező HÁLÓZATI ELLENŐRI, munkakör betöltésére munkaerőt felueszilnk. Személygépkocsival rendelkezők előnyben. Jelentkezés a DÉL-DUNÁNTÚLI TUZÉP VALLALAT ellenőrzési osztályvezetőjénél., Pécs, Rákóczi út 17. sz. PÉCS Kertvárosi vásárlóink figyelmébe ajánljuk A HAJDÚ GYULA U. 50. SZ. ALATT! RUHÁZATI BOLT ARUAJANLATAT; REKLÁMÁRON: 4c férfipulfcverek 156—183 Ft-ig, 4c női kardigánok 146—174 Ft-ig, 4c női pulóverek 114—255 Ft-ig 4c női és bakfisblúzok 124—219 Ft-ig, 4c kamaszpulóverek 152—169 Ft-ig, 4c gyermekpulóverek 42,50— 102 Ft-ig vásárolhatók különböző színekben és fazonokban I »«% A BÖ VÁLASZTÉKBAN ON IS MEGTALÁLJA A MEGFELELŐT! VARJUK! Nö vényvédelem