Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-02 / 32. szám
7 1983. február 2., szerda Dunántúlt tlaplo / 3 Az ifjúság családi életre nevelése otthon kezdődik Elsődleges a szülök szerepe Közös érdek a család belső harmóniájának erősítése N apjainkban a válások száma egyre emelkedik, a klasszikus értelemben vett csailádj értékek változnak, maradandó új értékek még nem alakultak ki. A fiatalok körében bizonytalanság, vagy éppen ellenállás mutatkozik a családdal kapcsolatban, annak szerepének és fontosságának megítélésében. Az utóbbi évtizedek gyors társadalmi fejlődése módosította a család belső életét is. A társadalmi fejlődés és a csalód átalakulása azonban egyenlőtlen ütemben megy végbe. Az emiatt jelentkező nehézségek, konfliktusok kedvezőtlenül befolyásolják a család egyes funkcióinak alakulását. A megváltozott helyzet új tartalmat, új formákat is hozott, amelyek alapjai lehetnek a demokratikus szellemű és gyakorlatú családi élet kialakításának. A jó társadalmi közérzet egyik feltétele a család stabilitása. Az iskolákban az ifjúság családi életre való felkészítése a nevelés részévé vált. Az iskola azonban nem tudja átvállalni azokat a feladatokat, amelyeket elsősorban a szülőknek kell a családban elvégezni ahhoz, hogy az iskolai neveléssel együtt tartós alapot adjanak gyermekeiknek a minél harmonikusabb. kiegyensúlyozottabb család, élet folytatására. — Mikor kezdjék el ,a szülők a gyerekek családi életre nevelését? A kérdésre a választ dr. Kom- lósi Sándor, a JPTE Tanárképző Kar neveléstudományi tanszékének tanárától kértük, aki hosszú évek óta foglalkozik a családi nevelés kérdéseivel, kandidátusi disszertációját is e témakörben védte meg. Tapasztalatait igazán nem lehet ..csak elméletinek" nevezni. Négygyermekes családapa. — Az ember egész személyiségének minősége határozza meg, milyen férfi és nő, milyen apa és anya válik belőle. Elsődleges a szülők szerepe, felelőssége, akik gyermekeiket kiskoruktól felnőtté válásukig leginkább a saját család, életük példájával nevelik. Sok családi probléma megelőzheta- lenne, ha a fiatalok kevesebb meggondolatlan házasságot kötnének, ha a születendő gyermekek léte nem a véletlenre, hanem tudatos család- tervezésre épülne. Amikor a fiatalok ö'szekerülnek, két család szokásait, hagyományait, értékeit viszik magukkal. Időt kell szánni rá, hogy ezeket összehangolják. Ha az egyeztetés sikerül, akkor remélhető, hogy avermekeiket viszonylag konfliktusmentesen tudják felnevelni. — A csecsemőkortól az iskoláskorig a gyermek főként spontán módon nevelődik a családi életre. Az első életszakaszban legfontosabb az, hogy a csecsemő biztonságban érezze magát. A szülők szeretete, törődése, a gyermekkel való rendszeres foglalkozás a legjobb nevelési módszer. Már e korban megnyilvánulnak a gyermek önállósulási törekvései is. Ezért fölösleges minden percét kitölteni túlzott szülői gondoskodással. — Mennyire meghatározó a gyermekek számára mindaz, amit a családban látnak? — Amit a kisgyermekek a családban látnak, az akarva- akaratlanul példa, minta lesz számukra. Az életre szóló szokások, erkölcsi normák, magatartásformák ekkor alapozódnak. Sok szülőt zavarba ejt, ha kisfia vagy kislánya megkérdi: anya, te lány vagy? Pedig ebben a kérdésben a gyermek részéről az anya és az apa — a nő és a férfi — egymáshoz való viszonyának felismerése rejlik, az egyik szülővel való azonosulási akarat nyilvánul meg. Sokan helytelenül azonosítják a szexuális nevelést a családi életre neveléssel. A szexuális felvilágosítás, a nemi erkölcs normáinak rögzítése csak része a családi életre nevelésnek. A szülők jó hányada nem veszi természetesnek gyermeke ez- irányú érdeklődését, nem válaszol kérdéseikre, pontosabban szólva vagy túl keveset vagy túl sokat mond és azt különös hanghordozással, sajátos arckifejezéssel kíséri. Mindig a gyermek korát figyelembe véve, c feltett kérdésnek megfelelő mélységű válaszadással érhető el a gyermek kíváncsiságának kielégítése. — Ha tevőlegesen még nem, vagy csak igen kis mértékben vesznek részt a házimunkában, már látják és el is tudják különíteni azt, hogy a családban mi a női és mi a férfimunka, és azt is tapasztalják, hogy ez nem mindig egyenlő elosztású. Más helyes szokások kialakítása szintén ebben a korban kezdődik. Azok a gyermekek, akiket időben hozzászoktattak például a rend tartására vagy egyes, egészségüket védő tevékenységre, a későbbiek során természetesnek veszik ilyen feladatok elvégzését. — Miként lehet tudatosan elősegíteni a helyes elvárások kialakulását? A csalódj közösség a szabad idő együttes eltöltésével is erősödik. Helytelen, ha többnyire csak az egyik szülőre maradnak ilyenkor a gyermekek, és az sem mindegy, hogy mivel töltik el ott az időt. A kulturális érdeklődés felkeltése, a testedzés fontosságának megértetése is ebben az időszakban kezdődik, ezért lényeges, hogy közös programokat szervezzenek, menjenek a gyerekekkel kirándulni, moziba, bábszínházba, múzeumba. — Az iskoláskor jelentős változást hoz a gyermek életében. Megkezdődik a napi kötelességek teljesítésének ideje. A szülők jó része megköveteli a rendszeres tanulást, a probléma, hogy csak azt. A házimunka alól mentesítik a gyermeket, pedig fiúkat, lányokat egyaránt be kell vonni az otthoni munkák végzésébe, mert az ésszerű, arányos munkamegosztás nélkül elképzelhetetlen a normális életvitelű családi élet. — Sok felső tagozatos gyereknek fogalma sincs arról, hogy szüleinek mennyi a havi jövedelme, mire és mennyit költenek. Ahhoz, hogy később saját keresetüket jól osszák be, feltétlenül meg kell tanítani őket gazdálkodni. Gyakran hallani a szülők részéről: én mindent megadok a gyermekemnek. Ez igen helytelen és sokszor a szülők erején felül történik. A gyermekben az tudatosodjon, hogy anyag; lehetőségeikhez mérten — és nem azon túl — kap meg minden lehetőt. —■ A minden anyagi megadásnál sokkal fontosabb a családtagok pozitív érzelmeinek kölcsönös erősítése, a lelki egyensúly biztosítása. Amelyik családban az érzelmi légkör megfelelő, onnan nem menekülnek el a gyermekek, nem akarnak csövezni, nem hajszolják korán az élvezeteket, nem válnak csalódott, kiégett fiatalokká. A társadalomnak és a szülőknek is érdeke, hogy az ifjúság olyan nemzedékké növekedjen fel, amely megállja a helyét társadalmunk építésében és a jövő generáció nevelésében egyaránt. Lippai Erzsébet Läufer László felvételei llku Pál út-Szabó Ervin tér Üj közterütet-efnevezések Pécsett Tiszteletre méltó hagyományt követett Pécsett a Városi Tanács végrehajtó bizottsága, amikor a minap határozatban adott nevet olyan új közterületeknek, amelyeken nagyrészt még csak ezután fognak építkezni. Ennek jegyében neveztek el utcákat, teret Lvov-Kert- város újabb építési területein is. Az ún. 3. építési ütemben (ez a Málomi út, Egri Gyula út, Bolgár Néphadsereg útja által határolt terület) két új utca lesz, az egyiket dr. Boros Istvánról, Baranya első kommunista főispánjáról nevezték el, aki tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, több mint egy évtizeden át pedig a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi múzeumának a főigazgatójaként tevékenykedett, a másikat pedig Laki Istvánról, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori megyei első titkáráról, a munkásmozgalom régi harcosáról nevezték el. A városrész 5. építési üteme a Sarohin tábornok útjától délre terül el. A területrészt délről határoló utat llku Pálról nevezték el. A névadó a felszabadulás után megszervezte, majd vezette a pécsi pártiskolát, utána évekig az MKP pécsi titkára volt, 1961- től 1973-ig — a haláláig — pedig művelődésügyi miniszter volt. A terület központi terét Szabó Ervinről, a marxizmus első tudományos igényű magyar művelőjéről, a magyar könyvtárügy egyik legjelentősebb képviselőjéről, másik terét pedig Komócsin Zoltánról, aki a felszabadulástól haláláig vezető párttisztségeket töltött be, nevezték el. A Dózsa György út—Engels út—Meszes dűlő által határolt területen születő új utcát dr. Szántó Lászlóról, a nagynevű pécsi gyermekorvosról, a munkásbiztosító első orvosáról nevezték el, aki a Tanácsköztársaság idején a Doktor Sándor alapította orvosszakszervezet titkára volt, s aki a munkás- mozgalom iránti elkötelezettségét az ellenforradalom évtizedei alatt sem tagadta meg. A hirdi városrészben a Hirdi úttól északra, azzal párhuzamosan létesülő utcát Csizmazia Gyula bányászról nevezték el, aki a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedett, majd büntetőszázaddal került 1942-ben a frontra; fogságba esése után partizánnak jelentkezett, a Dékán-csoporttal 1944. augusztus 8-án a Bükkben ereszkedett le ejtőernyővel, elfogták, s november 4-én halálra ítélték és kivégezték. Vasason az Orosz Gyula utca-Szövetkezet utca- Kút utca közti területen Bózsa Istvánról elnevezett utcát alakítanak ki. A hosszúhetényi születésű bányász a Tanács- köztársaság idején vöröskatona volt, annak bukása után a kommunista mozgalom fáradhatatlan harcosa maradt fiatalon bekövetkezett haláláig. További új pécsi utcanevek: a Magyarürögi útról nyíló Völgyi dűlő alatti zsákutcát Park utcának nevezik el; Nagyárpádon a Havasi utca és a Termelőszövetkezet utca közti területen Udvardi utca és Hajmást utca néven alakul ki új utca; a Pósa Lajos utcából nyíló zsákutca a Sorház utca nevet kapja; az Engel János József út és a Derűs utca közt Rigóderalja utca nevet kapja a kialakuló új közterület; Pécs- újhegyen a Nagykozári út környezetében három új utca lesz, ezek a Feketerigó, a Mókus és a Cinege nevet kapták; végezetül a Magyarürögi útról a Veréb és a Csurgó dűlő közt nyíló új közterület a Denevér dűlő nevet kapta. 9—10 tonna termés hektáronként A nagypeterdi Egyetértés Termelőszövetkezet központi tárolója Rózsafa szomszédságában 1300 vagon szemes termény befogadására alkalmas. Erb János felvétele Kiváló kukorica- termelők Baranyában A M ÉM értékelte az eredményeket A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezési főosztálya a közelmúltban értékelte és tette közzé az 1982. évi kukoricatermelési eredményeket, megyénként, gazdaságonként. Megállapították, hogy míg 1981-ben hektáronként 8 tőnnás kukoricatermést 72 gazdaság ért el, addig 1982-ben már 244 nagyüzem „iratkozhatott be” a 8 tonnások klubjába. Hektáronként 9—10 tonnás termést 1981-ben még csak 37 gazdaság ért el, 1982-ben már 97. A 10 tonna feletti eredményt 1981-ben mindössze 16-an produkálták, 1982-ben pedig már 43 Á. G. és szövetkezet. A MÉM közleménye a 9 tonna feletti eredményt elért gazdaságoknál nemcsak az üzemek, de az igazgatók, a tsz-elnökök, főagronómusok nevét is közzéteszi. Míg Veszprém, Zala, Győr, Komárom, Pest, Heves és Nógrád megyék gazdaságai nem képviseltetik magukat a 10 tonnások között, addig Baranya megye kimagasló eredményei folytán igen előkelő helyet foglal el a MÉM rangsorolásában. Az eredmény annál is értékesebb, mivel Baranya természeti adottságai elmaradnak egyes alföldi — mint például Békés — vagy dunántúli — pl. Fejér — megyék kukoricatermelési adottságaitól. Ezért a különösen magas termelési színvonalat elért baranyai gazdaságok vezetőiről, szakembereiről és dolgozóiról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. A hektáronként 10 tonna felett termelő gazdaságaink a következők: nagypeterdi (Rózsafa) Egyetértés Tsz 11,1 tonna, elnök: Papp Zoltán, termelési helyettes Kovács József. Szajk, Béke Tsz 10,4 tonna, elnök: Speidl József, termelési helyettes: Husti Mihály. Szabadszentkirály, Béke Tsz 10,2 tonna, elnök: Vadál Béla, termelési helyettes: dr. Tamcsu József. Lippó, Béke Őre Tsz 10,1 tonna, elnök: Karasz László, termelési helyettes: Reményi Jenő. Somberek, Béke Őre Tsz 10 tonna (9 kiló), elnök: Gasz- ler József, termelési helyettes: Hoffmann János. A hektáronként 9—10 tonna — illetve 9000—10 000 kilogramm — közötti termésátlagot elért gazdaságok: Majs, Kossuth Tsz 9,6 tonna, elnök: Merger László, termelési helyettes: Szabó János, Geresdtak, Dózsa Tsz 9,6 tonna, elnök: Molnár Mihály, termelési helyettes: Schenk János, Bicsérd, Aranymező Tsz 9,6 tonna, elnök: Tompa György, termelési elnökhelyettes: Varga Károly. Drávasztára, Drávavölgye Tsz 9,5 tonna, elnök: Dudás Gyula, termelési helyettes: Szabó László. Dunaszekcsö, Dunavöl- gye Tsz 9,5 tonna: elnök: Wilhelm József, termelési helyettes: Maul Ádám. Báty, Kossuth Tsz 9,3 tonna, elnök: Cséplő György, termelési helyettes: Lassányi László. Mohács, Új Barázda Tsz 9,2 tonna, elnök: Harmatos József, termelési helyettes: Auber Ádám. Beremend, Dózsa Tsz 9,2 tonna, elnök: dr. Túrós Sándor, termelési helyettes: Vorder Károly. Bátyi Mezőgazdasági Kombinát 9 tonna (79 kiló), vezérigazgató: dr. Kisjakab Lajos, termelési helyettes: Szabó János, Felsőszentmárton, Zrínyi Tsz 9 tonna (19 kiló), elnök: Győri Pál, termelési helyettes: Perjés Gyula. Baksa, Ezüstkalász Tsz 9 tonna (10 kiló), elnök: Fenyvesi Károly, termelési helyettes: Pintér András. Még ehhez csak annyit, hogy Veszprém, Heves, Nógrád és Szolnok megyékben egyetlen tsz vagy állami gazdaság sem ért el 9 tonna feletti kukorica- termést hektáronként. Nemcsak a baranyai, de az országos statisztikák is azt tükrözik, hogy 1982-ben a termelőszövetkezetek a kukoricatermelés színvonalában megelőzték az állami gazdaságokat. —Rné— Társadalmi zsűri előtt a jövő szezon cipői Hétfő óta folynak az első pécsi bőr- és cipőipari szakvásár üzleti tárgyalásai. A hazai legjelentősebb cipőgyártók hozták el az idei őszi— téli kollekciójukat, és az ország szinte valamennyi cipő nagykereskedelmi vállalatának képviselője jött el, hogy kiválassza és megvegye a jövő szezon cipőit. Az üzleti tárgyalásokat megelőzően azonban először társadalmi zsűri vizsgálta a kiállított cipőket. Régóta folyik ugyanis a vita, ortopédiai szakorvosok, divattervezők és gyártók között, hogy mi módon szolgálhatná a cipő a kettős követelményt: divatos is legyen, ugyanakkor ne veszélyeztesse a láb egészségét. Hogy egy-egy gyártó kínálata közül melyek azok a cipők, amelyek e kettős követelménynek megfelelnek, ennek kiválasztására alakult az úgynevezett társadalmi zsűri, tagjául gyártókat, tervezőket, kereskedőket és ortopédiai szakorvosokat kértek fel. A társadalmi zsűri a pécsi szakvásáron kiállított 1300 modellből először 75-öt választott ki e szempontból megfelelőnek, ebből azonban a meghívott szakorvosnak, a POTE ortopédiai klinikájának adjunktusa, dr. Tarjányi Józsefnek véleménye alapján 10 modellt félre kellett tenni. A szakorvos véleménye szerint a gyermekcipőknél örvendetes módon, egyértelműen javultak a láb egészséges fejlődését biztosító megoldások. A felnőtte! péknél úgy tűnik, továbbra is nehéz összé- hangolni a divatot az egészséggel. S. Zs.
