Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-29 / 28. szám
Fogyasztok fóruma KF-figyelő ■ A KF — Kereskedelmi Felügyelőség — a fogyasztói érdekvédelem végett szervezett ellenőrzések során 1982-ben minden negyedik alkalommal élt a felelósségrevonás jogával. Ennek során Boranyában összesen 282 000 forint bírságot szabott ki. Ez 40 000 forinttal, vagyis 16 százalékkal több, mint az 1981. évi bírságok megyei összege. A legtöbb esetben, vagyis 660 üzletben az ellenőrzéskor hibamentes helyzetet találtak. A szabálysértések felderítésében a KF munkotársai mindenkor az elvárható szigorral jártak el, de minden alkalommal betartották a törvényes előírásokat. A fogyasztói érdekvédelem helyzete lényegében a korábbi szintű. ■ Tilos ivászat. Szeszesital-tilalom megszegése miatt a pécsi Ifjúság bisztróban 2500, a mohácsi Béke III. osztályú éttermében pedig 2000 forint pénzbírságot róttak ki. ■ Cégtáblák. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat példás módon rendezi az üzletek utcai portálját. Felújítják a cégtáblákat, egységes, tetszetős formára és a kirakataik is rendezettek. ■ Drága kismalac. Szilveszter előtt a pécsi vásár- csarnokban oz ÁG-boltban nem az előírásnak megfelelően árusították a malachúst. Árdrágításért 4500 forint büntetést kaptak. ■ Szabad ár. A bejelentések egyik forrósa továbbra is oz, hogy a szabadáras termékeket néha igen eltérő fogyasztói áron adják el. Az utóbbi időben, főleg a magánkereskedelemben fordult elő, hogy például tapétát, posztert. magnókazettát, játékof néha a megszokott ár kétszereséért adták. Ezért — a piaci zöldségvásárlásokhoz hasonlóan — ajánlatos, hoav a vevő a vásárlás előtt topétát, posztert, magnókazettát, játékot árusító más üzletben is tájékozódjék az árakról. ■ Rendetlenség. A pécsi Kazinczy Étterem ismételt ellenőrzésekor a KF a rendet, tisztaságot kifogásolta és emiatt 2000 forintos pénzbírságot szabott ki. A környezeti kultúra, a rend, a tisztaság továbbra is szigorúan vizsgálandó körülmény a KF ellenőrzései alkalmával. ■ Halért. Csibi Irén pécsi halkereskedő a halért fizetett 5000 forint pénz- büntetést, mivel pontatlanul számolt, sőt, az árellenőrzést is akadályozta. Olcsó ételek a Konzumban A pécsi Konzum önkiszolgáló éttermében eddig is olcsóbban árusították a reggeli és az uzsonna ételeit. Most a kisebb pénzű vendégek további vonzása végett bővítik az olcsóbb ételek választékát. Házi ízek szerint készítenek majd sokféle tésztát, főzeléket, levest, sőt, a húsételt is adják majd kisebb, tehát olcsóbb adagokban is. Képünkön: esti pillanat a Konzum" önkiszolgáló étteremben A kirakat nem tabu! A karácsony előtti hetekben két alkalommal is foglalkoztunk — olvasói panasz közreadásaként — azzaf, hogy gond van a kirakatban meglátott és megtetszett áru megvásárlása körül. TJevezetesen: egyes boltokban nem hajlandók bevenni a vevő kívánságára az ilyen árut. A helyzet valóban tisztázatlan, szélsőséges esetekről gyakran hallani, pedig nagyön is tisztázott a dolog, már ami a jogszabályi vonatkozását illeti. Dr. Bőbei Hubert városi kereskedelmi tanácsos mondta el kérdésünkre, hogy a kirakat semmiképpen sem tekinthető tabúnak, amihez csak a kirakatrendezés ritka alkalmakor szabad hozzányúlni, s a kiválasztott árura — előjegyzés alapján — csak akkor tarthat igényt a vásárló. A valóság az, hogy a kirakatból bármikor be kell venni az ott lévő árut, ha az üzlet a benti készletből nem tud eleget tenni a vásárló kívánságának. Más kérdés az — és erről a szabályról is gyakran megfeledkeznek az üzletekben —, hogy a kirakatban csak olyan árut szabad kínálatként elhelyezni, amit bent is megtalál a vásárló. Ha viszont a benti készlet elfogy, a kirakati példányt kell vásárlói kívánságra eladni — nem egy hónap és nem két hét múlva, de nem is másnap, hanem — azonnal. Sok helyen a kirakat megbontott esztétikai látványára hivatkozva zárkóznak el azzal, hogy ha ma ezt, holnap azt, holnapután meg amazt veszik be, mivé lesz a szép kirakat? Ha már csak az van bizonyos árucikkekből, ami a kirakatban látható, akkor — és ezzel az említett szabály alapján mindenki egyetérthet — annak a kirakatnak már amúgy sincs létjogosultsága. Summázva: a kirakatban levő árut a vevő kívánságára be kell venni. ‘H. I. Tizenhat nap? öt nap? — Tisztelet a kereskedőknek A falusi fogyasztók ellátása a nyereség árán ségrészesedés helyett 4—5 napnál többet nem fizethetünk erre az évre. De a falu megnőtt áruigényének kielégítését politikai feladatként teljesítjük. Ennyit a közlekedési árak és a falusi áruellátás összefüggéséről. A kérdés másik oldaláról a felvásárlás új feladatairól — máskor. Földessy Dénes A legolcsóbb pörkölt Ismét szabadabbá lett kereskedelmi árszerkezetünk egyre több kellemes megliepejést nyújt. A Jugoszláviából származó, légmentesen tartósított, tíz perc alatt felmelegíthető és jóízű ételek már igen olcsón is 10. HÉTVÉGE megvásárolhatók. Az általában 20 és 30 forint közötti ár helyett a pécsi Konzum Áruházban például egységesen 15 forintért meg lehetett kapni mindenféle iilyen ételt; a zöldborsós üszőhúst, a töltöttpaprikát, a pörkölteket. Az olcsóság rekordját azonban Olasz község ABC áruháza érte el. Náluk a 32 forintos marhapörköltet 10 forintért meg lehetett venni a most elmúlt héten. 10 millió forintos hitelt kellett kérnünk a Magyar Nemzeti Banktól, hogy a megnőtt áru- igényt kielégíthessük. Ez szorosan összefügg a közlekedési órak növekedésével. Sőt, az áruszállítás költsége is nőtt, például a kompon az 5 tonnán felüli teherkocsi nem 80, hanem 150 forintért mehet át. A községek és települések boltjaiban tehát a készlet szerkezete igen szélessé válik, mert most ezt igénylik a vásárlók. A vegyesboltokban például növelni kell a vegyi és ruházati cikk választékát, gazdagítani az ott árusítható cikkek listáját. Olyan helyeken is kell majd úgynevezett tartós fogyasztási cikket — televíziót, mosógépet, hűtőszekrényt, más háztartási gépet — tartani, ahol eddig nem árusú tottunk ilyet. Például Lippón, Majson, Himesházán, Duna- falván, de a sor még hosz- szabb. Ha pedig igénylik, akkor politikai kérdés is, hogy lehetqleg teljesen megoldjuk. — Milyen gondot jelent ez a fogyasztási szövetkezetnek? — Mindez csak többletköltséggel oldható meg. A szállítás, a hosszabb ideig történő raktározás milliós kiadásokat jelent. A hitel igénybevétele, visszafizetése pedig azt eredményezi, hogy a szövetkezet nyeresége 15—20 százalékkal csökken. A kis értékű részjegygyei rendelkező szövetkezeti tagságnak ez nem jelent veszteséget, Annál többet a szövetkezet alkalmazottainak. Dolgozóink nyereségrészesedése 1983. ban több mint 50 százalékkal csökken. Idei terveink alakulása azt jelzi, hogy az eddig átlagosan 14—16 napos nyereA majsi verseny Takarmányból lesz a hús, a húsellátás végett tehát fontos a termelők ta'kar- mányellátása is. A Majsi Kossuth Tsz imár három ta- •karmánybolttal rendelkezik, Majson, Nagynyárádon és Udvaron. Ezzel versenyre llépett a ikörzetében tevékenykedő fogyasztási szövetkezeti takarmányórusító helyekkel. Herger László, a szövetkezet elnöke mondja: — Több előnye van a falvak termelői számára a tsz takarmányboltnak: saját termékeinket 10 százalékkal olcsóbban adjuk, mint a fogyasztási szövetkezetek árusító helyein adják, mindig van nálunk szemestakarmány is, saját keveréket is árusítunk, s a 3 mázsán felüli árut hazaszállítjuk, szombaton is mindig nyitva vagyunk. Vidám történetek Emlékezéskor sok érdekes epizódra talál az ember. Láttam dokumentumkiállításon egy jelentésfélét, amely arról ad számot, hány cipőt javítottak és hány embert nyírtak-borot- váltak meg az egyik gyár munkásai, amikor kimentek a faluba, közvetlenül a felszabadulás után, segíteni. Úgy meghatódik oz ember egy ilyen cédula előtt, - hiszen látja, hogyan is kezdődött az élet. Aztán mosolyra fakad: így kezdődött az új tartalmú munkás—paraszt szövetség, Ekevas kovácsolással, a leszakadt kapu visszaszögelésé. vel, fűrészélesítéssel. Mennyi apró praktikum! Egy társaságban szóba hoztam ezt a kis listát. Tanyahelyen voltunk, éppen kapóra jött. S ahogy megpendítettem, mindjárt fölpattant egy régi kis történet zárja is. Tápén esett meg a kis huncutság. Híre ment annak gyorsan, hogy ott vannak a faluban a gyáriak, s hozták is az emberek a mestereknek a javítani valót: üstházat, mosóteknőt, kaszát, szárvágót, A munkások mindent megjavítottak, közben szóba került a politika is, s mindig kitelt valami jóféle a falusiak kamrájából, amivel a mesterek munkáját honorálni igyekeztek. Városon nehéz volt akkoriban jóllakni. Hanem egyszer megállt a tudomány. Egy idős tápéi asz- szony . kakukkos fafiórát halászott elő a gyékényszatyorból és nyújtogatta az egyik munkásnak: hozná már életre ezt is .. . Szabadkozott ő, hogy az megint más mesterség, a lakatosmunka meg az órásipar nem fér egy kalapba, de a néni csak tartotta és nyújtotta a nála is idősebb órát. És a lakatos megérezte, itt mégis csak próbát kell tenni az órásiparból, mert ez az asszony a messzi tanyából bicegett be a szerkezettel, s presztízskérdés, hogy miként viszi vissza az időmérőt. Fogta hát a durva lakd. tosszerszámokat, szétbontotta a vén ketyegőt, megtisztította, megolajozta az alkatrészeket, s kezdte visszarakni, csak úgy, az ösztöne, technikai érzéke alapján, mert ki tudná fejben tartani, hogy mi honnan hullott ki a bontásnál. Rakta, rakosgatta, helyére is talált mindennel, csak amikora födelét is rátette, észrevette, hogy egy kerék ott maradt a sapkán, amire az alkatrészeket rakosgatta. Szép, nagy kerék volt, de fogalma sem volt róla, mire rendeltetett. Most már mindegy, gondolta, s csak úgy találomra fölhúzta az órát. Egyenletes ketyegést hallott, de még a kakukk is kiugrott, mikor körbe csavarta a mutatókat, Újabb próba — újabb siker. Ment, ketyegett, időt mutatott az öreg óra, s a néni boldogan kocogott vele hazafelé a gátoldalon. Két hét telt el, amikor újra megjelentek q munkások a faluban. És eljött a néni is ismét a tanyáról, ugyanazzal a szatyorral. Amikor a lakatos meglátta, átjárta az izzasztó forróság. Hót persze, a hiányzó kerék! De az öregasszony nem reklamálni jött. Krumpli volt a szatyorban. — Magának hoztam kedves, hálából, hogy olyan jól megjavította az óránkat. -Sose volt még ilyen pontos. Mikor a faluban megszólal a harangszó, kiugrik a madár is ... Érdekes . . . pedig egy kereke hiányzott! Sz. Simon István rrrrrrrrrrrrrrrrrr Védekezés az atkák és pajzstetvek ellen Gyümölcsösben a fatisztogatási és metszési munkák után, rügypattanás előtt ajánlatos elvégezni a télvégi lemosó permetezést. A lemosó permetezésben részesített területeken a kártevők egyedszáma az év folyamán a negyedik, ötödik permetezésig rendkívül alacsony. Védekezéshez Ágról vagy Báriumpoliszulfid használatát javasoljuk. Az Agrolt már most vásároljuk meg, mert nem minden vegyszert árusító üzlet forgalmazza. Az atkák ellen az Ágról 90-95 százalékos hatásfokú. A Bá- riumpoliszulfidnak atkagyéríto hatása van. Az atkák a permetezés időpontjában még tojás alakban vannak. Szabadszemmel csak erős fertőzése esetén láthatók a tojástelepek. Pajzstetvek közül csak a legjelentősebbeket említjük meg. A szilva- pajzstetü átmérője átlagosan 3 mm, magassága 2-2,5 mm. Az őszibarackon és a szilvafákon károsít. Az akácpajzstetű 4-6 mm átmérőjű, főleg a csonthéjasokon fordul elő, de megtalálható más fákon, sőt gyakran a szőlőn is. Védekezéshez az Ágról 3 százalékos töménységű per- metlevét javasoljuk lemosás szerűen, rügypattanás előtt. Kaliforniai pajzstetű valamennyi gyümölcsfán károsíthat. Évente kettő nemzedéke van. A leghatásosabb védekezés a rügypattanás előtti 3 százalékos Agrolos lemosó permetezés. A Báriumpoliszulfidnak gyérítő hatása van. A kagylós pajzstetű almán és körtén kívül az elmúlt években az őszibarackfákon okozott jelentősebb kárt. Az ellene való védekezést nehezíti az, hogy pajzs alatt tojás alakban telel. , Védekezéshez rügypattanás előtt lemosó permetezést javaslunk Ágról szerrel. Dr. Frank József A Pécsi Dohánygyár felvesz és betanít . dohányipari gépek üzemeltetésére 9 gépész szakembereket, technikusokat % két műszakba 18 évet betöltött , női és férfi dolgozókat, nyolc általános iskolai végzettséggel. Felvesz továbbá # férfi segédmunkásokat anyagmozgatói munkakörbe. JELENTKEZÉS: Pécsi Dohánygyár, Pécs,1 Dohány u. 2—8. DOHÁNYGYÁR Megnőtt a közlekedés ára, s kérdés: mekkora gondot okoz ez a falu áruellátásában? Hiszen eddig 10—15 kilométerre 5—10 forintért utaztak a falusi háziasszonyok terményt eladni és a szaküzletekben bevásárolni. Megéri ez az új közlekedési árért is? Erről beszélgettünk Baranyay Sándorral, a 33 falut, s bennük 44 000 embert ellátó Mohács és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökével. — A falusi ember a közlekedési árak miatt most jobban otthonában marad, mint eddig — mondta. — Ez pedig igen nagy gondot okoz nekünk az áruellátásban. Meg kell változtatnunk a falusi boltok áruszerkezetét; több és többféle árut szükséges tartanunk. Két évvel ezelőtt még teljesen saját erőből finanszíroztuk a kereskedelmi forgalmat. De a községekből most már kevesebben járnak be a városokba vásárolni, így odakint igen megnőtt az áruforgalom. Emiatt 1983-ban Botcsinálta órás
