Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-26 / 25. szám
1983. január 26., szerda Dunántúlt napló 5 Losonczi Pál Angyalföldre látogatott Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke keddi munkanapját a főváros XIII. kerületében töltötte: személyes tapasztalatokat szerzett a 140 ezer lakosú Angyalföld életéről, a nagymúltú városrész megújuló negyedeiről, gazdasági eredményeiről, terveiről. Elkísérte látogatására Borbély Gábor, a Budapesti Pártbizottság titkára. A program a reggeli órákban a kerületi pártbizottság Váci úti székházában kezdődött, ahol Losonczi Pál a pártvégrehajtóbizottság tagjaival, valamint a kerület állami és tö- rhegszervezeti vezetőivel találkozott. Deák Gábor, a párt- bizottság első titkára tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a forradalmi, mozgalmi munkáshagyományokban gazdag és ma is mozgalmas politikai életű Angyalföld jelenéről, s a jövő terveiről elmondta, hogy a kerületben — a munkahelyeken, a lakosság körében — alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott a közhangulat, töretlen a bizalom a vezetés iránt. Az ország gondjait a lakóhelyeken is nemcsak érzik az emberek, hanem a megoldásért is készek cselekedni, Losonczi Pál elismerő szavakkal szólt a kerület szemmel látható gyarapodásáról, amelynek egyik érzékletes adataként említették, hogy Budapestnek ebben a csaknem 14 négyzet- kilométeres városrészében az utóbbi években mintegy 20 ezer lakást építettek, 80 ezer embert juttatva kényelmes családi otthonhoz. Elhangzott az is, hogy mintegy 34 milliárd forint értéket állítanak elő évenként Angyalföld 117 nagyüzemében és ipari szövetkezeténél. Losonczi Pál ezután Halmi Tibor vezér- igazgató és Marhoja József gyárvezető kalauzolásával megismerkedett a Váci úton megépített új kenyérgyárral, ahonnan naponta 80 tonna friss kenyér és péksütemény kerül nemcsak az angyalföldiek asztalára, hanem hat más kerület boltjaiba is. A Kender-juta és Politextil Vállalatnál Huszár Vilmos vezérigazgató fogadta, tájékoztatta Losonczi Pált. A délutáni programhoz tartozott a hajdani „Tripolisz" helyén épült Gyöngyösi úti lakótelepnek, valamint üzletházainak és óvodájának megtekintése. Angyalföldön szerzett benyomásairól, tapasztalataiul Lo- sonczj Pál elismerő és további szorgos munkára serkentő szavakkal szólt a látogatás végén lezajlott beszélgetésen, amelyet — ismét a pártbizottság székházában — a kerület vezetőivel folytatott. Van mire emlékezni 1982 tavasza: a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat értesíti a Pécsi Sütőipari Vállalatot, hogy év végére a földgáz Pécsre érkezik, így lehetőség lesz arra, hogy kiváltsák a kenyérgyárban a városi gázt. Május 10. A Pécsi Sütőipari Vállalat levélben megrendeli a JAVSZER-CENTROP Vállalatnál a kenyérgyár négy darab, a svájci ELCO-cég által gyártott gázégőjének átállítását. Június 22. A JAVSZER elvállalja a megadott határidőre a munkát, s levélben közük, hogy a NIKEX-nél megrendelték az átállításhoz szükséges alkatrészeket. Szeptember 2. (A közben eltelt idő alatt a Pécsi Sütőipari Vállalat vezetői többször érdek- Jődtek telefonon, hogy minden Újdonság: Bemutató klubmozi Évente harmincötezer látogató a megye filmklubjaiban A filmforgalmazás szakemberei keresik a módját annak, hogyan elégíthetnék kj a sokféle ízlésű és műveltségű közönség érdeklődését. A régi filmeket vetítő, úgynevezett archív filmklubok rendszere több mint két évtizedes múltra tekinthet vissza, ezeket a Filmtudományi Intézet látja el filmmel, és az utóbbi hatnyolc évben (a MOKÉP állományából) az újabb alkotásokat vetítő filmbarátkörök is népszerűvé váltak — ezek újabban kortárs filmklub néven működtek. Pécsett, a Kossuth moziban évek óta sikerrel működött Art Kino néven egy sajátos műsorpolitikájú mozi: részben premier előtti vetítéseket tartottak, részben a MOKEP-nek a stúdióhálózat számára vásárolt filmjeit mutatták be, nyilvános előadásokon havi két alkalommal, hétfőn este. Február 3-tól némileg változik a stúdióprogram bemutatásának módja Pécsett. A nagy moziterem helyett a 80 személyes klubmoziban tartják a vetítéseket ugyanott, a Kossuth-ban. Egy-egy filmből négy előadást tartanak csütörtökön és pénteken 6 és 8 órás kezdettel. Jegyek válthatók, a részletes műsort a plakáton feltüntetik. Itt, a Bemutató klubmoziban olyan filmeket vetítenek, amelyeket a MOKÉP külön e célra vásárolt. Többnyire olyan művekről van szó, amelyek várhatóan szűkebb közönségréteg érdeklődésére számíthatnak. Nyilvános moziban csak itt és csak a megadott időben láthatók, de például filmklubvezetők megnézhetik és megrendelhetik saját vállalati, üzemi, iskolai stb. klubjuk számára. Az idén 220 film jelenik meg a magyar mozikban, ebből 21 kizárólag a bemutató klubmozik számára kerül forgalomba. Pécsett, a Kossuth bemutató klubmozijában először február 3-án és 4-én a Vérnász című, színes, spanyol filmet mutatják be: Garda Lorca drámáját Antonio Ga- des társulatának közreműködésével Carlos Saura vitte filmre. Ezt az Ária egy atlétáért című lengyel, a Jelenetek a bábuk életéből című svéd és a Bűnös dal a föld című finn film követi márciusban, de kész már az áprilisi és májusi műsor is. Az archív filmeket bemutató klubok rendszere változatlan marad. A filmklubok és filmbaráti körök népszerűségére jellemző egyébként, hogy Baranyában évente 16—20 archív klubnak 20—24 ezer látogatója van, a 16—18 kortárs filmkluboknak pedig 10— 12 ezer. És nemcsak Pécsett, hanem a megye falvaiban, városaiban is működnek ilyenek. G. T. Sajtótájékoztató a mezőgazdasági könyvhónapról Egerben nyílik — február 4- én — meg a 26. mezőgazdasági könyvhónap. A rendezvény- sorozat országos szervező bizottsága kedden sajtótájékoztatót tartott az előkészületekről a Hazafias Népfront székházában. Elmondták: a könyvhónapra 51 mű jelenik meg, összesen 576 ezer példányban. A szerkesztők a kiadványok megválasztásánál különös gondot fordítottak a mezőgazdasággal kapcsolatos legfrissebb biológiai, technikai, műszaki ismereteket tartalmazó témákra, amelyek egyúttal gyakorlati útmutatóul is szolgálnak a nagyüzemek sza kém béréi rek és a ház körül gazdálkodóknak a termelési eredményeik fokozására, az új megoldások bevezetésére. A legtöbb kiadvány a kertészet témaköréhez kötődik, közülük is különös érdeklődésre tarthat számot a zöldségnövények betegségeinek és kánevőinek atlasza, amely „alapkézikönyve" lehet a szakszerű védekezésnek. Sok újdonsággal szolgálnak az állattenyésztéssel, állategészségüggyel kapcsolatos könyvek is. Ezek mellett az élelmiszeripar, a vadászat, halászat és a gazdaság- tudomány témakörében is értékes kiadványok látnak napvilágot a könyvhónap alkalmából. Falugyűlés Lapáncsán Nappal szinte «léptéién a falu, a széles és egyetlen utcán senki sincs. Idős bácsi megy csak a ház elé, a ház o tanácsi kirendeltség: a fotózás kedvéért nyakába akasztja a hajdani kisbíró dobját. A dob aimúgy szegen lóg, az esti falugyűlést sem az hirdette meg, hanem plakátok és a szóbeli invitálás. Nem eredménytelenül, a az ólig 297 fős faluból hetvenen zsúfolódtak össze hétfőn es. te a kultúrteremben, a későn- jövőknek már csak állóhely jutott. A legifjabb résztvevő három, a legidősebb nyolcvanhárom éves. Idősebb Lajcsik Lajosné hét évig volt a lapáncsai tanács elnöke, majd tízig a Magyarbólyi községi közös Tanács élén állt nyugdíjazásáig. Most ő a krónikáivá, meg a falugyűlés elnöke, de nem ragaszkodik formálison a tisztéhez: amikor a fiatolok hallgatnak, ő szól nevükben is. Ám míg gyülekezik a falu apraja és nagyja, elmondja a legfontosabbat: jó szellemű falu Lapáncsa. A hetvenhat lakóházban 84 család él1, tavaly hárman születtek, öten haltak meg és két házasság köttetett. 1960-bem 315-en éltek a faluban két éve 280-an, most meg három híján háromszázan, merthogy költöznek is a faluba, legutóbb akkor többen, amikor Idamajort felszámolták. A beköltözőknek idő kell a beilleszkedéshez, olykor bizony türelmetlenek a régiek az újakkal szemben, de aki itt marad, bizonyára lapáncsai lesz. Lapáncsa egységét utoljára a Karasica kalapálta: tíz éve, amikor elöntéssel fenyegette a házakat. A veszélyben összefogott a falu, az összefogás emlékét a rendezett falukép őrzi: mindenki gondját viseli a háza előtti közterületnek, kivéve néhány újonan beköltözöttet, de rákényszerülnek ők is, nemsokára. Mint ahogy a tsz arra, hogy 'helyrehozza a járdát, amit a munkagépeivel rombol szét időnként egy-egy rodeózó traktoros. De mi a járda a két fő gondhoz képest. Az egyik a víz. Nitrátosak, colisak a lapánosaj ásott kutak, csecsemőre, kisgyerekre életveszélyes mértékben. A Ba. ronya megyei Tanács csőkutat furatott, hogy arra alapozva közműves víz legyen a faluban. A helybeliek máig nem hiszik el, hogy a kútfúrás nem egy kockázat nélküli dolog, s van úgy, hogy nem ad annyi vizet a kút mint kellene. Mint a tavaly átadott, s így a vízvezetékből nem lett semmi. S merthogy a kút a falu szélén van, alig-alig járnak oda vízért. Főképp azonban azért, mert kicsit olajos a víz ízev no meg 0 ritka használattól rozsdás is. így hát megintcsak Magyarszékről hord. A Pécsi Kenyérgyár földgáz- ellátásának krónikája rendben van-e. Megnyugtató választ kaptak.) Levél érkezik a JAVSZER-től, hogy a munkát nem tudják elvállalni, mert az importalkatrészek nem érkeztek meg. Ezt követően a sütőipari vállalat a felügyeleti szervektől kért segítséget, az importalkatrészek beszerzéséhez. November 9. Levelet küldtek a JAVSZER-CENTROP igazgató, jóhoz, hogy támogassa az alkatrészek beszerzését. (A levelet a felügyeleti szerveknek is elküldték.) November 15. Megérkezik az igazgató válasza: mindent megtesznek, hogy az alkatrészeket beszerezzék, de nem tudnak garanciát vállalni az ótól. lás korábban már elfogadott határidejére. Mellékelték a NIKEX-el folytatott levelezés másolatait. November 19, Levelet küldtek a vállalattól, ismételten kérve a segítséget, s azt is közölték, hogy az átállás határideje eltolódik. (Erre a levélre nem érkezett válasz.) December 7. A Pécsi Sütőipari Vállalat elküldte a részletes gázátállási program hálótervét, (Válasz erre sem érkezett.) December 22. A vállalat telexen kéri, hogy válaszoljanak. December 28. Megérkezik a válasz a JAVSZER-től, hogy az alkatrészeket megrendelték. (A sütőipari vállalat vezetői közben megtudják a NIKEX-től, hogy az alkatrészek beérkeztek az országba.) Január eleje: A sütőipari vállalattól telefonáltak, hogy jöjjenek a szakemberek, hisz itt az alkatrész, s január 15—16-án megtörténik az átállás. Erre azt a választ kapták, hogy nincs meg az alkatrészek behozatali engedélye. Január 15. Megjelennek a JAVSZER szerelői, hozzáfognak az égők átállításához, de mint kiderül, rossz alkatrészeket hoztak. Mit lehet tenni? (Ha nem sikerül az átállás, Pécs hétfőn kenyér és péksütemény nélkül marad.) Megfeszített, hajnalig tartó naunkával a JAVSZER szerelői és a sütőipari vállalat dolgozói megoldják az átállítást, s január 16-án földgázzal működhetnek a gázégők. Az átállítás gondjairól emlékeztető készül. Van mire emlékezni ... R. N. jók az ivóvizet — már akik hordják. Másik nagy gondjuk a buszjárat, különösen a gyerekeké. A felnőttekért még bemennek a munkásjáratok a faluba, de a Volán iskolabusza semmi hajlandóságot nem mutat erre, 'hiába érveltek érte jópárszor hivatalosan. Pedig 14 gyerek jár óvodába, 27 iskolába, s jövőre tíz még iskolá'ba, aki most nem jár óvódába. S hogy, hogy nem, a gyerekek többsége a falu belső felében, elég messze a hivatalos buszmegállótól lakik. No, meg gond az is, hogy a pásztor hosszabb ideje beteges, és helyébe pásztort, rendeset nem találnak, pedig ott a pásztorház is. Szó esett kisebb bajokról is, hogy a srácok hol' focizzanak, meg hogy szétesőben a Szent Mihály lova, s kultúraképpen jó lenne ha a kultúrterembe, bura kerülne a puszta égőre ... Tetszett, 'hogy valaki emlékeztette Panta Sáhdor tanácselnököt, 'hogy nem adott választ, konkrétat a felvetéseire, s hogy kikövetelte azt és az is, hoav a választókerület ország- gyűlési képviselője, Dohoczki Antal egy hangon beszélt a falubeliekkel. A falugyűlés után mozielőadás volt a teremben, a fiatalok akasztották fel' a foltos vásznat a falra. A nyugdíjas tanácselnöknő újat ígért, addigi is rendet teremt a régin Piedone az importált világban. Mert Lapáncsán amúgy rend van. A köz rendje. Bodó L. Rádió mellett... Közhelyek Kérem szépen, ha .én rádióriporter lennék, azt mondanám beszélgetőtársamnak — miután kikapcsolnám a magnetofont — hogy .......megkérem, ezt a m ondatot ismételje meg, mert furán hangzik ...” Enyhén szólva. Mert esetenként nem hogy „furán” hangzik, hanem egyenesen rondán, mert a mondat nyakatekert, mert magyartalan, vagy mert frá?is, vagy mert közhely, az is lehet, hogy szépíti a valóságot és egyáltalán ne tessék megijedni ettől a vacak kis mikrofontól, beszéljen csak higgadtan..........és szépen mag yarul", ahogy otthon vagy baráti körben társalog, minden feszélyezettség nélkül. Tudom persze, ezt könnyű mondani, főleg az én helyzetemben, aki az írott sajtó munkatársa, vagyis ráérek gondolkozni szavak, mondatok, összefüggések fölött, s ha még mindig helytelen szöveg kerül ki a kezemből, akkor még az olvasó szerkesztő is javíthat rajta, ám . . . mit tegyen a rádiós kollégám? Ha a szöveg a szalagon van — s főként ha az idő sürget —, akkor már a riport későbbi megvágása is nehezebb, ha ezt úgy akarja elvégezni, hogy a lényeg — a riport tartalma — ne veszítsen hitelességéből. Szóval a rádióriporternek is meg van a „maga keresztje” . .. De az is igaz, hogy minden elhangzó riport után nem lehet beolvasni egy rövid közleményt, amelyben a riporter mo- sakszik, mondván, hogy ezért meg ezért hagytam benne a nem kívánt szöveget. A hallgatót ez nem érdekli. Engem sem, mert én is hallgató vaayok, a szakma melletti elfogultságom ellenére. Egy mezőgazdasáai szakember — ha jól emlékszem fő- agronómus, azaz diplomás — a várható nehézséoekre utalva ezt mondta nyilatkozatában: .......A gondok már itt ólálkodnak a kapuk előtt...” Olcsó viccelődés lenne most fölényesen megmagyarázni, hogy mi az, ami esetleg a „kapuk előtt ólálkodhat” és az mennvire nem a g o n d. A továbbiakban aztán megeresztett még néhány köz helyet, mint hogy .......az i dő vasfoga kikezdte ...", meg .......egyik üzemegységünktől j elzés érkezett...", aztán hogy „ .. . a téesz vezetése hibát követett el ...” A „vezetés” is fölkapott és divatos közhely, amely már eleve magában foglalja a felelősség arcnélküli — tehát megfoghatatlan — megoszlását, hiszen a „vezetés” már nem is a szűkebb téesz vezetőséget, hanem — szerintem — a vezető beosztásúak népesebb táborát fogja át. Személytelenül. Tehát nem az elnök, nem az agronómus, vagy a brigódvezető, vagy főkönyvelő követte el a hibát, hanem csak úgy általában a „vezetés”. Egy másik riportban — állami gazdasági vezetők — elmondották, hogy a hajdani cselédlakásokat n)ost folyamatosan felújítják, korszerűsítik, a földes konyhák padlózatát burkolólappal rakják le, fürdőszobákat építenek, elvégzik a falak szigetelését, a szobák melegpadlót kapnak, az öreg sparhelte- ket kihajítják és korszerű fűtő- berendezést szerelnek fel... stb. Igazán tisztességes szándéka az állami gazdaságnak, hogy a rossz emlékű cselédházakat helyrepofozzák. Legföljebb azon akadtam fel kissé, hogy miért most? Három—négy évtized múltán? Hogy eltűrték: még most is emberek laknak ilyen vityillókban. De nem is ezt akarom most felhántorgatni, hanem az egyik vezető ahogyan megindokolta a felújítási programot. „Megmondom őszintén, ezek a lakások már tulajdonképpen vizesek voltak.” Mi van ezen „bevallani" való?! Korábban talán eltagadták? Vagy csupán csak ismét egy közhelyről van szó: „Megmondom őszintén?" Mit?! Rab Ferenc
