Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-13 / 12. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból » átmenet az általánosból a középiskolába (3. oldal) Gyógyítás a föld alatt (5. oldal) Dolgos szabad szombat Sellyén (Riport a 3. oldaton) Világ proletárjai, egyesüljetek! unqi miit aplo XL. évfolyam, 12. szám 1983. január 13., csütörtök Ara: 1,40 Ft Minden problémánk megoldásának alapvető feltétele: A béke védelme Befejeződött az országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás S zerdán Budapesten, a XIII. kerületi párt- bizottság székházában befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága rendezte kétnapos országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás. Az értekezlet elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Szentágothai János,' a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési Az országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanács­kozás második napja. A képen Boldizsár Iván beszél. A szerdai vitában szót kapott: Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács elnökhelyettese, Ki­rály Andrásné, az MSZMP bu­dapesti bizottságának titkára, Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Világ főszer­kesztője, Juhász Gyula törté­nész, egyetemi tanár, Hubay Miklós író, a Magyar írók Szö­vetségének elnöke, Fekete Gyu­la író, a Magyar írók Szövetsé. gének afelnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Kozma Ferenc, a Mi­nisztertanács nemzetközi gazda­sági kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője, Szinetár Mik­lós, a Magyar Televízió elnök- helyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékveze­tő tanára. A vitában felszólaló Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára leszögezte: a közvéleményt foglalkoztató kér. dések sorában első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásá­nak alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat tehet ennek érdekében. Külföldön be­csülik, tisztelik országunkat, az elmúlt negyedszázadban elért eredményeinket, nyílt, kiszámít, ható politikánkat, s nem utol­sósorban belső stabilitásunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a szocializ­mus sikeres építésével, a nem­zeti egység erősítésével járulhat hozzá a béke Megvédéséhez — hangsúlyozta. A jelenlegi gazdasági hely­zetünkkel kapcsolatos tudatfor­máló, agitációs munka felada­tairól szólva elmondotta, hogy gondjainkat közvéleményünk ismeri, ám a nehézségek jelle­ge, s leküzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudatformálásnak, a propa­gandának abban kell nagyobb segítséget nyújtania, hogy a vívmányainkért, a fejlődésünk lehetőségeiért érzett aggodalom cselekvésre mozgósító ‘erővé váljék. A szocialista demokrácia fej­lődésének nélkülözhetetlen fel­tétele a tájékozottság — hang­súlyozta a továbbiakban. A tá­jékoztatás helyzete tehát köz­ügy, s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt politika, az őszin­te szó, a szavak és tettek egy­ségének gyakorlatát követi. Közvéleményünk tájékoztatását azonban tovább kell javítani, elsősorban az irányítás és a tömegkommunikáció területén dolgozók együttes munkája, erőfeszítései révén. Ezzel össze­függésben szólt arról a nélkü­lözhetetlen szerepről, amelyet a sajtó munkásai vállalnak a párt politikájának népszerűsítésé­ben, társadalmi céljaink képvi­seletében. Ez felelősségteljes feladat, amelynek az újságírók csak magas politikai, eszmei és szakmai színvonalon tehetnek eleget. A párt és az állam ve­zetői értékelik ezt a munkát, és mind jobban kívánnak élni a tömegtájékoztatás adta lehető­ségekkel — mondotta többek között Óvári Miklós. Az eszmei-ideológiai kérdé­sek széles körét felvető beveze­tő előadásnak megfelelően a vitában felszólalók nagy figyel­met fordítottak arra, hogyan tehetjük aktívabbá eszmei-ideo­lógiai munkánkat. Hangsúlyoz­ták: további politikai «sikereket csak akkor érhetünk el, há az ideológiai szférában is követ­kezetesebben, gyorsabban ele­mezzük és válaszoljuk meg a nemzetközi helyzettel, a világ- gazdasági változásokkal, a bel­ső fejlődéssel kapcsolatos idő­szerű kérdéseket. Folytonosan változó világunk Új kérdéseire senki sem várhat azonnali és végleges válaszo­kat, kész recepteket. Az új meg új kérdések megválaszolására azonban nem vagyunk mindig kellően felkészülve. Ehhez — hangzott el — szükség lenne ä világban várható ideológiai változások, illetve azok hazánk­miniszter. A résztvevők — társadalmi-politikai életünk személyiségei, az ideológiai, a kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető mun­katársai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának a párt eszmei, ideo­lógiai tevékenysége néhány időszerű kérdéséről — a tanácskozás első napján elhangzott — előadását. ra gyakorolt hatásának tudato­sabb és tervszerűbb elemzésére. Az ideológia területén olyan új , szintézisek megalkotására len­ne szükség, amelyek munkán­kat segítve válaszkeresésre, gondolatébresztő tapasztalat- cserére ösztönöznek. Sok szó esett a marxizmus hegemóniá­járól, amelynek része múltunk marxista történelemszemléletű vizsgálata épp úgy, mint a múlt és a jelen kapcsolatának meg­felelő elemzése. Többen utaltak arra, hogy a szocialista demokrácia fejlesz­tése sokrétű — többek között ideológiai — feladat. Ennek megoldása is hozzájárulhat ah­hoz, hogy egy hitelesebb, a valóságos fejlődési folyamato­kat hűen tükröző, s egyben jö­vőbe mutató szocializmuskép alakuljon ki. Ebbe kell bele­építenünk oz elmúlt negyed­százáé alatt szerzett alapvető tapasztalatainkat, vívmányain­kat, s az előremutató gyakor­lati törekvéseket. A vita meg­erősítette: szocializmus­képünknek hosszú távon ér­vényesülő történelmi tenden­ciákat kell tükröznie, folyama­tosan lépést tartva a valóságos fejlődéssel. E gondolatcsoporthoz is kap­csolható az a felszólalás, amely a tudomány népszerűsítésére hívta fel a figyelmet. Különö­sen nagy érdeklődés nyilvánul meg történelmünk, elsősorban legújabbkori történelmünk ala­pos feldolgozása iránt. Ennek részeként adhatunk osztály­szemléletű. internacionalista, tehát hiteles választ azokra a kérdésekre Is, amelyek a ma­gyar társadalomban, a nemzeti (Folytatás a 2. oldalon) Folyamatos foglalkoztatás - még több melléküzem Az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet ipari üzemének tekercselő részlegében nyele asszony dol­gozik. Két-három millió forint értékű munkát végeznek egy év alatt, nemcsak a búvárszivattyúk motorjait, hanem más villanymotorok tekercselését is végzik. Szokolai István felv. D tsz-ekben dolgozó nők megyei tanácskozása Jó évet zártak Baranya ter­melőszövetkezetei. Búzaterme­lésben országos első helyet ért el a megye, kukoricából az első öt hely egyikét foglalják el a közös gazdaságok. A rövidesen megkezdődő zárszámadások előzetes adatai szerint kedve­zően alakultak a pénzügyi eredmények is. Nőtt a termelési érték és az előző, 1981. évi 669 millió forint nyereséggel szem­ben az 1982-es évet várhatóan 800 milliós nyereséggel zárhat­ják a tsz-ek. Erről tájékoztatta dr. Bíró Sándor, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkára tegnap Pé­csett a Technika Házában a termelőszövetkezeti nőbizottsá­gi elnökök megyej tanácskozá­sának résztvevőit. A jó terme­lési és pénzügyi eredmények — mutatott rá a szövetség titká­ra — a termelőszövetkezetben dolgozó nők odaadó, jó munká­jának is köszönhető. A 60 tagszövetkezetben és három tsz-társulásban csaknem tízezer lány és asszony dolgozik. Jó eredménnyel zárnak a baranyai tsz-ek Az aktív dolgozók 42 százaléka nő A nők aranya, a nyugdíjasokat és járulékosokat is alapul véve, 36 százalékos, de az aktív dol­gozók 40—42 százaléka nő, Foglalkoztatásuk ma még nem mindenütt folyamatos. (A szö­vetkezeti dolgozók 70 százaléka végez folyamatosan munkát, 30 pedig időszakost.) A nőbizott­ságoknak tehát nemcsak az a feladatuk, hogy a gazdasági célok teljesítésére mozgósítsák az asszonyokat, de harcolniuk kell a folyamatos foglalkoztatá­suk biztosításáért is. Annál is inkább, mivel a szövetkezetek­ben dolgozó nők igénylik ezt. A nőbizottságok ezért a III. orszá­gos nőkonferencia határozatai­nak megfelelően, a mezőgazda- sági munkák kampányjellege miatt, elsősorban a nők folyama­tos foglalkoztatása érdekében szorgalmazzák a tsz melléküzem- ágak létesítését. A sz nő dol­gozók kereseti lehetőségeinek javítása érdekében létesítettek például Somberekén cipőfelső­rész-készítő üzemet. A kátolyi tsz-ben a komlói Carbon Válla­lat részére készítenek farmer- nadrágokat, különféle konfek- ciós termékeket az asszonyok. A TESZÖV nőbizottsága az éves továbbképzési munkaprog­ramja keretében rendezte meg a tegnapi tanácskozást, ame­lyen Rózs,ahegyi István, a Bara­nya megye. Pártbizottság osz­tályvezetője adott tájékoztatást az asszonyoknak a III. országos nőkonferencia megállapításai­ról és a magyar nőmozgalom előtt álló feladatokról. Az új iskola vázszerkezetén dolgoznak az építők Lvov-Kertvárosban. (Tudósítás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom